Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-03 / 51. szám
KÖR ŐS TAJ __________KULTURÁLIS MELLÉKLET __________ H elytörténet- hon i s m eret A szűkszavú címmel és az alábbi gondolatokkal a történetírás, közelebbről a helytörténeti kutatás és feldolgozás egy-két összefüggésére kívánok rámutatni. Elvi vonatkozásaiban természetesen nem lehet e tekintetben sok újat mondani. Ellenben az elmélet és a gyakorlat kapcsolatáról, vagyis a marxista történelemszemlélet alkalmazd, zásáról, gyakorlati megvalósításáról mind többet kell beszélnünk. Végeredményben ahány kísérlet, annyi alkalom a tapasztalati bázis növelésére. Márpedig az örvendetes módon fellendülő helytörténeti, honismereti mozgalom megyénkben is sok tiszteletre méltó példáját szolgáltatja az ilyen irányú törekvések megvalósulásának. Ma már alig van város, járás, nagyobb község, ahol a próbálkozásoknak valamilyen formája ne foglalkoztatná a helység szerelmeseit. Szép számmal vannak olyan településeink is, ahol már konkrét eredmények bizonyítanak a helytörténeti értékek feltárásának szükségessége mellett. Írásos és tárgyi emlékek, kiállítások és publikációk egész sora tárul megyénk lakossága elé. Esz- méltető, gondolatokat ébresztő hatása közismert Útkeresés A múlt emlékei általában érdeklik tíz embereket Nemcsak a feltárásában részt vevőket, hanem a dolgozók legszélesebb rétegeit is. Szeretik lakóhelyüket s kíváncsiak annak történetére. Az életmód, a munkakörülmények alakulása, a társadalmi haladásért vívott harc, a munkásmozgalom története — hogy csak néhány területét említsük a helyi történés alakulásának — mind olyan események, amelyek az érdeklődés következtében feltétlenül hatnak az ember tudatára. Motiválják gondolkodását, összehasonlításra késztetnek. Végső soron tehát a jelen reális értékelésére, a szocialista építésben elért eredmények józan megítélésére ösztönzik az érdeklődőket. Mindezek bizonyítására csak egy példát említek. A TIT-előadók ismeretterjesztő tevékenysége menynyivel hatékonyabb akkor, ha konkrét helyi történeti vonatkozásokra épül. (Történelmi, munkásmozgalmi, ipari, agrártörténeti, szociológiai stb. mozzanatokra utalok.) A hallgatóság nagy figyelemmel hallgatja az ismeretlen vagy már csaknem elfelejtett események, adatok megemlítését. Régi újságcikk, fénykép, mozgalmi vagy települési adat lüktetőén elevenné teszi a témát s a közvetlen érdeklődés közegét építi ki az előadó és a hallgatóság között. Van tehát értelme és jelentősége a helytörténeti kutató munkának. Ez a mozgalom hivatott arra, hogy dokumentáljon, té- nyekkkel és adatokkal szolgáljon. Egyik legfontosabb feladata a feltáró, felkutató tevékenység. Ebben az iskolai és társadalmi honismereti szakkörök pótolhatatlanul fontos munkáit végeznek. Az úttörők és a KISZ-fíatalok oda is köny- nyen eljuthatnak, ahová hivatásos kutató nemigen. Minél több és változatosabb anyagot gyűjtenek össze, annál nagyobb a valószínűsége a tényleges értékek felszínre jutásának. Társadalmi méretű megmozdulás A helytörténeti kutatás ugyanis nem merülhet ki csupán a mennyiségi komponens értelmezésében. A meglevő írásos és tárgyi emlékek értékelése, szelektálása, viszonyítása a korabeli állapotokhoz és az adekvát történelmi folyamathoz, már komoly szakmai felkészültséget, dialektikus történelemszemléletet kíván. Talán e ponton lehetne a minőségi szinthatárt is megjelölni az iskolai honismereti szakkörök és a szakemberek által végzett helytörténeti kuitató munka között Mintha az utóbbi időben a helytörténeti mozgalom e két oldala kissé összemosódott volna. Bizonyos, hogy a kettő kölcsönösen kiegészíti egymást. Mégsem azonos! Helyes, hogy egységes szervezeti keretek között működik a Hazafias Népfront keretében. Kell és szükséges a társadalmi méretű megmozdulás. Jó és hasznos a széles körű kereső, kutató, gyűjtő tevékenység megszervezése. A szervező, irányító, értékelő munkát azonban képzett szakember végezze. Neki kell avatott szemmel és társadalmi felelősséggel rendezni a múlt beszédes bizonyítékait. Enéllkül differenciálaitlan anyaghalmaz, a tisztánlátást és megbízható ismeretközlést inkább megnehezítő, mint elősegítő gyűjteményről lehet csak szó. Még nagyobb szerepe van a történésznek az anyag feldolgozásában, a múlt né_ ma tanúinak megszólaltatásában. Ez a harmadik stádium már tudományos igényű alkotómunka, a marxista történelemszemlélet érvényesülésének színtere. A kor jellegzetességének meglátása, az előremutató jelenségek kitapintása, az osztályharcos nézőpont biztosítása, s ennek a kulturált közérthetőség színvonalán való kifejtése stb., mind a marxista történet- írás követelményei. Csak így tudjuk ugyanis a legnagyobb történeti összefüggés: a dolgozó nép múltjának, jelenének és jövőjének körvonalait megrajzolni. Akkor járunk el helyesen, ha ennek a történelmi perspektívának rendeljük alá a feltárt helyi adalékokat. így szolgálja a rész az egészet, illetve így halt vissza a szintézis rendező elve, a történelmi materializmus dialektikus szemlélete a rendszerezésre és a feldolgozásra. A közlendő anyag tekintetében pedig az újat adás vagy az újszerű összefüggések (részletek) megvilágítása a tudományos alkotó tevékenység kritériuma. A helytörténeti feltáró munka nem öncélú. A bonyolult és hosszú, a szakszerű és türelmes munkafolyamat végül is feltétlenül az eredmények kökinccsé tétele. Ezért szükséges a szóbeli és írásos publikáció, a kiállítás, a helytörténeti múzeum létesítése. Az erre igényéit összegek összehasonlíthatatlanul kisebbek, mint például az ipari vagy mezőgazdasági üzemi termelés nagyon is indokolt fellendítése céljából vásárolt új gépek ára A tudatformálásnak is van mechanizmusa. Újszerű eszközei anyagi feltételeinek biztosítása szintén nagyon fontos komponense a szocializmus építésiének. Ezzel nem azt mondom, hogy megyénkben nem költünk ilyen célokra Csupán az itt- . ott megmutatkozó bátortalanság eloszlatásához szeretnék érveket szolgáltatni. A szarvasi kezdeményezés A helytörténeti munka gyakorlati végzése bonyolult feladat. Mivel a bevezetőben a gyakorlati megvalósulás útjáról is említésit tettem, röviden ismertetem a Hazafias Népfront szarvasi járási, városi bizottsága keretében működő helytörténeti kutatócsoport munkájának néhány vonását. A szarvasi helytörténeti mozgalom a Hazafias Népfront IV. kongresszusa után, annak határozata jegyében indult meg 1968 nyarán. A mintegy harminc tagú munkaközösség azokat foglalja magában, akik szívesen foglalkoznak városunk és járásunk történetének kutatásával. Főként pedagógusok, történelem, tanárok, de orvos, jogász, közigazgatási és agrárszakember is csatlakozott a csoporthoz. Munkaértekezleteit havonta tartja, A féléves program szerint, előre meghatározott kérdések vitája mindig élénk és temékeny. A csoport tagjai .kutatási anyagukból tartanak felolvasást. A tagok véleményt mondanak, kiegészítik, összevetik saját tapasztalataikkal. Ilyen értelemben valóban munka- értekezlet jellegűek e találkozók. A kollektív munka egymás szemléletének, tájékozottságának bővítését, mintegy a közös belső lektorálást jelenti. Sor került már szociológiai, máskor 1918-as munkásmozgalmi témára. Ez a fórum vitatta meg a Békési Élet 1968/3. jól sikerült „szarvasi számát” is. Elismerő véleményét el is juttatta a szerkesztő bizottsághoz azzal a javaslattal, hogy ha ismét sor kerül ilyen szám kiadására, a helytörténeti csoport készséggel előkészíti az anyagot. Ez év február végén például tanácsköztársasági emlékülést rendezünk. Ez alkalommal az ötven évvel ezelőtti helyi események feldolgozása kerül megvitatásra, országos és nemzetközi vonatkozásaival együtt (három részreferátum keretében). Március végén a városi tanács elnöke tanácskozik a csoporttal a városfejlesztés és a jubileumokkal kapcsolatos féladatokról. Komoly kezdeményezéssel készül a szarvasi hely- történeti kutatócsoport hazánk felszabadulása 25. évfordulójának megünneplésére. E komplex vállalkozásról azért írunk, mert talán némi tanulsággal is szolgálhat Járásunk és városunk utóbbi negyedszázados történetét körülbelül húsz íves könyvben dolgozzuk fel. Ennek politikai, pedagógiai és erkölcsi jelentőségét külön nem kell bizonyítani Egy ilyen tekintélyes kiadványnál két alapvető tényezővel számolunk: a) személyi, tudományos követelmény; b) anyagi fedezet biztosítása, örvendetes módon Szarvason mindkét feltétel rendelkezésünkre átL Az anyagi alapot például a járási és városi tanács, illetve a járás községeinek tanácsai közösen biztosítják a reá_ juk eső terjedelem arányában. A párt- és tanácsi vezetők (és testületek) mindenütt a legnagyobb megértéssel támogatják az akció megvalósulását. Húsztagú munkaközösség A kötetet közel húsztagú munkaközösség írja és szerkesztő bizottság szerkeszti. Több témát járási-városi vonatkozásban közösen dolgozunk fel (pl. az egészségügy, települési viszonyok, igazságszolgáltatás fejlődése, sportmozgalom stb.). A községek történetét a helybeli pedagógusok készítik. Szarvas város anyagát szintén egy külön munkaközösség írja. A nyers kéziÄIÄl mw.yy.'.y \\*y?.;.*.y.y: fa'A Koszta Rozália Portré Győri László: Orosházi virágének Ez a madár szólni tudna, nem szólna, csak dbújdosna. Elbújd osna sört nádba, csak tipegne, sose szállna. Csőrét szárnya alá dugná, Iábál maga alá húzná —• tollát fölborzolná, hu Hajtaná, vízre szórná. Se élótól, se halottól olyan csodál, hogy magol szór. Megfogadná, se nem eszik, se nem iszik, temetkezik. De ha egyszen meszólahm, eicsuklana, megfulladna. iratokait mindenütt megvitatják az írók a község, város politikai és tömegszervezeti vezetőinek közreműködésével. Csak az így előkészített anyag kerül a szerkesztő bizottsághoz, illetve a lektorokhoz. A szöveg mondanivalóját, a negyedszázados fejlődést sok képpel illusztráljuk. Tudjuk, hogy nagy jelentőségű — s talán nem is kockázat nélküli — vállalkozásba kezdtünk. De azt is tudjuk, hogy a múlt, jelen és jövő dialektikája mit kíván a mai történészektől. A közelmúlt, szocialista rendszerünk megalapozása és kibontakozása, a proletárdiktatúra funkcióinak megszilárdulása sok-sok olyan mozzanatot produkált, amit mosit lehet és most kell megírni. Egy újabb jubileumra talán már nyomon követhetetlenek lesznek bizonyos események. Még egy munkaformára utalnék. Tervbe vettük a „jelen” történeti alakulásának folyamatos rögzítését is. A sokat emlegetett krónikaírás megszervezése Szarvason most van folyamatban. Elz évtől — de legkésőbb 1970. január elsejétől — ezt is szeretnénk folyamatosan végezni, esetleg a járás községeiben is. Az évi összefoglalók évtizedek múltán felbecsülhetetlen értékű történelmi kútfőkké válnak. Átfogó szerveró munkával, elmélyült, igényes és kitartó tevékenységgel hézagpótló szerepet tölthet be kulturális életünkben a helytörténeti kutatás és feldolgozás. Elősegítheti, hogy a múlt haladó öröksége a szocialista jelen alkotórésze és a komumnisita jövő előkészítője legye.n Ez természetes is, hiszen a múlt emlékezésre kötelez, a jelen alkotómunkát kíván, a jövőnek pedig felelősséggel tartozunk. Dr. Tóth Á>ajos
