Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-26 / 70. szám

19«#. március 86. q fev-ben láfcfcuk 99 Én, Prenn Ferenc... mm Egy pesti, Garay téri vagány belesodródása a hazai 1918—19-es forradalmi eseményekbe és egész sor ráhatás, külső, belső konflik­tus eredményeként forradalmárrá, kommunistává válása; ez ennek a háromrészes tévé-filmnek a „mesefonala”, ugyanakkor a tör­ténet, melyben Prenn Ferenc katarzisé végbemegy a magyar munkásmozgalom, s egyben a magyar nép történelmének egyik nagy drámai szakasza, az ősziró­zsás forradalom, majd a Tanács- köztársaság 133 dicsőséges napja. Prennben a világ dolgai rende­zetlenek, csak egy fix: megúszni az életet, így a háborút is anél­kül, hogy a bőrét kockáztatná. Ügynevezett „lógós” katonának csap fel, majd kémkedésbe keve­redik, amiért majdnem az életével fizet, s emberileg is olyannyira megalázzák, ami még egy ilyen vagánynak is sok, A kivégzőosz­tag elől forradalmi matrózok ra­gadják el. Itt kapcsolódik élete mind szorosabban össze az 1918— 19-es eseményekkel, s válik Prenn a harcos proletariátus ügyének hűséges katonájává. Sinkovits Imre testére szabott­nak érezte a szerepet, bizonyítot­ta kitűnő játéka. Páger Antal — az ősz cattarói tengerész — és a többiek méltón segítettek neki ab­ban, hogy a történet élmén ysze- rűen hasson. A Lengyel József: Prenn Ferenc hányatott élete cí­mű regényéből készült forgató- könyvnek egyedüli hibája, hogy sokat markolt. Nem elégedett meg a főhős életének három rész­be szorítható megmutatásával, hanem az 1918—19-es események összes bel- és külpolitikai fájásá­nak a magyarázásába is belebo­nyolódott, holott az külön tévé­filmet igényelne. Egyébként ma már a laikus előtt is világos, hogy egy regényt úgy, ahogy van, film­re vinni lehetetlen. Prenn Ferenc metamorfózisának leszűkítettebb ábrázolása valójában bővebben, alaposabban mutatta volna meg sorsfordulását, s nem szorult vol­na személyisége időnként háttér­be a nagy történelmi tablók túl­zott felsorakoztatása miatt. Némi­leg számolhattak volna a film al­kotói azzal a ténnyel, hogy egy­részt „tizennyolc” és „tizenkilenc” ma már nem ismeretlen történel­mi szakasz a közönség előtt, azon­kívül mind az előző évben, mind pedig most bőséges ismertetést, felfrissítő emlékeztetést kaptunk a sajtóban, irodalomban, dokumen­tumfilmekben, kiállításokon erről az időről ahhoz, hogy a Prenn- történetet képes legyen értelmünk megfelelő miliőbe helyezni, az al­kotók zsúfolt kortörténeti bizonyí_ tékái nélkül is. Mindezek ellené­re a háromrészes tv-film élmény­hatása vitathatatlanul maradan­dó. H. R. 11 Tanácsköztársaság Békés megyében Szociálpolitikai tervek, intézkedések A Tsz Szövetség jogtanácsosa Írja: az egyszerűbb mezőgazdasági társulásokról A szövetkezés gondolatának további szélesedését, elterjedését szolgálja az 1968. december 31- én kihirdetett 50/1968. Kormány, rendelet és ennek végrehajtásá­ra kiadott 48/1968. számú Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Mi­niszteri rendelet az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetekről. A rendeletek szerint a „Mezőgaz­dasági társulás” a benne tömö­rült egyéni termelők gazdaságá- rv-k egy vagy több mezőgazda - - termelési ágában végez kö- szövetkezeti tevékenységet, Kszik az üzemi módszerek almazására és támogatja tag. Jainak a társulás céljával össz­hangban álló gazdálkodását. Megyénk területén összesen 149 egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet működött az előbb említett rendeletek megjelenése előtt. Ezen egyszerűbb szövetke­zetek igen szerteágazó és nép- gazdaságilag hasznos tevékeny, séget folytattak. Ezek a laza szövetkezeti formában működő termelőegységek szervezeti for­májukban is igen eltérőek. Az új rendelkezés lényege az, hogy az eltérő gazdasági tevé­kenységet végző szövetkezetek egységes szervezeti formában az eddiginél szorosabb gazdasági egységként működjenek tovább, illetve az újonnan alakulók már ilyen módon kezdjék meg mun­kájukat Megyénk területén most foly­nak azok az értekezletek, me­lyeken eldöntik azt, hogy a már meglevő egyszerűbb mezőgazda- sági szövetkezetek a jövőben milyen szervezeti formában működnek tovább. Az eddig megtartott értekezletek tapasz­talatai szerint joggal feltételez­hetjük, hogy az érdekelt tagok az új jogszabályok lényegét és szükségességét megértették és eddigi hasznos tevékenységüket az új szervezeti forma mellett is tovább folytatják. Dr. Kovácsy István Női szabóságomat újra lolytatom! Kabátok, kosztümök készítését minden igényt kielégítően vállalom. VERECZKEINÉ. HOROSTYÁK MARGIT Békés-saba, Gyulai út 43. Műanyag hajtatóházak, garázsok (600.— FI), géjsziiiit, paa/ifák megrendelhetők: MÜ ANYAGÜZEM, Pécs, Nagypostavölgy 39 Telefon- 17—04. Szintf valamennyi direktórium felismerte azt, hogy a jövőt nézve a közélelmezés megoldásának leg­célravezetőbb útja: a termelés megszervezése, meggyorsítása, tö­kéletesítése. Felismerték azt a di­rektóriumok tagjai, hogy amit el­fogyasztanák, azt meg is kell ter­melni. Ezt annál is inkább szor­galmazni kellett, mert a háború alatt mind az iparban, de különö­sen a mezőgazdaságban csökkent a termelés. Pl. Orosházán 1915- ben a nagygazdaságokban a tér­Hindetirn A Nemzeti Tanács altats vai.iIvla-sesabai iKcitagaitflasAgi munfeáSrfe/Szwetitő tanáé« .i te-. Vi i .(‘-r.i., »V't'ivkcfft R:t<im>; nH* A k-V:i vü.Vs in 5­íu\; 11- i s-éliáM ;< korsqrí .muii.r; Hah í<s,} gsíiK'K xn- v a ! ,• TiÄi tiH": H-* k<í)?b£‘hjutScytíi ChríxSmü í néphazí intéző Í v <.-AUv>cvei fog működni. ■■■■1 ss# fj? % , tsfs 1« ' került a hiányt pótolni, pl. Gyu­lán, Békésen. Megyénkben az élelmezés ne­hézségeit még fokozta, hogy a ro­mán megszálló csapatok elől me­nekülő lakosságot is el kellett lát­ni, pl. Békésen 800 Aradról mene­kült embert kellett élelmiszerrel ellátni. A békéscsabai városparancsnok március 26-i jelentése is a mene­kültek élelmezésének problémájá. ról szól. Kilátásba helyezte a ga­bonakészletet és más élelmiszerek összeírását és szükség esetére va­ló rekvirálását, mert „a menekül­teket élelemmel kell ellátni”. Voltak helyek a megyében, ahol zavartalanul folyt a közélelmezés, semmi probléma nem volt, pl. Doboz községben. Előfordultak rekvirálási túlka­pások, erőszakos elvételek, lopá­sok. Ezek a rekvirálások elsősor­ban a grófi és bárói uradalmak­ban voltak, pl. Békésszentandrá- son Léderer Rudolf és Swarcz Gyula földbirtokosok élelmiszer- készleteit lefoglalták és azokat a proletárcsaládok között szétosztot­ták. Hasonló jelentést olvasha­tunk Békéssámsonról Is; „az ura­dalmakból elvitték a jószágokat”. Tótkomlóson a báró Wencheim uradalmából rekviráltak 14 bor­jút, 100 darab sertést. Rablásokról £s fosztogatásokról elsősorban Gyulán, Tótkomlóson és Körösladányban panaszkodtak. Mindezek az események nem voltak általánosak és nem veszé­lyeztették lényegesen a közren­det, a közbiztonságot. A munkásszolidaritás, a szociá­lis érzés tanújelét mutatta as a gesztus, amely szerint a Beliczay uradalom cselédei 49 mázsa ga­bonát ajánlottak fel az ellátatla­nok részére, „kicsiny feleslegeiket nem tartották vissza, hanem meg­osztják az arra rászorulókkal.” Egyes direktóriumok próbálkoz­tak az élelmiszerárak helyi sza­bályozásával is. Ezzel egyrészt biztosítani akarták a zavartalan közélelmezést, másrészt próbálták a spekulációt megakadályozni. Ilyen próbálkozásokkal találko­zunk a szarvasi, a gyulai, a csabai direktóriumnáL Részletesebb ^ igen so* élelmi. szerre kiterjedő az orosházi és a csorvási direktórium árszabály­zata. Az itt felsorolt rendelkezések világosan mutatják, hogy a direk­tóriumok igen sok intézkedést hoztak a közélelmezés biztosítása érdekében, sajnos, nem mindent sikerült végrehajtani. (Folytatása következik) Dr. Lovász György melés 70—80 százalékkal csök­kent, 1916-ban a nagygazdaságok termelése 60—70 százalékkal csökkent és ugyanannyival a kis­gazdaságokban is. Békés megyé­ben ez nem elszigetelt jelenség. A Nemzeti Tanács is szorgalmazta 1919 tavaszán a munkák megkez­dését. A FM 1919. február 22-én kelt 72.200/1919. sz. rendelete uta. sítást tartalmaz a főispánnak, ügyeljen arra, hogy minden föld be legyen vetve, mert „ennek buzgó és lelkiismeretes teljesíté­sétől és sikerétől függ a magyar nemzeti jövő megélhetésének biztosítása és ezáltal a súlyos ve­szedelmekkel küzdő Magyaror­szág megmentése”. Szinte valamennyi direktórium felhívással fordult a földműves dolgozókhoz, hogy folytassák és minél rövidebb időn belül fejez­zék be a tavaszi munkákat. Pl. Köröstarcsa Munkástanácsa fel­hívta a lakosságot: „...saját ér­dekében minden talpalatnyi föl­det munkáljon meg, termeljen mindent, szőjön, fonjon, több ter­melésre van szükség ... Felülről nem várhatunk semmit” — hang­zik a helyes indoklás. Találko­zunk olyan jelenségekkel, hogy egyes birtokosok nem igyekeztek földjeiket bevetni, mert nem akar. tak másnak termelni. A tavasz folyamán a szolgabírák állandóan kötelesek voltak jelenteni a fő­ispánnak a tavaszi munkák állá­sát. Ezek a jelentések általában arról számoltak be, hogy kisebb zökkenőktől eltekintve, elég jól haladtak a tavaszi munkák. Más városokból hozott vetőmaggal si­Rejtvény-tavasz, 69 8. rejtvényünk mt Kossuth-díjas festőművész „Termés” cimű alkotását látják a képen. A művész halála előtt Gyula városára hagyományozta képeit. Kérdés: mi a művész neve? 1 lejtvény tavasz, 69 1969. március 26. í 5. 0.9 tonnás Zsírt tehergépkocsi eladó a Gyula és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnél. Ugyanitt gyári csomagolású, komplett Warsawa motor is eladó Érdeklődni lehet a fogyasztási szövetkezet központi irodájában, Gyula, Árpád u. 2 szám alatt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents