Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)

1969-04-15 / 84 . szám

1969, április 15. 4 Kedd Április 16—30: Békés megyei Műszaki Fejlesztési Hetek Negyvennél több tudományos és szakmai előadás — Körzeti hegesztőversenyek a megyében Az idén április 16-a és 30-a kö- , gazdag programból és változatos zöti. rendezik meg a VI. -Békés j rendezvényekből ítélve — min- megyei Műszaki Fejlesztési Hete- jen bizonnyal hozzájárulnak a műszála haladás erőteljesebb fej­lődéséhez megyénkben. két. A Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetségé­nek megye; szervezete és tudo­mányos tagegyesületei elkészítet­ték a gazdag kéthetes programot. Ennek keretében negyvennél több tudományos és szakmai előadást tartanak, valamint körzeti hegesz­tőversenyeket rendeznek a me­gyében. Az ünnepélyes megnyitó elő­adást április 16-án, szerdán dél­előtt fél 11-kor tartják meg Bé­késcsabán, a városi tanács nagy­termében. Ekkor Bencze László, az Országos Kőolaj, és Gázipari f Tröszt vezérigazgató-helyettese a földgázfelhasználás lehetőségeiről és távlati célkitűzéseiről tájékoz­tatja a hallgatóságot. Az Építőipari Tudományos Egyesület megyei szervezete áp­rilis 17-én délután fél 4-kor — az előadások után — tapasztalat­csere-látogatást szervez Békéscsa­bán a Kner Nyomda építkezésé­nél. Érdekesnek ígérkezik a Köz­lekedéstudományi Egyesület áp­rilis 24-i délelőtt 11 órakor Bé­késcsabán, a Technika Házában sorra kerülő rendezvénye, mely­nek keretében Pelbárt Jenő rend­őralezredes A közlekedő ember címmel tart előadást. A megye legjobb tudományos csoportjának, a Magyar Iparjogvédelmi Egyesü­let szervezetének rendezésében Gedeon Sándor szabadalmi ügy­vivő április 17-én Békéscsabán, a Technika Házában a műszaki szellemi alkotások bel- és külföl­di értékesítéséről tájékoztatja az érdeklődőket. A Szilikátipari Tu­dományos Egyesület külföldi szakembert is meghívott. Április 16-án, délután 3 órai kezdettel Kubán Matej gépészmérnök, a Zsolnai Téglaipari Vállalat igaz­gatója Nagyüregtérfogatú bélés­testek szárítása gy orsszá rítóban — csehszlovák tapasztalatok alapján címmel tart előadást Bé­késcsabán, a Technika Házában. A Gépipari Tudományos Egye­sület megyei szervezete több elő­adást szervez a műszaki fejlesz­tési hetek keretében. Ezek közül is kiemelkedik az április 28-i rendezvény, amikoris Orosházán megalakítják a helyi csoportot. A GTE ezenkívül a megyében hat körzeti hegesziőversenyt szervez. Április 19-én Gyulán, a Vízgépé­szeti Vállalatnál, 20-án Mezőko- váesházán és Dévaványán a gép­javítónál. április 26-án Békéscsa­bán a gépjavító vállalatnál, áp­rilis 27-én Orosházán a Kazánja­vító Ktsz-nél és Békésen a Me­zőgazdasági Gépgyárban rendezi meg a hegesziőversenyt. Ennek befejezéseként április 30-án, dél­után 2 órai kezdettel tartják meg Békéscsabán, a Technika Házá­ban az általános versenyértékelő konferenciát. A műszaki fejlesztési hetek — a Budapestre érkezett a Leningrad! Gorkij Színház társulata Hétfőn Budapestre érkezett a Leningrádi Gorkij Színház 80 tagú társulata, a Néva parti művésze­ket a Ferihegyi repülőtéren Mol­nár János művelődésügyi minisz­terhelyettes fogadta. A társulat hét alkalommal lép színpadra. Magyarországi vendégszereplésü­ket egy székesfehérvári lellépés- sel zárják. A tárgyalóteremből Nyolc a sikkasztó Több heti tárgyalás után. teg­nap hirdetett ítéletet a Békéscsa­bai Városi Bíróság Révbíró Sán­dor, a Békéscsaba és Vidéke Ál­talános Fogyasztási és Értékesíté­si Szövetkezet felvásárlójának bűnügyében. Mint korábban már Reflektorfényben a munkásifjúság Virágszerető emberek Békéscsabán az 56-os városi választókörzet lakói eddig 300 fa­csemetét és 200 díszbokrot, vala­mint rózsatövet ültettek el társa­dalmi munkában. Vállalták, hogy további 1200-at ültetnek el a kör­nyék utcáiban.­Az 5-ös számú általános iskola úttörői szintén részt vesznek a fá­sításban és 1500 darab facseme­tét ültettek el az V. kerületben, összesen 70 úttörő vett részt eb­ben a munkában és öt pedagó­gus. Űj szívesek Vasárnap a houstoni kórházban meghalt William C. Harrison, aki október 17-én kapott új szívet. A houstoni methodista kórházban eddig 28 páciens kapott új szívet, közülük még öten vannak élet­be*. MINT ARRÓL már beszámol­tunk, április 10-én Ifjúmunkás nagyaktíva ülést hívott össze a KISZ Békés megyei bizottsága. Az ülés résztvevői foglalkoztak a KISZ Központi Bizottságának „A munkásifjúság helyzete és a KISZ tevékenysége az ifjúmunkások körében” címmel kibocsátott irányelveivel, illetve az azokból adódó megyei tennivalók megvi­tatásával. „A munkásifjúság a munkásosz­tály derékhadának utánpótlása, arra hivatott, hogy korban előre­haladva, felkészültségben és tu­datosságban gyarapodva, méltó le­gyen a munkásosztály történelmi, politikai küldetésének teljesítésé­re”. Az idézett mondat a KISZ Köz­ponti Bizottságának 1968. decem­ber 28-i ülésén hangzott el, a munkásifjúság helyzetéről készí­tett beszámolóban. Az alapos és időszerű jelentés elkészítésének előzményeihez tartozik, hogy az ifjúmunkásokkal, mint a magyar ifjúság egyik legnagyobb és leg­jelentősebb rétegével kapcsolatos vizsgálat tíz éve nem. készült. A jelentés elkészítését és az irány­elvek megvalósítását szorgalmazó szándék szükségességét elégsége­sen indokolja a bevezetőül válasz­tott mondat és az a helyzet, ame­lyet az utóbbi évek fejlődése és különösen az új gazdaságirányí­tási rendszer teremtett a munkás- osztály és munkásifjúság gazda­sági, társadalmi körülményeinek módosulásában. A MAI MUNKÄSJFJÜSÄG nagy része már a felszabadulás után született. Nem a közvetlen élmény erejével hat rá a múlt, életkörülményeit és céljait a szo­cializmus adta lehetőségekhez igyekszik igazítani. Néha kicsit türelmetlen, de méltó arra, hogy társadalmunk vezető osztályának utánpótlása legyen. Ez a tény fe­lelősséggel kell, hogy eltöltsön mindenkit, aki a fiatalokkal va­lamilyen módon kapcsolatban van; hiszen az iskolapadtól az el­ső munkahelyig számtalan olyan hatás éri az ifjú embert, amely a későbbi életét, világnézetét, értelmi és érzelmi hovatartozását megha­tározza­A MUNKÁSSÁ VÁLÁS bonyo­lult folyamata tulajdonképpen már a pályaválasztásnál elkezdő­dik. Tudjuk, hogy ma még sok helyen úgy teszik fél a kérdést, hogy „tovább tanul-e a gyerek vagy dolgozni megy?” (tehát mun­kás lesz). Pedig nem mond ellent egymásnak a tanulás és a fizikai munka. Korszerű iparunk, mező- gazdaságunk igényli a „kiművelt fejű” szakmunkásokat. Ügy érez­zük: sokszor mégsem adjuk meg a megfelelő rangot, következés- s képpen az anyagi, erkölcsi támo- E gatást sem a szakmunkásképzés- I nek. Ezért is tűzte a közelmúltban napirendre a Békés megyei ta­nács a szakmunkásképzés helyze­tét, meg azért is, mert jó néhány ' szakmában nem látszik biztosí­tottnak a szakemberutánpótlás. Igaz, hogy az elmúlt tíz évben kö­zel háromszorosára emelkedett megyénkben aszakmunkás-tanulók száma, de ezzel párhuzamosan nem javultak az oktatás feltéte­lei. Az egy tanteremre jutó ta­nulók száma például a korábbi 45- ről 141-i-e gyarapodott. Az összes tanulók közül mindössze 9 száza­lék kap kollégiumi elhelyezést, 4 százaléka albérletben lakik, s mintegy 40 százaléka ötven kilo­méteres körzetből jár be naponta, így tehát már az elmondottak is nehezítik a jövendő munkás-nem­zedékének zavartalan szakmai - politikai képzését Megyénkben remélhetőleg eny­hít majd a szakmunkásképzés gondjain a már épülő békéscsabai új iskola. Természetesen nemcsak a külső körülményeken múlik, hogy a ma ifjúsága milyen politi­kai, szakmai felkészültséggel veszi át a stafétabotot az idősebbektől. A szakoktatás körülményeinek ja­vításán túl sok még a tennivaló a tanulók politikai, világnézeti ne­velése terén is. Ez utóbbinál első­sorban az intézetek és üzemek KISZ-szervezeteire hárul nagy feladat, bár azt tudni kell, hogy megyénkben csak mintegy 45 szá­zalékos a munkásifjúság szerve­zettsége. Tartalmasabb, színesebb programokat kell tehát kidol­gozniuk az alapszervezeteknek. Nemcsak azért, hogy a még „kö­rön kívül lévők” is tartozzanak valakihez; nemcsak értelmileg hanem érzelmileg is. A KISZ tevékenységében meg­lehetősen hosszú ideig a termelés- centrikusság dominált. Ma már nemcsak lehetőség hanem szükség is van arra, hogy a termelést köz­vetlenül vagy közvetve segítő ak­ciók mellett a munkásifjúság éle­tével, érdekeivel és sajátos prob­lémáival összefüggő, más kérdé­sekre is figyeljünk. A munkásif­júsággal, mint egésszel tehát át­fogóan kell foglalkozni és egy-egy közös akció igyekezzen a tagok személyes érdeklődését, kívánsá­gát is kielégíteni. Jó példa erre a kétszeres kiváló címmel kitünte­tett Gyulai Harisnyagyár KISZ Ifjúsági Klubjának munkája vagy az öt békéscsabai nagyüzem fiataljait összefogó Szivárvány Klub működése. ÜGY VÉLJÜK, hogy a vázolt problémák megoldásában jó kez­det volt a KISZ Békés megyei bi­zottságának a múlt héten tartott ifjúmunkás nagyaktíva ülése. Az ülés résztvevő, ipari üzemek KISZ-titkárai és a városi, járási bizottságok titkárai, valamint a meghívott vendégek a KISZ Köz­ponti Bizottsága irányelveinek széliemében konkretizálták a KlSZ-bizottságok és alapszerve­zetek tennivalóit megyénk mun­kásifjúságának segítésében, a munkássá válás bonyolult folya­matában. Ez természetesen csak a kezdet, jó alap a további fo­lyamatos munkához. Az alapszer- | vezetékkel és a KISZ-tagokkal a közeljövőben ismertetik meg, il­letve dolgoztatják fel az aktíva­ülésen elhangzottakat, hogy azok tartalmi mondanivalója az üze­mek, szakmunkásiskolák fiataljai között öfltsenek konkrét formát. B. I. ítélték felvásárlót beszámoltunk róla, Révbíró a szö­vetkezet megbízásából juhbelet vásárolt fel az ország egész terü­letén, feldolgoztatta budapesti sa­ját műhelyében, majd értékesítet­te a húsipari vállalatnak. A fel­vásárlásra az ÁFÉSZ-tól minden hónapban ellátmányt kapott és őt illette az árrés 50 százaléka. Eb­ből kellett fedeznie a feldolgozás, költségét és ebből kapta a fizeté­sét is. 1966 elejétől 1968 júniusáig az árrésből őt megillető rész 307 000 forintot tett ki. Révbíró azonban nem elégedett meg a legális ha­szonnal és az említett idő alatt folytatólagosan csaknem 702 000 forintot sikkasztott el az ÁFÉSZ terhére. Felrúgva a megállapo­dást, nem méterre, hanem köteg- számra vásárolta fel a juhbelet Ügyesen kalkulált és hónapról hó­napra tetemes többlethez jutott. Ezt azonban nem számolta el, ha­nem fiktív vételjegyeket állított ki, azaz úgy tüntette fel a több­letet, mintha azért is fizetett vol­na. A tárgyaláson mindvégig azt ál­lította, hogy kényszerűségből sik­kasztott, rendkívül magas rezsi- költségét nem fedezte volna az árrés 50 százaléka. Védekezését nem fogadták el. A bíróság folytatólagosan elkö­vetett, társadalmi tulajdonban kü­lönösen nagy kárt okozó sikkasz­tásért, Révbíró Sándort nyolcévi szabadságvesztésre ítélte és to­vábbi nyolc évre eltiltotta a köz­ügyektől. Továbbá kötelezte, hogy 701 ezer forintot fizessen ki az ÁFÉSZ-nak kártérítés címén. A vádlott fellebbezett, felmentését (!) kérte. B. D. «•***■ Mim* Csoór István: NADÁLY A doktorban is megfordult a bicska. Mindegy, ha sír, ha ne­vet. Inkább kacagjon, mint zseb­kendőért kaparásszon. Rázendít és a csukott kocsi nyitott ablakán kiereszti a hang­ját: — Maradt itt még két gömbö­lyű, egy hosszú... egy hosszú... Legyen boldog a szép leány koszorú... Csontó is dünnyögi, Fabó a száját rángatja és csak a piac­tér sarkán bődíti el magát. — Állj! A sofőr berántotta a féket. Egyszerre verték az orrukat az üvegbe és a szék támlájába. Ordít és mászik ki a kocsi­ból: —• Naftalin! Ügy érte a hang a talicskás embert, mint száraz égből a vil­lámlás, kiejtette a talicska szarvát a kezéből és szaporán hányta magára a keresztet. Resz­kető szájjal imádkozott. — Én istenkém, segíts... Csak most az egyszer! Visszaviszem a dunnát, a pelyhes paplant is, legelébb a festményt, mert az­zal nem lehet takarózni... A háta megett dong a lépés és Fabó keze lecsap a vállára. — Vasárnap délután négy óra­kor a banda jelentkezik a nagy­kocsmában, teljes díszben, szer­számokkal... Naftalin még mindig citerál, de a hangra már vissza meri for­dítani a nyakát. — Aki nem lesz ott, Szibériá­ba megy, de elébb vissziviszi a zabrát... — De..'. — Nincs de! — De a szerszám...! Nincs raj­ta húr... — Látod a drótokat? — Látom... — Válogassatok, van benne vékony és vastag is! Búg a motor, ránt a kocsi és ráfordul a községből kivezető út­ra. Naftalin a sarkon maradt. Megköpte a markát és a ragyogó égre nézett. — Istenkém, ha nem harag­szol, egyelőre nem viszek vissza semmit...! Látod? Drótot kell ke­resni...! Felkapta a talicska szarvát és kocogott tovább. * A FALU ALATT mind a há­rom híd fenekén ült. Mosták a lábukat a vízben, a vasúti meg hanyatt feküdt és a derekát áztatta. A kövesútnál katonák dolgoz­tak a mederben. A robbantás után nem borult fel és nem sza­kadt szerteszét, hanem . egy tag­ban hullt le és talpra esett. Az elejét és a végét geren­dákkal kötötték ki és a hídlást padlókkal bélelték. Gondoltak a katonák a szédülés emberre is, mert a víz szélénél korlátot húz­tak, a terhes kocsiknak meg ka­nyargós rámpát építettek. Ügy ereszkedett le a Fabóék kocsija, hogy nem lökött a farán egyet sem. A doktor behunyta a szemét, mert a roncsolt hidak olyan bo­garat juttattak eszébe, amelyi­ken átment a kocsi kereke. — Komoly munka! — Az... A Körös hídjánál csütörtököt mondhatott az ekrazit, mert csak az egyik nyúlánk szögvasat ha­sította ketté és csavart a nya­kán egyet. Feljebb is srófolta, nehogy beleakadjon a szalmás szekéren gubbasztó paraszt ka­lapja. Baj nélkül értek át a szom­széd faluba. A községháza vas­kerítése mögött peckes magyar­ral találkoztak, aki zsebre gyűrt ököllel állt az ajtó előtt. Szét­vetett lábakkal, lássa még a vak is, hogy a belépés csak en­gedéllyel lehetséges. A doktor próbálta szóra bírni a kemény bögyű magyart. — Valamilyen vezető ember­rel szeretnénk beszélni... Az apró ember elébb a csizmá­ját nézte meg a doktornak* utá­na a porcelán nadrágját és mire a fejéhez ért, kétszer kellett a tekintetét feljebb srófolni. — Milyen ügyben? — Hivatalos... — Hűm, és kivel? — Mondjuk, a legfőbbel. Megrökönyödött a kapuőr. — Az elnökkel? — Ha olyan is van, akkor az­zal... — Bajos... — Miért? — Mert most éppen miniszter- tanácsot tart... Fabó és a doktor megmerevült nyakkal bámultak a szót szóró emberre. — Mit? — Hallottátok? — Valódi, élő miniszterek­kel...?

Next

/
Thumbnails
Contents