Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-26 / 70. szám
1M#. március 26. A Minisztertanács ülése vcnala°kZwV Tájék0ztatá3i Hi- j ban, hogy a felhívás eredményes tatások fejlesztésével kapcsolatos A Mimsztortanács kedden ««-♦ I ^ ™előbb ^ feladatokról nyújtott be előterjesztartott. A kormány koztatót adott a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének március 17-én Budapesten tartott üléséről. A Minisztertanács a magyar delegáció tevékenységét jóváhagyólag tudomásul vette. Teljes egyetértését fejezte ki a Varsói Szerződés szervezetének fejlesztésére hozott intézkedésekkel és az összeurópai biztonsági értekezletre szóló felhívással. Álláspontja szerint e tanácskozás nagyban hozzájárulna kontinensünk békéiének és biztonságának megőrzéséhez. Bízik ab, ... fii«1 kerül. A kormány megbízta az ér-i tést. A Minisztertanács a jelenté- elnoke uije-1 dekelt minisztereket, hogy a ta-[seket megtárgyalta és elfogadta nacskozó testület határozatainak i azzal, hogy a lakossági szolgálta- vegrehajtásához szükséges intéz-1 tások fejlesztésére kidolgozott i Hány el veket — hozzászó1 ásókat, Korszerűsítik a Sarkadi Cukorgyárat A Sarkadi Cukorgyárban február 1-én kezdődött a gépek, termelőberendezések javítása, karbantartása. A fenntartási és a fejlesztést elősegítő beruházási költségek az idén elérik a 32 millió forintot. Többek között egy Zsigmond-rendszerű bepárló tartállyal teszik gazdaságosabbá a termelést. Kicserélnek egy cukorfőző készüléket és nyolc diffúziós edényt Cukorlé-szűrőt szerelnek be, amely a cukor minőségét javítja és csökkenti a munkerő szükségletet Befejezik az erőmű rekonstrukcióját amelynek próbaüzemelésére április 15-én kerül sor. Az erőmű a következő időkben az országos hálózatba is termel majd áramot. Megkezdődött a víz- és ipari szennyvízhálózat felújítása, amely lehetővé teszi a víz sokkal gazdaságosabb felhasználását. Az egész gyárban felújítják az úthálózatot és korszerűsítik a térvilágítást A cukorgyár 16 300 hold cukorrépa termeltetésére kötött szerződést, ami várhatóan 28 ezer vagon nyersárut biztosít Ez több év átlagos mennyiségének felel meg. kedéseket tegyék meg. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter beszámolt a KGST- országok földművelésügyi minisztereinek március 10. és 13. között Szófiában tartott értekezletéről, amelynek napirendjén a mezőgazdaság múlt évi eredményeire és idei feladataira vonatkozó kölcsönös tájékoztatás, valamint nemzetközi közös mezőgazdasági tudományos kutatóintézetek létesítésének kérdése szerepelt. Ezután az egészségügyi miniszter Kubában tett látogatásáról adott tájékoztatást. A kormány mindkét beszámolót elfogadta. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a lakosság számára végzett szolgáltató tevékenység helyzetéről tett jelentést, majd az Országos Tervhivatal elnöke és a könnyűipari miniszter az ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgálészrevételeket kérve — eljuttatja az országgyűlés illetékes bizottságaihoz és a megyei tanácsokhoz. Az ily módon megvitatott irányelveket a kormány az év folyamán ismét megtárgyalja és határozatokat hoz. A Minisztertanács a nehézipari miniszternek és az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökének együttes előterjesztésére módosította a bányatörvény végrehajtási rendeletét. Az építésügyi miniszter javaslata alapján a kormány elfogadta a Velencei-tó és környéke üdülő- fejlesztésének regionális tervét. A művelődésügyi miniszter előterjesztésére a Minisztertanács döntött a Kiváló és Érdemes művész kitüntető címek adományozásáról. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt Lesz-e falumúzeum N agy kamaráson ?- m&m mmmmmsmm . Képünkön: Gyűlik a múzeum anyaga. Argyelán Anna és Ágota Csípés Antal tanárral. Országos értekezlet volt a íelsöokta’ási neve őmunkák időszerű kérdéseiről Szarvason Szarvason a Felsőfokú öntözéses és Növénytermesztési Technikumban országos értekezleten vitatták meg a felsőfokú mezőgazdasági, élelmiszer- ipari és földméréstani technikumok igazgatói az oktatói nevelőmunka időszerű kérdéseit. A tanácskozás részvevőit dr. Kovács Gábor, a Szarvasi Felsőfokú öntözéses és Növénytermesztési Technikum igazgatója köszöntötte. Az időszerű problémákról dr. Szűcs Kálmán, a MÉM szakoktatásúgyi főosztályvezetője tartott előadást. Ismertette a célkitűzéseket, az irányelveket, az 1969—70-as oktatási évben beinduló III. évfolyam ágazati képzésének sokoldalú előnyét. Lehetőség nyílik ezáltal az oktatással szemben felmerülő konkrét speciális üzemi igények kielégítésére, ^ a szakemberképzés meggyorsítására. Ne fölözze le senki,.. A Romániával határos Űjsza- lonta elég messze esik Békéscsabától. Ráadásul a téli fagyok, tavaszi esők alaposan tönkretették a bekötő utat. Ok nélkül nem vállalkozik ilyen hosszú, fogkocogtató utazásra az ember. Nyilván Szappanosék sem keres, ték volna fel a szerkesztőséget kétszer is, ha nem lennének igazuk tudatában. Ilyenféle gondolatokat forgatok a fejemben, amikor éppen nem szidom a rugószaggató kátyúkat. Táskámban Szappanosék papírra vetett panasza és két tejszállítási könyvecske, amit igazuk bizonyítására hoztak. Tizennyolc literes „tévedés" Az egyik a múlt év októberi. A naponként leadott tej meny- nyiségét kusza, össze-vissza javítgatott, ennek is, annak is olvasható számokkal jegyezte fel a csarnokos. Többször összeadtam az egész hónapi mennyiséget és szerintem sem stimmel az elszámolás. Szappanosék is így találták annak idején, és — mint mondták—sokallták a 18 literes ,tévedést”. Szerintük korábban is előfordult, hogy havonta néhány literrel kevesebbet fizetett ki a tejcsarnokot vezető Mándi Imre a ténylegesen beszállított- nál De nem szóltak, nem mertek szólni. Minden ismerősük azt javasolta nekik, hogy hunyjanak szemet, mert: „Ha bolygatják a dolgot, még rosszabbul járnak.” Előfordulhat majd, hogy Mándi Imre úgy mér a műszerrel, hogy alacsonyabb lesz a zsírszázalék, és ennek megfele- lóén kisebb a „tejhaszon”. Szap- panosék azonban nem hallgattak és ez egyrészt jó, másrészt rossz következményekkel járt. A tej- csarnokos elismerte a tévedései, és miután megígértette velük, hogy senkinek sem szólnak, ja- nuárban vissza is pótolta a hiányt, naponta 2—3 literenként. (Vajon miből?) Csakhogy ettől kezdve — a jóslatoknak megfelelően — tényleg csökkent a Szappanosék tejének a zsírtartalma. Körülbelül ennyit tudok a panasz okáról, amikor bekopogtatok Csala Sándorhoz, az újsza- lontai Béke Tsz elnökéhez. Most már ő az illetékes, mivel január elsejétől kezdve a tejbegyűjtő nem a tejipari vállalathoz, hanem a szövetkezethez tartozik. Nem kell sokat beszélnem az elnöknek, ismeri az ügyet, neki is elmondta a szülők panaszát az ifiabbik Szappanos, aki a tsz állatgondozója. Sőt, megmutatta az időközben hozzám származott tejszállítási könyvecskéket is. — Kétségtelen, hogy Mándi, a Szappanosék rovására tévedett. Megengedhetetlen az is, hogy a könyvecskébe utólag belejavítsanak, a margójára jegyezgesse- nek és utólag törlesszenek. Gondunk lesz rá, hogy az idén már ne fordulhasson elő ilyesmi. A felügyelő- bizottság tagjai rendszeresen ellenőrzik a tejátvételt — mondja az elnök. A tejcsarnokos is tart disznót A javítóműhely dolgozói közül ta tartanak néhány tehenet. Megkérdezem tőlük, hogy ők tapasztaltak-e visszaélést a tej- csamokban. Nem szívesen nyilatkoznak. Végül az egyik megszólal: — Tudja, hogy van az. A tejcsarnokos is tart disznót, annak is kell enni valamit. A többiek egyetértőén somolyognak, hümmögnek. Ezenkívül mindössze annyit sikerül megtudnom, hogy az idősebb tanyasiak bizony nem értenek a zsír- tartalmat mérő műszerhez. Nem tehetnek mást, mint elhiszik, amit a tejcsarnokos állít. És a beszállított tej mennyiségét sem „centizik ki” az asszonyok. Ügy vannak vele, hogy egy fél liter ide vagy oda. De azért sem igen szólnának, ha valamivel több lenne a „ráadás”. Arról természetesen tudnak, hogy Szappanosék és mások is reklamáltak. Ok azonban — szerintük — szőrszálhasogató, kötözködő emberek. Útban Mándiékhoz, Csala Sándor elnöktől megtudom, hogy a tsz nem Mándi Imrével, hanem a feleségével köt szerződést rövidesen. Máris az intézi a tej átvételt. A szóban forgó fiatalasszony meglehetősen idegesen fogadja a látogatást. Mindjárt tudja, merről fúj a szél, és szidni kezdi Szappanosékat. Nekik szerin. te az fáj, hogy most már a valóságnak megfelelően állapítják meg a tej zsírszázalékát. Emiatt elégedetlenek a fizettséggel. — Rajtuk kívül nem is volt baj senkivel, csak Balogékkal — szólja el magát —, akik hasonlóan zsugoriak, pénzéhesek. A Balog családnak is csak azért fizettünk vissza 840 forintot, hogy nyugtunk legyen tőlük. Ezt bizony nehéz elhinni. Nem olyan típusú ember Mándiné, hogy a „békesség kedvéért”, ok nélkül magára vállaljon ilyen tévedéseket és visszafizessen 840 forintot, illetve pótlólag elszámoljon 18 liter tejet Könyv nincs, de van más Meghallgatom a község tanácselnökének a véleményét is* Tud a Mándi házaspár „tévedéseiről”, de vádolni mégis inkább Balogékat és Szappanosékat vádolja, akik „a község vezetőinek is sok bajt, bosszúságot okoznak szüntelen panaszkodásukkal.” — Még nekem sem hitték el, hogy nincs igazuk! — vágja ki a nagy adut Gyenge Mihály tanácselnök, aki egyébként szintén a tejcsarnokba hordja a háztájiból a tejet és nagyon elégedett Mándiékkal. Riport-utam utolsó állomása a tejcsarnok. Mándiné egy órával ezelőtt azt ígérte, hogy előremegy és megkeresi azt a „nagy könyvet”, amiből kiderül, hogy ők jól számolták el Szappanosék tejét, csak azok utólag bele javítgattak a könyvecskéjükbe. Azonban a dokumentumot most nem találja a fiatalasszony. Sajnálkozva közli: — Talán bent van a korábbi főnököknél a gyulai vállalatnál. Én természetesen még jobban sajnálom, hogy nem kukkanthatok bele a könyvelésbe. Jobb híján fellapozok néhány észrevételt azok közül, melyeket a Gyuláról érkezett ellenőrök vetettek papírra a múlt évben és azelőtt. Az egyikben azt olvasom, hogy a Mándi házaspár túlságosan elnéző a Béke Tszszel szemben, nem követeli meg például a tejszállitásnál a higié. niát. Másutt szigorúan felszólítják a tejcsamok vezetőjét, hogy végre az előírásoknak megfelelően végezze az adminisztrációt. Most már nem olyan határozott Mándiné, mint korábban. Hangot változtat, sírdogál, s azt emlegeti, hogy mióta nem vezető ember a bátyja a tejiparnál, azóta mindenki őt üldözi, Szao- panosék és Balogék is a becsületére törnek. Nekem nem egészen ez a véleményem. És ha a Béke Tsz vezetőinek a helyében lennék, alaposan megfontolnám, hogy nem kellene-e másra bízni a tei- csarnok vezetését. Ha pedig mégis — a gyakorlattal rendelkező — Mándiné mellett döntenék, akkor szigorúbban ellenőriztetném nemcsak a közösből, hanem a háztájiból származó tej átvételét is. Hiszen a háztáji állatnevelés igen fáradságos munka, a tej pedig drága kincs. Ne fölözze le senki — a saját hasznára. Békés Dezső Fató: Esztergály Nagykamarás község nemcsak arról nevezetes, hogy a megye második legtisztább községe, hanem arról la, hogy lakói közös összefogással falumúzeumot szeretnének nyitni. Fehér Istvánnal, az általános Iskola igazgatójával beszélgettünk. Az iskola egyik hatalmas szekrényében már gyűlnek a falumúzeumba szánt anyagok. Azt mindenki tudja, hogy legjobb gyűjtők a gyerekek, öbsbb- j árnak padlást, pincét és régebbinél régibb, furcsábbnál furcsább használati tárgyakkal és eszközökkel gazdagítják a majdani múzeum anyagát Hoztak 1808- ban készült, ma már szú ette nádverőt, nagyanyáink „vasalóját", mángorlót, fából készült sótartót Volt olyan is, aki dédazülei díszes jegykendőjével állított be, volt aki agyagból készült korsót hozott Találtak faekét is, és egy teljesen ép, még most is üzemképes szövőszéket Ez utóbbit működéskész állapotban helyezik majd el a múzeumban. A kiállításra szánt anyag csaknem teljes egészében együtt van már. Megvan az az épület is, amelyet mintegy 100 ezer formlos költséggel múzeummá lehetne alakítani. Ehhez azonban pénz kell és pillanatnyilag ez okozza a legnagyobb gondot a nagykamarásaknak. Mivel az iskola védnökséget vállat a nép régi használati tárgyainak megmentése felett, joggal remélnek segítséget az átalakítási költségek biztosításához. Remélik, és örömmel üdvözölnénk md is, ha ebben az esztendőben megnyitná kapuit a nagykamarása falumúzeum. Az olvasó sarkadi gyerekek újabb otthona A Tanácsköztársaság 50. évfordulója alkalmából ifjúsági és gyermekkönyvtár-részleget avattak Sarkadon. A 14 éven aluliak művelődését, szórakozását és ízlésfejlesztését egyaránt biztosítja majd a kulturált környezetben létrehozott könyvtár. Sarkad lakosai társadalmi munkával járultak hozzá a könyvtárhelyiség építéséhez, hogy az ifjú olvasók minél előbb birtokba vehessék az otthonias hangulatú olvasótermek
