Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)

1969-04-13 / 83 . szám

W69. április 13. 12 Vasárnap Család — Otthon WWWVWWVMHWWHVHWWWVWWHWWWWVWM» lasnátfi Varga Éva: Tücsök Tóni Tücsök Tóni hegedül, fűszál a vonója, — Táncolj egyet szép virág, csak egy fordulóra! Csukott kelyhed nyisd ki már, nézz hát a világba, hosszú téli pihenőd nem volt lásd hiába! Üjra nevet rád a nap, s illatos szelecske fújdogál most indulót fel a fellegekre, Tücsök Tóni hegedül, fűszál a vonója, — Itt a tavasz, megjött már! erről szól a nóta. Tavaszi gondok— festés A TAVASZ beköszöntésével az éles fényben döbbenünk rá, hogy elérkezett a nagytakarítás, a festés időszaka. A kellemetlen­séggel járó nagy felforduláson kívül a legnagyobb gondot az jelenti számunkra, hogyan ta­láljuk meg azt a színt, mely kor­szerű, új, kellemes és otthonos hangulatot varázsol lakásunkba. A belső tér ízléses kialakítá­sához a formákon kívül jelentő­sen hozzájárul a színek harmo­nikus megválasztása is, mely nemcsak a berendezési tárgyak­nál, hanem az azokat körülvevő falaknál is fontos szerepet ját­szik. Elsősorban a helyiség méret­beli adottságait kell figyelembe vennünk, mert a színek helyes A tündérektől Robinsonig Meddig mese a mese — Fantázia és valóság — Mit olvasson a gyerek ? MILYEN KÖNYVET VE­GYÜNK a gyereknek? — mint pedagógushoz, sokszor fordulnak hozzám ezzel a kérdéssel a szü­lők. Mi felel meg legjobban gyermekük egyéni és életkori sajátosságainak ? Az egy-négyéves korú gyer­meket általában még csak a sa­ját életük apró-cseprő esemé­nyei foglalkoztatják. Azokat a történeteket kedvelik tehát, melyeknek témáját életüknek mindennapos eseményei adják. Olyan mesét hallgat szívesen a gyermek, amely „őróla szól”, amelyből magára ismerhet. Ilyen történetecske például, amikor a mesehős nem szeret mosakodni, torkos, de végül póruljár, hát el. határozza, hogy megjavul. Olvashatunk-e az egy-négy- éveseknek olyan történeteket, strófákat, melyeknek egyes sza­vait nem mindig értik meg? Fontos az, érthetőség, de nem ragaszkodhatunk hozzá mere­ven. A gyermek szókincse úgy gyarapszik, ha gyakori hallásból, mondogatásból, napról-napra új szavakkal ismerkedik meg. A beszéd tanulás kezdetén igen jó hatást él hetünk el a különböző népi mondókákkal, kiszámolók­kal, rigmusokkal. Különösen azok kedveltek, amelyek vala­milyen mozgássorozaittal — inte. getés, tapsolás stb. — vannak összekötve, amit a pici gyermek szívesen utánoz. (Például: Áll a baba, álL.. Csip-csip-csóka... AZ ÖNÁLLÓ OLVASÓVÁ VÁLÁS ideje, az úgynevezett Robinson mesekor, általában a nyolcadik év és a serdülés kora közé esik. E kor olvasmányai az egyszerű szerkezetű, fordulatos, izgalmas „igaz” történetek, ka­landregények, történelmi hősök tettei stb. Sokan szinte váloga­tás nélkül mindent, mohón el­olvasnak. Itt már igazán szüksé. ges az olvasmányok rendszeres szülői ellenőrzése. Nagy segít­séget. nyújtanak ebben könyvtá­raink, s a későbbi éveket tekint­ve is jó, ha gyermekeinket a rendszerint bő választékot nyúj­tó könyvtárakba szoktatjuk. A serdülő korhoz érve gyer­mekünk olvasási igénye általá­ban csökken. Vannak, akik megrekednek a kalandregények szintjén, mások viszont már a „felnőtt irodalom” remekműveit is szívesen olvassák. Ez utóbbi célra kell törekednünk. KÜLÖN UTAT MUTAT a lá­nyok olvasás-fejlődése. Jelentős részüket, noha még a kalandre­gények korát élik, nem elégíti ki a puszta cselekmény. A puber­tás korábbá beköszöntése miatt érzelmi életük megelőzi értelmi fejlődésüket. Ezért annyira köz­kedveltek a kizárólag bakfisok számára íródott lányregények. Bősz Jenő /WWWWWWW/WA> kis rókakö- A I ' i * bosszúságot A hazug: róka meg a gém inak az ál- O O O Mit wegyek fel? Amikor körülnézünk a szekrényben, a megunt ruhadarabok láttán hányszor töprengünk el ezen a kérdésen. Pedig egy kis ötlettel, némi alakítással, csinosítással a megúnit pulóvert vagy ruhát is valósággal újjá varázsol ha t j uk. Néhány ötlet ehhez. összehangolásával megfelelő tér­hatást tudunk elérni, sőt lehe­tőség nyílik az esetleges arány­talanságok korrigálására is. A FESTÉS, akármilyen helyi­ségről is legyen szó, mindig a mennyezetig érjen. Ott, ahol a fal és a mennyezet íves hajlatban találkozik, a fal színét a hajlat aljáig kell felvinni, s ott simán, vonal nélkül — ami pontos munkát igényel — tisztán befe­jezni. Szobafestők arra hivat­kozva, hogy a fal egyenetlen, hullámos, előszeretettel henge­relni szoktak, különböző színek­kel, ízléstelen mintákkal igye­keznek elrejteni a hibákat, pe­dig egy kis munkaráfordítással azokat kijavítva, nemesen egy­szerű, esetleg 2—3 színkombiná­ciójú fal sokkal harmónikusab- ban illeszkedik bele bármilyen interes urba. Alacsony, kis alapterületű esetleg sötét szobát tanácsos tiszta fehérre festeni, ez azért is hálás, mert bármilyen színű lakásfelszerelési tárgy számára a legjobb hátteret biztosítja. 1. Magas szoba esetében a mennyezet sötét tónusa alacso­nyabb térhatást biztosít. 2. Világos mennyezettel nö­veljük a magasságot. 3. Sötétebb falakkal szűkítjük. 4. Világos falakkal tágítjuk a teret. Mindenesetre a falszínek meg­választásánál vigyáznunk kell arra, hogy a különböző textiliák, kárpitozott bútorok, szőnyegek, függönyök és egyéb dekorációs elemek harmonikusan illeszked­jenek bele, nehogy rikító tarka­ságot idézzünk elő. SÖTÉTEBB, napszegény szo­bákban a derűsebb, ún. mele­gebb színeket használjuk, mint a sárgászöld, sárga, narancs, esetleg egy-egy. bútordarab vagy kép kiemeléséhez — kisebb fal­felületen — vörös színt is alkal­mazhatunk. A megnyugtató hatású úgyne­vezett hideg színeket (kék, ké­keszöld, zöld) olyan falfelületnél alkalmazzuk, melyeknél lénye­ges a nyugtató, pihentető sze­rep is. (pl. hálószobában). HA FESTÉS előtt nem sajnál­juk a fáradságot a színek meg­felelő összehangolására, hosszú időre biztosíthatjuk otthonunk derűs, kellemes hangulatát. Jámborné Burián Judit Erre a kis egyszínű szövetru­hára gyöngygallért varrtunk. Ha lehet, a ruha anyagából gallért szabunk, bebéleljük. Tetszés sze­rint különböző méretű és for­májú, fényes és matt gyöngyből mintát hímezünk rá. Ha van anyag, hímzett, hamis zseb is készülhet rá, sima nappali szö­vetruhánk így alkalmi (estélyi) ruhává lép elő. Ebből a szövet ruhából szin­tén színházi öltözék lett. A nyakkivágást kissé megnagyítot­tuk és szélesen kihímeztük gyönggyel. A még mindig na­gyon divatos empire-vonal tű­zése alá rövid szalagot is varr­hatunk, amelynek a végét ugyancsak gyöngygyei díszíthet­jük. Gyöngyhímzésnél férccel pontosan jelöljük elő a mintát. Sz, M. Egészséges-e a rágógumi? Nálunk sokáig ellenezték a rágógumi forgalomba hozatalát, de éppúgy, mint a világszerte köz­kedvelt üdítő ital, a Coca-Cola, lassan ez is polgárjogot nyer, s az üzletekben már több helyen árusítják a külföldről behozott, különböző ízű rágógumikat. Va­lóban egészségtelen-e vagy csak gusztustalan az állandó rá­gással? Az orvosok véleménye egyáltalában nem elmarasztaló Sunyi, a lyök sok okozott társainak az ál stb.) AZ IGAZI MESEKORSZAK, ^tZ^ában: a medve- Az Andersen-, Grimm-, a tun- 5OCSO£ lelökte a hintáról, dér- és népmesék kora, a négy- a farkastól euoVta a nyolc életévre jut. A változatos labdát> aztán rájogta a cselekmény, az a csodás álomvi- dolgQt a kutyára_ No> lág, mely a gyermek ele tarul- lgU mlna ebm haddel. kozik, a jellemrajzok egyszerű­sége, mánd-mind olyan tulajdon­ság, amit az óvodások és kisis­kolások fantáziadús világa örömmel befogad. Nem igaz az a felfogás, hogy a mesék csodás elemei megzavarják a gyermek valóságismeretét. Egyrészt elobb- utóbb mindegyik kinövi „mese- korát”, másrészt még a legfiata­labbak is tudják^ érzik, hogy a mese „csak mese’. A kisgyerek a maga részéről gyakran „elnyomottként él a felnőttek között A népmeséket azért is kedveli, mert ezeknek fő jellemzőjük, hogy bennük az igazság győz, a szegény meg­gazdagszik, az elnyomott legki­1 JJnoőoórfOil C7hr0'/ a na­sebb fiú dicsőséget szerez a na^ gyobbakkal szemben stb. A megalapozásai hadd! De a kis őzike na­gyon szerette a békessé­get és ilyenkor mindig azt ajánlotta: — Játszunk inkább valami mást. Most is idejében köz­belépett és azt találta ki, hogy üljenek körbe és mindenki meséljen egy érdekes történetet. Aki a legszebbet mondja, azé legyen a piros labda. így is lett. Minden ál­lat mesélt valamit, de bizony egyik történet sem volt túlságosan ér­dekes, hisz valamennyi­en az állatkertben szü­lettek. Nem látták ők még a nagyvilágból — Most engem hali­gát a saolgállák népmeséink gassatok meg! — jelent- tisztaságukkal, igazságosságuk- kereti képmutató mo­„ sollyal a kis Sunyi Egyszer Afrikában, ta­láltam egy hatalmas ket­recet és abban a hatal­mas ketrecben volt egy százszor akkora orosz­lán, mint a Leó. Ez a nagy, vörös oroszlán megharagított, bebújtam hozzá a résen és úgy el­vertem, hogy még ma is sántít. — Nincs is vörös oroszlán — morogta hal­kan Brumm, de Sunyi meghallotta. — Mit tudod, te buta medve? Sosem voltál még Afrikában! A kutya nem állhatta meg ugatás nélkül: — Miért? Te talán voltál? — Ha éppen tudni akarod, igen — hetykél- kedett Sunyi. — Egyik este, amíg ti aludtatok, kiszöktem az állatkert­ből és reggelre már visz- sza is bújtam az ágyam­ba. Hazudik a róka? Vagy nem? A történet nagyon felizgatta őket. Hiába, nem minden nap esik meg, hogy valaki eltán­gáljon egy oroszlánt... A nagy lárma közepette öreg gém ereszkedett kö­zéjük: — Hallottam, hogy vi­tatkoztok. Ha érdekel benneteket, én azelőtt minden télen Afrikában jártam ... Negyvenszer száll le a nap, mire oda­érünk ... — Vannak-e ott óriás­ketrecek? — érdeklődött az őzike. — Afrikában nincse­nek ketrecek. Sivatagok vannak és a sivatagban piramisok. Olyan maga­sak, hogy ha valame. lyiknek a tetejéről lete­kintettünk, a tevék olyan kicsinek látszottak, mint az egerek. A város és a sivatag mögött er­dők vannak, s azokban szabadon élnek az álla­tok ... — És vörös-e az orosz­lán Afrikában? — kér­dezte a farkas. — Ha, ha, ha...! — kacagott a gém. — Vörös oroszlánok nincsenek, csak vörös rókák van­nak, de azok messze el­kerülik az oroszlánt, mert félnek tőle. Hű, micsoda ricsaj ke­rekedett ebből. Sunyit talán meg is verik, ha a gém nem lép közbe: — Hencegett a róka, ez igaz. De csak azért tudott benneteket be­csapni, mert még kicsik vagytok és keveset tud­tok a világról. Ha majd megnőttök, tudni fogjá­tok, kinek higyjetek, s kinek nem — mondta, és azzal visszarepült a helyére. A piros labda így az­tán mégsem lett a fül­lentő Sunyié. Könnyeit titkolva nézte, amint a többiek vígan kergették a pattogó gömböt, s ta­lán eszébe jutott Sunyi­nak: jobb lett volna sze­rényebb mesét , elmon­dani. Szauder Kata ebben a kérdésben. A gumi rá­gása ugyanis fokozza a nyálter- melóst és segít eltávolítani a fo­gakról az ételmaradékokat, a le- pedéket, ami a fogszuvasodás megelőzése szempontjából elő­nyös is. A rágógumi egyben a rágóizomzatot és a fogágyat is erősíti. Erre pedig talán azért van szüksége a kultúrembernek, mert a modern konyhatechnika „jóvoltából” egyre kevesebbet kell rágnia. Káros mellékhatásai legfel­jebb a túlzásba vitt fogyasztás­nak vannak, annyiban, hogy az ízesítő anyagok csökkentik az ét­vágyat Az azonban vitathatatlan, hogy a pofacsontok szüntelen le- fel mozgása nem, valami eszté­tikus látvány. A gumi csámcsog­va rágása, húzgálása, amelyre néhány fiatal a „divat” ürü­gyén tüntetőén hajlamos, a le­hető leggusztustalanabb dolog, illetlenség és neveletlenség. B. I. Találás kérdések Négyévenként viszontláttok, Bár én közben messze járok. Ha eljövök, februárban, Több lesz eggyel a naptárban. (Aapgpzs v) Melyik hónapban esznek az emberek legkevesebbet? (ueqjgtuqaa) Két apa és két fiú három tojást eszik meg reggelire és mégis mind­egyik egy egész tojást evett. Hogy lehet az? (•Bij s? ede -edüÁSsu :}joa Xipuiazs uiojgq ijBsa áSoq ‘S3 Q)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents