Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-03 / 51. szám

KÖR ŐS TAJ __________KULTURÁLIS MELLÉKLET __________ H elytörténet- hon i s m eret A szűkszavú címmel és az alábbi gondolatokkal a történetírás, közelebbről a helytörténeti kutatás és feldolgozás egy-két össze­függésére kívánok rámu­tatni. Elvi vonatkozásaiban természetesen nem lehet e tekintetben sok újat mon­dani. Ellenben az elmélet és a gyakorlat kapcsolatá­ról, vagyis a marxista törté­nelemszemlélet alkalmazd, zásáról, gyakorlati megva­lósításáról mind többet kell beszélnünk. Végered­ményben ahány kísérlet, annyi alkalom a tapaszta­lati bázis növelésére. Márpedig az örvendetes módon fellendülő helytör­téneti, honismereti mozga­lom megyénkben is sok tiszteletre méltó példáját szolgáltatja az ilyen irányú törekvések megvalósulásá­nak. Ma már alig van vá­ros, járás, nagyobb község, ahol a próbálkozásoknak valamilyen formája ne foglalkoztatná a helység szerelmeseit. Szép számmal vannak olyan településeink is, ahol már konkrét ered­mények bizonyítanak a helytörténeti értékek feltá­rásának szükségessége mel­lett. Írásos és tárgyi emlé­kek, kiállítások és publiká­ciók egész sora tárul me­gyénk lakossága elé. Esz- méltető, gondolatokat éb­resztő hatása közismert Útkeresés A múlt emlékei általá­ban érdeklik tíz embereket Nemcsak a feltárásában részt vevőket, hanem a dol­gozók legszélesebb rétegeit is. Szeretik lakóhelyüket s kíváncsiak annak történe­tére. Az életmód, a mun­kakörülmények alakulása, a társadalmi haladásért ví­vott harc, a munkás­mozgalom története — hogy csak néhány terü­letét említsük a helyi történés alakulásának — mind olyan események, amelyek az érdeklődés kö­vetkeztében feltétlenül hatnak az ember tudatára. Motiválják gondolkodását, összehasonlításra késztet­nek. Végső soron tehát a jelen reális értékelésére, a szocialista építésben elért eredmények józan megíté­lésére ösztönzik az érdeklő­dőket. Mindezek bizonyítására csak egy példát említek. A TIT-előadók ismeretter­jesztő tevékenysége meny­nyivel hatékonyabb akkor, ha konkrét helyi történeti vonatkozásokra épül. (Tör­ténelmi, munkásmozgalmi, ipari, agrártörténeti, szoci­ológiai stb. mozzanatokra utalok.) A hallgatóság nagy figyelemmel hallgatja az ismeretlen vagy már csaknem elfelejtett esemé­nyek, adatok megemlítését. Régi újságcikk, fénykép, mozgalmi vagy települési adat lüktetőén elevenné te­szi a témát s a közvetlen érdeklődés közegét építi ki az előadó és a hallgatóság között. Van tehát értelme és je­lentősége a helytörténeti kutató munkának. Ez a mozgalom hivatott arra, hogy dokumentáljon, té- nyekkkel és adatokkal szol­gáljon. Egyik legfontosabb feladata a feltáró, felkuta­tó tevékenység. Ebben az iskolai és társadalmi honis­mereti szakkörök pótolha­tatlanul fontos munkáit vé­geznek. Az úttörők és a KISZ-fíatalok oda is köny- nyen eljuthatnak, ahová hivatásos kutató nemigen. Minél több és változato­sabb anyagot gyűjtenek össze, annál nagyobb a va­lószínűsége a tényleges ér­tékek felszínre jutásának. Társadalmi méretű megmozdulás A helytörténeti kutatás ugyanis nem merülhet ki csupán a mennyiségi kompo­nens értelmezésében. A meglevő írásos és tárgyi emlékek értékelése, szelek­tálása, viszonyítása a ko­rabeli állapotokhoz és az adekvát történelmi folya­mathoz, már komoly szak­mai felkészültséget, dialek­tikus történelemszemléletet kíván. Talán e ponton le­hetne a minőségi szintha­tárt is megjelölni az isko­lai honismereti szakkörök és a szakemberek által vég­zett helytörténeti kuitató munka között Mintha az utóbbi időben a helytörté­neti mozgalom e két oldala kissé összemosódott volna. Bizonyos, hogy a kettő köl­csönösen kiegészíti egymást. Mégsem azonos! Helyes, hogy egységes szervezeti keretek között működik a Hazafias Népfront kereté­ben. Kell és szükséges a társadalmi méretű meg­mozdulás. Jó és hasznos a széles körű kereső, kutató, gyűjtő tevékenység meg­szervezése. A szervező, irá­nyító, értékelő munkát azonban képzett szakember végezze. Neki kell avatott szemmel és társadalmi fe­lelősséggel rendezni a múlt beszédes bizonyítékait. Enéllkül differenciálaitlan anyaghalmaz, a tisztánlá­tást és megbízható isme­retközlést inkább megne­hezítő, mint elősegítő gyűjteményről lehet csak szó. Még nagyobb szerepe van a történésznek az anyag feldolgozásában, a múlt né_ ma tanúinak megszólaltatá­sában. Ez a harmadik stá­dium már tudományos igé­nyű alkotómunka, a mar­xista történelemszemlélet érvényesülésének színtere. A kor jellegzetességének meglátása, az előremutató jelenségek kitapintása, az osztályharcos nézőpont biz­tosítása, s ennek a kultu­rált közérthetőség színvo­nalán való kifejtése stb., mind a marxista történet- írás követelményei. Csak így tudjuk ugyanis a legna­gyobb történeti összefüg­gés: a dolgozó nép múltjá­nak, jelenének és jövőjé­nek körvonalait megrajzol­ni. Akkor járunk el helye­sen, ha ennek a történelmi perspektívának rendeljük alá a feltárt helyi adaléko­kat. így szolgálja a rész az egészet, illetve így halt vissza a szintézis rendező elve, a történelmi materia­lizmus dialektikus szemlé­lete a rendszerezésre és a feldolgozásra. A közlendő anyag tekintetében pedig az újat adás vagy az újszerű összefüggések (részletek) megvilágítása a tudo­mányos alkotó tevékenység kritériuma. A helytörténeti feltáró munka nem öncélú. A bo­nyolult és hosszú, a szak­szerű és türelmes munka­folyamat végül is feltétlenül az eredmények kökinccsé tétele. Ezért szükséges a szóbeli és írásos publikáció, a kiállítás, a helytörténeti múzeum létesítése. Az erre igényéit összegek összeha­sonlíthatatlanul kisebbek, mint például az ipari vagy mezőgazdasági üzemi ter­melés nagyon is indokolt fellendítése céljából vásá­rolt új gépek ára A tudat­formálásnak is van mecha­nizmusa. Újszerű eszközei anyagi feltételeinek bizto­sítása szintén nagyon fon­tos komponense a szocia­lizmus építésiének. Ezzel nem azt mondom, hogy megyénkben nem költünk ilyen célokra Csupán az itt- . ott megmutatkozó bátorta­lanság eloszlatásához sze­retnék érveket szolgáltat­ni. A szarvasi kezdeményezés A helytörténeti munka gyakorlati végzése bonyo­lult feladat. Mivel a beve­zetőben a gyakorlati meg­valósulás útjáról is említésit tettem, röviden ismertetem a Hazafias Népfront szarvasi járási, városi bi­zottsága keretében működő helytörténeti kutatócso­port munkájának néhány vonását. A szarvasi helytörténeti mozgalom a Hazafias Nép­front IV. kongresszusa után, annak határozata je­gyében indult meg 1968 nyarán. A mintegy harminc tagú munkaközösség azokat foglalja magában, akik szívesen foglalkoznak váro­sunk és járásunk történe­tének kutatásával. Főként pedagógusok, történelem, tanárok, de orvos, jogász, közigazgatási és agrárszak­ember is csatlakozott a csoporthoz. Munkaértekez­leteit havonta tartja, A féléves program szerint, előre meghatározott kérdé­sek vitája mindig élénk és temékeny. A csoport tagjai .kutatási anyagukból tarta­nak felolvasást. A tagok véleményt mondanak, ki­egészítik, összevetik saját tapasztalataikkal. Ilyen ér­telemben valóban munka- értekezlet jellegűek e ta­lálkozók. A kollektív mun­ka egymás szemléletének, tájékozottságának bővíté­sét, mintegy a közös belső lektorálást jelenti. Sor került már szocioló­giai, máskor 1918-as mun­kásmozgalmi témára. Ez a fórum vitatta meg a Bé­kési Élet 1968/3. jól sike­rült „szarvasi számát” is. Elismerő véleményét el is juttatta a szerkesztő bi­zottsághoz azzal a javaslat­tal, hogy ha ismét sor ke­rül ilyen szám kiadására, a helytörténeti csoport kész­séggel előkészíti az anya­got. Ez év február végén például tanácsköztársasá­gi emlékülést rendezünk. Ez alkalommal az ötven évvel ezelőtti helyi esemé­nyek feldolgozása kerül megvitatásra, országos és nemzetközi vonatkozásai­val együtt (három részre­ferátum keretében). Márci­us végén a városi tanács elnöke tanácskozik a cso­porttal a városfejlesztés és a jubileumokkal kapcsola­tos féladatokról. Komoly kezdeményezés­sel készül a szarvasi hely- történeti kutatócsoport ha­zánk felszabadulása 25. év­fordulójának megünneplé­sére. E komplex vállal­kozásról azért írunk, mert talán némi tanulsággal is szolgálhat Járásunk és városunk utóbbi negyedszázados tör­ténetét körülbelül húsz íves könyvben dolgozzuk fel. Ennek politikai, peda­gógiai és erkölcsi jelentősé­gét külön nem kell bizo­nyítani Egy ilyen tekinté­lyes kiadványnál két alap­vető tényezővel számo­lunk: a) személyi, tudomá­nyos követelmény; b) anya­gi fedezet biztosítása, ör­vendetes módon Szarvason mindkét feltétel rendelke­zésünkre átL Az anyagi alapot például a járási és városi tanács, illetve a já­rás községeinek tanácsai közösen biztosítják a reá_ juk eső terjedelem arányá­ban. A párt- és tanácsi ve­zetők (és testületek) min­denütt a legnagyobb meg­értéssel támogatják az ak­ció megvalósulását. Húsztagú munkaközösség A kötetet közel húsztagú munkaközösség írja és szer­kesztő bizottság szerkeszti. Több témát járási-városi vonatkozásban közösen dol­gozunk fel (pl. az egészség­ügy, települési viszonyok, igazságszolgáltatás fejlődé­se, sportmozgalom stb.). A községek történetét a hely­beli pedagógusok készítik. Szarvas város anyagát szin­tén egy külön munkakö­zösség írja. A nyers kéz­iÄIÄl mw.yy.'.y \\*y?.;.*.y.y: fa'A Koszta Rozália Portré Győri László: Orosházi virágének Ez a madár szólni tudna, nem szólna, csak dbújdosna. Elbújd osna sört nádba, csak tipegne, sose szállna. Csőrét szárnya alá dugná, Iábál maga alá húzná —• tollát fölborzolná, hu Hajtaná, vízre szórná. Se élótól, se halottól olyan csodál, hogy magol szór. Megfogadná, se nem eszik, se nem iszik, temetkezik. De ha egyszen meszólahm, eicsuklana, megfulladna. iratokait mindenütt megvi­tatják az írók a község, vá­ros politikai és tömegszer­vezeti vezetőinek közremű­ködésével. Csak az így elő­készített anyag kerül a szerkesztő bizottsághoz, il­letve a lektorokhoz. A szö­veg mondanivalóját, a ne­gyedszázados fejlődést sok képpel illusztráljuk. Tudjuk, hogy nagy je­lentőségű — s talán nem is kockázat nélküli — vállalkozásba kezdtünk. De azt is tudjuk, hogy a múlt, jelen és jövő dialektikája mit kíván a mai történé­szektől. A közelmúlt, szo­cialista rendszerünk meg­alapozása és kibontakozása, a proletárdiktatúra funk­cióinak megszilárdulása sok-sok olyan mozzanatot produkált, amit mosit lehet és most kell megírni. Egy újabb jubileumra talán már nyomon követhetetlenek lesznek bizonyos esemé­nyek. Még egy munkaformára utalnék. Tervbe vettük a „jelen” történeti alakulásá­nak folyamatos rögzítését is. A sokat emlegetett kró­nikaírás megszervezése Szarvason most van folya­matban. Elz évtől — de legkésőbb 1970. január el­sejétől — ezt is szeretnénk folyamatosan végezni, eset­leg a járás községeiben is. Az évi összefoglalók évtize­dek múltán felbecsülhetet­len értékű történelmi kút­főkké válnak. Átfogó szerveró munká­val, elmélyült, igényes és kitartó tevékenységgel hé­zagpótló szerepet tölthet be kulturális életünkben a helytörténeti kutatás és fel­dolgozás. Elősegítheti, hogy a múlt haladó öröksége a szocialista jelen alkotórésze és a komumnisita jövő elő­készítője legye.n Ez termé­szetes is, hiszen a múlt em­lékezésre kötelez, a jelen alkotómunkát kíván, a jö­vőnek pedig felelősséggel tartozunk. Dr. Tóth Á>ajos

Next

/
Thumbnails
Contents