Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-21 / 67. szám
M69. március 21. 4 Péntek Egy község eredményeiben.. Közel két évtizeden át volt a Kétegyházi Községi Tanács V. B. elnöke Marosán Mihály. Ez idő alatt nagy változások történtek a község életében, amelynek ő is cselekvő részese volt, de a hosszú vezetői beosztás után is megmaradt éppen olyan egyszerű embernek, mint amilyennek mindig ismerte a község lakossága. A kezdeti nehézségekre emlékezve, a következőket meséli: — A tanács megalakulásakor elnökhelyettesnek választottak. — mondja. — Akkor azt tartottuk a legfontosabb feladatunknak, hogy a hatalom mellé megszerezzük a nép pizal- mát is. Nem volt könnyű a dolgunk, hiszen a múltban az egyszerű emberekbe belerögződött, hogy a község vezetőitől nem sok jót várhatnak. Türelmes munka és jó példamutatás kellett, amíg a dolgozók megértették, hogy ez nem a jegyzők és szolgabírók világának a folytatása, hanem igazi népi hatalom. Eleinte az is előfordult, hogy egykori munkatársaim, akikkel éveken át együtt dolgoztunk, nem mertek bejönni hozzám, mert nem tudták, hogyan szólítsanak. Az elért eredmények fényesen bizonyítják, hogy munkája nem volt hiábavaló. A felszabadulás előtt Kétegyháza elmaradott község volt, ahová a villany se jutott el. Ahogy Marosán elvtárs mondja: egy mély fekvésű sártenger, ahol egyedül a főutcán volt járda. Azóta összesen 49 kilométer betonjárdát építettek. Ezt csak az egész község összefogásával érhették el. Itt különös jelentsősége van az összefogásnak, hisz a lakosok hetven százaléka román anyanyelvű, örömmel mondja, hogy soha semmilyen megkülönböztetés nincs azért, hogy valaki milyen nemzetiségű. Ha az utcán megy. egyszer jó na- pottal köszöntik, máskor azt mondják: buná ziua! Egyformán jól beszéli mindkét nyelvet. A jó gazda büszkeségével mutatja gyönyörű kultúrottho- nukat, könyvtárukat, a szép klubszobát, a szakkör helyiségét, a minden igényt kielégítő, szélesvásznú mozival felszerelt előadói termet. — Ezt a környéket még parkosítjuk, ott szélesítjük a járdát, oda pedig a földművesszövetkezet épít új eszpresszót — sorolja a jövő tennivalóit. Megmutatja az új központi orvosi rendelő helyét is, ahol már a tavasszal megkezdik az építkezést és rövidesen új háztartási — és vasbolt épül a községben. Tele van tervekkel, energiával. Hiúba ment nyugdíjba, gazdag tapasztalatára, nagy népszerűségére a jövőben is szükség lesz. Szívesen segít mindenütt, s erre bőven van alkalma, hiszen továbbra is aktívan részt vesz a végrehajtó bizottság és a községi pártbizottság munkájában. Nyugalomba vonulása alkalmából eddigi munkásságának elismeréseképp a közelmúltban az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntette ki. Mi is gratulálunk a kitüntetéshez és további jó egészséget kívánunk a nyugdíjas években. Ajidády Tibor Mezőberény —1969 Már a felszabadulás előtt vitában sem, ha mar minden a he-1 lentós összegű segítséget nyáj szonylag jelentős ipara volt Me- lyén áll. De itt még részben meg- [ hozzá a megyei tanács zoberenynek, az akkor 14 ezer ia- felelőnek mondható művelődési-1 munkájára is számít a kosu„ községnek. A Cziegler-féle ház sincs, bölcsődét, orvosi ren-! tanács, szövőgyárban mintegy 130-an, a, delőt, piacteret, fürdőt, jó néhány három téglagyárban 60-80-an, aj utat kellene építtetni és több ki- Schon-féle szövőüzemben 60-anj sebb-nagyobb elmaradást kell vb is. község dolgoztak. Volt villany telep, há- fom malom, két szeszfőzde, Baltha Jánosnak egy kis nyomdája könyvkötészettel és több mint 150 kisiparos (segédekkel) egészítette ki a sort. A túlsúlyt azonban mégis a mezőgazdaság képezte. Ma kevesebb a lakosság. Az 1960-as népszámlálás adatai szerint a létszám nem sokkal haladja meg a 13 ezret. Hová lettek még pótolni. Miből létesítsen műve ődési házatj? Sorra-rendre kopogtatnak A közmondás persze egy bizonyos határig érvényes, azon túl már más a játékszabály. A 13 ezer lakosú községnek csak 3 or- Mezőberény elég szép helyet j Yosa van> arni rosszabb a megyei foglal el a ranglistán. Nemcsak: átlagnál. Az egyik orvos már 70 azzal, hogy népességre az ország éves- sokszor beteg, így gyakran 16. községe, hanem a kulturálisig arr‘úgy is túlterhelt két kolle- igényeit tekintve is. Ezt a sok tv,igájának kell őt helyettesítenie. ráHir» nicácr Ac _i- Nem íifVÉCÍthp't. rníta o tanápc ha. r ádió, újság és a könyvtárak Iá- Nem segíthet rajta a tanács, ha- az emberek? A felszabadulás' togaitottsága bizonyítja egyrész- nem csak efDr státusz, amit a me- után vagy 80—100 családot átte-; rö1- másrészről pedig az a régi ®,ei tanácstól vár a község, lepítettek Németországba, majd! ás egyre türelmetlenebbé váló ‘ A lakáshelyzet is túlontúl „vá- Csehszlovákiába is többen kitele-! kívánság, hogy létesítsenek olyan rosias” képet mutat. Ámde sem pültek és nem határozható meg művelődési házat, ahol a Békés- állami, sem pedig szövetkezeti la- poptosan azoknak a száma, akik csabai Jókai Színház művészei is kás nem épülhet, mert Mezőbe- Békéscsabára, Budapestre vagy felléphetnek, egyúttal pedig köz- rény mégiscsak község. És OTP- más városokba költöztek át gyűlések, ünnepi ülések megtar- társasház? Igen, ilyen épülhet, tására is alkalmas. Csakhogy eh- sőt épült is már 56 és mind gaz- hez legalább 10 millió forintra! dára talált. Belépés 45—50 ezer volna szükség. Az évi egymillió, forint De honnan vegyen enny 350 ezer forint községfej 1 esztési; pénzt egy sok családos, kisebb alapból nehéz lenne megtakarí-j keresetű házaspár? A község ipari fejlődésének a tani ilyen összeget még akkor is,! Mezőberényben 100-nál többen kisipari termelőszövetkezetek ha semmi másra nem kellene' igényelnek lakást — reménytele- megalakulása adott nagyobb len- költeni belőle. De a vízművesí- nül- A tanács vb az életveKét és fél ezer ipari dolgozó teWn E,rLe^ÍdeJŰleS terTné~ tésre az egyharmadát 10 évre szeresen az allarm ipar is egyre~_, , , , _ e rősödött. Különösen az utolsó 10 mfr lekotott.ék « mé§ *>k‘ évben rohamosan nőtt az iparban sok helyen »szorít a cipő”. Le4! .1 .. M .. ,, , , . ... í ror ~ -i.. í í 1 szélyes házban lakókait sem tudja átköltöztetni biztonságos helyre. Van olyan család, amely évek óta csőszkunyhóban lakik. Jogos, foglalkoztatottak száma, amit jól j bot-e így arra számítani, hogy legalábbis méltánylást érdemlő k^eje«nnhogy a szövőiparban mint- belátható időn belül megfelelő panaszukkal) sorra-rendre beko- egy 600-an, a két téglagyárban művelődési ház épüljön Mezőbe- pogtatnak a tanács vezetőinek 250-en, a gépjavító állomáson 500-an, míg a ktsz-ekben 1000-en dolgoznak. A kisiparosokkal együtt így több mint két és fél ezer az ipari dolgozó. Ezenkívül rényben? I ajtaján vagy éppenséggel estefelé az értelmiség es az alkalmazottak: eddig szívesen vállalt, ha értei„Ha rövid a kardod, toldd meg; az otthonukban keresik fel őket egy lépéssel” — szól a közmon-1 Sajnos azonban segíteni nem tud- dás. Nos, az egy „lépés” itt a tár- nak, bármennyire is szeretnének, sadalmi munka, amit a lakosság száma a kereskedelmi és szállítási dolgozókkal együtt jóval meghaladja az ezret A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya az ipari fejlődés során egyre csökkent, s ma az összkeresőknek mindössze 28,6 százalékát teszi ki. A község ilyen átalakulása örvendetesnek mondható azért is, mert a lakosság lényegében helyben munkához jut. Igaz, hogy 746-an vidékre járnak dolgozni, de 620-an máshonnan járnak Me- zőberénybe. Az ipar várható fejlődése reményt nyújt arra, hogy munkaellátottság továbbra sem lesz gond. A kialakult 'életkörülmények azonban a városéhoz hasonló gazdasági, kulturális és szociális igényeket kezdenek támasztaná. S a követelések a tanácsnál jelentkeznek, amely igyekszik is előrehaladást elérni, bár erre a célraA két bevételi forrásból (a lakosság községfejlesztési hozzájárulásból és az üzemek által befizetett kommunális adóból) évenként mindössze 1 millió 350 ezer forint jut No nem éppen csekély összeg ez egy ilyen nagy község viszonylaNagyközség kategória mét és hasznát látta. Egy „lépés’ az olyan közös akció is, mint az| Zolnai Lászlónénak, a községi öregek napközi otthonának a lét- pártbizottság titkárának és Siklósi rehozása. Vállalatok, intézmé- i Ferenc tanácselnöknek végső so- nyek, szövetkezetek működnek ron az a véleményük: a felsőbb együtt a megvalósításán és május I szervek támogatása nélkül már elsején már birtokba is vehetik a legidősebb korosztálybeliek. — Vagy: a sportpályán tervezett öltöző, fürdő a szövetkezetek és a tanács közös anyagi hozzájárulásával még az idén megépül. — Jövőre a Luxemburg utcában (mintegy 700 méteren) átépítik az úttestet. A költségeket a Békés szemoontiából h1*©'« Tégla- és Cserépipari Vállalat, a helyi Petőfi Tsz, a úlo őse i gépjavi'(£ állomás vállalja és Jenem lehet a lakosság életkörülményeit megfelelően alakítani. Mezőberény ipairi nagyközséggé vált, egy új kategóriába lépett előre. Ezt a kategóriát kellene elismerni, megtetézve több joggal és anyagi eszközzel Akkor nem szaporodnának, hanem csökkennének azok az akadályok, amelyek a község nagyszerű fejlődésének útjában állnak. Pásztor Béla Aprómagtermesztés — nagyobb foglalkoztatás Evekkel ezelőtt arról volt nevezetes Magyarbánhegyes környéke, hogy itt termett az egyik legkiválóbb minőségű aprómag. A Mezőgazdasági Magtermeltető és Ellátó Országos Vállalat orosházi telepe a kiváló minőségű áruért szívesen adott évről-évre újabb és újabb megbízatást a magyarbán- hegyesieknek. Az utóbbi években az aprómagtermesztés visszaesett. Előtérbe ke rült a nagy táblákon jól gépesíthe-} tő növénytermesztés. Emiatt a tagok foglalkoztatása csökkent. A magyarbánhegyesi Egyetértés Tsz tagjai, különösen a lányok és asz- szonyok munkaalkalmat kértek a tsz vezetőitől. A kérést igen alaposan tanulmányozták, végül is úgy döntöttek, hogy az aprómagVARGA DEZSŐ: KITÖRÉS Milicsék elérik a Koporsóhegy lábát és idegesen néznek körül, sehol sincs, amit keresnek. Az üldözők lövései egyre közelebbről hangzanak fel mögöttük. A szervezés rendje már régen felbomlott, a hét tagú sejtek helyett egybeverődtek a politikai foglyok és Milics vezetésével vagy 'hatkat.. Mi a véleményed, Szekercés? — Mindegy. Ügyis itt döglünk meg. — Soha sem mindegy! Lehet, hogy igazatok volt, amikor korainak mondtatok a kitörést, de most már egyet kell akarnunk! — Milics arca megkeménykedik és magához hívja a fegyvereseket. — Elvtársak! Harc nélkül nem vanan törnek előre a csúszós he- gyi ösvényen. A szőlő melletti adjuk meg magunkat! Induljunk dülőúton, a hegy innenső olda- együtt, a fegyveresek maradjanak Ián három katonai teherautónak mindig egy csoportban... kellett volna várni őket. A kas- Be sem fejezi mondatát, alul- sai elvtársak ígérték a támogatást, ról sortűz rázza meg a levegőt. Az autók azonban sehol. Valami Aztán távolról egy tarack böm- közbejöhetett. A kassai alakulat- bölése. A lövedék alig harminc nál beépített kommunista sejt méternyire csap le a csoporttól, különben nem szegte volna meg irtózatos dörrenéssel. A légnyo- a szavát. Lehet, hogy elfogták mástól, repeszeitől többen a földöket? Vagy útközben történt va- re vágódnak. Az üldözők, most lami bajuk. Elmaradásuk mégsem állíthatta meg a kitörők útját. Milics fáradtan állítja meg a csapatot — Fiúk! Jobb, ha szétszóródunk. Ennyi ember együtt nem menekülhet. Antal a hóval takart földékre tekint. De messze még az erdő! Amott, a szőlők között, mintha kisebb csoport mozogna. Ezek csak Beátáék lehetnek. Ök iutot- tak ki legelőször. Szép előnyük — — i van üldözőik előtt. Talán nékik termesztést ismét megszervezik.*sikeröj csak a sötétség beállta Ez az új üzemág nemcsak jó fog-Ieiőtt eiérjék az erdőt! Milicsre lalkoztatást biztosít az emberek-Jnéz. ---- - - „ - , nek, hanem a közöst is tekintélyes! — Jobb, ha együtt maradunk és hóvihar kerekedett, s hogv a hóban jövedelemhez juttatja. Jegyűit próbáljuk kivágni magun- ne fedezzék fel a nyomukat, a még közelebbről, újabb sortüzet eresztenek a partizánokra. Gyenge viszonttűz a válasz. Milics sietésre ösztönöz, hogy legyenek már túl a hegy gerincén. ahol nem nyújtanak ilyen nyílt célpontot üldözőiknek. Aztán a kikerülhetetlen vég a reménytelen harc után. Igen. Pokollá vált a Koporsóhegy. Antal behunyja a szemét. A szónok még mindig beszél, de ő egészen mást hall a messziből, -hogy emlékezetében összerakos- zatia a képeket. Csak Beátáék csonortiának sikerült tovább jutni. Éjszaka nagy Termelés-fejlesztési tanácskozás Hidasháton A Békés—Csongrád megyei Állami Gazdaságok főosztályának és az Állami Gazdaságok Országos Központjának szervezésében tegnap, szerdán délelőtt nagyszabású termelés-fejlesztési tanácskozást rendeztek a Hidasháti Állami Gazdaságban. A két megye állami gazdaságainak igazgatói, főag- rotiómusai, főmérnökei és a nagyobb kerületek vezetői előtt Izin- ger Pál, az Állami Gazdaságok Országos Központjának Főosztály- vezetője mondott előadást. Azokat a feladatokat vázolta, melyek megvalósítása elválaszthatatlan a termelés mind gyorsabb ütemű fejlesztésétől. A gazdaságok vezetői ezután megtekintették a vendéglátóüzem műtrágyakeverő kombinátját. Negyvenhét kilométer új csatornahálózat Bucsa határában Évek óta a gyenge és a mérleghiányos gazdaságok közé tartozott a bucsai Üj Barázda Tsz. A bevételek alakulásához jelentősen hozzájárult a terület hiányos vízrendezése. A kiterjedt vízborítások miatt nem tudták időben megmunkálni a szövetkezet határát, s az őszi vetések egy részét rendszeresen kipusztította a víz. Az áldatlan állapotokon a tsz vezetősége úgy változtatott, hogy saját erejének latbavetésével és az állami támogatás lehetőségének kihasználásával új belvizelvezető- csa tornahálózatot épített. Most- már 47 kilométer hosszúságú csatorna szeli át az Uj Barázda Tsz határát. Ezek segítségével a tél végi, kora tavaszi belvizeket jó eredménnyel vezeti le a területről. A csatornahálózat hasznát a most bontakozó tavaszon már láthatták. félig még jeges patakban gázoltak néhány kilométert... Elfagyott a lábuk... eldobáltak minden csomagot, hogy gyorsabban haladhassanak az eperjesi hegyek felé. Mégis csendőrkézre kerülték... egy fasiszta erdész árulta el őket..« Agyonverve vonszolták mindannyiukat a börtönbe, hogy bíróság elé álljanak.. És mink? Akiket visszahurcoltak, majdnem mindannyian szinte eszméleten kívül voltunk. Szekercést úgy húzták. Egyre csak azt hajtogatta, mint ha eszelős lenne: „Lőjjetek agyon, gazemberek! Lőjjetek agyon!” Szegő Sanyi meg, hogy: „Nem sikerülhetett, én mondtam, hogy nem sikerülhet!”... A hegyen, az első roham után még mentünk valahogy. Milics igazi hősként viselkedett. A fegyveresek élén állt, a többieket zavarta, hogy minél gyorsabban menjenek át a gerincen. A jól felszerelt üldözőket azonban nem lehetett megállítani. Mikor a második taracklövés is eldördült, megpecsételődött a sorsunk. A nagy Valc, Vaszics és még hárman a földön maradtak, Szekercés akkor kapott valami szilánkot a bal lábába. „Hasalj!” — ordította Milics. „Szétszéledni!” Hiába követtük a parancsot, egyre sűrűbben záporoztak a sortüzek. Gépfegyverekkel kezdték lőni csoportunkat. Ismét lecsapott egy üteg. Sokan a földön maradtak, és Görcsösen ka- naszkodtak a sziklákba. Hiába 'völköd+ek. 0050' lábra állianak. Megkíséreltük az előretörést! Megtévesztésül erre lefelé hogv a többiek szabadon mehessenek. Vedd el Vészestől a oisztoly*” — mondta Milics. Dankóval meg
