Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)
1969-04-15 / 84 . szám
19», április 15. 5 Kedd Gagarin-alapszervezet a Kisz-kultúrfelelősök tanfolyamán Bács-, Békés és Csongrád megye 46 KISZ-kultúrfelelőse vese részt a békéscsabai KlSZ-tábar- ban egyhónapos tanfolyamon. Vasárnap délelőtt a tanfolyam Ilea alapszerveaete kedves ünnepséget rendezett Abból az alkalomból, hogy felvette az elhunyt Gagarin űrhajós nevét ünnepi taggyűlést tartottak. Pőcae István, az alapszervezet titkára emlékezett meg az űrhajósról, majd Fervoszki István, az MSZMP Békés megyei Bizottságának osztályvezetője emlékalbumot adott át a kiszeseknek. Az ünnepségen két vietnami fiatal is részt vett: Ngjo Van Nhu és Nguyen Xuan Phung. Köszöntötték az alapszervezet tagjait, majd piros szegfűvel és az iskola fényképével kedveskedtek nekik a mieink. 4x5=500000 Következő dijadó: a MEDICOR Négyszer öt annyi mint félmillió. A furcsa számtani feladvány magyarázata: a Televízió „Ki tud rá megoldást?” című sorozatának négyszer ötperces műsora után most lépték túl a pályázatra kitűzött díjak a félmillió forintot. Az ötperces adásokban nehéz műszaki problémák megoldását kérik a díjat rendelkezést» bocsátó üzemek, vállalatok. Az első adásban a villamoskapcsoló berendezések gyártástechnológiájára kértek javaslatot. A díj 180 ezer forint, a beküldési határidő május 31, de a beérkezett 9 javaslat közül már egynek a laboratóriumi vizsgálata ia folyik. A Hajógyár által kitűzött 8 ezer forintos díjjal a zárt hegesz- tó-munkahelyek légkondicionálását kívánják megoldani. A beérkezett 85 pályázat közül nyolcvanat a gyáron kívül állók nyújtottak be. A távvezetékek korszerű kötésmódjára kértek megoldást a harmadik adásban: a 25 ezer forintos díj 114 pályázót mozgatott meg. A legutóbbi adásban a liftekkel kapcsolatos műszaki megoldás volt a feladat. A díj 300 ezer forint Beküldést határidő június 20. Konner János, a tv ipari rovatvezetője elmondta: legközelebb e hónapban a MEDICOR tűz ki 50 ezer forintot az egyszer használható injekcióstűk gyártástechnológiájával kapcsolatosan. Kamrába zárt szív HOUSTON: A houstoni metodista kórházban kipróbáltak egy „tartósító kamrát”, amelyben 22 órán át életben tartották egy meghalt személy szívét és tüdejét. A készülék rendeltetése lehetővé teszi átültetendő szervek szállítását A 22 óra élteiével a kamra működését leállították, mert a kutató tudósok közölték, hogy ennyi idő elég volt a szükséges ismeretek megszerzéséhez. ■■•I — Holtakkal az elnök sem beszelhet... — Ez igaz— Az apró ember megnézte Fa- bófc is. Azzal úgy látszik, szívesebben beszél, mert a nyakát nem kell rettenetes magosra tartani. — Honnan jöttek? A szomszéd falu felé intett Fabó, a Körös és a Berettyó felé. — A szomszédból csak— — Útlevéllel? — Minek az? Engedjen be bennünket, mert sötét este lesz Kihúzta a nadrágzsebbó! az öklét és feltartotta az ujját... — Csak lassabban! Kár pattogni, mert úgy járnak min* a dobozi emberek... Lemutatott a ráccsal védett pinceablakra. — Azok is útlevél nélkül lépték át a határt.. Az elnök egyből lecsukatta... Tilos határátlépés meg devizával való Visszaélés- Malacot akartak venni pengőért... Ügy látták, szél csaphatta meg a kis embert. Kifújta belőle a kereket és azóta lötyög benne minden. Lehajolt hozzá a doktor. Szemébe nézett, hátha észreveszi a homályt. Tisztábbnak találta a fehérjét a tojásénál és a fényét csillogóbbnak a csillagénál. Hiba nem lehet. Gondolkozott a doktor és vakar gáttá az állát. — Maguknál milyen pénz jár? — Holnaptól kezdve a Bankó! Egyelőre csak négy címkével. Egyes, tízes, ötvenes meg százas... — Ki csinálja? Kifeszített mellel mondta: — A pénzverdénk! Ha benéznek a sarkon az utcába, egyből meglátják. A tábla már kint von. Nyomónk is van, nyomdászunk in, vízjeles papírunk ia ■ Nyomják is feszt...! Fabó közelebb húzódott a ma- 3 gyárhoz. — Maguknak ne*» a Megye \ dirigál? Ügy kapta fel a fejét a ma- jj gyár, mint akibe tüt szúrnak 3 és azzal is a legérzékenyebb por- 3 cogóját találják el. — Hogy képzeli? Nekünk? Tompa ujját a kabátgombra 3 bökte és kopogtatta a mellét. ■ — Független, szabad köztársa- 3 ság vagyunk! Tegnap kiáltottuk 3 ki. A határ marad a régi köz- ; ség határa, ahhoz mi nem aka- j runk csapni, de ne nyúljon hoz- j zá az Isten sem, mert— Szikrákat láttak kipattogni a j szeméből, hegyes végű, tüzes fül- j lantokkal. — Hadsereg is van? Intett az ajtón befelé. — Most szülik a törvényt, a 3 sorozásra... — Akkor háborút is viselhet- • nek... — Ha muszáj.;.! Csak akkor. 5 Barátságban akarunk élni még : Pesttel is. Diplomáciai kapcso- « latra lépünk velük, de csak mód- ■ jával... Nem petyegtethet, nem 3 tommandírozhat, csak úgy, mint : a szomszéd a szomszéddal. Nem folytatta tovább. Kinyílt az elnökszoha ajtaja : és a miniszterek egymás után * jövögettek kifelé. Betyárul iz- ; zadtak, zsebkendővel, kézfejjel! törölgették homlokukat. Ingjük 3 utolsó gombját is kiengedték és : úgy száríthatták a vonult bőrt • Volt köztük papucsos, csizmás, ; szandálos, az érzékenyebb lábú • mezítláb csattogott a kövön és : igyekezett haza. Fabó csendes szóval noszogat- ; ta emberét — Ha lenne szíves bejelenteni : bennünket... (Folytatjuk) . ’ B Tanácsköztársaság Békés megyében A Vörös Hadsereg harcai A HADSEREG létszámának feltöltésére irányuló erőfeszítések során a 6. hadosztály különös gonddal kereste az orvosokat. Kevéssel a román támadás kezdete után Ismét szigorúan felhívta a községeket, városokat a nélkülözhető orvosok azonnali bevonultatá6ára. Április 26-án a szolgálatban még nem levő ösz- szes tartalékos tiszt sürgős behívását rendelte el a hadosztály. A felszerelés nehézségei változatlanul fennállottak, sőt a visszavonulás súlyos anyagi veszteségeket is okozott, nemegyszer a kézi lőfegyverekben is hiány volt. A lakosságnál levő fegyver és lőszer összegyűjtése a korábbinál határozottabban szervezett megoldások révén számottevő eredményeket hozott. Például Gyoméról 312 darab különféle katonai lőfegyvert kapott ezen az úton a Vörös Hadsereg. A 6. hadosztály április 23-án a Hadügyi Népbiztosságnál előterjesztett igénye 4000 fő részére kérte a fegyver, felszerelés éa ruházat kiutalását. Alig megoldható gondot jelentett e napokban is a hadosztály számára szükséges lóanyag biztosítása. A helyi direktóriumok számára kötelezővé tették annak felderítését, hogy hol van még ló. Április 24-e körül járásonként! lósorozásokra került sor, amelyekre az összes lovakat fel kellett vezetni. A katonai célokra alkalmasakat a hadosztály kiküldött bizottsága azonnal igénybe vette és ki is fizette. A lótulajdonosok általában szabotálni igyekeztek a sorozást és az akkoriban folyó tavaszi mezőgazdasági munka igaerőszükségletére hivatkoztak. A lovakon kívül jelentős igény- bevétel történt lószermámokban és szekerekben (úgynevezett „országos járművek..). Április 24-én Gyoma környékén munkaerőt, szekereket, előfogatokat, szerszámokat kellett kiállítani a 6. hadosztály politikai biztosa,/ Münnidh elvtárs utasítására, a tervezett erődítési munkákhoz. AZ ELLENFORRADALMI rendszer későbbi rágalmaival szemben itt kell hangsúlyoznunk azt a tényt, hogy a Vörös Hadsereg a legszigorúbban tiltotta a háborús évekből ismert rekvirálást, az erőszakos igénybevételt. Az természetesen más kérdés, hogy az egyre növekvő infláció miatt a kifizetett vagy banki letétbe helyezett pénz értéke nem volt stabil. E helyen kell foglalkoznunk ay«! a politikai helyzetmegítéléssel is, amely a román támadással kapcsolatban a viharsarki pártszervezetek, munkástanácsok, direktóriumok között kialakult. Értesüléseiket elsősorban a visszaözönlő katonáktól szerezték. Az egykorú megyei és országos sajtó a hadi eseményekről keveset írt. Nem akart pánikot kelteni, így tudósításai a valósággal nem egyeztek. A román intervenciót a lapok nem tartották igazán veszélyesnek. Azt a reményt élesztgették, hogy egyrészt a szovjet csapatok hamarosan segítségünkre érkeznek, másrészt pedig az erdélyi munkásság általános sztrájkba lép, felfegyverkezik és a román csapatokat hátba támadja. Az újságok optimista írásaival szemben a megyei direktórium már április 18-án úgy látta, hogy a „megszállás veszedelme előreláthatólag bekövetkezik”. ÁPRILIS 22-én telefonon árról értesítette a 6. hadosztály parancsnoksága a Békés megyei direktóriumot, hogy Szolnok— Kétegyháza közötti vasútvonaltól keletre eső terület katonailag tarthatatlan. Ennék a közlésnek jórészt éHentmondtak Münnich Ferenc elvtárs ugyanaznap Békéscsabán, a munkástanács ülésén tett kijelentései. Annak megállapításai mellett, hogy Arad és Nagyvárad elfoglalása után Békéscsaba lett a román aspirációk egyik fő célja, Münnich élv- táns kifejtette, hogy a Vörös Hadseregnek pillanatnyilag hátrálnia kell a túlerő előtt, de pár napon belül új vörös erők érkeznek és megfordul a kocka. Ügy látta a helyzetet, hogy Békéscsaba nem kerül ellenséges kézre vagy ha el is foglalják a románok, néhány nap múlva a felmentő vörös csapatok úgyis kiverik őket Münnich Ferenc is hivatkozott a románoknál levő súlyos belső bajokra és a szomszédos országok proletariátusától várható segítségre. Ehhez a derűlátó véleményhez elsősorban a fővárosi munkásé zredek szervezésének megindulása nyújtott alapot s hozzá kell számítanunk azt is, hogy a helyzet súlyosságának teljes feltárása, a korábbi irreális tájékoztatások után, pánikhangulatot is kiválthatott volna. Bár helyes volt, nem volt jó hatása a Keleti Hadseregparancsnokságtól ugyancsak április 22-én érkezett központi rendelkezésnek, amely a direktóriumokat ismét a legszigorúbban eltiltotta az önálló intézkedóseka Viharsarokban © tői és a katonai helyzetjelentések leadásától. A BELÜGYI Népbiztosság már április 21-én, táviratban utasította a Békés megyei direktóriumot, hogy „a vezetőség minden körülmények között feltétlenül megmaradjon a helyén és az ügyek intézését kezéből ki ne engedje”, a karhatalom rendületlenül harcoljon a proletárdiktatúráért. A viharsarki direktóriumok az utasításnak becsülettel eleget tettek s csak a legutolsó pillanatban hagyták el helyüket. Távozásuk előtt több helyütt népgyűlést tartottak, s ott felhívták a lakosságot, hogy „tartson ki a kommunizmus mellett addig is, míg ők az orosz bolsevik hadsereg segítségével visszatérhetnek”. A burzsoáziát mindenütt figyelmeztették: „..vigyázzon magára, ne próbáljon a proletárokon a román megszállás idején bosszút állni, mert a bosszú kétélű fegyver, s ha visz- szajövünk, le fogunk sújtani”. Nagyszénáson meg is fenyegette az ellenforradalmárokat a szónok: Ha a menekülő direktórium és a hozzá csatlakozók otthon maradó hozzátartozói közül bárkinek a hajaszála is meggör- bül, „szörnyű bosszút állnak”. A proletárdiktatúra h<jlyi vezetői tehát abban a reálisnak látszó meggyőződésben távoztak, hogy a román megszállás csak időleges, átmeneti lesz. Ezzel magyarázható, hogy sehol sem merült fel a partizánharc-jelle- gű ellenállás gondolata. A távozó direktóriumok — éppen ellenkezőleg — 5ta békés megértést és a nyugodt magatartást'’ ajánlották az ittmaradóknak. A Békés megyei Népszava kifejezetten arra figyelmeztetett, hogy „eszébe ne jusson senkinek fegyveres ellenállást tanúsítani a megszállóikkal szemben, mert nem szabad egy csepp proletárvérnek sem hiába omlania”. Hasonló felhívást tett közzé a szomszédos Csongrád megyei direktórium is, hangsúlyozva: A proletariátus „az esetleg bejövő ellenséges csapatokkal ne szálljon szembe, mert ilyen franktirőr harcok csak ártalmára volnának az ügyüknek”. Az országot majd a szovjet erőkkel szövetséges Vörös Hadsereg szabadítja fél — mondja a kiáltvány. Ennek a véleménynek nyilván az lehetett az alapja, hogy a Dél-Tiszántúlt igyekeztek minél kisebb károsodással megőrizni a Vörös Hadsereg hamarosan remélt visszatéréséig. Az egykorú lapokból ítélve a megszállást — a szovjet támogatás közeli megérkezésére számítva — nem tartották tragikus fordulatnak. A ROMÁN intervenciósok óvatos előnyomulása eközben folytatódott, sőt a hadműveletekbe kisebb részben a franciák is bekapcsolódtak. Április 23-án Gyulavári közelében mintegy 2000 .főnyi franciát láttak. A kiürített Gyulán április 24-én egy román és két magyar fehérgárdista tiszt jelent meg s bejelentették, hogy a város megszállása 25-én délelőtt történik meg. A keleti hadsereg parancsnoksága 24-én este Ottlakát és Gyulát már román kézen levőnek jelentette. E napon a 6. hadosztály védővonala Békéscsaba—Vésztő —Tetétlen volt, a románok pedig Elek—Nagyszalonta—Berety- tyóújfalu területéig jutottak. Gyula megszállása ténylegesen április 25-én estefelé történt meg. Szabó Ferenc (Folytatjuk) FIGYELEM! Kézi kitermelésű marosi sóder és marosi homok nagy tételben eladó. Helyszínen: marosi sóder 65,50 Ft/m3 marosi homok 54,10 Ft/m3 Nagylak vasútállomáson vagonba rakva: marosi sóder 120,— Ft/m3 marosi home* 95,— Ft/m3 Érdeklődni lehet: Haladás Mtsz, Csanádpalota. Telefon 14. Ügyintéző: Matuska.
