Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-08 / 56. szám

1969. március S.

3

Szombat

Megyénk kiváló női aktíváit köszöntötték Békéscsabán

Megkezdődtek a nőnapi ünnepségek megyénkben. Csütörtökön többek (között Békéscsabán a megyei nőtanács székhazában adtak fogadást a megye legjobb női aktivistái tiszteletére. A vendégeket Boros Gáborné, a nőtanács megyei titkára meleg szeretettel köszöntötte. Vörös szegfűvel és ajándéktárgyakkal kedveskedtek

a megye minden tájáról érkezett munkás-, paraszt- és értelmiségi asszonyoknak. Beszélgetés közben kiderült, hogy a nemzetközi nőnap, a Magyar Tanácsköztársaság évfordulójának tiszteletére megyénk minden táján a szokásosnál gazdagabb vidámabb eseményeket produkál.

Beküldési határidő március 31.

Irodalmi pályázat

pályázat célja, hogy a tehetséges fiatalok elevenítsék fel a helyi munkásmozgalom eseményeit, művészi formában örökítsék meg a Tanácsköztársaság történetét, vagy a kiemelkedő személyiségek életét. Az írások adjanak képet a fél évszázados harc örökségét magáénak valló mai ifjúság életéről. A pályázat meghirdetői remélik, hogy a legjobb alkotások méltán képviselik majd az ifjú írónemzedéket a Tanácsköztársaság 50. évfordulójának ünnepségein, a sajtóban és a Jókai Színház kamaraelőadásán.

A géppel írt pályamunkákat a KISZ Békés megyei Bizottságának címére március 31-ig kell eljuttatni. A legjobb irodalmi alkotás szerzőjét az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda által szervezett NDK-úttal jutalmazzák. A további helyezettek pénzjutalmat, színházbérletet és könyvjutalmat kapnak.

A Forradalmi Ifjúsági Napok és a Tanácsköztársaság 50. évfordulójának tiszteletére a KISZ Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Jókai Színház KISZ- szervezete irodalmi pályázatot hirdet. A pályázaton részt vehet minden 14—30 éves fiatal; novellával, verssel, irodalmi riporttal, elbeszéléssel, filmforgatókönyvvel vagy kisregénnyel. A

Bucsai „békeOzener a helsinki nemzetközi nökongresszusra

A bucsai nőtanács szervezte kézimunka szakkörbe 140 leány és asszony tanulja a hímzést. Főleg tájjellegű népi hímzéseket kedveinek ezen a tájon: kalocsai, kunsági, sárréti és egyéb mintákkal készülnek a térítők. A sok szép műikéből — amelyet a fiatal lányoktól a 70 éves mamókákig a legkülönbözőbb korosztály készített — kiállítás nyílik vasárnap. Bemutatják a legszebb kézimunkáikat s ezzel köszöntik a nemzetközi nőnapot.

A bucsai asszonyok „békeüzenetét” juttatja el kézimunkájával a helsinki nemzetközi nőkongresszusra Komoróczky Imré- né, a nőtanács bucsai községi titkára, aki egy kunsági hímzéssel díszített térítőt készített ajándékba. Azzal adta át a Békés megyei nőtanács vezetőinek, hogy továbbítsák a központba. Juttassák el Helsinkibe a kézimunkát, s a világ egyik híres békeharcos asszonyának ajándékozzák.

Lány, asszony, anya

14 évre ítélték a gyilkos matrózt

A Fővárosi Bíróság pénteken hirdetett ítéletet Kiss Bálint 23 éves matróz emberölési bűnügyében. Kiss tavaly, nézeteltérés után, az alvó Sebestyén András uszálykormányost baltával kétszer fejbe sújtotta. A szerencsétlen férfi nyomban meghalt.

A bíróság Kiss Bálintot 14 évi szabadságvesztésre ítélte. Az ügyész tudomásul vette a bíróság döntését. Az elítélt és védője fellebbezett. (MTI)

küzdeni az iparosítás, a villamosítás, a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a kulturális forradalom idején. Egyszóval a szovjet nép életét, küzdelmét és megváltozott körülményeit szeretnénk minél meggyőzőbben bemutatni, hiszen Lenin azért dolgozott és harcolt, hogy a nép jobban, emberségesebben éljen, mint a cári rendszerben élt.

— A városban és környékén még tizenegy emlékgyűjtemény és lakásmúzeum található. Ezekben is az anyag felfrissítésével készülnek a százéves évforduló méltó megünneplésére.

>— Bizonyára sok látogatója van múzeumuknak?

— Valóban nem panaszkodhatunk. 1968-ban december elsejéig csaknem 324 ezren keresték fel a múzeumot. Év végéig a látogatók száma valószínűleg eléri a 350 ezret.

A termeket járva láttam csak igazán, mennyi kincset őriz a Márvány-palota. Se szeri se száma azoknak a fényképeknek, festményeknek, fotókópiáknak, dokumentumoknak, könyveknek és ereklyéknek, amelyek Lenin életével ismertetik meg az érdeklődőt. A múzeum gazdag anyaga Lenin egész életútját bemutatja. Rendkívül

mély benyomást gyakoroltak rám a párt lapjai — az Iszkra itt látható első száma. A lapnak Lenin alapítója volt., Számtalan cikkben fejtette ki a párt, a forradalom soron következő feladatait. Kíméletlenül leleplezte a népelnyomó cári rendszert. valamint a megalkuvók különféle mesterkedéseit. Lenin maga javította cikkeinek nyomdai kefelevonatát. Nem egy ilyen — javításaival és megjegyzéseivel ellátott — kéziratot nézhéttem meg a múzeumban. ahol több órát töltöttem.

Lenin emberi nagysága és egyszerűsége közismert. Erről tanúskodnak az itt kiállított használati tárgyak: egyszerű, szürke ruhája, sapkája, kapcsos cipője, a cári kopók előli bújdosás idején használt vánkos. kifakult paplan és gím- nasztorka!

A múzeumból kijövet a bejáratnál vörös nyakkendős úttörőkkel találkoztam. Tekintetükből láttam: ők is áhítattal lépték át a kincseket őrző Márvány-palota küszöbét, hogy találkozzanak a történelemmel. A kommunizmus országának történelmével, amely a halhatatlan Lenin munkásságával kezdődött...

Podina Péter

(Vége)

— Megható rádió- és újságriportok mesélnek arról, mennyire társtalanná válik sok falura helyezett tanítónő. Állítólag a házassághirdetések tekintélyes hányadát is ők adjáík föl — többnyire sikertelenül. Hiszen anyagi helyzetük nem éppen rózsás, munkájuk távoli vidékekhez köti őket és a viszonylag szűk, értelmiségi körben keresgélnek pár után.

Szel jak Irén, a csabaesűdi általános iskola 22 éves tanárnője figyelmesen hallgat, de minél job - ban belemelegszem a falusi pedagógusinők szomorú sorsának ecsetelésébe, annál mosoly gósabb aa arca. Rövidesen kiderül az is, hogy miért:

— Én, úgy látszik, szerencsésebb csillag alatt születtem, mint azok a bizonyos társtalan kolléganőik. Menyasszony voltam már akkor is, amikor idekerültem. A kömmy- csördító riportokhoz viszonyítva, rendhagyó eset az enyém azért is, mert fizikai munkás a vőlegényem. Soha sem hittem eü, hogy aki diplomás, az csak értelmiségi munkakörben dolgozó férfi oldalán lehet boldog.

Irén jövendőbelije építőmunkás. Kitűnő szakember, fizetése 2800 forint körül mozog minden hónapban. De vajon nem okoz-e konfliktust — az eső fellángolói múltával —, hogy érdeklődési körük eltér.

— Nézze, az én vőlegényem nyolc általánost végzett. Ezért a számtanhoz, fizikához valóban kevesebbet ért, mint én. De ha együtt nézünk meg egy filmet, utána egyenlő félként cseréljük ki a véleményünket. Nem állítom termék szetesen, hogy mindenkire jellemző az, ami őrá. Kétségkívül többet olvas, mint az átlag — talán az én hatásomra — és úgy gondolom, hogy általában szélesebb körű az érdeklődése is. Egyébként tény, hogy itt, Csabacsűdön a kolléganőim zöme fizikai munkáshoz ment férjhez és a házasságuk nagyon jó!

Mindössze öt hónapja mutatkozhat be így, mint most: —

Vrankó Jániosné vagyok. Húszéves, szakmunkás a Békéscsabai Kötöttárugyárban. Férje 25 éves, gázkihordó.

Szokványos kérdésekkel indul a

beszélgetésünk:

— Boldogok? Nem hiányzik valami az életükből?

— Nagyon boldogok vagyunk.

Mindössze egy gyerek hiányzik, megszületésének azonban az a feltétele, hogy lakásunk legyen. Mi ugyanis a férjem szüleinél, egy parányi helyiséget lakunk, ami hálószoba, konyha, kamra és fürdőszoba egyszerre.

— Van kilátás lakásra?

— Eddig csak 5090 forintot tud tunk összespórolni. A magun) erejéből tehát csak igen hosszá idő után vásárolhatnánk házat Talán majd a szülőkkel együtt.

Állami vagy szövetkezeti lakásra nem is merek számítani.

— Azt mondta, nagyon boldo- szabad addig, amíg nem szolgáltat lül költözhetnek. Addig pedig érgok. Egy ifjú menyecske szerint okot valaki a bizalmatlanságra. demes vállalni minden kényelmi kell ahhoz, hogy nagyon bol- — A jó tudajdonságai közé tar- metlemséget, lemondást — a dup- dog legyen két ember egymással? tozik még, hogy megértő. Emlék- la gyerekkocsiért.

— Szeretet, megbecsülés. szem, hogy az első hetekben egy- Békés Dezső

— Mit becsül a férjében? szer tésztát sütöttem vasárnap- Fotó: Demény

— Nehéz erre így válaszolni. De meg tudok nevezni két jó tulajdonságát: nem iszik és őszinte.

— Őszinte? Ezt honnan tudja?

— Még nem ellenőriztem soha, hogy igazat mond-e. De nem is

ra. Megette, megdicsérte. Pedig én is alig tudtam lenyomni a tor- komon.

Ö a Henriette-nevet nézte ki magának a naptárból, férje viszont hallani sem akart másról, mint Krisztináról. Az föl sem merült bennük, hogy... De beszéljen erről a boldog kismama, Mikló Gáborné:

— A terhesség vege felé más: sejtettem, hogy sajátos módon oldódik meg a vitás probléma, mert egyszerre négy ponton éreztem * pici lábak rúgását. Férjemnek azonban nem szóltam, s így ugyancsak nagyot nézhetett, amikor két kislányt mutattak neki a kórházban: „Uram, ez rmod a magáé”.

— És mit szólt a dolgok ilyetén alakuláséhoz — amikor májszóhoz tudott jutni?

— Boldogságánál csak a büszkesége a nagyobb. Mintha kizárólak neki lenne köszönhető miniden.

Kriszti, úgy látszik, megunta, hogy anyuka ilyen sokáig foglalkozik mással, mert eUentmomdást nem tűrő hangon rászól:

— Á, dá. dá, dá, ááá! Kontrá- bik neki a Henriette is.

— Könnyű elképzelni, milyen a hangerő, ha úgy Isten igazából megmérgesednek.

— Férjem bizony a konyhában tanul — egyetemre készül — sőt. esténként oda ülünk télikabátban mindketten, ha beszélgetni akarunk — mondja a fiatalasszony.

A Mikló-házaspár is a szülőknél lakik, egy parányi szobában. A két kicsivel együtt, nyolcam élnek a két és fél szobás otthoniban. De talán már nem sokáig. A tanácsnál azt ígérték, hogy egy éven be-