Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)
1969-04-13 / 83 . szám
19«. április 13. 10 Vasárnap Húsz esztendő Attila földjén Megalakulásai ünnepli a Dóm begy házi Állami Gazdaság Néhány hete jelent meg Rad- nai Miklós Attilá-kutató értekezése lapunkban. Tulajdonképpen ekkor derült ki, hogy Domb. egyháza neve a magyarság honalapítása előtt a nagy Hun-birodalom időszakában is ismert volt. Egykori félj egy zésekből tudjuk, hogy a mai Battonya és Dombegyháza környékén nevelkedett és élt az európai országokban Isten ostoraként emlegetett Attila. A hun birodalom földje az akkor ismert világ legtermékenyebb talajai közé tartozott. Ez a termékeny föld a felszabadulás éveiben alig termett holdanként 7—8 mázsánál több búzát és kukoricát. Évszázadokon át földesúri vadászterület volt Dombegyháza és környéke. Az uralkodó királyi családok barátai, hozzátartozói dőzsöltek kényükre-kedvükre. ök valamennyien jól éltek, s akik pedig cselédjüknek szegődtek, árnyék vetődött rájuk. A felsza. badulás itt közvetlenül egyet jelentett az úri Magyarország szegény emberre rakott béklyóinak leverésével és a korábbitól alapjaitól eltérő élet megteremtésével. Sokat tett ezért az új életért a Dombegyházi Állami Gazdaság, amely ebben az esztendőben ünnepli fennállásának 20. esztendejét. Milyen volt ez a 20 esztendő? Kovács Ferenc, a gazdaság igazgatója nemrégiben bízta meg Takács Dezső üzemgazdászt a húsz évvel ezelőtti termelési adatok összegyűjtésével, rend- /szerezésével. A jelenleg rendel- t kezesre álló adathalmazból már 1953-ig — visszamenőleg — ösz- szeállították a legjellemzőbbeket. Ebből tudjuk, hogy 1953- ban holdanként 12 mázsa búzát, 10 mázsa kukoricát (szemes), 30 mázsa cukorrépát és 14 mázsa lucemaszénát termeltek. Ezek a termésátlagok az utóbbi három esztendőben igen kedvezően alakultak. Dékán y Károly főagronómus irányításával búzá_ ból 22,3,, Kukoricából (szemes) 30,1, cukorrépából 245, lucernaszénából pedig 36. mázsa holdan- kénti hozamot értek el. Most nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, hogy ezer esztendő alatt itt nem fejlődött olyan dinamikusan a mezőgazdasági termelés, mint az elmúlt húsz esztendőben. A Dombegyházi Állami Gazdaság vezetői és dolgozói jogosan büszkék arra,,, hogy húsz esztendő alatt olyan utat jártak be, sőt talán nagyobbat is, mint az ősök ezer év alatt. Az egykori koronabirtok töredék részének tekinthető az az 5222 hold. amelyen a gazdaság működik. (A dombegyházi és a battonyai határ túlnyomó részén termelő- szövetkezetek gazdálkodnak.) Ez a 4900 holdnál alig több szántó úgy engedelmeskedik az emberi akaratnak, mint a jól idomított ló. Békés és Oscmgrád megye állami gazdaságai közül ez az egyetlen üzem, ahol nem kerületekre építették a termelési irányítást, hanem ágazatonként, központi szervezéssel. Schüller Ferenc főkönyvelő szerint ez a módszer azért vált be, mert a gazdaság határa ahg nagyobb egy nagy területen működő állami gazdasági kerületnél. S ez az utóbbi időben kissé elhallgatott üzemszervezés olyan eredmények elérésére vezetett, amire a környék termelőszövetkezetei és az állami gazdaságok vezetői méltán felfigyelhetnek. Ezer Az épülő gépműhely. Alapító kiváló d Lengyel István Balogh József Kobzás István Csótí László holdanként 11 millió forint halmozott termelési értéket állítottak elő tavaly, s az 5222 hold korrekciós nyeresége (ide számítva az állami támogatást és az aszály miatti terméskiesést), túlhaladta a 9.3 millió forintot. A központosított ágazati vezetés élén és a fontosabb irányító, szervező posztokon jól képzett szakemberek dolgoznak. A búza mázsánkénti önköltsége az utóbbi három év átlagában azért nem haladta meg a 145, a kukoricáé a 162, a cukorrépáé a 32, a lucernaszénáé pedig a 82 forintot, mert korunk korszerű mezőgazdasági eszközeit a munkához jól értő emberek alkalmazzák, ,s ezz^l teszik jövedelmezővé a gazdálkodást. Tíz éve sincs, amikor a sorozatos eredménytelen gazdálkodás láttán valósággal elmenekült Dombegyházáról minden vezető. Ez a tenyérnyi gazdaság 1956-ban 11 millió forint mérleghiánnyal zárta az esztendőt Ekkor került a gazdaság élére Kovács Ferenc igazgató, aki a Dombegyházán eltöltött 13 esztendő közül tizenegyre úgy emlékszik vissza, mint az alkotó munka legszebb éveire. A közbeeső kettő esztendőben ezt a gazdaságot Mezőhegyeshez csatolták. Akkor évente ismétlődött és több millió forintra rúgott a veszteség, míg végülis felülkerekedett a józan ész, s a Domb- egyházi Állama Gazdaság ismét megkapta az önálló üzem rangját. A jövő alapozása tovább tart Sok minden megváltozott azóta a dombegyházi határban. Építettek egy 300-as korszerű tehenészeti és egy 560 kocát szaporulatával együtt befogadó sertéstelepet Az árutermelés szervezésére jelentősen hatott a 37 millió forintos beruházás. Tanúsítja ezt néhány adat is. A komplett állattenyésztő-telepek kialakítása előtt vágómarhából 880, vágósertésből pedig 1067 mázsát értékesítettek évente. A korszerű telepek üzemeltetése után tavaly vágómarhából már 2311 mázsát, vágósertésből pedig 8045 mázsát adták a felvásárlónak. Ezekkel áz eredményekkel lényegében jól megalapozta helyét az állami gazdaságok között ez az üzem. A jövő alapozása itt azonban tovább tart. Alig készült el a komplett sertéstelep, máris a bővítés lehetőségeit latolgatják, azután meg a telepen felfogott vízzel hígított trágyáié öntözését a takarmánytermő területekre. Üj gépműhelyt építenek saját fejlesztési alapjukból, s ha ezzel készen lesznek, lucerna- liszt készítő üzemet rendeznek be. A korszerű eszközök termelésbe állítására indítványozták a környező tsz-ekkel való szorosabb együttműködést. A jelenlegi tulajdonjog tiszteletben tartása mellett társulási alapon szocialista kooperációra szeretnék helyezni a növényvédelmet, a gépjavítást, a lucemaliszt készítő és takarmánykeverő üzemet. Ez a kooperáció messzemenően vezetne a kölcsönös érdekeken alapuló együttműködéshez, az árutermelésben és az értékesítésben egyaránt. olgozók Tóth József Ökrös József Bognármester. 1949 óta dolgozik a gazdaságban. Alapítótagként tartják nyílóan. A lófogatú kocsik és hinták javításában szerzett érdemeiért három alkalommal oklevéllel, két alkalommal pedig Kiváló dolgozó jelvénnyel tüntették let A Kossuth Könyvkiadó propagandistája: könyvterjesztő. A technika tökéletesedése ellenére bognármesteri tudása továbbra is szükséges az üzem zavartalan menetéhez, mivel a legkorszerűbb gépekben is található néhány fa alkatrész A gazdaság ezermestere. A gépműhely szervezésekor mindenes volt, Szerelt, hegesztett, ha kellett trakto- roskodott, s újított, mind ’.mellett sok-sok óra társadalmi munkát is végzett a központi szépítésében. Kiemelkedő munkásságáért választották be az állami gazdaság pártvezetőségébe. Pártmegbízatását a szak- szervezeti vezetőségben teljesíti, Többirányú elfoglaltsága mellett jut ideje kedvenc szórakozására, a méhészkedésre is. Vidám, jó- kedélyű ember, mint szerelő a gépműhely egyik legbiztosabb támasza. Vontatóvezető. Kiváló dolgozó. Több alkalommal bebizonyította, hogy munkájára esőben-sárban, hó- ban-fagyban-zivatarban zámíthat a gazdaság ve- etősége. Ezért is osztották be a központi magtárhoz -állítanak, ö is a gazdaság ilapító tagjai közé tartozik. Majdnem egy évtizeden át 'ófogatot hajtott, később a hajtószárat kormány kerékre cserélte. A gondjára bízott gépet legalább úgy szereti, mint annak idején a lovat. Az utóbbi évtizedben családi házat épített Kisdomb eg y házán. A gazdaság Laci bácsijaként tiszteli az idős és a fiatal egyaránt. Immár 18. éve dolgozik Oombegyhá- zán. Vas-szorgalmú, kemény akaratú, kiváló felkészültségű szerelő. Napszámosként kezdte az életét, a gazdaság műszaki fejlődésével együtt növekedett tudása. Évek óta önállóan dolgozik. A bonyolultabb műszaki hibákat nagy hozzáértéssel szünteti meg. A fiatalok azért szeretnek vele együtt dolgozni, mert a szakmában szerzett tudását szívesen osztja meg velük. Műhelyvezető. Húsz évvel ezelőtt traktoros volt. A gazdasag vezetősége 30 szerelő irányítását bízta rá. Munkatársai között igen jó kapcsolatot alakított ki. A gépek javításában, üzemeltetésében elért eredményekért a gazdaság vezetősége több alkalommal elismerését fejezte ki átlagon felüli munkájáért. A gépműhely dolgozói megkülönböztetett gondot fordítanak a mun- ka-és a balesetvédelemre. Neki is nagy része van abban, hogy az utóbbi években nem fordult elő különösebb baleset. Gyerek kora óta él az állami gazdaságban. Viz- hordófiúként kezdte, majd traktoros, lett, most pedig kombájnszerelő. A nyári betakarítás időszakában késő őszig kombájnnal járja a dombegyházi határt, a gabona aratásán kívül részt vesz a kukorica betakarításában is. A munkaszervezés időszakában a segédvezetők valóságos versenyt futnak azért, hogy a gazdaság legjobb kambájnosa mellé kerülhessenek. Embersége, alapos szakmai felkészültsége, hozzáértése, kiemelkedő munkateljesítménye emeli társai fölé.
