Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)
1969-04-01 / 75 . szám
„Gázos" ügy A békéscsabai Kulich Gyula Lakótelep egyik állami lakásából, több lakótárs nevében azt kérdezi olvasónk (aki spártai tömörséggel csak X. Y.-nak nevezi magát), hogyan lehet az utólag gázosított lakások konyhájában, illetve étkezőjében fűteni? Igaz, hogy már a nyár felé tartunk, de ezek a helyiségek télen nagyon hidegek és néhol bizony a falak is penészednek. Az ingatlankezelő vállalat megbízásából a DÉGAZ az állami lakásokba ingyenesen, illetve lakbérbeszámítással szobai konvektort, tűzhelyet, fürdőszobai vízmelegítőt és hősugárzót épít be. Technikailag nincs akadálya annak, hogy a lakó saját kérésére és költségére a konyhát, illetve az étkezőfülkét is ellássa a fürdőszobaihoz hasonló hősugárzóval. Tudjuk, hogy a penészes fal nemcsak csúnya, hanem egészségtelen is. Némi anyagi áldozatot az állami lakásban lakóknak is megér tehát a befektetés. Levélírónk szeretné az ingatlankezelőre hárítani a konyhai fűtőtest beszerelésének költségeit Ez azonban már „gázos” ügy... Gondoljon csak arra, hogy a szövetkezeti lakások gázosításáért 15—20 ezer forintot fizetnek ki a lakók. Kiöntéssel fenyeget Varga Jánosné békéscsabai olvasónk azt panaszolja levelében, hogy a Táncsics utcai házhelyek szélében húzódó árok színültig megtelt vízzel és kiöntéssel fenyeget A városi tanács építési é6 közlekedési osztály vezető főmérnökétől megnyugtató választ kaptunk: „Nem feledkeztünk mega Táncsics és Tompa utca la- kóiróL Magam Is kint jártam a hetekben. Az év eleje nagyon csapadékos volt, s az árok valóban színültig megtelt vízzel Tavaly nyáron két szivattyút működtettünk, de ez csak ideiglenes megoldás volt Hamarosan megépül a Franklin utca sarkán a csapadékátemelő, s ez bizonyos mértékben csökkenti« talaj- és csapadekvizve- szélyt Persze a végső megoldást mégis a záporoz- tató kiszélesítése jelentené. Ennek kivitelezésére csak jövőre kerül sor, de még akkor is szükséges lesz, hogy a telektulajdonosok építkezésnél - feltétlenül tartsák meg az általunk megjelölt feltöltési magasságot Mi is reméljük, hogy a Táncsics ég Tompa utcai árok nem fogja rettegésben tartani a lakókat Amíg meg nem épül a csapadékátemelő, ahogy levélírónk is Írja: állítsák be a szívaty- tyúkat, mert különben olyan közlekedési eszközt kénytelenek majd használni, mint amilyet karikaturistánk elképzelt. SOS Bánkúiról „Sürgőt segítségre szorul Bánkút lakossága. Mégnem süllyedt Bánkút, de már a szakadék szélén van“ — olvastuk nem kis megdöbbenéssel egy hozzánk küldött levélben. Először valami természeti csapásra gondoltunk és azt hittük, a geodéziai intézethez vagy a földrengésjelző állomáshoz kell fordulnunk, amikor kiderült, hogy a bánkútiak panaszát a GELKA-nál orvosolják. A községben ugyanis 93 tv-készülék van, tv-javító szakember pedig — mint a mesében — hol volt, hol nem volt. A múlt évben pl. Inkognitóban? Fennállásának rövid ideje alatt sok levelet kapott a Szerkesszen velünk! Ez jó, mert abban a tudatban kezdhetünk hozzá az oldal összeállításához, hogy a Népújság olvasóit érdeklik írásaink. A beérkezett javaslatokat panaszokat közérdekű bejelentéseket rendszerezzük és folyamatosan dolgozzuk fel. Néha bizony nem kis utánajárást igényel egy-egy kényesebb probléma tisztázása, de úgy véljük, nem energiapazarlás, ha alaposan utána nézünk egy-egy bejelentésnek. Olvasóink joggal elvárják tőlünk, hogy őszintén, a teljesség Igényével válaszoljunk, sajnos, azonban sok esetben nem is tudjuk pontosan, hogy kinek címezzük a választ Leszámítva néhány névtelen levelet sok közérdekű bejelentés ilyen „aláírással” érkezik: több lakótárs, B. község lakossága vagy a Szabadság téri gyerekek stb. Nem a panaszok jogosságát kifogásoljuk, hiszen ezeknek legtöbb esetben reális magja van. De szeretnénk, ha a partnereink, akikkel végeredményben együtt állítjuk ösz- sze az oldalt például így írnák alá levelüket: több lakótárs nevében Kiss István vagy B. község lakossága nevében Nagy István... Tiszteljük meg egymást azzal is, hogy bemutatkozunk. hosszabb-rövidebb ideig három műszerész dolgozott a községben, istápolva a lakosság rossz rádióit, televízióit. Most üresen áll a Kossuth utca 7 szám alatti javítóműhely s a bánkútiak a szomszédos községekbe hordják elromlott készülékeiket. A bánkúti S O S-re a GELKA javaslata: az fmsz kössön olyan szerződést, amelynek értelmében az összegyűjtött készülékeket meghatározott helyen és időben egy kiküldött szakember megjavítja. Ilyen szerződést a megyében eddig negyven helyen kötött a GELKA és az fmsz! Megállók Az útépítések, csatornázások korát élő Gyuláról írt szerkesztőségünknek Fábián Gábor. Véleménye szerint Gyula nemcsak Várfürdőjéről híres, hanem autóbuszmegállóiról is. Panaszaival Szabó Lajoshoz, az AKÖV személyforgalmi vezetőjéhez fordultunk. Kérdés: Miért vitték el a Komló elől az autóbusz- megállót? Válasz: A megálló új helyét a közlekedésrendészettel közösen jelölték ki. A keskeny Hétvezér utca torkolatánál a megálló akadályozta a forgalmat és balesetveszélyes is volt. Kérdés: A várfürdői járat miért nem közlekedik a fürdőig? Válasz: A csatornaépítés idején ez a járat a Kossuth Lajos utca és a Szent László utca sarkán áll meg. Más úton (így a Körösparton például) az autóbuszokat közlekedtetni a fürdőhöz nem lehet. Előreláthatóan június 30-tól újra a régi helyen, a fürbő bejáratánál álnak meg az autóbuszok. Kérdés: A máriafalvi járat templom előtti megállóját miért szüntették meg? Válasz: Az építkezés ideje alatt egyszerűen technikai okokból nem állhat meg az autóbusz. Még a taxiállomást is át'kellett helyezni. Kérdés: Miért tették a kórház előtti megállót a kórház sarkára? Válasz: A kórház és a rendőrség kérésére, közős megegyezéssel helyezték át a megállót. Közvetlenül a kórház előtt ugyanis nagy a forgalom, sok a gépkocsi, így a megálló balesetveszélyes volt Ismét csobog a kút Nagy Lajosné arról értesített bennünket, hogy a békéscsabai Síp utca kútja elromlott, és mivel nincs aki kijavítsa. kénytelenek messze földről hordani a vizet a környék lakói. Elmentünk a Síp utcába, de — mint képünk mutatmm§ MHp illllllljS- :; :v : vv - ' t V" >' p|| Levét Pozsonyból Lapunk március 2-1 számában Mokri vagy Mokry címmel L. Gy. észrevételét közöltük az Achim L. András Lakótelep Mokri utca elnevezésével kapcsolatban. Levélírónk azt állította, hogy az utca neve a szlovák vizes szó megfelelője. A napokban levelet kaptunk Pozsonyból. Levélírónk reflektálása L. Gy. észrevételére a következő: mokri-szó a szlovák nyelvben nincsen. A magyar „vizes” szó szlovák fordításban mokry’, mokrá, mok- ré”. A békéscsabai szlovák gimnázium igazgatója megerősítette pozsonyi levélírónk állítását. A tanácsnál a vitatott utca Mokry név alatt szerepel és helyesen, mert az utca Mokry Sámuelről, a híres búzán e- mesítőről kapta nevét A városi tanács nemrég kicserélte az ütőtt-kopott utcanévtáblákat és a tábla festője „elnézte” az y-t Jó lenne tehát, ha a tanács mielőbb kicserélné a hibás táblát hv is lehet! A közelmúltban szóvá tettük lapunkban, hogy nincs megoldva Békéscsabán a Kulich Gyula Lakótelep reggeli közlekedése. A megyei autóközlekedési vállalat mentségek keresése nélkül és különleges vizsgálatok helyett, egyszerűen megoldotta a problémát úgy, hogy reggelenként három kocsit indít a 8-as járaton, s így a fél 8- kor munkába indulókat megkíméli a zsúfoltságtól és mindenki időben beér a munkahelyére. A Kulich Gyula Telep lakói nevében köszönjük az eredményes, gyors intézkedést! ja — addigra ismét vígan csobogott a kút „Tetszik tudni, errefelé ügyes, és áldozatkész emberek ig laknak ám” — közölte velünk büszkén a lefotografált oé- ni. örülünk, hogy nélkülünk is megoldódott a probléma. Munkát kap Csapóné? «...csökkent munkaképességű dolgozókat a vállalatok kötelesek elsősorban a vállalaton belül foglalkoztatni, részükre olyan munkahelyet biztosítani, ahol egészségük további romlása nélkül hatékonyabb munka végzésére képesek”. Ezt a mondatot az 1967-ben FODRÁSZ- CSEL Az utóbbi időben több olvasónk kérdezte tőlünk, vajon miért hordanak egyes mai fiatalemberek a lányoknak is becsületére váló hosszúságú frizurát Hiszen ez nemcsak a jó ízlést sérti, hanem egészségtelen is. „Divatnak számit-e egyes férfiaknál a nagy hajviselet vagy kishitű nagyképűségnek?” — kérdezi Brumár Mihály Gyuláról. Bánki József szeghalmi olvasónk egy csípős megjegyzéssel toldja meg a kérdést: „Aki már arra adja a fejét, hogy azon pénzűt növesszen, vagy azt befestesse, az már túlmegy a józan megítélés és jó ízlés határán”. A leveleket megmutattuk karikaturistánknak is. Javaslatát kicsit radikálisnak tartjuk. Megítélésünk szerint nem elsősorban a hosszú hajúak megbotránkoztató fejdíszét kell nyesegetni, mert a haj ismét kinő. A „fodrász-cselnél” is hatásosabb, ha ifjúságunk magatartásbeli „bozontjait” nyirbáljuk mindannyian, akik felelősséget érzünk jövőjükért. megjelent miniszteri rendeletből idéztük, s vonatkozik Csapó Sándomé, Orosháza, Deák Ferenc utca 30 szám alatt lakó olvasónkra is, aki levelében többek között a következőket panaszolta: „1966 őszén szívműtétem volt. Akkor már 8. éve a ruhagyárban dolgoztam... Műtét után saját kérésemre dolgozni mentem, 8 napig bírtam— Miért nincs csökkent munkaképességű dolgozók részére munka? Szeretném, ha a -tanács Illetékes vezetői a lap hasábjain válaszolnának”. Olvasónk levelével felkerestük Szabó Lászlót, az orosházi városi tanács munkaügyi főelőadóját, akitől megtudtuk, hogy a ruhagyárban kevés lehetőség van az egészségügyi okok miatt mérsékelt munkabír rásúak számára. A tanács munkaügyi csoportja azonban a város többi létesítményében levő lehetőségeket felmérve segít megtalálni a legmegfelelőbb munkahelyet Az eddigi tapasztalat egyébként az, hogy Orosházán a vállalatok, intézmények többsége nem íartja fontosnak a rendelet betartását, több munkakört összekapcsolnak s így kisebb a lehetőség a csökkent munkaképességűek foglalkoztatására, pedig erre a gazdasági érdekeket szem előtt tartva is a legtöbb helyen lenne lehetőség. Szabó elvtárs mindehhez még hozzátette, hogy ha Csapó Sándorné problémájával felkeresi őt, a munkaügyi csoport segít neki elhelyezkedni.
