Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)
1969-04-15 / 84 . szám
1969, április 15. 4 Kedd Április 16—30: Békés megyei Műszaki Fejlesztési Hetek Negyvennél több tudományos és szakmai előadás — Körzeti hegesztőversenyek a megyében Az idén április 16-a és 30-a kö- , gazdag programból és változatos zöti. rendezik meg a VI. -Békés j rendezvényekből ítélve — min- megyei Műszaki Fejlesztési Hete- jen bizonnyal hozzájárulnak a műszála haladás erőteljesebb fejlődéséhez megyénkben. két. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének megye; szervezete és tudományos tagegyesületei elkészítették a gazdag kéthetes programot. Ennek keretében negyvennél több tudományos és szakmai előadást tartanak, valamint körzeti hegesztőversenyeket rendeznek a megyében. Az ünnepélyes megnyitó előadást április 16-án, szerdán délelőtt fél 11-kor tartják meg Békéscsabán, a városi tanács nagytermében. Ekkor Bencze László, az Országos Kőolaj, és Gázipari f Tröszt vezérigazgató-helyettese a földgázfelhasználás lehetőségeiről és távlati célkitűzéseiről tájékoztatja a hallgatóságot. Az Építőipari Tudományos Egyesület megyei szervezete április 17-én délután fél 4-kor — az előadások után — tapasztalatcsere-látogatást szervez Békéscsabán a Kner Nyomda építkezésénél. Érdekesnek ígérkezik a Közlekedéstudományi Egyesület április 24-i délelőtt 11 órakor Békéscsabán, a Technika Házában sorra kerülő rendezvénye, melynek keretében Pelbárt Jenő rendőralezredes A közlekedő ember címmel tart előadást. A megye legjobb tudományos csoportjának, a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület szervezetének rendezésében Gedeon Sándor szabadalmi ügyvivő április 17-én Békéscsabán, a Technika Házában a műszaki szellemi alkotások bel- és külföldi értékesítéséről tájékoztatja az érdeklődőket. A Szilikátipari Tudományos Egyesület külföldi szakembert is meghívott. Április 16-án, délután 3 órai kezdettel Kubán Matej gépészmérnök, a Zsolnai Téglaipari Vállalat igazgatója Nagyüregtérfogatú béléstestek szárítása gy orsszá rítóban — csehszlovák tapasztalatok alapján címmel tart előadást Békéscsabán, a Technika Házában. A Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezete több előadást szervez a műszaki fejlesztési hetek keretében. Ezek közül is kiemelkedik az április 28-i rendezvény, amikoris Orosházán megalakítják a helyi csoportot. A GTE ezenkívül a megyében hat körzeti hegesziőversenyt szervez. Április 19-én Gyulán, a Vízgépészeti Vállalatnál, 20-án Mezőko- váesházán és Dévaványán a gépjavítónál. április 26-án Békéscsabán a gépjavító vállalatnál, április 27-én Orosházán a Kazánjavító Ktsz-nél és Békésen a Mezőgazdasági Gépgyárban rendezi meg a hegesziőversenyt. Ennek befejezéseként április 30-án, délután 2 órai kezdettel tartják meg Békéscsabán, a Technika Házában az általános versenyértékelő konferenciát. A műszaki fejlesztési hetek — a Budapestre érkezett a Leningrad! Gorkij Színház társulata Hétfőn Budapestre érkezett a Leningrádi Gorkij Színház 80 tagú társulata, a Néva parti művészeket a Ferihegyi repülőtéren Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes fogadta. A társulat hét alkalommal lép színpadra. Magyarországi vendégszereplésüket egy székesfehérvári lellépés- sel zárják. A tárgyalóteremből Nyolc a sikkasztó Több heti tárgyalás után. tegnap hirdetett ítéletet a Békéscsabai Városi Bíróság Révbíró Sándor, a Békéscsaba és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet felvásárlójának bűnügyében. Mint korábban már Reflektorfényben a munkásifjúság Virágszerető emberek Békéscsabán az 56-os városi választókörzet lakói eddig 300 facsemetét és 200 díszbokrot, valamint rózsatövet ültettek el társadalmi munkában. Vállalták, hogy további 1200-at ültetnek el a környék utcáiban.Az 5-ös számú általános iskola úttörői szintén részt vesznek a fásításban és 1500 darab facsemetét ültettek el az V. kerületben, összesen 70 úttörő vett részt ebben a munkában és öt pedagógus. Űj szívesek Vasárnap a houstoni kórházban meghalt William C. Harrison, aki október 17-én kapott új szívet. A houstoni methodista kórházban eddig 28 páciens kapott új szívet, közülük még öten vannak életbe*. MINT ARRÓL már beszámoltunk, április 10-én Ifjúmunkás nagyaktíva ülést hívott össze a KISZ Békés megyei bizottsága. Az ülés résztvevői foglalkoztak a KISZ Központi Bizottságának „A munkásifjúság helyzete és a KISZ tevékenysége az ifjúmunkások körében” címmel kibocsátott irányelveivel, illetve az azokból adódó megyei tennivalók megvitatásával. „A munkásifjúság a munkásosztály derékhadának utánpótlása, arra hivatott, hogy korban előrehaladva, felkészültségben és tudatosságban gyarapodva, méltó legyen a munkásosztály történelmi, politikai küldetésének teljesítésére”. Az idézett mondat a KISZ Központi Bizottságának 1968. december 28-i ülésén hangzott el, a munkásifjúság helyzetéről készített beszámolóban. Az alapos és időszerű jelentés elkészítésének előzményeihez tartozik, hogy az ifjúmunkásokkal, mint a magyar ifjúság egyik legnagyobb és legjelentősebb rétegével kapcsolatos vizsgálat tíz éve nem. készült. A jelentés elkészítését és az irányelvek megvalósítását szorgalmazó szándék szükségességét elégségesen indokolja a bevezetőül választott mondat és az a helyzet, amelyet az utóbbi évek fejlődése és különösen az új gazdaságirányítási rendszer teremtett a munkás- osztály és munkásifjúság gazdasági, társadalmi körülményeinek módosulásában. A MAI MUNKÄSJFJÜSÄG nagy része már a felszabadulás után született. Nem a közvetlen élmény erejével hat rá a múlt, életkörülményeit és céljait a szocializmus adta lehetőségekhez igyekszik igazítani. Néha kicsit türelmetlen, de méltó arra, hogy társadalmunk vezető osztályának utánpótlása legyen. Ez a tény felelősséggel kell, hogy eltöltsön mindenkit, aki a fiatalokkal valamilyen módon kapcsolatban van; hiszen az iskolapadtól az első munkahelyig számtalan olyan hatás éri az ifjú embert, amely a későbbi életét, világnézetét, értelmi és érzelmi hovatartozását meghatározzaA MUNKÁSSÁ VÁLÁS bonyolult folyamata tulajdonképpen már a pályaválasztásnál elkezdődik. Tudjuk, hogy ma még sok helyen úgy teszik fél a kérdést, hogy „tovább tanul-e a gyerek vagy dolgozni megy?” (tehát munkás lesz). Pedig nem mond ellent egymásnak a tanulás és a fizikai munka. Korszerű iparunk, mező- gazdaságunk igényli a „kiművelt fejű” szakmunkásokat. Ügy érezzük: sokszor mégsem adjuk meg a megfelelő rangot, következés- s képpen az anyagi, erkölcsi támo- E gatást sem a szakmunkásképzés- I nek. Ezért is tűzte a közelmúltban napirendre a Békés megyei tanács a szakmunkásképzés helyzetét, meg azért is, mert jó néhány ' szakmában nem látszik biztosítottnak a szakemberutánpótlás. Igaz, hogy az elmúlt tíz évben közel háromszorosára emelkedett megyénkben aszakmunkás-tanulók száma, de ezzel párhuzamosan nem javultak az oktatás feltételei. Az egy tanteremre jutó tanulók száma például a korábbi 45- ről 141-i-e gyarapodott. Az összes tanulók közül mindössze 9 százalék kap kollégiumi elhelyezést, 4 százaléka albérletben lakik, s mintegy 40 százaléka ötven kilométeres körzetből jár be naponta, így tehát már az elmondottak is nehezítik a jövendő munkás-nemzedékének zavartalan szakmai - politikai képzését Megyénkben remélhetőleg enyhít majd a szakmunkásképzés gondjain a már épülő békéscsabai új iskola. Természetesen nemcsak a külső körülményeken múlik, hogy a ma ifjúsága milyen politikai, szakmai felkészültséggel veszi át a stafétabotot az idősebbektől. A szakoktatás körülményeinek javításán túl sok még a tennivaló a tanulók politikai, világnézeti nevelése terén is. Ez utóbbinál elsősorban az intézetek és üzemek KISZ-szervezeteire hárul nagy feladat, bár azt tudni kell, hogy megyénkben csak mintegy 45 százalékos a munkásifjúság szervezettsége. Tartalmasabb, színesebb programokat kell tehát kidolgozniuk az alapszervezeteknek. Nemcsak azért, hogy a még „körön kívül lévők” is tartozzanak valakihez; nemcsak értelmileg hanem érzelmileg is. A KISZ tevékenységében meglehetősen hosszú ideig a termelés- centrikusság dominált. Ma már nemcsak lehetőség hanem szükség is van arra, hogy a termelést közvetlenül vagy közvetve segítő akciók mellett a munkásifjúság életével, érdekeivel és sajátos problémáival összefüggő, más kérdésekre is figyeljünk. A munkásifjúsággal, mint egésszel tehát átfogóan kell foglalkozni és egy-egy közös akció igyekezzen a tagok személyes érdeklődését, kívánságát is kielégíteni. Jó példa erre a kétszeres kiváló címmel kitüntetett Gyulai Harisnyagyár KISZ Ifjúsági Klubjának munkája vagy az öt békéscsabai nagyüzem fiataljait összefogó Szivárvány Klub működése. ÜGY VÉLJÜK, hogy a vázolt problémák megoldásában jó kezdet volt a KISZ Békés megyei bizottságának a múlt héten tartott ifjúmunkás nagyaktíva ülése. Az ülés résztvevő, ipari üzemek KISZ-titkárai és a városi, járási bizottságok titkárai, valamint a meghívott vendégek a KISZ Központi Bizottsága irányelveinek széliemében konkretizálták a KlSZ-bizottságok és alapszervezetek tennivalóit megyénk munkásifjúságának segítésében, a munkássá válás bonyolult folyamatában. Ez természetesen csak a kezdet, jó alap a további folyamatos munkához. Az alapszer- | vezetékkel és a KISZ-tagokkal a közeljövőben ismertetik meg, illetve dolgoztatják fel az aktívaülésen elhangzottakat, hogy azok tartalmi mondanivalója az üzemek, szakmunkásiskolák fiataljai között öfltsenek konkrét formát. B. I. ítélték felvásárlót beszámoltunk róla, Révbíró a szövetkezet megbízásából juhbelet vásárolt fel az ország egész területén, feldolgoztatta budapesti saját műhelyében, majd értékesítette a húsipari vállalatnak. A felvásárlásra az ÁFÉSZ-tól minden hónapban ellátmányt kapott és őt illette az árrés 50 százaléka. Ebből kellett fedeznie a feldolgozás, költségét és ebből kapta a fizetését is. 1966 elejétől 1968 júniusáig az árrésből őt megillető rész 307 000 forintot tett ki. Révbíró azonban nem elégedett meg a legális haszonnal és az említett idő alatt folytatólagosan csaknem 702 000 forintot sikkasztott el az ÁFÉSZ terhére. Felrúgva a megállapodást, nem méterre, hanem köteg- számra vásárolta fel a juhbelet Ügyesen kalkulált és hónapról hónapra tetemes többlethez jutott. Ezt azonban nem számolta el, hanem fiktív vételjegyeket állított ki, azaz úgy tüntette fel a többletet, mintha azért is fizetett volna. A tárgyaláson mindvégig azt állította, hogy kényszerűségből sikkasztott, rendkívül magas rezsi- költségét nem fedezte volna az árrés 50 százaléka. Védekezését nem fogadták el. A bíróság folytatólagosan elkövetett, társadalmi tulajdonban különösen nagy kárt okozó sikkasztásért, Révbíró Sándort nyolcévi szabadságvesztésre ítélte és további nyolc évre eltiltotta a közügyektől. Továbbá kötelezte, hogy 701 ezer forintot fizessen ki az ÁFÉSZ-nak kártérítés címén. A vádlott fellebbezett, felmentését (!) kérte. B. D. «•***■ Mim* Csoór István: NADÁLY A doktorban is megfordult a bicska. Mindegy, ha sír, ha nevet. Inkább kacagjon, mint zsebkendőért kaparásszon. Rázendít és a csukott kocsi nyitott ablakán kiereszti a hangját: — Maradt itt még két gömbölyű, egy hosszú... egy hosszú... Legyen boldog a szép leány koszorú... Csontó is dünnyögi, Fabó a száját rángatja és csak a piactér sarkán bődíti el magát. — Állj! A sofőr berántotta a féket. Egyszerre verték az orrukat az üvegbe és a szék támlájába. Ordít és mászik ki a kocsiból: —• Naftalin! Ügy érte a hang a talicskás embert, mint száraz égből a villámlás, kiejtette a talicska szarvát a kezéből és szaporán hányta magára a keresztet. Reszkető szájjal imádkozott. — Én istenkém, segíts... Csak most az egyszer! Visszaviszem a dunnát, a pelyhes paplant is, legelébb a festményt, mert azzal nem lehet takarózni... A háta megett dong a lépés és Fabó keze lecsap a vállára. — Vasárnap délután négy órakor a banda jelentkezik a nagykocsmában, teljes díszben, szerszámokkal... Naftalin még mindig citerál, de a hangra már vissza meri fordítani a nyakát. — Aki nem lesz ott, Szibériába megy, de elébb vissziviszi a zabrát... — De..'. — Nincs de! — De a szerszám...! Nincs rajta húr... — Látod a drótokat? — Látom... — Válogassatok, van benne vékony és vastag is! Búg a motor, ránt a kocsi és ráfordul a községből kivezető útra. Naftalin a sarkon maradt. Megköpte a markát és a ragyogó égre nézett. — Istenkém, ha nem haragszol, egyelőre nem viszek vissza semmit...! Látod? Drótot kell keresni...! Felkapta a talicska szarvát és kocogott tovább. * A FALU ALATT mind a három híd fenekén ült. Mosták a lábukat a vízben, a vasúti meg hanyatt feküdt és a derekát áztatta. A kövesútnál katonák dolgoztak a mederben. A robbantás után nem borult fel és nem szakadt szerteszét, hanem . egy tagban hullt le és talpra esett. Az elejét és a végét gerendákkal kötötték ki és a hídlást padlókkal bélelték. Gondoltak a katonák a szédülés emberre is, mert a víz szélénél korlátot húztak, a terhes kocsiknak meg kanyargós rámpát építettek. Ügy ereszkedett le a Fabóék kocsija, hogy nem lökött a farán egyet sem. A doktor behunyta a szemét, mert a roncsolt hidak olyan bogarat juttattak eszébe, amelyiken átment a kocsi kereke. — Komoly munka! — Az... A Körös hídjánál csütörtököt mondhatott az ekrazit, mert csak az egyik nyúlánk szögvasat hasította ketté és csavart a nyakán egyet. Feljebb is srófolta, nehogy beleakadjon a szalmás szekéren gubbasztó paraszt kalapja. Baj nélkül értek át a szomszéd faluba. A községháza vaskerítése mögött peckes magyarral találkoztak, aki zsebre gyűrt ököllel állt az ajtó előtt. Szétvetett lábakkal, lássa még a vak is, hogy a belépés csak engedéllyel lehetséges. A doktor próbálta szóra bírni a kemény bögyű magyart. — Valamilyen vezető emberrel szeretnénk beszélni... Az apró ember elébb a csizmáját nézte meg a doktornak* utána a porcelán nadrágját és mire a fejéhez ért, kétszer kellett a tekintetét feljebb srófolni. — Milyen ügyben? — Hivatalos... — Hűm, és kivel? — Mondjuk, a legfőbbel. Megrökönyödött a kapuőr. — Az elnökkel? — Ha olyan is van, akkor azzal... — Bajos... — Miért? — Mert most éppen miniszter- tanácsot tart... Fabó és a doktor megmerevült nyakkal bámultak a szót szóró emberre. — Mit? — Hallottátok? — Valódi, élő miniszterekkel...?
