Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)

1969-04-15 / 84 . szám

1909. április 15. 3 Kedd Uj gépek a csehszlovák mezőgazdaságban Ma bemutató a kétsopronyi Rákóczi Tsz-ben Minden kívülálló határosától kap földjének megváltásáról A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti kereskedelmi kirendeltsége, a MOTOKOV Kül­Sz a kei fa a felvásárlásról Április 17-én, csütörtökön dél­előtt fél 10-kor jelentős megbe­szélés színhelye lesz Békéscsabán a MEDOSZ-székháza. Dr. Lénárt hajós, a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium Termék­forgalmi Főosztályának vezetője előadást tart: „Az állat és állati termékek értékesítésének helyze­te, jövője, az élelmiszeripari üze­mek felvásárlásának új lehetősé­ge” címmel. A nyilvános szakvi­tán megyénk mezőgazdasági és élelmezésipari szakemberei a tu­dományos egyesület keretében vesznek részt. kereskedelmi Vállalat, az AGRO- TRÖSZT és az AGROKER Békés megyei vállalata ma, április 15- én és holnap, 16-án színvonalas gépi bemutatót és kiállítást ren­dez a kétsopronyi Rákóczi Tsz- ben. A csehszlovák mezőgazda­ságban használatos régi és új tí­pusú gépeket mutatják be. A cseh­szlovák külkereskedelmi vállalat mindkét napon fél 11-től szakmai bemutatót és szaktanácsadást tart a helyszínen. Az AGROKER Békés megyei vállalatának gépi bemutató törek­vését támogatja a Magyar Agrár- tudományi Egyesület Békés me­gyei Szervezete, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya és a két termelőszö­vetkezeti szövetség. A földtörvény alapvető célja, hogy — a közösségi és egyéni érdekkel összhangban — fokozatosan kialakítsa a termelő- szövetkezetek számára, a közös használatban levő földek közös tu­lajdonjogát. Ezáltal megteremti a tartós és eredményes nagyüzemi gazdálkodás fontos feltételét, a földtulajdon és földhasználat egységét. Azok az ingatlanok, amelyek a legeltetési bizottságoktól, egyes megszűnt szervektől és földalap! juttatásként a földtörvényben meghatározott módon kerültek a tsz-ek használatába, már tsz tu­lajdonná váltak. Termelőszövet­kezeti tulajdonban van már a kí_ vülállók volt földje is. Ezzel és az állami földek tsz tulajdonba kerülésével a megyében a tsz-ek használatában levő összes föld fe­le tsz tulajdont képez. így tehát a termelőszövetkezet lett a föld használója és egyben a tulajdo­nosa is. Halálos baleset az országúton Sok volt az összeütközés — Aki meg akart szökni a rendőrök elől — A HALÁLOS BALESET szom­baton este fél kilenc órakor tör­tént Kondoros és Békéscsaba kö­zött. Huszár Judit óvónő, békés­csabai lakos személygépkocsival három kerékpárost ütött el. A jár­művek nem voltak kivilágítva, a gépkocsi vezetője későn vette ész­re a kerékpározó fiatalokat s há­tulról nekikment. A három kerék­páros közül Kovács András 17 éves telekgerendás! lakos olyan súlyosan megsérült, hogy a hely­színen meghalt. Bobvos János 19 éves békéscsabai lakos súlyosan megsérült, Sztankó Andrásnak, a harmadik kerékpárosnak nem történt baja. Huszár Judit ellen, előzetes letartóztatása mellett el­járás indul. AZ UTÓBBI NAPOKBAN so­gyon sok lehetőség és forma áll minden párttag rendelkezésére. Így: a pártcsoportoktól, a tag­gyűléstől kezdve a különböző pártbizottságokon át egészen a Központi Bizottságig. Rendkívül ingatag tehát az olyan érvelés, amikor pártszerűtlen formák között folytatott viták felelősei megpróbálnak azzal védekezni, hogy „külön véleményük kifej­tésére nem találták más lehető­séget”. Találkozni — ha elvétve is — olyan jelenséggel, amikor egyes elvtársak azért helyezkednek el­lenzéki álláspontra, mondván, hogy az „ő személyes nézeteik nem találtak meghallgatásra'’, illetve a döntést megkérdezésük nélkül hozták. Az esetek több­ségében — és ez lenne az ideá­lis állapot — arra kellene töre­kedni, hogy ilyen gyakorlatra ne kerüljön sor, s lehetőleg min­den fontosabb kérdésben előze­tesen kikérjék a párttagság vé­leményét. Mégis a személyes vélemény kikérésének hiánya politikai kérdésekben senki számára nem szolgálhat mentsé­gül a pártszerű Üenségéhez. (Más a helyzet, amikor személyi kérdésről van szó, itt minden egyes esetben az illetékes párt­szerv köteles előzetesen meg­hallgatni az érintett személyek véleményét.) Azért is fontos ezt hangsúlyozni, mert a pártban nincs és sohasem lehet abszolút demokrácia. A felsőbb szervek döntéseinél gyakorlatilag lehe­tetlen minden egyes párttag személyes véleményének meg­hallgatása, illetve figyelembe vétele. Az ilyenfajta törekvés megbénítaná a pártot, lehetet­kan követtek el szabálytalansá­got, így többek között Békéscsa­bán, a Szarvasi út és az Orosházi út kereszteződésében Urszon Béla okányi lakos, a 8-as AKÖV pót­kocsis tehergépkocsijával nem ad­ta meg az elsőbbséget a vele szem­ben jövő motorkerékpárosnak. Emiatt összeütköztek, s a motor- kerékpár vezetője, Kiss Tiva­dar megsérült. Ugyancsak Békéscsabán, a Szarvasi és a Kazinczy út keresz­teződésében Valach Lajos, a 8-as AKÖV személygépkocsijával nem biztosította az áthaladási elsőbb­séget a kiemelt útvonalon közle­kedő Földesi Lajos motorkerékpá­rosnak és összeütköztek. Földesi lenné tenné a politikai vezetést és eleve elavulttá degradálna minden döntést, különösen olyan esetekben, amikor a gyors cselekvés rendkívül fontos. M ás oldalról megközelítve a helyzet a következő: a pártvezetés lenini elveihez az is hozzátartozik, hogy a felsőbb szervek döntései az alsóbb szer­vekre, illetve a párttagokra kö­telező érvényűek. Ez sem mond ellent a párton belüli demokrá­ciának. Hiszen kik hozták létre a párt vezető szerveit? A válasz kézenfekvő: közvetlenül vagy közvetve a párttagság. Külön­ben is, ha minden politikai kér­désben a párttagságnak szemé­lyesen kellene döntenie, mert másként nem érvényes a hatá­rozat, akkor mi szükség lenne gyakorlatilag a párt vezető szerveinek a létrehozására. jr% pártszerű vita és a párt- egység tehát a kommunis­ta pártok életében szerves, ösz- szefüggő egészet képez. A vita nem lehet öncél, hanem a párt' eredményes munkáját, szerve­zettségét elősegítő folyamat. A pártegység gyengül vagy ve­szélybe kerül, ha a különböző döntésekben nem fejeződik ki — ha közvetve is — a párttagok többségének véleménye, akarata. Történelmi tapasztalat, hogy a pártélet különböző szabályainak mechanikus, merev értelmezése, esetleg egymással történő szem- beállítása magának a pártnak okozna súlyosabb károkat. Ezért a vitát, mint a pártáiét valamennyi törvényét, csakis a többi normákkal összefüggés­ben, kölcsönhatásában foghat­juk fel helyesen. V. I. és utasa, Zentai Mátyás könnyeb­ben megsérült. Maiét Mihály mezőberényi lakos sem tartotta be a közlekedési elő­írásokat és a 8-as AKÖV teher­gépkocsijával nem adta meg az áthaladási elsőbbséget Mezőbe- rényben a vele szemben közleke­dő Szujó Miklósné motorkerék­párosnak, így összeütköztek. Szu­jó nénak a lába eltört Vésztőn Hu­szár Sándor személygépkocsijával elébe kanyarodott a vele szembe jövő motorkerékpárosnak s en­nek következtében itt is össze­ütközés volt. A motorkerékpár vezetője, Horváth Mihály megsé­rült. Az anyagi kár 5500 forint. Hasonló okok miatt történt baleset Békés és Békéscsaba között is, ahol Alter József ütközött össze az őt előző motorkerékpárossal. A I két motorkerékpáros súlyosan megsérült. MINT AZ ALÁBBI KÉT PÉL­DA bizonyítja, más okokból is tör­ténhet baleset. Pataki János tisz­táig motorkerékpárjával Békés és Tarhos között nekihajtott egy bi­tumenes törmelékhalomnak, amely az éjszakai órákban nem volt körülzárva és kivilágítva. A mo­torkerékpár felborult s Pataki Já­nos súlyosan, vele utazó felesége pedig könnyebben megsérült. Szentetomyán Kocsis János 19 éves fiatalember szintén motorke­rékpáron utazott és olyan hirte­len fékezett, hogy a jármű felbo­rult. Szerencsére csak könnyebben 1 sérült meg a motor vezetője. A BALESTEK LISTÁJÁN min­dig megtaláljuk az ittasság miatt történteket. Gádoroson Joó Sándor italosán vezette motorkerékpárját is elvesztette a jármű feletti urál­imét, beleszaladt az árokba, majd t felborult. Szerencsére csak ki9ebb I sérülést szenvedett. J VAN, AKI AZ ITAL HATÄSÄ­I RA merészebbé válik. Így volt Csete Zoltán 19 éves, orosházi la­kos is, aki ismerőse: Szenteczki János motorkerékpárját vezette ittasan, ráadásul vezetői igazol­ványa sem volt. Bizonyára annak tudatában, hogy szabálytalanságot követ el — mégpedig kétszeresen — menekülni akart az őt követő rendőrjárőr elől. Nagyobb sebes­ségre kapcsolt s ekkor történt a baj, mert motorjával felborult, f Csete Zoltán és a motorkerékpár í tulajdonosa, aki utasként ment *vele, megsérült. A földtörvény végrehajtásai jobban ösztönzi a termelőszövet­kezeteket. mint a földtulajdono­sokat a termőföld védelmére, ész­szerűbb, gazdaságosabb hasznosí­tásra, a nagyobb beruházások megvalósítására és jövedelmezte- tésére (talajjavításra, állandó kultúráik telepítésére). A földtörvény végrehajtásának előkészítése során 1968-ban befe­jeződött az összes tsz használat­ban levő földek és tulajdonosai­nak bizottságok által történt számbavétele. A bizottságok min­den helységben megállapították, hogy kik a kívülállók, kiknek a földje kerül kötelező megváltás­sal termelőszövetkezetbe. Kívülállónak tekintendő min­den olyan személy, akinek a tör­vény hatálybalépésiékor — 1968 január 1-én — tulajdonában volt, vagy azóta örökölt földje valame­lyik termelőszövetkezet használa­tában van, de ő maga nem ter­melőszövetkezeti tag. Az is kívül­álló, akinek azóta szűnt meg a tsz tagsága. Nem kerül megváltásra a tsz-tagoknak, a tsz-nyugdíjasok- nak a földje. Nem váltható meg a tsz-tagok élettársainak, özve­gyeinek földje sem. Nem kerül megváltásra az a föld sem, amely földjáradékra jogosult s olyan idős személy tulajdonában van, akinek ez a földje a családtag be­viteli kötelezettség alapján került a tsz használatába. Ugyanis nem kerül megváltásra a kívülállók­nak az a tsz használatban levő földje sem, amelyet haszonélvezet terhel. Ha azonban a fent felsorolt megváltás kizáró ok bárkinél megszűnik — tsz-tagság, ha­szonélvezet-megszűnés — ezeknek a földeknek a tulajdonosai is kí­vülállókká válnak és földjük ugyanúgy megváltásra kerül, mint azoké, akik az öröklés idő­pontjában kívülállók és tsz hasz­nálatban levő földet örökölnek, amennyiben három hónapon be­lül nem lépnek termelőszövetke­zetbe. Az 1967. évi IV. törvény és a végrehajtását szolgáló kor­mány és miniszteri rendelet ki­zárólag a. jelenlegi földtulajdoni és föfldhasiználati viszonyok alap­ján rendezi a termelőszövetkezeti földeket Már az 1957. évi 10. tör­vényerejű rendelet kimondta, hogy tagosítással, földrendezéssel, közérdekű igénybevétel útján, vagy az államnak történt fela­jánlással és a föld elhagyásával tsz használatba került földekkel kapcsolatos jogvitákra vonatkozó igényt, 1957 február 28 utáai sem államigazgatási, sem bírói úton érvényesíteni nem lehet Ugyanez vonatkozik az 1957. után elha­gyott, csereként kapott, de birtok­ba nem vett, vagy az államnak felajánlott földekre is, melyek ál­lami tulajdonba kerültek és azo­kat a termelőszövetkezetek álla­mi földként használják. Jogtalan tehát minden olyan kérés, amely bármilyen címen ál­lami tulajdonba került földre tart igényt. Ezen ügyek véglege­sen lezártnak tekintendők. Ezért mondja ki a törvény végrehajtá­sát szolgáló MÉM rendelet, hogy az olyan személyek, akiknek föld- tulajdonjoga a földtörvény ha­tályba lépése — 1969. január 1. — előtt bármilyen törvényes jogcí­men megszűnt, a törvény végre­hajtása során nem érvényesíthet­nek igényt, sem földre, sem térí­tésre, sem kártalanításra. A termelőszövetkezeti földtu­lajdon létrehozása során a jogos egyéni érdekek nem szenvednek sérelmet. A törvény ugyanis elő­írja, hogy a termelőszövetkezet a megváltás alapján tulajdonába kerülő földekért térítést fizet A kívülállók földje után fi­zetendő térítés általában a föld katasizteri tiszta jövedelmének (aranykorona értékének) 80-szo­ros forint összege. Ennél maga­sabb — a minőségtől függően leg­feljebb 400-szoros — térítést, csak erdőért, továbbá termő szőlőért és gyömöilcsösért lehet megállapítani. Belterületi építési telkek megvál­tása esetén legfeljebb 400 négy­szögöl kiterjedésig pedig a kisa­játításnál alkalmazott árat kell fizetni. , A kívülállók földjeiért járó térítést 5 év alatt — évi egyenlő részletekben — kell meg­fizetni. Most, miután az előkészítő számbavételi munka befejeződött, minden kívülálló határozatot kap földjének térítés ellenében törté­nő kötelező megváltásáról. Min­den határozathoz csatolnak egy tájékoztatót is. A nagyüzemi használatban le­vő földek (erdők, telkek, épüle­tek) az országgyűlés által hozott földtörvény rendelkezéseinél fog­va kerülnek termelőszövetkezeti tulajdonba. A járási földhivata­lok ennek alapján mondják ki határozatban a kívülállók földjén nek tsz tulajdonba kerülését. A kívülállók földjének megvál­tásáról szóló határozatok kiadása megyénkben is elkezdődött. A ha­tározatok kiadása előreláthatóan május végére befejeződik. A földtörvény kötelezően írja elő a kívülállók tsz-használatá- ban levő földjének megváltását Ez ellen nincs jogorvoslat, ugyan­is nem eladásról, nem vásárlás­ról, nem önkéntességről van szó, hanem kötelező megváltásról. Ezért a földmegváltást megállapító járási földhivatali határozat ellen csak akkor van értelme a fellebbezésnek, ha bízó. nyitható, hogy a határozatban megnevezett személy nem kívül­álló (tsz-tag, tag-élettársia, özve­gye) és ha a földön haszonélve­zet van vagy ha a határozat nem tartalmazza pontosan a tulajdo­nos személyét, a megváltásra ke­rülő föld nagyságát, aranykorona értékét vagy helytelenül jelöli meg annak művelési ágát Az eddigiekből az is kö­vetkezik, hogy sehova sem kell menniük vagy írniuk azoknak, akik nem kívülállók. Ök nem kapnak földjük megváltásáról határozatot Nem kapnak a föld megváltásáról határozatot a tsz- tagok és a hasonló jogállású sze­mélyek (tagok élettársai, özve­gyei). Nem kapnák ilyen határo­zatot azok sem, akiknek a tör­vény hatályba lépésekor már nem volt a föld tulajdonukban és azok sem, akiknek a földje nincs tsiz-használatban. Putnoki Gyula, a megyed földhivatal vezető helyettese Két főkertész — kétirányú tapasztalat A termálvíz és a földgázkincs I melyet a Magyar Agrártudomá- hasznosítása mezőgazdasági tér- ny( Egyesület Békés megyei melósünk fejlesztésére évek óta | Szervezetének vezetősége haszno- napirenden van. Amióta ezzel- a J sítani szeretne megyénk több já- témával behatóbban foglalkoznak > rásában. Ezért is kérték fel Gráf megyei és országos szerveink, , Antalt, a tótkomlósa Viharsarok megépült a tótkomlósi Viharsa- | Tsz és Rajki Antalt, az orosházi rok Tsz termálvízzel fűtött haj- Szabadság Tsz főkertészét, hogy tatóháza és az orosházi Szabad- ! április 17-én, csütörtökön fél IX ság Tsz gázfűtésű „üvegpalotája”. 1 órakor Gyulán, a mezőgazdasági Mindkét jelentős kertészeti lé- szakemberek klubjában (Erkel tesítmény élén egyetemet, főisko- i Művelődési Ház) mondja el ta- iat végzett szakember áll, irá- j pasztalatát a termálvíz, illetve a nyitja és szervezi a munkát. Több ! földgázkincs hasznosításában ösz- éves tapasztalatra tettek szert, I szegezett megfigyeléseit

Next

/
Thumbnails
Contents