Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)
1969-04-19 / 88 . szám
I*». április 1». 4 2 Szóm bal Véget ért az országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) is, hogy az élet napirendre tűzte jogrendünk egészének megújítását A gazdasági reform számos új, jogi problémát vetett föl, így például a gazdasági társulásnak, a védjegyek oltalmának, a tisztességtelen versenynek a kérdését, de továbbmentsen a tanácsok működésével kapcsolatos jogi rendezés egész komplexumát valamint olyan, már régebben szabályoDr. Korom Mihály igazság- ügyminiszter. zott területek jogviszonyainak újbóli rendezését, amelyek — mint például a társadalombiztosítás — már eléggé áttekinthetetlenek. A meglehetősen széles témakörben hullámzó vita — hiszen a problémákhoz számos, részben szakmailag is érdekelt képviselő szólt hozzá — sok, már bontakozó, értékes gondolatról tanúskodott, egyszersmind új gondolatokat is ébresztett. Maga a miniszter tette fel a kérdést: vajon sok jogszabályunk van? és a probléma néhány éves történetét felidéző válasz végül is arról tanúskodott, hogy a jogszabályok ismét növekvő irányzata el kell hogy gondolkoztassa a képviselőket, bizonyítván, hogy ezzel a kérdéssel mindig újra meg újra meg kell birkózni. Végül is nem szabad elfogadni azt az elvet, hogy minden felmerülő problémát új jogszabállyal lehet csak megoldani. A túlszabályozás ugyanis éppen olyan veszélyes, mint a rendezetlenség Ügy tűnik — hangsúlyozta a miniszter — nem tekintjük még elég felnőttnek az állampolgárokat s ezért túl sok itiegkötést, tilalmat iktatunk be az eljárásokba, amiből azután sok bosszúság és ügyintézési üres járat származik. Fontosnak minősítette a miniszter a jogszabályok nyelvének, szerkezetének alapos felül-' vizsgálatát és megjavítását is, hogy a jogi ismeretekkel nem rendelkező állampolgárok köny- nyebben kiismerhessék magukat a paragrafusok között. A jogalkalmazásról szólván mindenekelőtt azt az általánosan elfogadott véleményt kell kiemelni, miszerint a túlnyomóan helyes gyakorlatnak nagy része van a törvényesség megszilárdulásában. Jellemző, hogy a büntető és peres ügyek 80 százaléka első fokon jogerőssé válik, a tanácsi joggyakorlatban pedig 96 százalékos ez az arány. A felek tehát általában megnyugszanak a határozatban és törvényességi óvásra is csak elenyésző esetben kerül sor. Mindamellett, mint a beszámolóból és a hozzászólásokból is kiviláglott, erőteljesen biztatni kell a közhivatali apparátust a lakosság ügyeinek egyszerűbb, gyorsabb és kulturáltabb kezelésére, s ami ettől elválaszthatatlan, a hatáskörök szélesebb körű „leadására” az alsóbb fokú hatóságoknak. Mindezzel kapcsolatban főleg a törvények betűjének, illetőleg szellemének nem mindig harmonikus gyakorlati értelmezése volt az a pont, amelyre a vita újra meg újra visszakanyarodott. Dr. Harrer Ferenc, a képviselők 97 esztendős korelnöke nagy szellemi elmélyültségű csattanós felszólalása is erről tanúskodott. Katona Sándor csongrádi népfronttitkár ugyancsak az „ügyek” intézésének szellemiségéről beszélt, s néhány saját tapasztalattal bizonyította, hogy egyik-másik közhivatal mennyire ludas az ügyintézés sok huzavonájában. Természetesen, a jogalkotásról lévén szó, számos megjegyzés hangzott el magának az ország- gyűlésnek ilyen irányú gyakorlatáról is, a többi között dr. Zsigmond László Vas megyei főállatorvos, legfőképpen pedig dr. Mátray Pál Fejér megyei főügyész felszólalásában. Egyrészt arról beszéltek, hogy a végrehajtási utasítások és időnként szükségessé váló korrekciójuk mennyire befolyásolja a joggyakorlatot, másrészt rámutattak arra, hogy pillanatnyilag még az sem teljesen egyértelmű, mikor tartozik egy-egy jogszabály Dr. Szénás! Géza, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze. megalkotása magára a törvény- hozásra, és mikor a miniszteriális vagy tanácsi szervekre. Az igazságügyminiszter válaszbeszédében a hozzászólókkal egyetértőleg foglalta össze a vitát, amely, mint mondotta, ugyancsak jó hatással lesz szocialista joggyakorlatunk további fejlődésére. Beszámolóját és válaszát az országgyűlés egyhangúan tudomásul vette. A továbbiakban a képviselők, a Népköztársaság Elnöki Tanácsától érkezett átirat ajánlásának megfelelően, dr. Szénási Gézát újabb hat évre a Népköztársaság legfőbb ügyészévé választották. Az elnöklő Kállay Gyula méltatta a legfőbb ügyész tevékenységét, hangsúlyozva, hogy immár 1956 óta tölti be közmegelégedésre ezt a magas tisztet. Befejezésül két interpellációt is megtárgyalt az országgyűlés. Gádor János, a régi rendelkezések alapján nyugdíjazott vasutasok ügyében interpellált a közlekedés és postaügyi miniszterhez. Dr. Csanády György válaszában hangsúlyozta, hogy ezt a kérdést csak a régi nyugdíjasok egész problémakörének rendezésével lehet majd megoldani, amivel a kormány foglalkozik. Fegyveres István a magánépítkezők gondjait ecsetelte annak kapcsán, hogy a lakásépítési hitel összegének jelentős része után tavaly óta, két százalék helyett hat százalék kamatot kell fizetniük. Ügy véli, ez visszafogja a magánépítkezés iránti érdeklődést. A pénzügy- miniszter válaszában néhány számadatot sorolt fel, amelyek arról tanúskodnak, hogy a múlt éyben, az előző évihez képest, tovább nőtt a magánerővel felépített lakások száma. Mindazonáltal elismerte, hogy a társasházépítkezés terén tapasztalható bizonyos lanyhulás. Éppen ezért az illetékes kormányszervek a közeli napokban foglalkoznak a hitelfeltételekkel, s úgy véli, hogy a társasház-építők az eddiginél magasabb összeget vehetnek majd igénybe a mérsékelt, kétszázalékos hitelfeltételek mellett. Mindkét választ tudomásul vette az országgyűlés, s ezzel be is fejezte tavaszi ülésszakát. Pr. Szénási Géza eskütétele Az országgyűlés által hatévi időtartamra megválasztott dr. Szénási Géza legfőbb ügyész pénteken délután Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt letette a hivatali esküt. Az eskütételnél jelen volt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Korom Mihály igazságügyminiszter és dr. Szakács Ödön, a Magyar Népköztársaság legfelsőbb bíróságának elnöke. Megkezdte próbaüzemelését az új Győri Diesel-Motorgyár A kormány 1966. évi határozata alapján Győrött a Magyar Vagon és Gépgyárban valósulnak meg a közúti járműfejlesztési program legfontosabb beruházásai. A nagyszabású munka pénteken újabb állomásához érkezett. A Renault— Man—Ferrastal konzorcium és a Rába gyár—TECHNOIMPEX között kötött szerződés alapján elkészült s megkezdte próbaüzemelését az új motorgyár. A harmincezer négyzetméter alapterületű csarnokba 1968. március 14-én érkezett az első szerszámgép s azóta 474 speciális, korszerű gépet helyeztek el benne. A gépekből ösz- szeállított húsz gyártósoron készülnek a jövőben a 200—215 lóerős Rába—Man Diesel motorok. Az idén háromezret szerelnek össze. A több mint kétmilliárd forintos beruházással készült új gyár próbaüzemelésének megin dítása alkalmából rendezett ■ ünnepségen Ribánszki Róbert, a KISZ KB titkára átadta a gyár KISZ-bizottságának a KISZ KB vörös vándorzászlaját, amelyet a gyár fiataljai a járműprogram felett vállalt védnökség keretében végzett eredményes munkájukkal érdemeltek kL Ezután Horváth Ede, a gyár vezérigazgatója mondott köszönetét az új gyár létrehozásán fáradozó dolgozóknak, majd utasítást adott a gyártóso rok megindítására. A CSKF KB intézkedései A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága pénteken határozatot tett közzé, amely megállapítja, hogy az elmúlt Időszak torzulásainak következetes kijavítása és elsősorban a köztársaság további fejlesztésére vonatkozó program kidolgozása érdekében véget kell vetni a társadalom egy helyben topogásának. A határozat rámutat, hogy a CSKP-nak nem sikerült teljes egészében úrrá lennie a politikai helyzeten. Fennáll az álladó akut politikai válságok veszélye a pártban és a társadalomban, és mint az utóbbi hónapok eseményei is bizonyítják, ez a veszély még tovább nőtt. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a legalapvetőbb kérdés a pártélet konszolidálása, a pártvezetés megszilárdítása és vezető szerepének növelése a társadalmon belül. Ezért a legközelebbi KB-ülésen a párt politikájának minden alapvető kérdésével foglalkozni kívánnak. A Központi Bizottság abból indul ki, hogy az események 1968. j november után is bizonyították: a szocialista építés feladatainak és a szocialista demokrácia elveinek megvalósítása nemcsak világos programot, hanem a tettekben határozott következetességet, a pártban pedig fegyelmet követel meg. A Központi Bizottság és végrehajtó szervei — állapítja meg a határozat — nem tanúsítottak mindig kellő energiát és következetességet az alapvető elvek érvényre juttatásában, a pártellenes erőkkel és tendenciákkal szemben. A Központi Bizottság a párt politikájának következetes megvalósítása érdekében a következő intézkedéseket fogadta el: Jóváhagyta az elnökség április 2-i határozatát; © Elfogadta Alexander Dub- cek kérését, hogy mentsék fel első titkári funkciója és titkársági tagsága alól; © Javasolja a Nemzeti Frontnak, hogy Alexander Dub- ceket jelöljék a szövetségi gyűlés elnöki funkciójára; O Egyetért Peter Colotka felmentésével a szövetségi gyűlés elnöki funkciója alól és javasolja a köztársaság elnökének, hogy nevezze őt ki a szövetségi kormány elnökének első helyettesévé. A határozat ezután értékeli Alexander Dubcek munkájának pozitív és negatív oldalait és hangsúlyozza, Gustav Husak jelölésekor abból indultak ki, hogy eddigi tevékenységében megmutatkozott politikai és erkölcsi rátermettsége. Husak — állapítja meg a Központi Bizottság — ismert következetességéről és nagy párttapasztalatairól. A jelen időszak bonyolultsága és a Központi Bizottság felelőssége a párt, a szocializmus és a január utáni politika sorsa iránt, megköveteli, hogy a pártvezetésben és az egész pártban minden erőt az eddig elfogadott intézkedések tényleges megvalósítására, végrehajtásuk biztosítására és a párt programjának következetes végrehajtására fordítsanak. Az új elnökség összetétele A CTK hírügynőikség pénteken ismertette a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának közleményét, amelyből kitűnően a csütörtöki plénum megállapította, hogy a párt és az ország a legmélyebb politikai válságon megy át A plénum résztvevői egyetértettek azzal az Alexander Dubcek által kifejezett véleménnyel, hogy a társadalom politikai vezetésének sikerült ugyan az utóbbi hónapokban az ismétlődő politikai feszültség szélsőséges következményeit elhárítania, de a vezetés nem volt képes hatékony intézkedéseket tenni a jelenségek valódi okainak felszámolására A párt legjobb hagyományainak és elveinek felel meg ha az ügyeket a vezetésnél kezdik megoldai- ni — állapítja meg a Központi Bizottság. Ezért az elnökség javaslata alapján a Központi Bizottság megszüntette az elnökség végrehajtó bizottságát és 11 tagú elnökséget választott. A CSKP KB elnökségének tagjaivá választották: Vasal Bilakot, Peter Colotkát, Oldrich Cemiket, Alexander Dubceket, Evzen Er- bant, Gustav Husakot, Jan Pillért,! Stefan Sadovskyt Ludvik Svobo- dát, Lubomir Strougalt és Karel Polaceket. A Központi Bizottság — figyelembe véve, hogy politikáját aktívan támogatnia kell lapjának, a Rudé Právónak — úgy döntött, elfogadja Jiri Sekera kérését, hogy mentsék fel főszerkesztői tiszte alól és e feladatok ellátásával Miroslav Mocot bízta meg. A Központi Bizottság megállapította, megcáfolhatatlan tény, hogy a párt tevékenységét vezérlő alapelvei meggyengültek minden szinten a párt gyakorlatában. A Központi Bizottság ezért konkrét döntést hozott, amelynek eredményeképpen az elnökségbe olyanok kerültek, akik a január előtti hibák és hiányosságok megszüntetéséért vívott harcban tevékenyen részt vettek és hűek maradtak a marxizmus—leninizmus eszméjéhez és a szocialista internacionalizmus elveihez. A Központi Bizottság meggyőződését fejezte ki, hogy a megtett szervezeti intézkedések a vezetés akcióképességének növekedésével, a kommunista elvszerűség megerősítésével járnak majd. Ezt pozitívan mozdítja majd elő i az a tény, hogy a pártmunkában felújítják a lenini normákat, megszilárdítják a párt egységét és I fokozzák a pártfegyelmet (MTI) Kádár lános üdvözlő távirata Gustav Hasakhoz Dr. Gustav Husak elvtársnak Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának Prága Tisztelt Husak Elvtárs! A Magyar Szocialista Munkás^ párt Központi Bizottsága és a magam nevében jó kívánságaimat fejezem ki Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárává történt megválasztása alkalmából. Jó egészséget, sok sikert kívánok önnek Csehszlovákia népei, a magyar—csehszlovák barátság és együttműködés, a szocializmus nemzetközi érdekei javára végzendő felelősségteljes munkásságához. Budapest, 1969. április 18. kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára.
