Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)
1969-04-13 / 83 . szám
1§69. április IS. 11 Vasárnap A gazdaság központja. Tapasztó István, a Dombegyhazi Tanács vb alnöke: fl foglalkoztatás és a jólét bázisa a mi népgazdaságunk Az állatni gazdaság létének szükségességét községünkben senki sem vitatja. Érthető ez, hiszen Dombegyháza felnőtt lakosságának egy része évtizedek óta itt vállal munkát. Lényegében azért nines a községben munkanélküliség, mert .az állami gazdaság a teljes foglalkoztatottságot • tartja szem előtt. Erről a témáról néhány héttel ezelőtt tárgyalt a községi tanács végrehajtó bizottsága. Jóleső érzéssel állapítottuk meg, hogy az állami gazdaság nemcsak egy részét műveli a dombegyhazi határnak, hanem szerves része községpolitikánknak is. A vb-ülésen arra kértük az állami gazdaság vezetőit, hogy a foglalkoztatásban legyenek segítségünkre. Olyan időszakban mondtuk ezt, amikor a termelés gépesítése, automatizálása a legjobban talán itt került előtérbe. A gazdaság vezetői kérésünkre azzal válaszoltak, hogy a tanács hangos bemondóján munkavállalási ajánlást tettek a község dolgozóinak. Általában és részleteiben is az elmondottak jellemzik együttműködésünket. Így az sem véletlen, hogy a végrehajtó bizottság, ahol csak tudja, segíti, támogatja az állami gazdaság vezetőinek, dolgozóinak törekvését. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben csaknem 200-ra tehető a foglalkoztatott dombegyháziak száma. Ez egy 5 ezer holdas, korszerűen szervezett és igen ielentŐ6 jövedelemmel gazdálkodó üzemben lényeges munkaerőt képvisel. Az állami gazdaság fejlődése. erősödése így egybeesik 200 körüli dombegyházi család sorsának alakulásával. Nekem és a községi tanács végrehajtó bizottságának örömet okoz az, ahogyan ebben a gazdaságban a jövővel foglalkoznak. Véleményem szerint alaposan átgondolt tervek megvalósítására készülnek a környékbeli tsz-ekkel szorosan együttműködve. Különféle társulásokat szeretnének létrehozni. Ennek szükségességét sajnos nem egyformán ítélik meg az állami gazdasággal határos szövetkezetekben. Hiányos ismeretre vezetem vissza néhány tez-elnök és szakember társulásellenes véleményét, magatartását. A repülőgépes növényvédelmet, a gémavítást és a lucernaliszt-készítő üzemet — hogy csak a legfontosabb célkitűzéseket említsem —, az állami gazdaság megcsinálja saját erejéből is, ha a társulás valahol elakadna. A termelés mind gazdaságosabb szervezése véleményem szei’int a termelőszövetkezetekben sem tűr halogató állásfoglalást. Ezért javasolom a termelőszövetkezetek vezetőinek: ragadják üstökén az állami gazdaság kezdeményezését, hogy minél hamarább felzárkózhassanak az itteni termelési színvonalhoz. Hatmillió forint az életkörülmények javítására Korszerű üzemi konyha, jó ellátás. A jelentősebb kommunális be- zed ben. Tizennyolc két es három ruházatokról összeállított jelentés szoba, összkomfortos szolgálati la- azt tanúsítja, hogy az állami gaz- kasokat készítettek. Ezek mellett daság dolgozóinak életkorúimé- az állattelepeken, a munkásszállá- nyei jelentősen javultak a domb- son és a most épülő gépműhely- egyházi pusztaságban. Csak tar ben összesen 2 millió 203 ezer ío- kásépítkezésre 3 millió 856 ezer rintot költöttek a munkahelyi forintot költöttek az utóbbi évti- egészségvédelem fokozására. A szellemi erők centruma Az 1968. évi gazdálkodás eredménye a gazdaság összterületére vetítve, holdanként 1700 forintnál is több nyereséget jelent. A környékben gazdálkodó tsz-ek ilyet nem mondhatnak magukénak. Bár az utóbbi években jelentős előrehaladás tapasztalható a termelés mind korszerűbb tervezésében, az állami gazdaság termelési színvonalát mégsem érték el. A termőföld minősége ezen a környéken azonos. Régi mondás, ha nem feftombegyházi termékenység. lejtenek el vetni, akkor jó termést arathatnak Dombegyháza környékén. Az állami gazdaságban egyáltalán nem felejtenek el vetni, sőt, a vetést megelőző munkálatokra legalább olyan figyelmet fordítanak, mint a vetésre. A holdanként használt 7,5 mázsa vegyes műtrágya adagolása, a vetőágy kifogástalan előkészítése és a korszerű növényvédelem megvalósítása eredményezi évről évre a termelőszövetkezetek szántóföldi hozamának kétszeres, néha háromszoros termésmennyiségét. Az agrártudományban elért eredmények széles körű alkalmazásán 5222 holdon 7 egyetemet, három felsőfokú technikumot és hat középfokú technikumot végzett szakember foglalatoskodik. Ilyen szépszámú szakember-gárdával ötezer holdon megyénk egyik gazdasága sem rendelkezik. Az állami gazdaság politikai és szakmai vezetői a pártszervezet inspirálására tűzték napirendre a szellemi erők hatékonyabb foglalkoztatását. A gazdaság kommunistái felelősséget éreznek azért, hogy a termelésszervezés jól bevált módszereit átadják a környező községekben működő szövetkezeteknek. Erre azért van szükség, mert a tsz-ekben az övökénél csak fele vagy még ennél is kevesebb gazdasági eredményt érnek el. Az úgynevezett gondolat, vagyis á szellemi erők „társulását” is azért hívták életre, hogy a szocialista gazdálkodásban szerzett tapasztalatokat átadják egymásnak. Érezze a kiadom begy házi, a magyar dombegyházi és a dombegyház tsz-gazda az eddiginél jobban ■ nagyüzemi gazdálkodás használ Bár a termelőszövetkezetek tag jai nem panaszkodnak a léto egyik községben sem, de ha so ruk még jobban menne — gon dőlték az állami gazdaság veze tői — talán azért aem haragúd nának meg... A szellemi erők halékonyabl foglalkoztatásának szervezésével a téma napirendre tűzésével a: állami gazdaság vezetői legalábi tíz esztendővel megelőzték a kort a környezetet, melyben élnek. A; érdekelt tsz-ek vezetőinek jó része talán ezért sem tudott ráálln erre a „frekvenciára” tavaly, de még az idén sem tudt; és tudja felfogni az állami gazdaság vezetői által jól látott jövőt. A Dombegyházi Állami Gazdaság szakmar és politikai vezető] ennek ellenére nem mondtak le kezdeményezésükről, melyet a járási, a megyei és az országos szervek megbízottai erkölcsi támogatásban részesítettek. Nagy szorgalommal, hallatlan erővel ismételten beszélnek arról, amit mára a közös gazdaságok elértek. Valamikor még csak gondolni sem mertek sokan arra, hogy az' egyéni gazdálkodás időszakában betakarított termésmennyiség tíz esztendő alatt megkétszereződik. Mára valósággá vált, mint ahogyan az is, hogy az állami gazdaság a szövetkezeteknél kétszeresen több terméseredményt és jövedelmet ér el.
