Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)
1969-04-19 / 88 . szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÍSr.A MEGYEI TANÁCS-LAP0 Napirendek Az utóbbi két évben sokat változott, köznyelven szólva „helyrerázódott” a tanácsi testületek, apparátusok feladatköre. Messze maguk mögött hagyták azt az időszakot, amikor a falu, a járás, a megye valamennyi kampány- munkájának irányítását követelték tőlük, amikor felelősségre vonták őket néhány szántatlan barázdáért,- kései betakarításért, néhány tized százalékos termelési kiesésért. Az efféle követelmények súlya alatt azt sem tudták, hogy melyik termelő egységbe rohanjanak s kapkodásukban nemegyszer a gazdasági vezetők helyett intézkedtek, változtatták meg azok elgondolásait. Az utóbbi években mindinkább az élet, a szocializmus építése, a társadalom kulturális és anyagi jólétének növekedése határozza meg napi teendőinket. Közmegelégedésre szolgál, hogy nem estek abba a szűk prakticizmusba, amit a termelő-, kereskedelmi és kulturális egységek növekvő önállósága idején egyedüli feladatuknak látták néhányan a tanácsok vezetői, szakigazgatási dolgozói közül. Nevezetesen azt, hogy ezután kimondottan csak a hatósági jogkörök gyakorlása tölti majd lei idejüket. Azóta kiderült, hogy ezek teendőiknek csak egy részét képezik. Annak ellenére, hogy még több községi tanács kap immár elsőfokú kereskedelmi és iparhatósági jogkört, is az eddigi különböző jogkörök mellett. A helyi tanácsok éppen úgy napirendre tűzik most is a község mezőgazdasági és kisipari szövetkezeteinek, kereskedelmi hálózatának, kulturális egységeinek eredményeit, célkitűzéseit, mint a korábbi években, csakhogy sokkal magasabb színvonalon. Különösebb ráhatás, nélkül teszik ezt, részben a megyei és a járási tanácsok példájára. még inkább a ma gondjainak eloszlatására, p még nagyobb jólét útjának egvengetése végett. Községeink minden vonatkozású fejlődését az határozza meg ugyanis, hogy mennyire hatvá- r.yozódik területünkön a mezőgazdasági és az ipari termelés, mennyire tudja kielégíteni a lakosság növekvő igényét a helyi kereskedelem s milyen kulturális szintre nevelkednek az űiabb és ú?abb generációk. Csak természetes, hogy a községekben jelenkezö mai és holnapi sok feladat mindegyikének megoldására való törekvés határozza meg a járási tanácsok ténykedését is. íme néhány kiragadott téma az e havi járási tanácsi végrehajtó bizottsági és tanácsi ülések napirendjéről. Csaknem valamennyi testület nagyító lencse alá helyezi a termelőszövetke. zetek múlt évi gazdálkodását és ez évi termelési terveit. Természetesen sem ebbe, de sok minden másba sem holmi paragrafusok, hanem a segíteni akarás, a fejlődés gyorsítása, az anyagi javak ösztönző elosztása jogán szólnak bele. Ezért tűzte napirendjére többek között a békési járási tanács a lakossági szolgáltatást, a tsz-ek balesetvédelmét. A gyulai járási tanács pedig a Sarkad és Vidéke Fogyasztási Szövetkezet tevékenységét és a csökkent munkaképességűek helyzetét. A mező- kovácsházj járásban a tsz-ek alapszabályszerű működése mellett tárgyalási témát képez a szövetkezetek melléküzemági tevékenysége, a gyermek, és az ifjúságvédelem, továbbá a hazafias nevelés. Az általános- és középiskolai nevelés több járási és városi tanácsülésen kerül napirendre még ebben a hónapban. A szeghalmi járási tanács a közrendet és a közbiztonságot vizsgálja végrehajtó bizottsági ülésen. A békéscsabai városi tanács fjedig egy nagyon időszerű, sok csalódást, lelki és fizikai gyötrődést okozó témát vett elő: az idős emberekkel kötött tartási és életjáradéki szerződések megvalósulását. E sokoldalúság jelzi, hogy tanácsaink az élet diktálta témákat tűzik üléseik napirendjére. K. L 1969. ÁPRILIS 19„ SZOMBAT Ars 1 forint XXIV. ÉVFOLYAM 88. SZÁM ért Véget ért az országgyűlés tavaszi ülésszaka Nyilván nem véletlenül történt, hogy az országgyűlés egyazon ülésszak keretében tárgyalt a szabadalmi jogot szabályozó új törvényjavaslatról és a szerzői jogvédelem rendezéséről, hiszen mindkét törvény a magasrendű szellemi tevékenység és alkotás, korszerű erkölcsi- és anyagi megbecsülést szolgálja Miután a szabadalmi jog új rendezését már csütörtökön törvénybe iktatta az országgyűlés, péntek délelőtt hozzáfogott a a szerzői jog elkészült új törvényjavaslat megvitatásához. Előadói beszédében llku Pál művelődésügyi miniszter a tervezett törvénynek legfőképpen azt a tulajdonságát emelte ki, hogy a szocialista jogfelfogásnak és társadalmi követelményeknek megfelelően egyezteti össze a magánérdeket a közérdekkel. Hozzátette azonban: senki se Ilka Pál művelődésügyi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja. lugyje, hogy a törvény ezáltal valamiféle „maszek” tevékenységet honorál. A művészeti alkotás megfelelő ösztönzése a szocialista társadalomnak, a szocialista kultúra továbbfejlesztésének elsőrendű feladata. Noha úgynevezett kerettörvény került a képviselők elé, amely csak a legfőbb elveket szabályozza, s a részletek megoldását még elkészítésre váró végrehajtási utasításra bízza. A miniszter is, a hozzászólók is tüzetesebben értékelték a törvényjavaslat egyik érdekes sajátosságát, egyben újdonság a régi, csalcnem fél évszázados törvénnyel szemben. Az úgynevezett személyhez fűződő jogok hangsúlyozásáról van szó, amelyek intézkednek a szerzők, illetőleg az alkotók nevének feltüntetéséről, a mű felhasználásával vagy részleges megváltoztatásával kapcsolatos szerzői engedélyről, a visszavonás jogáról és így tovább. A törvény új szellemiségét hangsúlyozta Kaszás Imre, a javaslat előadója is, amikor emlékeztetett rá, hogy a korábbi rendelkezések nem voltak mentesek az ellenforradalmi rendszer kultúrpolitikájának egyes jegyedtől. nemhiába született a régi törvény 1921-ben. Az általános méltatás mellett, az ülésen az új javaslat egyes rendelkezései is szóba kerültek, többen utaltak a megelőző bizottsági vitára, ahol egyebek között szóba került annak szükségessége, hogy az alkotók anyagi díjazásában nagyobb mértékben jusson kifejezésre a mű társadalmi sikere. Darvas Józsefnek, az írószövetség elnökének pénte. ki felszólalásában ismételten szó esett az írók anyagi helyzetéről, amelyről — véleménye szerint — a közvéleményben meglehetősen téves elképzelések élnek. Elismerte, hogy egy vékony réteg jól, esetleg igen jól keres, az írók nagyrésze azonban máig is igen nehezen él, hiszen lényegében az ötvenes években megállapított honoráriumokra van utalva, amelyet erősen túlhaladott az idő. Am hozzátette Darvas, hogy a művészeti alkotások egész honorárium- rendszerét úgymond szocialistábbá kell tenni, azaz éppen ne egyszerűen a siker döntsön, és ne is a terjedelem csupán — amely a betűgyártóknak kedvez —, hanem a legmagasabb értelemben vett művészi minőség. A törvényjavaslat tárgyalása érthető módon alkalmat adott a miniszternek is, a hozzászóló képviselőknek is, hogy kulturális életünk általános helyzetéről, soron levő feladatairól véleményt mondjanak. Ilku Pál a jelentős mértékű kulturális alap felhasználásáról beszélt, amely módot ad a kiemelkedő alkotások megkülönböztetett díjazására. Tényeket, számokat sorolt fed a kulturális munka fejlődéséről, többek között a magyar kultúra nemzetközi sikereiről. Megemlítette, hogy a kulturális export devizabevétele 1960 óta megháromszorozódott, a kivitel és behozatal devizamérlege pedig legújabban nemcsak a szocialista, hanem a tőkés országok viszonylatában is aktívvá vált. Ez pedig nem kis eredmény, hiszen szinte egyedülálló a kivétel nélkül kulturális importra szoruló kis országok között. Egyébként a hozzászóló Darvas József és Inakai János az utóbbi műszaki létesítmények, gépek, berendezésekben testet öltő személyes alkotó munka tárgyában — néhány módosító javaslatot tett, amelyeket a miniszter egyetértésével az országgyűlés el is fogadott. A tárgyalás hangulatát alighanem Darvas József felszólalásának befejező része érzékeltette a legjobban, amikor az új törvényjavaslattal is összefüggésben szólt a párt és a kormány kultúrpolitikájáról, s ennek eredményeként szellemi életünk jó atmoszférájáról. Kijelentette: az az alkotó bizalom, amely a szellemi munka embereit, a művészeket ma eltölti, legalább annyira fontos, mintáz őket illető anyagi megbecsülés. Biztonságérzéssel dolgozhatnak, ami messzemenően növeli felelősségüket, és bátorságukat is, s végül is az eredményes alkotás legfőbb biztosítéka. Az országgyűlés ezután egyhangúlag elfogadta a szerzői jogról szóló törvényjavaslatot, majd meghallgatta dr. Korom Mihály igazságügyminiszter széles, áttekintő beszámolóját jogéletünkről, közelebbről a jogszabály alkotó és jogalkalmazó tevékenységéről, Megjegyzendő, hogy a szocialista törvényhozás történetében nálunk először tartott az igazságügyminiszter ilyen témájú beszámolót, ami ugyancsak felkeltette a képviselők érdeklődését. Részletesen beszélt a miniszter a törvényhozás közelmúlt jogalkotó munkájáról, de arról (Folytatás a 2. oldalon) Ülés! tartott a Nyomdász Szakszervezet Központi Vezetősége A reform tapasztalatairól tanácskozott a Nyomdász Szakszervezet Központi Vezetősége. A napirend előadója Gerlach Ferenc, a szakszervezet titkára ismertette az iparág termelésének alakulását, amely szerint a nyomdák 39 százalékkal, a papíripar 68 százalékkal, a könyvkiadók pedig átlagosan 32 százalékkal nagyobb résezsedést fizettek ki. A béreket tekintve, az iparágak sorrendjében a papíripar a 8—9. helyet, a nyomdaipar a 11. helyet foglalja el és ez a nem kedvező bérszínvonal is hozzájárul ahhoz, hogy egyre nagyobb gondot jelent a munkaerőellátás és a szakmunkás-utánpótlás. Másik súlyos probléma a nyomdák nem kielégítő műszaki színvonala és sok az elavult berendezés. A központi vezetőség felhívta a Könnyűipari Minisztérium vezetőinek a figyelmét a technikai haladással és a dolgozók munkakörülményeivel öszefüggő számos kérdésre. sa««Si»a«aasau*aaaBaaaaaBaiiacaaaa«HaaiiaaKaa»Kiaaaaaaa«aa»aa»aaBiiaaa*aaa*aes*aaa«a*B*s*a»'> Békés község új arca Épülnek a szövetkezeti lakások a község központjában. (Márton László felvétele)
