Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)

1969-04-13 / 83 . szám

1969. április 13.

13

Vasárnap

Gyula város sporttörténetének 100 esztendeje

Befejeződött az ifjúsági labdarúgó-torna

/. Bács, 2. Csongrádi, 3. Szolnok. 4. Békés

Szombaton délelőtt fejeződött be négy megye ifjúsági válogatott labdarúgó-tornája. Kiegyensúlyozott küzdelemben csak az utolsó mérkőzésen dőlt el az első hely sorsa. Eredmények:

SZOLNOK MEGYE—CSONGRÁD MEGYE 1:0 (ld>)

Békéscsaba, 100 néző. V: Stef- kovics. Szolnok: Nagy — Márkus, Kun, Varga, Hangodi, Hegyi, Kelemen, Ambrus, (Kovács), Bánfalvi, Bagi, Mihályi. Edző: Magyar Zoltán. Csongrád: Varga (Bíró) — Limpek, Emödi, Czompő, Krcskai, Rácz, (Fekete), Kajtár), Róth, Kozma II, Szentgyörgyi, Pálinkó. Edző: Galgóczi Károly. [ nyelmesen a bal sarokba lőtte. Szolnoki támadásokkal kezdődött! 0:1. A félidő közepétől feljött a a mérkőzés, a 9. percben Bánfalvi Bács megyei csapat, a 22. percben kapufát lőtt, a kipattanó labdát • Lakit buktatták a 16-oson belül, Hangodi újra rálőtte, a kapus : de a 11-es elmaradt. Az 52. perc- csak kiütni tudta, harmadszor is- ben középen adogattak a vendé- mét a szolnoki középcsatár lőtt ^ gek, végül Kissjuhász 10 m-ről ka- — fölé. A 11. percben született a Pásból a léc alá bombázott. 1:1. mérkőzés egyetlen gólja. Bánfalvi Fordulás után a szél segítségével ívelt be szögletet a jobb oldaról, í a Békés rohamozott többet, leve- mely a kapus feje fölött érintetle- Bőben lógott a gól. Az 50. perc- nül hullt a „hosszú sarokba”. 1:0. ben Kolarovszki 30 m-es hatalmas Szünet után a széltől támogatott1 szabadrúgását Pólyák kiütötte, a csongrádiak többször veszélyez- védők nehezen mentettek. Az 56. tettek, de a tömören és lelkesen percben Szűcs a mérkőzés legna- védekező szolnokiak mindig idő- Sy°bb helyzetét hagyta ki. Két ben hárítottak. A befejezés előtt m-ről az üres kapu mellé fejelt, ismét a szolnokiak szalasztottak Két perccel a befejezés előtt Körei gólszerzési alkalmat Bánfalvi révén. Sok szabálytalansággal tarkított mérkőzés. A szónokiak győzelme megérdemelt. Jók: Hegyi, Kovács, Bánfalvi, Bagi, ill. Emődi, Czompő, Róth.

BACS MEGYE—BÉKÉS MEGYE

2:1 (1:1).

rnöczi beadását Pólyák II 1 m-ről a kapuba tolta. 2:1. Csaknem végig Békés játszott jobban, de a védelem két kihagyását ügyesen használta ki a Bács megyei csapat. Jók: Bálint, Kissjuhász, Magyar, ill. Kolarovszki, Bárczi, Vágási.

A TORNA VÉGEREDMÉNYE

1. Bács megye

3

2

1

—

7:5

5

>. Csongrád megye

3

1

1

1

3:3

3

3. Szolnok megye

3

1

—

2

3:4

2

4. Békés megye

3

1

—

2

2:3

2

A sportszerű viselkedésről

Nem is olyan régen, a sportpályák valamely, jól látható részén kisebb-nagyobb tábla hívta fel az

t£ ÄÄ -TZ I Békéscsaba, .50 „é* V: Gvfci.}

lyán való viselkedésre, az ellen- Rács. Polyak I. Geigely, Ba fél játékosainak tiszteletben tar- | lint, Laki, Onódi, Tamás, Szabó I, fisára. Egy idő óta — legalábbis Kissjuhász, Pólyák II, Lakatos. ; a sportlétesítmények egy részéről j Magyar (Körmöczi). Edző: Seres i A torna végén kijelölték a te- eltűntek ezek a táblák. Tudjuk. I Lajos. Békés: Bugyik — (Lung) — j rületi válogatottat, melybe a kő- nem a/eíiratoktóí uáínaJc a szúr-I Lukoviczki (Kúti),! vetkező játékosok kerültek be:

kólók fegyelmezette ..., de azért jó lenne, ha ezek a táblák visz- szakerülnének korábbi helyükre és figyelmeztetnék a sportszerűségre azokat, akikre — ez ráférne.

Mert ráférne a figyelmeztetés például a Békési MEDOSZ ifjúsági labdarúgóira. Vasárnap,

Gyulaváriban hatalmas füstfelhőbe burkolózva nézték a felnőttek mérkőzését. 1:0-ás gyulavári vezetésig — sportemberek módján. Ettől kezdve azonban különböző megjegyzéseket fűztek a játékvezető ítéleteihez. A nagyhajú társaság, csak a „címzett’. Ora- vecz játékvezető) (aki kitünően bíráskodott) erélyes figyelmeztetésére csöndesedéit el. Egyetlen

ótótt, Bárczi, Raffai, Csigér, I Pólyák (Bács), Bugyik (Békés), Szűcs, Varga, (Bánáti), Kanász, Lukoviczki (Békés), (Emődi) Vágási. Edző: Szabó József. A 6. (Csongrád), Hegyi (Szolnok), percben Kanász hosszú partdobá- Czompó (Csongrád), Laki (Bács), sát Vágási kapásból föléemelte. i Tamás (Bács), Bálint (Bács), La- Az első húsz percben nagy fölény- ! dányi (Csongrád), Bán (Bács), ben játszottak a békésiek. A 15. j Kozma II. (Csongrád). Ambrus percben Csigér lövése a kapusról [ (Szolnok), Bánfalvi (Szolnok), fölpattant és a befutó Szűcs ké- j Róth (Csongrád).

Bánszki János nyerte Békéscsaba sakkbajnokságát

... _ , .. * . .. Közel egyhónapos, nagy küz- nyal — a megyei döntőn is tabekesi vezető sem akadt, aki elő- , <jejem upán befejeződött Békés- lálkozunk.

zőleg rendre utasította vo na csaba 1969 évi férfi egyéni Békéscsaba város 1969. évi

° Sokkal helyesebb lett volna , satóbajnokság. sakkbajnokság végeredménye a

nyelni a felnőtteket — lett volna , Az első helyet Banszky Janos kővetkező: 1. Bunszky Janos ny. mit tanulni. Többek között — a mesterjelölt (Bcs. Építők) szerez- (Építők) 12, 2. Haragos Kálmán

második félidő első percében tör- te meg, míg Haragos Kálmán j 0 (Spartacus) 10,5, 3. Samu

ténteken. j (Bcs. Spartacus) lett a második. János cs L 0. (Építők) 10, 4. S.

Idős, hajlott hátú bácsi igyeke- ' A harmadik helyet Samu János Nagy László I. o. (Spartacus) 10, zeit botjára támaszkodva a korlát (Bcs. Építők) szerezte meg. g Deák Zoltán II. o. (Spartacus)

mellé, amikor egy kipattanó láb- a verseny színvonalát, ered- 10 6. Román László I. o. (Agyagija eltalálta. Egy pillanatra meg- ményességét bizonyítja az a ipar) 10, 7. Sóbester Sándor I.

SZeÜÜtény, hogy három fiatal sakkozó j o. (Építők) 9,5. 8. Nagy Gábor i,,.' -- - " szerzett magasabb, I. osztályú | II. o. (Épitők) 9, 9. Bányai Andte. Ekkor az egyik békési játékos ott termett, udvariasan visszaadta a szemüveget, s megkérdezte, nem történt-e valami baja?

Kedves MEDOSZ-fiatalok! Ez inkább követni való. De... a futball tudományt sem árt gyarapíminősítést és négy versenyzője rás II. o. (MÁV) 9, 10. id. An- erősítette meg I. osztályú minő- csin György mj. (VTSK) 8, 11. sítését. örvendetes, hogy a jó is- Jancsó András II. o. (Építők) 6, mert sakkozókon kívül jó néhány 12. Szilágyi Béla II. o. (Agyagfiatal került a döntőbe, akik az ipar) 5, 13. Balogh Gyula IX. o.

Leszkó György

tani A 6 0-án vereség legalábbis eleg erős mezőnyben megálltak [ (VTSK) 4,5, 14. Leszkó tam. A b.u an vereseg legam helyüket. Közöljük jó néhány- , I. o. (VTSK) 4,5 ponttal.

ezt mutatja!

Persze, más példákat is felhozhatnánk. Ma egy hete, a Bcs. VTSK—Hódmezővásárhelyi MEDOSZ NB Hl-as találkozó után egy 12 éves vásárhelyi ifjonc — leköpte a játékvezetőt. Nem kérdeztük meg, hogy miért tette, de valószínű, nem tudta volna meg- j indokolni. Nem is lehet!

A megváltott pályabelépő-jegy | senkit sem jogosít fel az ellenfél, I a játékvezető sértegetésére, dur- i va szidalmazására. Kétszeresen is elítélendő ez a cselekedet, ha — I olyanok teszik, akik maguk is, sportolók. ^

1904: Villanyfényes korcsolyapálya

A telente rendszeresen müveit

korcsolyasport — ami már az 1880-as és 90-es években is elterjedt volt — népszerűsége a századforduló alatt és az azt követő években még fokozottabb formában növekedett. A pálya helye is rögződött és állandó jelleggel a későbbi „Partfürdő” területén az Élővíz-csatornán működött. A pezsgő korcsolyaéletet gyakran tarkították jól sikerült jégünnepélyek, zavaró körülmény mindössze az időjárás, esetleg a csatorna vízszintjének rossz szabályozása volt.

1904- ben komoly újdonság lepte meg a korcsolyázás rajongóit, melyről a BÉKÉS így számol be: „Villanyvilágítás a jégpályán! a gyulai villanytelep a jégpályát teljesen díjtalanul villanyvilágítással látja el esténként. Vízke- reszt napján volt az első villanyos korcsolya-estély s p>az»r villanyfény mellett zeneszóval, jókedvvel íveztek Halifax hívei.”

Gyulai Korcsolyázó Egyesület

1905- ben régi vágya teljesült a korcsolyázóknak, hiszen megalakították a hivatalos alapszabállyal rendelkező egyletüket állandó jelleggel, mivel éveken keresztül csak alkalmi társulásokat jelentett a név.

Január 21-én közgyűlésen fogadják el az alap>szabályzatot, ami az alakulást is jelentette. A március 3-án, a Miniszteri Tanácsos által js láttamozott alapxszabály- zat főbb és érdekesebb pontjai a következők: „1.) Az egylet czíme: Gyulai - Korcsolyázó Egyesület 3.) Az egyleti pecsét körirata: Gyulai Korcsolyázó Egyesület 1905, közép>en egy korcsolya. 4.) Az egylet czélja: a korcsolyázás mí- velése és terjesztése által egyrészt kellemes szórakozást szerezni, másrészt a testi erő edzését előmozdítani. 5.) Eszközök: Ezen czél elérésére az egylet: a) tagjai számára külön jégpályát tart fenn — azt gondozza és az ösz- szes szükséges eszközökkel (melegedő ház stb.) fenn tartja, b) kezdők oktatásáról a körülményekhez képest gondoskodik, c) a jégpályán társas korcsolyázásokat és jégünnepély éket rendez.

Korcsolyapavilon

A korcsolyaegylet életképességét tettekkel is igazolta. A megalakulását követő idényre szép tervet valósítottak meg. Idézem a BÉKÉS erre vonatkozó részletes híreit: „A gyulai korcsolya egylet elhatározta, hogy a mostani szűk s kevésbé alkalmas házikó helyett, nagy díszes sportpavilont építtet, a jégpálya közvetlen közelében és olyképpen, hogy a pavilonnak földszintes, a jégpályával egy nívón álló helyiségei szolgálnának a korcsolya felkötésekre megfelelő mellékhelyiségekkel s a felső 12 méteres nagy

terme lenne a várakozó, ha úgy tetszik, melegedő szoba, mely kényelmesen lesz berendezve... A pavilon tervét Künzl Ernő mér- ; nők készítette, igen csinos kivitelben és ő vállalta el az építés vezetését is. Az építést már a napokban megkezdik, • mire a korcsolya szezon beköszönt, az új pavilon teljesen készen álljon a spxjrtkedveló közönség számára.”

„Nagyban hozzá segített az épület elkészítéséhez szükséges 50 000 darab tégla felajánlása Almássy Dénes gróf részéről, A munkálatok befejezése után 1906 januárjának első napjaiban — „Megnyílt a korcsolyapálya mely mellett impozánsan emelkedik ki a szép, kényelmes, modem p>avi~ Ion. Az ízléses kivitelű tornyos épület két részből áll. A felső, a jégpálya minden részére áttekintést nyújtott üvegezett emeleti rész, a nem korcsolyázók élvezetére, míg a suterrain rész a korcsolyák felkötésére szolgál. Esténként állandóan villamos világítás van.” (A kis tornyos épület még ma is látható a Várfürdő területén az Élővíz-csatorna jobb partján.)

A téli idény derkán „Élet a jégen címmel ír a BÉKÉS. „A kor- csolya-sport reneszánszát éljük Gyulán... a korcsolyasport soha nem kultivált módon fellendült... íme — lehet Gyulán minden, csak akarni kell, csak bele kell vinni tudni a publikumot.”

Büszkék lehetünk az akkoriban országszerte párját ritkító összkomfortosnak mondható jég- ; pályára, melynek kiépítéséért di- j csérét illeti minden támogatóját I az ügynek. (Ugyanakkor sajnálatos, hogy napjainkban nincsen 1 megfelelően karbantartott, rendszeresen üzemelő pálya telente.)

A világháborút megelőző esztendőkig igen jól működött az egylet, hiszen a pálya fenntartása mellett nemegyszer jól sikerült jégünnepélyekkel jeleskedett, sőt több esetben a farsangok „elit” báljait is megrendéz- j ték. A háborús események nem- t csak az egyletet züllesztette szét,

; hanem a pályát is eléggé tönkre- ! tette és majd csak a húszas évek- ■ ben próbálják a korcsolyasportot 1 újjáéleszteni a városban

í

Az uszoda

Szakcsoportoki Termelőszövetkezetek!

A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat

Vadásztársaságok 1

szerelési osztálya értesíti a lakosságot, hogy az Üjkígyósi Fmsz és

Tsz baromfikeltető-üzem Telekgerendáson

Aranykalász Tsz részére

*.í /

szabad gépkapacitásra

épített 20 kV-os vonalat és transzformátorbérkeltetést

állomást 1969. április

U-én feszültség alá helyezi.

vállal (tyúk, gyöngytyúk, pulyka, fácán).

A létesítményen elheÉrdeklődni levélben: Varga, Orosháza, Tiilbuchin

lyezett tárgyak érintése

utca 10.

ÉLETVESZÉLYES és TILOS!

1914-ig működött az Élővíz-csa- | tornán az uszoda, melyről néhány ízben adtak hírt. A századforduló idején már nemcsak a fürdő- j zést szolgálta, hanem „az úszás I szép sportját is leoktatták itt az ifjabb és öregebb nemzedéknek”. Az úszás rendszeres és komolyabb sportszerű versenyzéssel egybe, kötött műveléséről azonban nem adtak számot, sőt minden bizony, nyal ilyen nem is folyt. A világháború kitörése, sajnos, még az alkalmi lehetőségeket is megszüntette, mivel „Lebontották az uszodát! Több mint három évtizede építette boldogult Herbert Alajos a Városháza hátamögött Élővíz-csatornánk egyetlen nyári fürdőhelyünket, az uszodát.

...A jelenlegi tulajdonos megelégelte a sok deficitet és eladta az építmény fa alkatrészeit... pedig nem bontani, hanem, ha ilyen intézménye városunknak nem létezett volna, minden áron építeni kellett volna.” (Ha a két világháború közötti időszakban még nem is sikerült megoldani a fürdő és uszoda problémáját, napjainkban — különösebb kommentár nélkül is büszkék lehetünk városunk ilyen jellegű létesítményére, a Várfürdőre.)

(Folytatjuk)

Ifj. Christian László