Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-07 / 55. szám
»69. március 7. 4 Péntek EDES MOSTOHÁK CSÜNYA EZ A SZÓ: mostoha. | haza egy-egy gyermeket a csaláEgyelőre sajnos, nincs 'használatban más azokra, akik nem a saját gyermeküket nevelik. Pedig kellemetlen érzéseket kelt az emberekben, és a mai gyerekek is csak a rossz értelmét ismerik. Mégis sok-sok asszony van, aki nagyon megérdemelné ehelyett a legszebb szót: édesanya. Ezek az édes mostohák, akik igazi anyaként nevelik mások gyermekeit, vállalják az ezzel járó gondokat és örömöket is. Újkígyóson találkoztam ilyen asz- szonyokkal. Ügy kezdődött, hogy ellátogattak egy gyermekotthonba, mondván: patronáljuk a kis lakókat, vasárnaponként hozzunk di körbe azok közül, akiket szüleik elhagytak. A sok-sok látogatásból azután olyan szeretet lett, hogy nem tudtak megválni a kis patronáltaktól. Így aztán jó néhány kisfiú, kislány talált igazi otthonra: örökbe fogadták. Az állami gyermekotthonokban, bár szerető gondoskodás veszi körül őket, megkapnak mindent a kiscipőtől a nagy mackóig, még sincs jó dolguk, mert egyet soha sem kapnak: a családi otthon melegét, az édesanyai ölelést, szeretedet. Egy gyermekvédelemről szóló jelentésből olvastam: „Az állami gondozásba vett A pedagógus írja: Hazafias nevelés- honvédelmi nevelés A hazaszeretet érzése minden korszakban jelentkezik, legfeljebb megjelenési formája alkalmazkodik a kor szokásaihoz, eszményeihez, de a lényeges jegyei nem változnak. Ez pedig az emberi (nemzeti) közösséghez való tartozás érzése, munkálkodás a közösség fel- emelkedésén. ragaszkodás a szülőföldhöz, történelmének, haladó hagyományainak ápolása, megőrzése a következő generációk számára. Az iskolának mindig feladata volt, hogy a fiatalokban kialakítsa a hazaszeretet érzését, hogy elsősorban érzelmileg felkészítse őket a haza megvédésére. Az előző évektől eltérően iskoláinkban e tanévtől kezdve még nagyobb gonddal foglalkozunk az ifjúság ilyen irányú nevelésével. A tanügyi hatóságok bizonyos konkrét feladatok megvalósítását írják elő. Ezek „számszerű, formai” megvalósítása nem „művészet”, hiszen sokszor formai kérdéseken, ügyes szervezésen múlik csupán. Véleményem szerint ennél sokkal fontosabb e feladatok megvalósításának a hatása, az eredménye. Ezt természetesen befolyásolják formai tényezők is, helyes megválasztásuk hosz- szú időre meghatározója lehet az ifjú gondolkodásának. Lényeges a nevelő meggyőződése is, mert hiszen olyan korszakban élünk, amikor a fiatalt nemcsak egyféle hatás éri. É ppen úgy. mint egyéb nevelési feladatok megvalósításánál, itt sem lehet munkánk kompányszerű, jelentésnek alárendelt, mint ahogyan az sem helyes, ha a látszólagos vagy tetszetős eredmények kedvéért siettetjük fiataljainkban az elérni kívánt eredmények kialakulását. A nevelés területe sokrétű, nagy körültekintést és főleg türelmet igényel. A türelmetlenség formális, bármikor felboruló eredményt szül. Ez pedig sem a hazafias és honvédelmi nevelésnél, sem nevelésünk egyéb területein nem kívánatos. sőt elvetendő. Nevelőink eddig is igyekeztek kiaknázni mindazon lehetőségeket, amelyeket egyes tantárgyak a feldolgozás alkalmával nyújtottak, vagy amikor tanórán kívül az ifjúság között mozogtak. Most azonban, hogy nevelésünk e területe is szervezett keretet kapott, több elgondolás megvalósítása válik lehetővé, sőt tudatossá olyan tényezők, amelyekre eddig nem figyeltünk fel, vagy nem ismertük fel jelentőségét az ifjúság hazafias érzésének a felkeltésénél. M ár a tanév elején iskolánk is — a szarvasi Vajda Péter G-imnázium és Szakközépiskola — olyan feladatok megvalósítását tűzte a nevelők és a fiatalok elé, amelyek megvalósítása a hazafias érzelmek kialakítása mellett előkészíti a fiatalokat a haza, a szocialista társadalom megvédésére is. Valamennyi nevelő feladatává tettük az alapvető követelmények megismerését, fokozatosan gondoskodunk arról, hogy könyvtárunk megfelelő irodalommal segítse elő ez irányú tevékenységünket. Iskolánk KlSZ-szer- vezete is foglalkozik a honvédelmi nevelés ügyével, és meghatározza az ifjúság feladatát A nevelők szaktárgyi tanmeneteik elkészítésénél figyelembe vették a honvédelmi oktatás feladatait A tanév első szülői értekezletén az elsősök szüleivel az osztályfőnökök ismertették és megbeszélték elgondolásainkat, ugyanakkor megértették a szülőkkel e nevelési területünk fontosságát is. Hagyomány már iskolánkban a tanév végi többnapos kirándulás, melynek a szakmai ismeretek, az általános műveltség gyarapítása mellett a hazai táj megszerettetése is feladata. Most még fontosabbnak tartjuk azt, hogy kirándulóink megismerjék azokat a helyeket, ahol népünk hazaszeretetéről tanúskodó jelek, emlékművek találhatók. Ezek láttán felelevenítik történelmi, irodalmi, földrajzi ismereteiket, sőt olyan programot is beállítunk. amelyek az ifjak erejét, fizikai ellenállóképességét lesznek hivatottak fejleszteni. Ugyanezt szolgálja az az elhatározásunk is, hogy iskolánk >> területén modern sportudvart lé. * *.* tesítünk, melynek birtokában: emelhetjük a testnevelés haté- • konyságát. A Körös parton sport- f életre is igen alkalmas üdülőt: építettünk évekkel ezelőtt, ezt • kihasználva a vízi sportot (úszás, ! csónakázás) kívánjuk fellendí- j teni, amely ugyancsak nem lé- • nyegtelen a honvédelem szem- • pontjából sem. Tanév közben a testnevelési : órák egy részét, a természetjáró j szakkör tevékenységét is e fel- ! adatnak rendeljük alá. A Ma- : gyár Honvédelmi Sportszövetség : keretén belül lövészkört ■ hoztunk létre, amelynek munká- j jába a nevelők egy része is be- : kapcsolódott. Az első osztályok ; mellett a III. és IV. évfolyamok • fiú tanulói is szervezett okta- : tásban részsülnek. Fokozatosan — más intézmé- j nyekkel és szervekkel — együtt- • működve készítjük elő a tava- ■ szi honvédelmi napokat, amely : első szervezett erőpróbája (de ■ lényegében még kísérlet) lesz a ■ tanév elején bevezetett oktatás- ■ nak. Felszerelésünk még hiá- : nyos, a beszerzés többféle aka- • dályba ütközik, de bízunk ab- ; ban, hogy fokozatosan — külö- • nősen majd az első év tapasz- : talatai után — a tárgyi feltété- : lek is biztosítottak lesznek. A mikor az első tanév tapasztalatait már ismerjük, magabiztosabban fogjuk meghatározni az elkövetkezendő évek feladatait, hogy azok megvalósítása révén érzelmileg, értelmileg és testileg egyaránt megfelelően előkészítsük fiataljainkat i a haza tudatos építésére és vé- • d elmére. Dr. Gábris József : gyermekek egyharmada 3 éves vagy ezen aluli. Téhát olyan korú, amikor a legnagyobb szükség volna anyára, annak gondoskodására, szeretetére ...” kutatja az a jelentés azt is, hogy vajon miért kerülnek mégis ide. Ennek nyomán ellátogattam egy gyermekotthonba, ahol 3—6 évesek vannak, így magam győződhettem meg arról, hogy valóban mennyire hiányzik az anyai szeretet, mennyire vágynak erre. NINCS SZŐ annak kifejezésére, milyen megrendítő, szívbe markoló a kicsinyek ragaszkodása. Ha egy idegen belép, mindjárt körülveszik. Csak álltam közöttük, s nem tudtam szólni, egyik a kezemet, másik a szoknyám szélét fogta, a harmadik nyújtotta felém két kicsi karját: Néni, vegyél fel... Legszívesebben mindegyiket magammal vittem volna. Az igazgatónőnek szinte mindennaposak az ilyen jelenetek, mégis megremegett a hangja, amikor kérdésemre válaszolt: vannak-e örökbefogadók, találnak-e végül is igazi otthont ezek a gyerekek. — Bár itt mindent megkapnak, képtelenek vagyunk az otthon melegét, az anyai szeretetet pótolni. Ez egy ilyen nagy közösségben szinte lehetetlen. Nagyon fáj a szívem értük, s azt szeretném, ha minél többen megtalálnák az igazi otthont, és megkapnák az anyai szeretetet, gondoskodást. KAPÁSBÓL 15—20 nevet Is felsorolt, olyan gyermekekét, akik már több éve otthonlakók, állami gondozottak és szüleiknek nem kellenek. Vajon milyen jogon viselik az ilyen asszonvok ezt a szót: édesanya, az ilven férfiak azt, hogy édesapa? Mostohák ők, a szó igazi, régi értelmében. S a tulajdonképpeni anyák azok, akik vállalják egy-egy ilyen apróság felnevelését, s elviszik a saját otthonukba, hogy annak melegével és sok-sok szeretettel vegyék körül, hogy azután évek múlva a társadalom, a felnőtt világ boldog tagjává avathassák. Nagyon sok ilyen szülő kellene, hogy a gyermekotthonok elhagyott kis lakói megkapják azt, amire vágynak: az anyai szeretetet. Kasnyik Judit Filmbemutató a Tanácsköztársaság jubileumára Galambos Lajos a Népszabadságban folytatásokban megjelent „Mit tudtok'ti B. Máriáról?” című novellája alapján Markos Miklós közreműködésével forgatókönyvet írt. A film elkészült, és Pokolrév címen a Tanácsköztársaság jubileuma alkalmából mutatják be az ország filmszínházai. A film cselekménye 1919 tavaszán játszódik Kunszentmárton- ban, amikor a vöröskatonák több ízben visszafoglalják a községet. A rendező — szintén Markos Miklós — hűen adja vissza azokat az eseményeket, melyek abban az | időben történtek. A film fősze- [ replői: Széles Anna, a Kolozsvári j Nemzeti Színház művésznője, va- 1 lamint Kozák András, Koncz Gábor, Dávid Kiss Ferenc és Págeir Antal. A békéscsabai ünnepi bemutatót a Hazafias Népfront városi bizottsága, az SZMT, a városi KISZ-bizottság, a Békés megyei Moziüzemi Vállalat és a városi tanács művelődésügyi osztályának rendezésében és előkészítésében március 16-án tartják a Szabadság filmszínházban, ahol a film március 19-ig lesz műsoron. Magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítást rendeznek Moszkvában Csütörtökön Szőke Mátyásnak, a MÉM Kiállítási Iroda igazgatójának elnökletével ülést tartott a Moszkvai Mezőgazdasági Kiállítás szervezési szakbizottsága és megvitatta a részletes programot. Már végleges, hogy a bemutatót augusztus 20 és szeptember 2 között a moszkvai népgazdasági kiállításon rendezik meg 4500 négyzetméteres alapterületen. A magyar kiállítók bemutatják a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar, valamint az ágazatokat kiszolgáló gép-, műszer- és vegyipar korszerű termékeit, illetve az exportnál számításba jövő árumintákat, A moszkvaiak megismerhetik egyebek között a hazai kukorica- és cukorrépanemesités legújabb tapasztalatait, a nagyüzemi kertészeti telepítések módszereit, valamint a hazai állattenyésztés és az élelmiszeripari termelés helyzetét. A kiállításra rejtvénypályázatot írnak ki, amelynek főnyereménye kétszemélyes tíznapos magyarországi üdülés. Nagy érdeklődés kíséri a kamuti kertészeti szakkör munkáját Ilyenkor, kora tavasszal hetenként tartanak előadásokat a házikertek gondozásáról Kamaton. Működik itt egy kertészeti szakkör, amelybe 45 tsz-gazda iratkozott be két évvel ezelőtt. A szakkör tagjai neves szakemberek előadásából ismerik meg a gyümölcsfák tél végi korszerű ápolását, növényvédelmét. Murányi Miklós, a Békés megyei Növényvédő Állomás igazgatója látva az itteni lelkes munkát, elvállalta a szakkör állandó patronálását A kertészeti szakkör — Jó munkája révén — tavaly már 600 gyümölcsfát értékesített Kamuion. A napokban 67 új házhelyet osztottak ki a tanyáról betelepülő tsz-gazdák között, ahová szintén jelentős gyümölcsfa-telepítést terveznek. Éppen ezért ebben az esztendőben a Béke Tsz néhány száz négyszögölet a kertészeti szakkör rendelkezésére bocsájt házi faiskola létesítésére. TEA 22. rész — ... Azért jöttem közétek, hogy felélesszem azt a szent lángot, amely elhamvasztja majd ellenségeinket. Üzenem nektek, hogy a helyemen vagyok. És büszkén számolhatok be arról, hogy nemcsak az egész világ nemzeti érzelmű magyarságának bizalmát bírom, hanem a szabad világ hivatalos köreinek bizalmát is. Az általam vezetett és a magyarság képviseletére egyedül hivatott mozgalom, a Magyar Nemzetmentők Bajtársi Köre élvezi a hivatalos amerikai és más körök támogatását. Sajnos, akadnak az idegenben élő magyarok között olyanok, akik azt állítják, hogy köztem és a nyugati országok hivatalos körei között ellentétek támadtak, és hogy ezek az általam igen tisztelt személyiségek másokat támogatnak. Ki kell jelentenem erről a helyről, hogy mindez nem egyéb aljas rágalomnál! Csattanóé választ adnak ezeknek a mai Czil- leieknek azok az események, amelyek éppen a legutóbbi napokban foglalkoztatják nemcsak a magyarságot, hanem a legszélesebb körű nemzetközi közvéle. Pintér István: dattáúU ményt is. Mint tudvalevő, merényletet készítettek elő ellenem. Kérdezem én, tisztelt nem. zettestvéreim, s feleljen ki-ki magyar lelkiismerete szerint: vajon miért éppen az én életemre, vitéz Csánkó András vezér- ezredesnek, a Magyar Nemzetmentők Bajtársi Köre elnökének életére törnek ellenségeink? A válasz nem lehet kétséges! Egy az isten, egy a haza, egy a válasz ... • Nem is vettem észre, hogy Terner ellépett mellőlem. Csak azt láttam, hogy ott áll Csánkó mellett, és a szavába vág. Vörös volt, izzadt, de a hangja nyugodtan csengett: — Nos, Csánkó úr, majd én megadom a választ!... Nánássy odaugrott. megragadta Terner karját, hogy elvonszolja, a teremben azonban néhányan felkiáltottak: — Halljuk Ternert! Csánkó tisztában volt a közhangulattal, s jobbnak látta leinteni Nánássyt Félhangosan odaszólt neki: — Hagyd, Tódorj Hangosan pedig azt mondta: — Készséggel meghallgatom Terner Gusztáv honfitársunkat, mint bárki mást is. Terner úr ugyan már eljátszotta azt a jogot, hogy magyarnak nevezze magát, de én készséggel hajlandó vagyok baráti jobbot nyújtani mindenkinek, bármit cselekedett is ellenem a múltban, ha ezzel a magyarság ügyének szol. gálhatok. Remélem, Terner úr, ezúttal bebizonyítja, hogy valamikor magyar tiszt volt! Temer nem reagált a sértésekre. — Uraim! — kezdte. — Magyar tiszt voltam, huszonkét esztendeig az esztergomi hadtest becsületbíróságának tagja, és mint a tiszti és tábornoki becsület védelmezője, nem tűrhetem, hogy egyesek egykori rendfokozatukkal visszaélve, közönséges csalások és szélhámosságok sorozatát kövessék el. Azt mondtam: egykori rendfokozatukkal visszaélve! Mindenekelőtt felelősségem teljes tudatában, ünnepélyesen kijelentem, hogy Csánkó András nem tarthat igényt a vezérezredesi rangra, hanem legfeljebb a szolgálaton kívüli vezérezredes címet használhatja. De ez csak apró, jelentéktelen szélhámosság, igaz, hogy többi csalásainak alapja... Csánkó közbeordított: — Válogassa meg a kifejezéseit, uram... Csánkó olyan vörös volt, mint a főtt rák. — Megválogatom a kifejezéseimet — folytatta Temer —, de az alföldi magyar földbirtokoß
