Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)

1969-04-13 / 83 . szám

1969, április 13. 3 Vasárnap Félmillió pár női cipő készül exportra Endrédén Vasiizem a téglagyárban Ha valaki modern, szép formájú női cipőket akar látni, az Endrődi Cipész Ktsz-t keresse fel. A szi­várvány minden színében, több száz fazonban készülnek a női ci­is, de a lengyelek, szovjetek, cse­hek és a románok is kedvelik az endrődi cipőket. A hazai kereskedelem számára 100 ezer pár cipő gyártását vál­j**®5 szandálok GsuPán export- lalta a jó hírű szövetkezel. Mi- ra félmillió parat gyártanak eb- vei a termékeik iránt igen nagy a *“ «£ esztendőben. Az endrődi külföldi igény, jó ütemben halad , k€le , ok’ mert szépek, erő- j a szövetkezet bővítése. Mintegy sefe, követik, sót néha megelőzik j 13 millió forintos beruházást va- a divatot. : lóeítnak meg, az új csarnokban Az idén például külföldön — kényelmesebben, a mostaninál nyugati és keleti államokban jobb körülmények között s na­egyaránt — a barna, a lila, a kék, a zöld számtalan színárnyalata a gyobb munkateljesítménnyel dol­gozhatnak. Megoldják végre az legdivatosabb. A lábnak egészsé-1 öltöző, zuhanyozó és az étkezési gese'ob, laposabb, szélesebb sarok­kal és kerekített vagy szögletes orral kínálják a szép cipőket. Szállítanak a nyugati államokba környéken. gondokat is. Az utánpótlásról sem feledkeznek meg: 170 fiatal ta­nulja a szakmát Endrődön és a Japán világkiállításra készül a BOl Orosházi Gyára A Baromfiipari Országos Válla-1 ismerik az orosházi terméket, lat Orosházi Gyárában állandóan 11970-ben például japán világkiál- bővül a terméklista. A külföldi lításon vesznek részt. a. igényeknek megfelelő baromfi kon- zerv-újdonságok öregbítik a gyár hírnevét. Legutóbb többek között angol megbízásból készítettek gaz­daságossági megfigyelést a labo­ratóriumban különböző konzer- vekből, amelyekhez a recepteket a megrendelők adták. Igen jól si­került például a sölymász mártás gombával és baromfihússal íze­sítve. Az angol ínyencségek meg­nyerték a megrendelők tetszését, a gyár pedig szívesen áll rendelke­zésre, mivél jók a gazdasági mu­tatók is A BOV Orosházi Gyára a világ minden tájára exportál. Híres vá­sárokra, nemzetközi kiállításokra kap meghívást, s így álíandóan bővül azoknak a köre, akik meg­Tíz évvel ezelőtt csupán TMK- j vállalati önállóság megteremtésé­in,űhely volt. ami ma akár egy | vei zöld utat biztosított az elha­kisebb gyárnak is beillik. A „szí- tarozáshoz, ve” egy tágas forgácsoló műhely, külön csarnokban készülnek a pontosságot igénylő munkák és befejezéshez közeledik a nagy csarnok építése, ahol daruk, csi­gák segítségével a több tonnás szerkezeteket szerelik majd öse- sze. Hogy kik teremtették meg a fejlesztésnek ezt a lehetőségét, Külföldön is hírneve van Most prospektus készül a má­jusi Budapesti Nemzetközi Vá­sárra, amely színes képekkel il­lusztrálva ország-világ előtt be- | mutatja a vállalat gyártmányait. S ott lesz a kiállításon két tégla­vágó automata, amellyel külföl­dön is hírnevet szerzett már a vállalat gépgyártó üzeme. Tavaly azt egészen pontosan nehéz lenne j Kilenc készült belőle, az idén 10- meghatározni. Nem sokait téve­dünk azonban, ha elsősorban a TMK-műhély törzsgárdáját, vele együtt mindjárt a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat műszaki gárdáját emeljük ki, amely eredményes munkájával bátorságot adott a vezetésnek, rogy jelentős összegeket fordítson 15-re várnak megrendelést, jövő­re még többre számítanak. A vállalat műszaki osztálya igyek­szik a konstrukciót továbbfejlesz­teni és egy év alatt módosítással sikerült a gép teljesítményét kétszeresére növelni. Aki szétnéz az üzem ben es a környékén, láthat itt más gyárt­mányokat is, amelyek eíszállííás­Nem kell rakodni A Hódmezővásárhelyi Mezőgaz­dasági Gépjavító Vállalat az idén hat ország kiállításán szerepel ter­mékeivel. Most a BNV-re készül­nek, majd Moszkvában, Plovdiv- ban, Damaszkuszban és másutt is bemutatják mezőgazdasági gép­újdonságaikat, köztük az osztrák Steyr-művekkel kooperációban készülő lucerna-rendfelszedő, ön­rakodó kocsit, amely a vontató traktor vezetőjének irányításával önmaga rakja fel és le a levágott szálas takarmányt A 9. SZ. GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS felvételt hirdet az alábbi szakmákban: Végre kitavaszodott Metszik az őszibarackost az orosházi Üj Élet Tsz gyümölcsösé­ben. Idős és ifjú Sándor József, valamint Kunos József kerté­szekre a következő napokban nagy munka vár. Sok fát kell még megmetszeniük. erre a célra. Persze „beleszólt” ra várnak távolabbi téglagyárak- ebbe a gazdasági mechanizmus k® -Dunán tuti Tégla- és reformja is, amely a nagyobb ['<***#»* Vállalatnak 450 alag­[ utezárí tó-kocsi, a budai vállalat­nak 54 automatikus (elektromág- ; neses) szénadagoló készült töb­bek között. Most gyártják az első kemencekocsit, amelynek a súlya 3 é® fél tonna. Ugyancsak az észak-dunántúliak százat rendel­ték belőle. Közben természetesen a Békés megyei téglagyárak fej­lesztéséhez szükséges berendezé­seket is gyártják. Roppant erőfeszítéssel lehet csak a feladatokat megoldani, mert olyan sok az igény. Viszont a nagy csarnok még mindig nincs teljesen kész. ami akadályozza a munkát. Jó lenne, ha a Békés me­gyei Állami Építőipari Vállalat, végre befejezné a külső tér csa­tornázását és betonozását is, aminek a határideje — ahogy tájékoztatnak — a múlt év de­cember 31 volt. A „titokra“ fény derül A vállalat meghatározta az üzem idei tervét: a tavalyi 15 millió helyett az idén 21 és fél millió forint értéket kell termelnie. Ne­mes László üzemvezető ezt a cél­kitűzést elérhetőnek tartja, s a bizakodását elsősorban a jó szak­munkásgárdára alapozza. Jó is a hangulat a műhelyekben, hiszen nagyszerű az üzem perspektívája, ami pedig a törzsgárda szempont­jából nem közömbös dolog. Kláics János brigádvezető is ilyen szem­pontból ítéli meg a helyzetet. — Akkor jó, ha sok és szép munkát kapunk. Mostanában van is hál’ istennek. Már tavaly kez­dődött Eltelt néhány év, amíg idáig jutottunk. Szépen fejlődünk, hegesztő, általános lakatos, esztergályos, villanyszerelő szak- és betanított munkások részére. 44 órás munkahét, kezdők jelentkezését is várjuk. Jelentkezés a munkaügyi osztályon. RUHÁZATI ELADÓT. ÉS ÉRETTSÉGIZETT férfi munkaerőt FELVESZ. Békéscsabaiak jelentkezését várja a Délmagyarországi Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 29. Az őszi vetéseket ápolja Kunágota határában Pócsik Elek küllőskapával. (Fotó; Dcmény) I ' ! talán még a Kiváló Vállalat címet is elnyerjük — mondja. Tájékozott, érdekli a vállalat sorsa. Jól érzi magát az üzemben, csak azt sajnálja, hogy nem fia- | talabb. Persze a keresetére sincs panasza. Elárulja, hogy havonta 2600—2700 forint a „tiszta pénz '. Aztán hirtelen a homlokához kap. — Jaj, ezt ne írja, men az aee- szony is megtudja! — Késő, leírtam — mutatom a noteszem, mire ő tréfálkozva [mégis csak beleegyezik. Hogy a „titokra” fény derüljön. Most a felszabadulás ünnepén kapta meg a Kiváló Dolgozo jel­vényt, mellé félhavi fizetést. En­nek az elhallgató,sát. már jobban szeretné, de nem megyek bele a „játékba”. Hadd lássák mások is, hogy a vállalat nem fukarko­dik a jól dolgozók elismerésével. Reményteljes a jövő Komolyra fordítjuk a nzót. Tel­jesen egyetért a vállalattal abban, hogy a téglaipari gépek es beren­dezések gyártását igyekszik meg­szerezni, s úgy tartja, hogy ez már nagyrészt sikerült is. Hírne­ve van a békéscsabai gépgyártó üzemben. A piacot azonban meg kell tartani, sőt szélesíteni is, aminek a feltétele a gazdaságos termelés. Termeljenek olcsóbban és anfti elkészül, az legyen kifo­gástalan! Ez a műszakiaktól és a munkásoktól is függ. Szóval olyan ember Kláics Já­nos, akinek — ahogy ő mondja — együtt dobog a szíve a vállalatéval, de nem más Zsoltáros János, a lakatos brigád vezetője meg Szák Mihály marós sem. És még sok nevet tudna felsorolni az üzem vezetője, aki bár egésze» fiatal ember, de annyi élettapasztalattal rendelkezik, hogy tudja: bízni kell az emberekben. Szívesen is dolgoznak vele, bár külön gon­dot jelent számára, hogy — mint más helyeken is manapság — ke­vés a szakmunkás. Kellene esz­tergályos, marós, lakatos... A géppark fejlesztése is szükséges, no meg jó lenne már a TMK-t különválasztani a gépgyártástól. Reményteljes a jövő, érdemes érte küzdeni. Pásztor Bél* Az őszi vetések Április! elején a mezőgazdasági nagyüzemekben felmérték, hogy milyen „kondícióban” vannak az őszi vetések. A vidékről érkező jelentések szerint a csapadékos időjárás kedvezett az őszi gaboná­nak. A vetések állománya és színe országszerte jónak mondható, bár a növények a fejlettség tekinteté­ben az elmúlt évinél hátrább van­nak. A becslés szerint a búzave­tés több mint 50 százaléka „jó osztályzatot” érdemel, csaknem 40 százalék találtatott „közepesnek” és a területnek mindössze 10 szá­zalékán látni csak gyengén fej­lett vetést. A rozs és az őszi árpa fejlettsége az elmúlt évihez ha­sonlítható. A gabonák közül a tél a jelek szerint a korai vetésű, bu­ján zöldellő őszi árpát viselte meg a legjobban, ebből országosan mintegy hatezer hold ki is pusztult. Ez a szám azonban nem jelent különösebb bajt, mert megfelel a sok évi átlagnak. Többfelé az or­szágban a gazdaságok nem tudták időben levezetni a kisebb belvíz­foltokat. Ezeken a helyeken a hir­telen felmelegedés hatására „le­romlottak” a vetések, sőt egyes helyen a kipusztulástól is tartani kell. A csapadékos tavasz-elö a ga­bonák fejtrágyázását erősen aka­dályozta.

Next

/
Thumbnails
Contents