Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-07 / 55. szám
1569, március 7. 3 Péntek INDULHAT A SZÍNES TV KÍSÉRLETI ADÁSA Az utóbbi időben sok szó esik a nagy nyilvánosság előtt a termelőszövetkezeti elnökök munkájáról, fizikai erejük túlzott igény- bevételéről és képzettségük növelésének szükségességéről. Ország-világ előtt ismeretes, hogy valamennyien szinte emberfeletti erőt fejtenek ki a közös gazdaságok eredményeinek, a szövetkezeti gazdák jövedelmének növelése érdekében. Kora hajnaltól késő estig csakis a közösség terveinek valóra váltásán fáradoznak, így kevés idejük marad családjukra, szórakozásukra. A magunk részéről teljes elismeréssel vagyunk valamennyi termelőszövetkezeti elnök eddigi és ezutáni munkája iránt, emellett azonban azt valljuk, hogy nem feltétlenül fontos a lehetetlent is magukra vállalni. Egyrészt azért nem, mert hiszen felelősséget érző emberekkel, alapszervezeti pártvezetőségi tagokkal, igazgatósági tagokkal, ellenőrző bizottsági tagokkal és szakemberekkel vannak körülvéve. Azaz van mód és lehetőség a munka és a felelősség olyan elosztására, hogy ne csak egyesek húzzák mind nagvobb sikerek felé a közösség szekerét. — Mit segít a pártalapszerve- zet vezetősége az elnöknek és ae igazgatóságnak? — ezt kérdeztük Pintér Sándortól, az endrődi Béke Tsz párt- alapszervezetének titkárától. — Szövetkezetünkben 61 a párttagok száma és héttagú az alapszervezet vezetősége. A párttagok száma esetleg kevésnek tűnik a szövetkezeti gazdák számához képest, azonban mi azt valljuk, ne sűrűbben, hanem többen legyenek azok, akik teljes odaadással tudnak dolgozni pártunk országos és helyi célkitűzéseiért. Az utóbbi években átlagosan legfeljebb kettővel növekedett pártalapszer- vezetünk tagságának a száma. Ennél jóval többen jelentkeztek önként, mi azonban azt mondottuk: megnövekedtek a követelmények s minden pártba lépőnek először bizonyítania kell. A bizonyításhoz bőséges lehetőség kínálkozik. Egyrészt a szocialista brigádmozgalom keretében, amelybe tavaly három kollektíva nevezett be s közülük kettőnek sikerült teljesíteni a vállalt vagy annál magasabb feltételeket. KISZ-szervezetünkben is akad tennivaló, mert eléggé kis számú, mindössze 14 tagja van, fiatalok hiányában. Nem zártuk visszhangja, hogy néhány napon belül több mint kétezer levél érkezett a műsor szerkesztőihez, s így kénytelenek voltak azonnal írni a magyar levélírónak, hogy megtudakolják: hány levelező partnert vállalnak. A Moszkvába küldött leveleknek csak egy töredékét volt alkalmam olvasni. A feladók neve és a helységek sokasága így is meggyőzött arról, hogy milyen rendkívül szoros a kapcsolat. A levélírók között volt budapesti, jászberényi, füzesabonyi, kaposvári, tiszai oki, dunaújvárosi, miskolci, szarvasi, békésszent- andrási, tótkomlósa... Még a Jugoszláviában, Csehszlovákiában, Romániában, Ausztráliában és aiz NSZK-ban élő magyaroktól is érkeznek olykor-olykor levelek. Micsoda óriási munka ezek megválaszolása és a szerteágazó, néha egészen speciális kérések teljesítése! Esetenként „Hallgatóink levelei nyomán” címmel levélszemlét szoktak adni a rádióban, ami a személyes kapcsolaton tűi a szovjet—magyar barátságot is erősíti. Erre más módon is törekednek. Így a Moszkvai Rádió és a Szovjet— Magyar Baráti Társaság „Elbeszélések a szovjet—magyar barátságról” című 1968. évi pályázatát az idén újabb követte. A mostani címe: „Mit tud ön a szovjet—magyar kapcsolatokról?*' A versenypályázatra — amint be a jelentkezők előtt a szövetkezet kapuját, de elsősorban traktorosokat, szakmunkásokat igyekeztünk felvenni tagjaink sorába. A 18 éven felüli fiatalok elé nem állítottunk feltételeket, de közülük még kevés a belépni szándékozó. További bizonyítási lehetőségként, hogy valakik alapszervezetünk, illetve a párt tagjává váljanak, itt van a nőbizottság, a vöröskeresztes alapszervezet szinte korlátlan tevékenységi körrel. — Hasznosnak tartjuk ezt az áttekintést. Ezek után azonban szeretnénk egy kicsit közelebb kerülni eredeti elgondolásunkhoz: vagyis ahhoz, hogy a párt- alapszervezet mennyiben segíti a szövetkezet igazgatóságának sokirányú tevékenységét? — Kénytelen vagyok még további kitérővel válaszolni erre a kérdésre. Az elmúlt év végén választották újjá szövetkezetünk pártalapszervezetének vezetőségét. Kissé frissítettünk azzal, hogy Erdős Vince KlSZ-vezető- ségi taggal és Kovács József kertészeti technikussal fiatalodott pártalapszervezetünk tagjainak átlagos életkora. A többi öt, régebbi vezetőségi tagot, köztük Tímár Lajost, Tóth Mihályt azért választották újjá, mert évek óta jó az aktivitásuk, szinte vérükké vált a közös ügyért való tevékenységük. Segítenek a pártcsoportvezetőknek a különböző rendezvények megszervezésében, a pártcsoport-értekezletek megtartásában. Ennek az aktivitásnak köszönhetjük, hogy éves átlagban határozatképesek a taggyűléseink. Nem kis szó ez, ha figyelembe vesszük, hogy párttagságunk kétharmad része külterületen, vagyis a tanyákon él. Most térnék rá a konkrét válaszra. Arra, hogy a legutóbbi pártvezetöségválasztás óta sokat javult a gazdasági ellenőrzés tevékenysége. A pártalapszervezet vezetőségének minden tagja kötelességének érzi, hogy nyitott szemmel jöjjön, menjen a szövetkezet különböző munkahelyein. Ahány vezetőségi tagunk van, szinte annyiféle munkakörben dolgoznak. Egyikőjük raktáros, másik az építőbrigádban, harmadik a kertészetben, negyedik a gyümölcsösben, ötödik a bérelszámolásban, hatodik pedig az állattenyésztésben dolgozik. A magam részéről minden további nélelmondták — személyes élmény alapján rövid elbeszéléseket, történeteket küldhetnek be a pályázók, amelyek a szovjet- magyar barátságról és együttműködésről szólnak. Érdemes volt vetélkedni, mivel a kilenc legjobb elbeszélést és történetet díjazzak. A két első díj: tíznapos szovjetunióbeli utazás. A második díj: kiváló minőségű, minden hullámhosszon működő Szport márkájú szovjet tranzisztoros rádió, a harmadik: Zenit tükörkamerás fényképezőgép. A többi díj sem megvetendő; középhullámú Gi- ala márkájú tranzisztoros rádió, két női karóra, Csajka fényképezőgép és egy asztali óra Beszélgetés közben gyorsan repült az idő. írógépek kattognak, Lukácsi Gyula szorgalmasan fordította az oroszul írt riportokat, cikkeket, mivel a magyar adásnak természetesen nemcsak magyar, hanem szovjet szerzői is vannak. A napi kétszer félórás műsor sok anyagot igényel, amit abból is láthattam, hogy a kéziratoktól szinte roskadoztak az íróasztalok. Sok munka, sok fáradság előzi meg azokat a jól ismert mondatokat, amelyeket naponta kétszer is hallhatunk a szovjet rádióból: — Itt Moszkva beszél. Kedves hallgatóink, megkezdjük műsorunkat... Podina Péter (Következik: A Márvány-palota kincsei.) kül tudnék támaszkodni észrevételeikre, meglátásaikra. — Ezek szerint a pártvezetőségi tagok jelentősen megköny- nyítik mind a párttitkár, mind a tsz-elnök irányító munkáját. Elmondható ugyanez a pártcsoportvezetőkről, a brigádvezetőkről és az igazgatósági tagokról is? — Szövetkezetünk párttagsága hét pártcsoportba tartozik. Ezek- ! nek a csoportoknak a vezetőik mind tapasztalt, aktív elvtársak. Negyedévenként összehívjuk őket, leginkább a pártcsoportértekezle- I tek előtt, kibővített pártvezetőségi ülésre, ahol megkapják a szükséges megbízatásokat és eligazí- J tásokat. A pártcsoportvezetőkkel csaknem azonos módon tudunk támaszkodni a szocialista címért i küzdő brigádok vezetőire. A szövetkezet igazgatósági tagjai is nagyon aktívak ilyen szempontból. Ennek bizonyítására elég, ha azt mondom, hogy tizenegyőjük közül hatan párttagok. Azért esett ; ismételten órájuk a választás, mert tevékeny emberek, mindig a jó gazda szemével" jönnek, mennek, s látnak meg és észrevéte- j leznek mindent közös gazdaságunk területén — mondta végeze- I tül Pintér Sándor. K. I. Képünkön: Bernhardt Richard, dr. Tótfalusi Gyula főmérnök, az első magyar színes televízió főkonstruktőre. Falus László és Szabó Gergely mérnökök ellenőrző méréseket végeznek a színes tv adóberendezésen. (MTI Fotó — Bajkor József felvétele) ■■ 1 ■ 1 1 I, i . Az Elektromechanikai Vállalat A tanácstagok is segítettek Megoldódon a helyiségproiiiéma által készített első magyar színes televízió adóberendezését beszerelték a Széchenyi-hegyi adóállomás épületébe. A vállalat mérnökei most a végső beméréseket végzik. A március 21-én meginduló színes kísérleti adás előkészítő műszaki munkáiban részt vesz az egész tervező kollektíva. Amint arról tavaly novemberben már hírt adtunk, a megyeszékhely erzsébethelyi városnegyede lakóinak régi óhaja teljesült azzal, hogy az Orosházi út 51 szám alatt megnyílt a Békés megyei Szolgáltató Ktsz üvegező, képkeretező részlege. Az elhelyezés akkor — megfelelő helyiség híján — csak szükségmegoldás volt, mivel a részleg a részlegvezető lakásán kényszerült folytatni tevékenységét, s megfelelő anyag- tárolóhellyel sem rendelkezett. A forgalom rövid idő alatt igazolta, hogy ez a helyzet nem volt sokáig tartható. Több erzsébethelyi tanácstag közbenjárására végre sikerült megfelelő helyiséget • biztosítani az Orosházi út 95 szám alatti volt Zámbó-féle szíjgyártóműhely helyén. A kenyérbolt, húsbolt és a Terv mozi szomszédságában levő helyiséget rendbe hozták, kifestették, így a tervek szerint a részleg március 8-tól kezdődően már kulturált munkakörülmények között folytathatja a lakosság érdekeit szolgáló tevékenységét. Az intézkedés nagyon időszerű volt, minthogy a tavasziasra fordult idő lehetővé teszi a családi ház építések folytatását, s így várhatóan egyre többen veszik majd igénybe az üvegezőműhely olcsó és gyors szolgáltatásait. —zár Jubileumi megemlékezések a munkásőr-alakulaloknál A munkásőr-alakulatofenál is országszerte megemlékeznek az első magyar proletárhatalom létrejöttének 50. évfordulójáról. A Munkásőrség Országos és Budapesti Parancsnoksága március 17- én délután közös ünnepséget rendez a Vasas-székházban. Papp Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a munkásőrség országos parancsnoka emlékplakettet és oklevelet ad át a veterán munkásőröknek, akik annak idején részt vettek a Tanácsköztársaság harcaiban. Szarka, aki — emberi mértékkel számítva — művezetőként tevékenykedik a Madárfészket Tervező és Rakó Vállalat (MATRAV) egyik műhelyében, különös figyelemmel kíséri Veréb munkáját, aki mint ács dolgozik a keze alatt. Persze, egyáltalán nem az izgatja, mit tesz a MATRAV-ért, hanem az, hogy elég ügyes lenne-e ahhoz, hogy saját magának új fészket rakathasson vele. Amikor meggyőződik, hogy minden rendben van, behívatja az irodába és — négy- szemközt — így kezdi: — A pénz neked is pénz, igaz? — Természetesen, főnök szaktárs. — Na látod, tudom én, hogy a veréb is madár, még ha nehezedre esik is a gondolkozás és el sem tudod képzelni, hogy sok pénzt csak kis munkával lehet keresni. Elámul Veréb. Világéletében becsületes munkával kereste a kenyér- morzsára valót. Soha esze ágába se jutott, hogy lehetne azt másképp is. De ha már hallja a csörgést, csak SZ A felébred benne a kíváncsiság. — Mit kellene csinálni? — kérdezi elszürkülve. — Nem olyan egyszerű az, komám — válaszol hangját letompítva Szarka. — Na, dugd közelebb a csőrödet, mert a falnak is füle van! Veréb szinte automatikusan engedelmeskedik. Megszokta, hogy nem tesz mást, csak amit mondanak, de azt pontosan. És hallja: — Üj fészket építek. Tiéd az ácsmunka, ha akarod. Megfizetem. No, persze munkaidőben dolgoznál nekem... Érted, mit csörgők? — neveti el magát Szarka. Nehezen kapcsol Veréb. Nem ismeri az életnek ezt az oldalát. — Gondolkozz csak egy kicsit! — biztatja főnöke. — Tőlem is kapsz pénzt, a MAT- RAV-tól is. Két légy egy csapásra... Érted-e már? — Ja? — csiripeli el magát Veréb, de mindjárt kételye is támad: — Mi lesz, ha nem taRK A iáinak a munkahelyemen? — Ó, te kis naiv! — csörgi Szarka lenézően. — Hát nem én vagyok a te művezetőd? — kérdezi tőle, miközben szárnyaival barackot nyom a feje búbjára. — Nyugodj meg, majd én elszámolok veled... No, kezet rá! Kissé bátortalanul, de csak belemegy Veréb a játékba. Meg is kezdi másnap. És ezután reggelenként nem a munkahelyére, hanem Szarka épülő új fészkéhez száll és napnyugtáig szorgalmasan dolgozik. Dicséri ezért őt Szarkáné, aki mindig ott repked körülötte és olykor kenyérmorzsával is megkínálja, hogy jobban bírja a munkát. Egyszer aztán rÄegle- pődik Veréb, mert Ka- kuk jön a hírrel, hogy a főnök hívatja. Repül is, ahogy a szárnya bírja. Ijedten nyit be az irodájába. — Csak nincs valami baj? — kérdezi, — Már hogy lenne? Van egy kis pénzed, vedd át a pénztárban. Jutalmul kapod. Még kétszer jön a hírrel Kakuk, akkor azonban Veréb már nem i-i- ad meg. Egyenesen a pénztárba repül, átveszi a jutalmat és indul vissza Szarkáékhoz. Hetek múltán készül el a meleg családi fészek, akkor aztán ismét kezdődnek a szürke hétköznapok. Veréb a MATRAV műhelyében dolgozik tovább, de az ígért pénzből nem lát semmit., Töpreng magában: vajon miért nem fizet neki Szarka? Nem köny- nyen szánja rá magát, de végül is elé áll: — Mikor kapom meg a pénzem, főnök kartárs? — Milyen pénzről beszélsz, jómadár? — Na, ne tegyen úgy, mintha nem tudná... — Ejnye, az anyád dögkeselyűjét! — csörgi vésztjóslóan Szarka. — Hát nem adtam háromszor is jutalmat neked? Mit képzelsz, lopom én a pénzt? —er.
