Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-26 / 70. szám
Szerda EMLÉKTÁBLÁK ŐRZIK MEG NEVÜKET Mindig ember tudott maradni Az úttörők tisztelegnek a kétegyházi emléktábla előtt. Koszorúk aranybetűkkel írt szalagját lobogtatja a szél a füzesgyarmati iskola falán. A márványtábla dr. Rákos Ferenc emlékét hirdeti. „Dr. Rákos Ferenc (IS93—1963) Füzesgyarmat szülötte, író, műfordító, a KMP egyik alapítója, m Forradalmi Katonai Törvényszék tagja, m Vörös Őrség főparancsnoka, a munkásosztály hű fia emlékére állította a községi pártbizottság és tanács”. Március 20-án, a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója emlékére leplezték le Rákos Ferenc emléktábláját. Sokan jöttek el az ünnepségre. A barátok, ismerősök, veteránok fiatalok gyűrűjében ott volt dr. Rákos Ferenc özvegye is. Nemcsak Dr. Rákos Ferencné és Győni Sándor tiszteleg az emléktábla előtt felesége, élettársa volt, hanem az életét a mozgalomnak szentelő Rákos Ferenc gyermekkori ismerőse, elvtársa, harcostársa. Mint minden ilyen ünnepség, ez is emlékezésre késztet. Rákos Ferenc 1893. március 4- én született Füzesgyarmaton. Heten voltak testvérek, apja mészáros volt Rákos Ferenc Budapesten szerzett jogtudományi doktori diplomát. Tizenhét éves korában lépett be az SZDP kispesti pártszervezetébe. Hosszabb- rövidebb ideig külföldön tartózkodott, megismerkedett a kor leghaladóbb eszméivel. A KMP novemberi megalakulásánál ő is jelen volt, majd a proletárdiktatúra kikiáltása után a Foradalmi Kormányzótanács, a Budapesti Forradalmi Törvényszék és a Budapesti Forradalmi Katonai Törvényszék, majd később az Országos Forradalmi Főtörvényszék elnökévé nevezték ki. Nagy érdemeket szerzett a Tanácsköztársaság fegyveres harcaiban is. Tanácsköztársaság bukása után a fehérterror bosszúja ejől Ausztriába menekült, majd 1925- ben a Szovejtuniófoa utazott. A Szovjetunióban fontos tisztségeket töltött be a fiatal proletárállam gazdasági és társadalmi életében. 1938-ban alaptalanul, koholt vádak alapján letartóztatták és egy távol-északi őserdőbe szállították kényszermunkára, ahol töb mint nyolc esztendőt töltött el. A munkatáborból 1946-ban szabadult, majd 1948- ban, 29 évi politikai emigráció után végre hazatérhetett Budapestre. 1956 decemberéig az Űj Magyar Könyvkiadó Igazgatója, majd a Legfőbb Ügyészség Politikai Főosztályának vezetője. Havas eső esett, mintha nem is a tavasz első napja volna, a kétegyházi utcák sárosán, hidegen néztek fel az égre, a szürke felhőkre: hová bújhatott a Nap? Az Úttörő utcában, az iskola előtt már 9 óra körül sokan gyülekeztek. Az épület falán piros lepellel letakart emléktábla várt avatásra, két oldalán katonák, munkásőrök, fegyveres díszőrség. Pontosan 9 óra, amikor az úttörőcsapat kürtöse díszjelet fúj, és a közben alaposan megnövekedett ünnepi közönség Ziel- baner György iskolaigazgató avatóbeszédét hallgatja. — Fé! évszázaddal ezelőtti harcokra és hősökre emlékezünk ma. Az eseménysorozat, mely községünket a nagy idők egyik fontos bázisává tette, a polgári forradalom idején kezdődött. Az akkori hadügyminisztériuma a VL gyaloghadosztályt, illetve annak parancsnokságát Szegeden akarta felállítani, a város idegen megszállása miatt azonban a hadosztály törzse a Maros völgyébe vezető fontos vasútvonal Hideg, borús idő volt Refor- mátuskovácsházán is március 21- én. Délelőtt 9 órakor ünnepi tanácsülést tartottak, majd az ünneplő közönség a tanácsháza előtt gyülekezett újból, hogy tanúja legyen a község forradalmár fia, Kocsis János emléktáblája leleplezésének. Kocsis János, a múlt század Számos jogi tanulmányt, elbeszélést, cikket, kritikát írt. Milyen volt ő? — kérdezte vissza a kérdést szinte csak önmagának, már az ünnepség végén dr. Rákos Ferencné... — Roppant művelt volt, a magyaron kívül négy nyelvet beszélt és azok közé a kommunisták közé tartozott, akik nemcsak akartak, hanem tudtak is tenni a mozgalomért. Sokfelé járt, történelmi események szereplője volt. Nem volt könnyű élete, de mindig ember tudott maradni. Az emléktáblát Gyónt Sándor, községi párttitkár leplezte le. Nem sokkal a füzesgyarmati ünnepség előtt, március 14-én a budapesti XIX. kerületben tartottak koszorúzást, a róla elnevezett utcában, ahol szintén emléktábla őrzi Rákos Rerenc nevét. mentén, Kétegyházán alakult meg. A Tanácsköztársaság győzelme után továbbra is községünkben volt a hadosztály parancsnoksága, mely ebben az épületben tevékenykedett megalakulásától március végéig. Ekkor került át Békéscsabára, és ekkor vette fel a vörös hadosztály elnevezést A szónok ezután a VI. hadosztály harcait elevenítette fel, majd a községi pártbizottság nevében leleplezte az emléktáblát. A szerény táblán a megemlékezés sorai: „Ebben az épületben alakult meg a dicső Magyar Tanácsköztársaság VI. hadosztálya és parancsnoksága, 1919. február—március”. Vörös szalagos koszorúk díszítik az emléktáblát, koszorúz a pártbizottság, a tanács és az úttörőcsapat. Aztán újra a kis kürtös díszjele, az ünnepség befejeződik. Többen közelebbről is megnézik, olvassák a marvány- tábla feliratát, az utókor tisztelgését a fél évszázada élt hősök, katonák előtt. utolsó évében született Reformá- tuskovácsházán. 1919-ben a Tanácsköztársaságért harcolt, majd Bécsbe emigrált. 1925-ben tért vissza Magyarországra és két évig a KMP Központi Bizottsága titkárságának tagja volt. Elfogták, két évre börtönbe zárták, de meg nem törték. Kiszabadulása után a Szovjetunióban a Moszkvai Magyar Klub vezetőségének tagja és a Sarló és kalapács című lap szerkesztőségi munkatársa. 1938-ban halt meg. A tábla leleplezését itt is koszorúzás követte, a kis óvodások pedig ibolyacsokrokat helyeztek el Kocsis János emléktáblája Az UNIVERZÁL Kiskereskedelmi Vállalat szakszervezeti vezetésé gválasztó küldöttértekezletén Szabó Imre szb-titkár foglalkozott a munkaversenymozgalommal, a most elkészült újítási szabályzat eddiginél ösztönzőbb hatásával, a dolgozók segélyezésének és üdültetésének néhány közérdeklődésre számot tartó problémájával. Az UNIVERZÁL 751 dolgozója közül — a beszámoló szerint — 110-en kaptak segélyt, 154-en voltaik üdülni, A szakszervezeti bizottság továbbra is feladatának tekinti a dolgozók egészségvédelmének és munkakörülményének javítását, a baleset} források minimumra csökkentését. alá. Érdekes színfoltja volt az ünnepi napnak az a kiállítás, melyet a Dózsa Tsz irodájában a járási helytörténeti és honismereti munkaközösség nyitott, hogy korabeli dokumentumokkal bemutassa Kocsis János életét szülőfaluja lakóinak. döttértekezleten megválasztották a 25 tagú üzemi tanácsot. Ez az érdekvédelmi, javaslattevő és véleményező tanács néhány nappal életre hívása után már gyakorolta is hatáskörét; a dolgozók kollektívája nevében elfogadta az új kollektív szerződést Az üzemi tanács, amelynek tagjai régi, sok éve az UNIVERZÁL-nál dolgozó szakemberből áll, 2—3 havonként ülésezik, tevőlegesen bekapcsolódik a gazdasági döntések meghozatalába; röviden, szélesebb alapokra helyezi a dolgozók érdekvédelmét. A küldöttek az UNIVERZÁL Kiskereskedelmi Vállalat szak- szervezeti bizottsága, titkárának Szabó Imrét, elnökének Solymosi Jánost választották. A Gyulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz felvételre keres faipari technikust, gépipari technikust, gyors- és gépírónőt Jelentkezés a szövetkezet központjában: Gyula, Zrínyi tér 1—2. A megnövekedett tennivalók eredményesebb elvégzésére a külGAZ—51-es, GAZ—63-as típusú elhasználódott tehergépkocsit felújítottal 35 000—38 000 Ft-ért azonnal kicseréljük GAZ fődarabok javítását (motor stb.) cserealapon vállaljuk. Külön kívánsága a gépkocsit új gumiabroncsokkal es uj akkumulátorral látjuk el, GAZ—51-es és GAZ—63-as tehergépkocsi típusban II. szemlét, középjavítást vállalunk. Mezőgazdasági üzemek részére a 20 százalékos kedvezményt biztosítjuk. Karambolos személygépkocsik javítását, személygépkocsi középjavítását vállaljuk. Kárpitosmunkákat, hűtőjavítást vállalunk. ClM: AFIT. XI. sz. Autójavító Vállalat, Szeged, Tolbuchin sgt. 9—11. Telefon: 15—491. Ahol a VI. Vörös Hadosztály megalakult Emléktáblát kapott Reformátuskovácsháxa forradalmár fia Üzemi tanács alakult a dolgozók érdekvédelmének szélesítésére
