Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-07 / 55. szám

1*69. március 7, 5 Péntek A VIL Országos Ifjúsági Bélyegkiállítás Szegeden A Magyar Bélyeggyűjtők Or­szágos Szövetsége, a KISZ Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Űt- tőrők Szövetsége, a KISZ megyei és városi bizottsága, úttörőel­nöksége, a megyei és városi ta­nács, a MABÉOSZ Délmagyaror­szági Területi Szakbizottsága, a Hazafias Népfront megyei és vá­rosi bizottsága hazánk felszaba­dulásának 24. évfordulója tiszte­letére rendezi meg Szegeden a VII. Országos Ifjúsági Bélyeg­kiállítást. A kiállítás ünne­pélyes megnyitása 1969. április 4-én, pénteken délelőtt 11 órakor lesz a Hazafias Népfront Szeged Városi Bizottságának új, X. eme­leti nagytermében. Megtekinthető 1969. április 4-től 13-ig, naponta 10-től 16 óráig. A kiállítás ideje alatt alkalmi postahivatal működik, s a posta alkalmi bélyegzőt használ. Kü­lönleges emléklapok és bélyegúj­donságok szerezhetők be. Belépés díjtalan. Mint érdekesség, meg­említjük, hogy 1969. április 4-én Budapest—Szeged és Szeged— Budapest viszonylatában helikop­ter-posta fog működni. A heli­koptert ünnepélyesen fogadják Szegeden és mintegy másfél órai tartózkodás után felviszi Buda­pestre a Szegeden feladott pos­tát Március 21-én, a Tanácsköztár­saság fennállásának 50. évfordu­lója alkalmából a Magyar Posta egy sort és egy blokkot ad ki és ezt, valamint Carte-Maximumot az alkalmi postahivatal is árusí­tani fogja. A mai napon 80 kiállító jelentke­zett a szegedi részvételre. A rész­vétel ezzel lezárult, mert az el­helyezés nehézségbe ütközik. A kiállításról és az eseményekről a televízió felvételt készít Vas Tibor módjára a nevén nevezem a dolgokat. Csánkó Andrásnak azért van szüksége a csalárdul bitorolt címre, hogy egy általa alapított, falójában nem léte­ző szervezet élén a különböző jóhiszemű nyugati szervektől jövedelmet húzzon. Ezért ő cserében nem ad semmit, ha­csak saját maga és cinkostársai­nak jólétét nem... — Arról beszélhetnénk, hogy ki honnan húz jövedelmet! — kiáltott közbe ezúttal Nánássy. — Ha azokra az összegekre céloz az általam egyáltalán nem nagyrabecsült közbeszóló, ame­lyeket én a vasfüggöny mögötti országok sorsával foglalkozó bi­zonyos nyugati szervektől kap­tam, kijelenthetem, hogy ezek­kel az összegekkel én az utolsó fillérig el tudok számolni. Eze­ket én maradéktalanul a ma­gyarság érdekében használtam fel! — Azért minősítették a CIA- nál megbízhatatlannak, és azért adták ki az útját — röhögött Csánkó. — Nos, ezt a hibát a CIA valóban elkövette. De miért? Mert Csánkó és cinkosai félre­vezették őket! De most nem er­ről van szó, hanem arról, hogy bizonyítékaim vannak: Csánkó és bandája az egész merényle­tet egyszerűen kiagyalta, tgy akarták fontosabb színben fel­tüntetni magukat. És azzal sem törődtek, hogy hazugságaikkal bajba juttatnak egy száműzött magyar fiatalt, egy igazi sza­badságharcost, aki egyenesen a Szerkesszen velünk! Vasárnap kezdődik a közvélemény kutatás Vasárnap minden kedves ol­vasónk kap egy kérdőívet, mely­nek kitöltésével, beküldésével segíti jobbá, még sokrétűbbé tenni lapunkat, s egyben nyer­het is. A kérdőívet kitöltő és beküldő olvasók között, mint azt már közöltük, sok értékes nyereménytárgyat sorsolunk ki. A teljes nyereménylisát lapunk vasárnapi számában közöljük, amikor részletesen megírjuk azt is: mit kell tenni a kérdőívvel j azon túl, hogy kitöltik, mik a j feltételei annak, hogy a bekül­dött kérdőívek részt vegyenek a későbbi időpontban megállapí­tandó sorsoláson, mely műsoros est keretében zajlik le. Minden olvasónk nyerhet. Nem kell mást tennie, mint ki­tölteni és beküldeni a kérdőívet, amit vasárnapi számunkhoz mellékelünk. Ne feledje: vasárnap megér­kezik a kérdőív, várjuk vála­szát! Szerkesszen velünk! „Fekete, fehér—igen, nem?” Száz-száz bébigarnihirát adományoz az új bölcsődének a Békéscsabai Kötöttárugyár (Tudósítónktól) Sokan kísérik figyelemmel a televízió képernyőjén a budapesti kerületek sakkjátékkal kombinált, kéthetenként ismétlődő vetélke­dőjét. Mint ismeretes, a végérvénye­sen győztes kerület kommunális beruházásként egy újonnan fel­építendő száz férőhelyes bölcső­dét kap jutalmul. A rendkívül izgalmas verseny során már ed­dig is több vállalat tett társadal­mi felajánlást a bölcsőde terve­zési és kivitelezési munkálatai­hoz. Feltehetően az első vidéki fel­Szenaspusziai emberek — MERRE VAN Szenespuszta ? — kérdeztem egy járókelőtől a mi­nap Csorváson. Totorán János, a párt csorvási községi bizottságának titkára Sze­nespuszta és az ott élő emberek avatott ismerője igazít útba. ö ebben a tsz-ben állattenyésztő szakemberként dolgozott. Innen került a községi bizottság élére. — Majdnem 120 család lakja Szenespusztát. A szétszórt tanya­si település eléggé messze esik Csorvástól. Jó útviszonyok kö­zött a 3,2 kilométer földút jelenti az élet hídját A többi út már el­készült. Ha esős az időjárás, a termékeny földből kiszabott, év­tizedek óta vert úton is alig jár a kerék. Ilyenkor, tavasz táján bizony kevés az arra vállalkozó, hogy nekivágjon a sártengemek. Erről magunk is meggyőződhettünk a Petőfi Tsz szenespusztai központ­jában. Harangozó András tsz- pénztáros csaknem húsz percen át telefonálgatott Csorvásra. Hív­ta a tanácsot, a pártbizottságot, a vasútállomást, az fmsz körzeti központját, hogy segítsenek fel­kutatni valakit, aki ott a környé­ken Szenespusztáról való. Ha ta­láltak volna valakit, akkor meg­kérte volna, hogy menjen el Csa­barikádokról jött el hozzánk, a szabad világba, hogy innen har­coljon tovább szent céljaink győzelméért Soha semmiféle barikádon nem harcoltam. Mindezt Temer találta ki, hogy szebb legyen a menyasszony, kövérebb a malac. Elég izgalmat is keltett. Most már zúgott a terem, mindenki ott tolongott Csánkó és Terner körül. — De nagyon szívén viseli egy vörös ügynök sorsát! — üvöltötte Csánkó. — Maga tudja legjobban, hogy a fiatalember ártatlan. De elhoztam magammal. Ott áll, bárki bármilyen kérdést felte­het neki. Tessék, uraim, győződ­jenek meg róla, hogy szó sincs semmiféle merényletről, Csánkó ellen küldött ügynökről... Kö­zönséges szélhámosság az egész! Temer, mint valami csonka szárnyú angyal, kinyújtott jobb karjával felém mutatott Ha lehet, még kellemetleneb- bül éreztem magam, mint eddig. Mindenki felém fordult És hir­telen csönd lett — Nos, Csánkó úr? — halkí­totta le a hangját Temer. — Állja a próbát? — Ez az alak a maga einko- _ sa' — üvöltötte Csánkó. — ősz- ! szebeszéltek! Azonnal takarod- : janak, ne zavarják a nemzeti ; érzelmű magyarság összejövete- • lét! . I Temer, mintha csak egy dr- | kuszi produkciót fejezett volna ! be, szertartásosan meghajtotta S magát. Szívére tette a kezét: (Folytatjuk) ! nádi állatorvos lakására, vegye át Rajos István sertésjárlatát és a tanácsnál írassa rá az átirányí­tást Orosházára, és ha jön haza, hozza ki a pusztára Harangozó azonban hiába telefonált. Szenes­pusztáról aznap senki sem volt a faluban. Aztán megállapodtak abban, hogy segítenek. A járlatot a személyszállító Sztovcsok Ist­ván „kezelteti le” másnap. A 78 ESZTENDŐS Rajos bácsi köszönettel vette a gondjával va­ló törődést, hazaindult. Ahogyan lenyomta a kilincset, egy fiatal nő is ott termett. A búzavirágkék szemű, élettel telített aggastyán fején hetykére billent a zsíros, báránybőr kucsma. — Emlékszel még, hogy meg­forgattalak az öregek napján? — Hát már hogyne emlékez­nék. Rajos bácsi olyan jól tán­col, mint a javakorabeliek. — Az vagyok én, legalábbis annak érzem magam. Soha sem volt ilyen jó sorom sem nekem, sem pedig a többieknek. A tsz most jól fizet, okunk van a jó­kedvre. (Az egy tagra eső, közös­ből származó részesedés tavaly majdnem elérte a 28 ezer forin­tot) Van itt sok pénz, kérem... megy itt minden a maga kerék­vágásában, csak az a jártat.. — Nem volt ez mindig így — magyarázza Harangozó. — Egy! időben itt a tsz-irodán a községi j tanács megbízottjaként intéztük az ilyen mindennapi apróságot. A 120 család ügyének rendezé­sére ide kellene adni néhány hi­vatali teendőt. Ha az egyéni gaz­dálkodás időszakában megvoltak ehhez a lehetőségek, akkor most talán ezek jobban adottak. Akkor is Harangozó volt az ügyintéző s ezt a feladatot ő most is szívesen vállalná Harangozó András az ötvenéve­sek közé tartozik. Tele ambíció­val. Ö a barkácsoláshoz is jól ér­tő paraszttípust személyesíti meg Szenespusztán. Íráskészségével forma- és rendszeretetével, logi­kus gondolkozásával köztisztele­tet vívott ki. Ö csinálja meg az elromlott villanyt a rádiót, befol­tozza a gumicsizmát fényképet készít és így tovább. Saját háztáji gazdasága mellett hogyan telik minderre, maga sem tudja. S eze- , ken túl élénken foglalkoztatja Szenespuszta további sorsa. Mi lesz itt tizenöt, húsz év múlva, ha felnőnek a gyerekek? A TANYAVILAG idősebbjei apáik szülőházában élnek. Nyá­ron a munka, télen a hó, ősszel és tavasszal pedig a sár foglyai. A tsz központjában és istállóiban a petróleumlámpához képest va­kító villany világít A 120 család­ból mindössze kettő jutott vil­lanyhoz. A közellakók. Tanyákat errefelé nem villamosítanak. Ezért foglalkozik Harangozó András is azzal a gondolattal, hogy a tanyákat épít-ék át a ma­jorba vezető bekötő út mellé. Olyan tanyasorra gondol, amilyen Kondoros és Szarvas között a budapesti utat szegélyezi ör- ménykútnál. Elképzelésén vitat­koznak. Szenespuszta ugyanis Csorvásra tart Bor Lajos tsz-el­nök említette, hogy Kovács Fe­rencnek házépítéssel kapcsolat­ban tettek egy javaslatot. Ha le­bontja a tanyát, hol építené tel legszívesebben, kérdezték tőle. A faluban, Csorváson. S indoka fi­gyelemre méltó. — AZ ÜJ HAZAT itt a bekötő út mellett is annyiért építik fel, mint a faluban. A két környeze­tet egymás mellett még csak em­líteni sem lehet. — Ma a közlekedéssel már jól áthidalhatók a távolságok, csak lenne jó utunk — mondja az el­nök. — Egy évvel ezelőtt megcsi­náltattuk a 3,2 kilométeres út, tervét. Elvállaltuk a földmunkát, j Azután az itteniek leszavazták az útépítést, nehogy a másik tsz-szel egyesülniük kelljen. Mi jó utat szerettünk volna a faluig. Sok esetben talán könnyebb is lett volna itt Csorváson túl. az isten háta mögött. De hát az emberek anyagilag elégedettek, féltik ered­ményeiket, nem akarnak senkivel osztozkodni. Hogy ez mennyire így van, ta­núsítja néhány utóbbi években született intézkedés megítélése is. Az általános iskola felső tagozatá­nak körzetesítését sokan felesle­gesnek tartják. Nem ritka az olyan vélemény, hogy a kapálás­hoz nem kell ész. Ha erre vető­dik egy nem közülük származó és elmondja, hogy máshol mit látott, azt mondják rá: kommu­nista kirakatpolitika. A mostani zárszámadási közgyűlés előtt sem hitték el, hogy az egy családra jutó személyes jövedelem majd­nem eléri a 34 ezer forintot. Csak amikor ki-ki aláírta és felvette a munkája után járó pénzt, mon­dották: jó ez a mai világ, mert gondoskodik róluk. Itt egyik-másik fejben még a régi mechanizmus fája hajt, azé az időszaké, amikor a tsz ezen a szenespusztai aranyat érő föl­dön a mérleghiány szélén állt, amit végül is úgy kerültek el, hogy a tsz tagjai zárszámadáskor visszafizették az évközi munká­ért felvett előleg egy részét. Az­óta viszont nagy gonddal gazdál­kodnak. A közös alapokat rend­szeresen gyarapítják. Tavaly a tsz közös vagyona 1 millió 368 ezer forinttal növekedett. Az 1437 hold szántót figyelembe véve és a ko­rábbi években tapasztalt fogyaté­kosságokat, ez az eredmény igen jelentős. Hasznát azonban csak akkor látják, ha Szenespuszta ab­lakot nyit a világra. Az idén a tsz mikrobuszt vásárol, hogy ez­zel járják be a környéket, az or­szágot, lássanak, tanuljanak. TAL.ÄN EZ LESZ a legcélrave­zetőbb vállalkozás ahhoz, hogy az itteni emberek több oldalról is­merjék meg az ország társadal­mi, anyagi és műszaki életében végbement változásokat Mert ami ebben a témában kibontako­zott. nem kirakatpolitikából szü­letett, hanem erőnkből, a szenes- pusztáik erejéből is lett valóság­gá. Dupsi Károly ajánlással a Békéscsabai Kötött­árugyár rukkolt ki. A gyár egyik dolgozójának ötlete nyomán a konfekcióüzem két brigádja — a Zója és a Petőfi — vállalta, hogy a felépülő bölcsőde száz kicsiny lakóját „felöltözteti” majd. A gyár ízléses bébiruházati cikkei­ből kétféle modellt kiválasztva, társadalmi munkában 100—100 garnitúrát varrnak meg és juttat­nak majd el az illetékeseknek. A vállalat vezetősége biztosítja eh­hez a szükséges anyagokat és fel­tételeket. Az erről szóló írásos felaján­lást Vincze Jánosné és Sövényi Ottóné brigádvezetők aláirásával és a vállalatvezetőség megerősítő nyilatkozatával ellátva, valamint két minta-modellel felszerelve a minap juttatták el a Magyar Te­levízióhoz. Példás felajánlás, nagyszerű kezdeményezés! (Kazár) \z egyetemi jelenti* ezés határideje: május 2 A művelődésügyi miniszter mó­dosította a felsőoktatási intézmé­nyek nappali tagozatára történő jelentkezés rendjét, illetve határ­idejét. Eszerint a korábbi május 10-e helyett május 2-ig kell el­juttatni a jelentkezéseket a fel­sőoktatási intézményekhez. A pá­lyaalkalmassági vizsgák miatt ez alól Kivételt képeznek a tanító­képző, az óvónőképző, valamint a gyógj’pedagógiai tanárképző főis­kolák. Itt a jelentkezés határide­je: március 25. Április l-lől több oldal tMUBB&s.-ban. Kedd 12 oldal Szerda 8 oldal Csütörtök 8 oldal Péntek 8 oldal Szombat 12 oldal Vasárnap 16 oldal Az eddigi 52 helyett heti 64 oldalban JELENIK MEG A rtB&lWfflSs? Előfizetési díja csak 20,— Ft LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐJE.

Next

/
Thumbnails
Contents