Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)

1969-04-13 / 83 . szám

19«. április 13. 10 Vasárnap Húsz esztendő Attila földjén Megalakulásai ünnepli a Dóm begy házi Állami Gazdaság Néhány hete jelent meg Rad- nai Miklós Attilá-kutató érteke­zése lapunkban. Tulajdonkép­pen ekkor derült ki, hogy Domb. egyháza neve a magyarság hon­alapítása előtt a nagy Hun-bi­rodalom időszakában is ismert volt. Egykori félj egy zésekből tudjuk, hogy a mai Battonya és Dombegyháza környékén nevel­kedett és élt az európai orszá­gokban Isten ostoraként emle­getett Attila. A hun birodalom földje az akkor ismert világ legtermékenyebb talajai közé tartozott. Ez a termékeny föld a felszabadulás éveiben alig ter­mett holdanként 7—8 mázsánál több búzát és kukoricát. Évszá­zadokon át földesúri vadászte­rület volt Dombegyháza és kör­nyéke. Az uralkodó királyi csa­ládok barátai, hozzátartozói dő­zsöltek kényükre-kedvükre. ök valamennyien jól éltek, s akik pedig cselédjüknek szegődtek, árnyék vetődött rájuk. A felsza. badulás itt közvetlenül egyet je­lentett az úri Magyarország sze­gény emberre rakott béklyóinak leverésével és a korábbitól alap­jaitól eltérő élet megteremtésé­vel. Sokat tett ezért az új éle­tért a Dombegyházi Állami Gazdaság, amely ebben az esz­tendőben ünnepli fennállásának 20. esztendejét. Milyen volt ez a 20 esztendő? Kovács Ferenc, a gazdaság igazgatója nemrégiben bízta meg Takács Dezső üzemgazdászt a húsz évvel ezelőtti termelési adatok összegyűjtésével, rend- /szerezésével. A jelenleg rendel- t kezesre álló adathalmazból már 1953-ig — visszamenőleg — ösz- szeállították a legjellemzőbbe­ket. Ebből tudjuk, hogy 1953- ban holdanként 12 mázsa bú­zát, 10 mázsa kukoricát (szemes), 30 mázsa cukorrépát és 14 má­zsa lucemaszénát termeltek. Ezek a termésátlagok az utóbbi három esztendőben igen kedve­zően alakultak. Dékán y Károly főagronómus irányításával búzá_ ból 22,3,, Kukoricából (szemes) 30,1, cukorrépából 245, lucerna­szénából pedig 36. mázsa holdan- kénti hozamot értek el. Most nyugodt lelkiismerettel mond­hatjuk, hogy ezer esztendő alatt itt nem fejlődött olyan dinami­kusan a mezőgazdasági termelés, mint az elmúlt húsz esztendő­ben. A Dombegyházi Állami Gaz­daság vezetői és dolgozói jogo­san büszkék arra,,, hogy húsz esztendő alatt olyan utat jártak be, sőt talán nagyobbat is, mint az ősök ezer év alatt. Az egy­kori koronabirtok töredék részé­nek tekinthető az az 5222 hold. amelyen a gazdaság működik. (A dombegyházi és a battonyai határ túlnyomó részén termelő- szövetkezetek gazdálkodnak.) Ez a 4900 holdnál alig több szántó úgy engedelmeskedik az emberi akaratnak, mint a jól idomított ló. Békés és Oscmgrád megye ál­lami gazdaságai közül ez az egyetlen üzem, ahol nem kerü­letekre építették a termelési irá­nyítást, hanem ágazatonként, központi szervezéssel. Schüller Ferenc főkönyvelő szerint ez a módszer azért vált be, mert a gazdaság határa ahg nagyobb egy nagy területen működő álla­mi gazdasági kerületnél. S ez az utóbbi időben kissé elhallgatott üzemszervezés olyan eredmé­nyek elérésére vezetett, amire a környék termelőszövetkezetei és az állami gazdaságok vezetői méltán felfigyelhetnek. Ezer Az épülő gépműhely. Alapító kiváló d Lengyel István Balogh József Kobzás István Csótí László holdanként 11 millió forint hal­mozott termelési értéket állítot­tak elő tavaly, s az 5222 hold korrekciós nyeresége (ide szá­mítva az állami támogatást és az aszály miatti terméskiesést), túlhaladta a 9.3 millió forintot. A központosított ágazati ve­zetés élén és a fontosabb irá­nyító, szervező posztokon jól képzett szakemberek dolgoznak. A búza mázsánkénti önköltsé­ge az utóbbi három év átlagá­ban azért nem haladta meg a 145, a kukoricáé a 162, a cukor­répáé a 32, a lucernaszénáé pe­dig a 82 forintot, mert korunk korszerű mezőgazdasági eszkö­zeit a munkához jól értő embe­rek alkalmazzák, ,s ezz^l teszik jövedelmezővé a gazdálkodást. Tíz éve sincs, amikor a soro­zatos eredménytelen gazdálko­dás láttán valósággal elmenekült Dombegyházáról minden veze­tő. Ez a tenyérnyi gazdaság 1956-ban 11 millió forint mér­leghiánnyal zárta az esztendőt Ekkor került a gazdaság élére Kovács Ferenc igazgató, aki a Dombegyházán eltöltött 13 esz­tendő közül tizenegyre úgy em­lékszik vissza, mint az alkotó munka legszebb éveire. A köz­beeső kettő esztendőben ezt a gazdaságot Mezőhegyeshez csa­tolták. Akkor évente ismétlődött és több millió forintra rúgott a veszteség, míg végülis felülke­rekedett a józan ész, s a Domb- egyházi Állama Gazdaság ismét megkapta az önálló üzem rang­ját. A jövő alapozása tovább tart Sok minden megváltozott azóta a dombegyházi határban. Épí­tettek egy 300-as korszerű te­henészeti és egy 560 kocát sza­porulatával együtt befogadó ser­téstelepet Az árutermelés szer­vezésére jelentősen hatott a 37 millió forintos beruházás. Ta­núsítja ezt néhány adat is. A komplett állattenyésztő-telepek kialakítása előtt vágómarhából 880, vágósertésből pedig 1067 mázsát értékesítettek évente. A korszerű telepek üzemeltetése után tavaly vágómarhából már 2311 mázsát, vágósertésből pe­dig 8045 mázsát adták a felvá­sárlónak. Ezekkel áz eredmé­nyekkel lényegében jól megala­pozta helyét az állami gazda­ságok között ez az üzem. A jövő alapozása itt azonban tovább tart. Alig készült el a komplett sertéstelep, máris a bővítés lehetőségeit latolgatják, azután meg a telepen felfogott vízzel hígított trágyáié öntözé­sét a takarmánytermő terüle­tekre. Üj gépműhelyt építenek saját fejlesztési alapjukból, s ha ezzel készen lesznek, lucerna- liszt készítő üzemet rendeznek be. A korszerű eszközök terme­lésbe állítására indítványozták a környező tsz-ekkel való szoro­sabb együttműködést. A jelen­legi tulajdonjog tiszteletben tartása mellett társulási alapon szocialista kooperációra szeret­nék helyezni a növényvédelmet, a gépjavítást, a lucemaliszt ké­szítő és takarmánykeverő üze­met. Ez a kooperáció messze­menően vezetne a kölcsönös ér­dekeken alapuló együttműködés­hez, az árutermelésben és az ér­tékesítésben egyaránt. olgozók Tóth József Ökrös József Bognármester. 1949 óta dolgozik a gazdaságban. Alapítótagként tartják nyíl­óan. A lófogatú kocsik és hinták javításában szerzett érdemeiért három alkalom­mal oklevéllel, két alka­lommal pedig Kiváló dol­gozó jelvénnyel tüntették let A Kossuth Könyvkiadó propagandistája: könyvter­jesztő. A technika tökélete­sedése ellenére bognármes­teri tudása továbbra is szükséges az üzem zavarta­lan menetéhez, mivel a legkorszerűbb gépekben is található néhány fa alkat­rész A gazdaság ezermestere. A gépműhely szervezésekor mindenes volt, Szerelt, he­gesztett, ha kellett trakto- roskodott, s újított, mind ’.mellett sok-sok óra társa­dalmi munkát is végzett a központi szépítésében. Kie­melkedő munkásságáért vá­lasztották be az állami gaz­daság pártvezetőségébe. Pártmegbízatását a szak- szervezeti vezetőségben tel­jesíti, Többirányú elfoglalt­sága mellett jut ideje ked­venc szórakozására, a mé­hészkedésre is. Vidám, jó- kedélyű ember, mint szere­lő a gépműhely egyik leg­biztosabb támasza. Vontatóvezető. Kiváló dolgozó. Több alkalommal bebizonyította, hogy mun­kájára esőben-sárban, hó- ban-fagyban-zivatarban zámíthat a gazdaság ve- etősége. Ezért is osztották be a központi magtárhoz -állítanak, ö is a gazdaság ilapító tagjai közé tartozik. Majdnem egy évtizeden át 'ófogatot hajtott, később a hajtószárat kormány kerék­re cserélte. A gondjára bí­zott gépet legalább úgy szereti, mint annak idején a lovat. Az utóbbi évtized­ben családi házat épített Kisdomb eg y házán. A gazdaság Laci bácsija­ként tiszteli az idős és a fiatal egyaránt. Immár 18. éve dolgozik Oombegyhá- zán. Vas-szorgalmú, ke­mény akaratú, kiváló fel­készültségű szerelő. Nap­számosként kezdte az éle­tét, a gazdaság műszaki fejlődésével együtt növeke­dett tudása. Évek óta önál­lóan dolgozik. A bonyolul­tabb műszaki hibákat nagy hozzáértéssel szünteti meg. A fiatalok azért szeretnek vele együtt dolgozni, mert a szakmában szerzett tudá­sát szívesen osztja meg ve­lük. Műhelyvezető. Húsz évvel ezelőtt traktoros volt. A gazdasag vezetősége 30 sze­relő irányítását bízta rá. Munkatársai között igen jó kapcsolatot alakított ki. A gépek javításában, üzemel­tetésében elért eredmények­ért a gazdaság vezetősége több alkalommal elismeré­sét fejezte ki átlagon felüli munkájáért. A gépműhely dolgozói megkülönböztetett gondot fordítanak a mun- ka-és a balesetvédelemre. Neki is nagy része van ab­ban, hogy az utóbbi évek­ben nem fordult elő külö­nösebb baleset. Gyerek kora óta él az állami gazdaságban. Viz- hordófiúként kezdte, majd traktoros, lett, most pedig kombájnszerelő. A nyári betakarítás időszakában ké­ső őszig kombájnnal járja a dombegyházi határt, a gabona aratásán kívül részt vesz a kukorica betakarí­tásában is. A munkaszerve­zés időszakában a segédve­zetők valóságos versenyt futnak azért, hogy a gazda­ság legjobb kambájnosa mellé kerülhessenek. Em­bersége, alapos szakmai felkészültsége, hozzáértése, kiemelkedő munkateljesít­ménye emeli társai fölé.

Next

/
Thumbnails
Contents