Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-16 / 63. szám
1969. március 16. 7 Vasárnap az 5662 Húsz évvel ezelőtt Szántó Lajos igazgató kezébe adták a megbízólevelet azzal, hogy Békéscsaba felsőnyomási, telekge- rendási és kereki határrészében szervezze meg az állami tartalékföldeken és az időközben elhagyott szántókon a gazdálkodást Ekkor csak néhány jövőbe látó ember sejtette a mezőgazdasági élet, a paraszti sors és munka küszöbön álló forradalmát Az akkori megbízólevél mellé szóban odatették: az új üzem mintagazdaság legyen. A megbízott a maga és munkatárs sad szerény elképzelése alapján megálmodta a jövőt Megálmodták a holnapot és egy álom megvalósítására puszta kézzel vállalkoztak. Az akkori 5000 holdas határ megművelésére 1949-ben semmilyen eszközzel, még igavonó jószággal sem rendelkeztek. A föld mégsem maradt szántatla- nu}. A gépállomások traktorosai húzták meg az első barázdákat Nagy volt az öröm, amikor a gazdaság istállójába 1950 tavaszán bekötötték az első pár lovat Év végéig tízre növekedett a lóállomány. Az első traktorok 1950-ben gördültek be Felsőnyomásra A G—35-ös Hoffer jelentette a legkorszerűbb technikát Ezekből a motorokból itt már egyet sem tartanak. Az utókor a traktomriúzeumban gyönyörködhet bennük. Ma, a csaknem 12 és fél ezer holdas gazdaságban 101 traktort, önjáró munkagépet összesen 5662 lóerő teljesítményt' hasznosítanak. Húsz esztendő alatt mérnökök, technikusok, szakmunkások egész hadserege cseperedett fel, vette kézbe és tette tudatossá a korábbi ösztönösségen alapuló termelés-szervezést. A mostani gárda, mely már lassan tíz éve együtt dolgozik, tavaly már 125 millió forint halmozott termelési érték előállítását szervezte, irányította és vezette. Az üzem most már mindjobban betölti a húsz évvel ezelőtti megbízatást: a szocialista mintagazdaság szerepét Tavaly búzából 350 vagon vetőmagot termesztettek. Ebből 100 vagonnal Jugoszláviába exportáltak. A_ többit a tsz-ek vásárolták meg. A tehenészeti feljegyzésekbe 1952-ben azt írták, hogy a 355 fejős tehéntől 600 008 • liter tejet értékesítettek. 1968- ban 925 átlagos évi tehénlétszámra vetítve, 2 millió 561 ezer liter tejet adtak el az államnak. A termelési adatok mögött nagy emberi akaratok feszültek és feszülnek. A megnyert termelési csaták azért hoztak országosan is kimagasló helyezést, mert a gazdaság politikai és szakmai vezetősége megtalálta a jövedelmező termelésszervezéshez szükséges együttműködést, a fizikai és ' a szellemi dolgozók anyagi érdekeltségében. Ebben a munkában figyelemre méltó küldetést teljesítettek azok a dolgozók, akik az elmúlt húsz esztendőt vagy belőle néhányat Felsőnyomáson küzdöttek végig. Jól vizsgáztak vezetők és beosztottak, akik az utóbbi évtizedben fáradságot és időt nem kímélve, az országos ranglista élvonalába emelték a fel- szabadulás után Békés megyében elsőnek alakult állami gazdaságot. Merész megbízatás — álmok és realitás Gyakran megesett, hogy a termelési tanácskozásokon a gazdaság előtt álló feladat mégvalósí- tásának új útjait keresték. Ebben az útkeresésben különösen az elmúlt tíz esztendő hozott igen jelentős változást. Ez a gazdaság is önállóságot kapott a termelés szervezésére- A legnagyobb lehetőség Felsőnyomáson és a hozzá tartozó három kerületben a növénytermesztésnek jutott. A helyenként másfél, sőt kétméteres termőréteg mély művelése olyan terméseredmények kibontakozásához vezetett, amire ezen a határrészen példa még nem volt. Kuriózumként említjük, hogy 1950- ben búzából 8, kukoricából pedig 5 mázasa termett holdanként. A korszerű agrotechnikai eljárások alkalmazásával búzából gazdasági átlagban most már a 30 mázasás holdankénti hozamot ostromolják, kukoricából pedig <a 40-et. Mivei a növénytermesztés fejlesztésére rendkívüli lehetőségek adódtak, a Felsőnyomási Állami Gazdaság vetőmagtermesztésre vállalkozott. Búzából, kukoricából, borsóból, napraforgóból igen jelentős mennyiséget állítanak elő. A gazdaság vezetősége kiterjedt kapcsolatot tart fenn az Állami Vetőmag Felügyelőséggel, a Mezőgazdasági Magtermeltető és Ellátó Országos Vállalattal, továbbá az Állam,- Gazdaságok Kereskedelmi Irodájával, kutató intézetekkel és tsz-szövetségékkel. A növénytermesztés eredményeinek tanulmányozására Békés megye termelőszövetkezeteinek vezetői a leggyakoribb vendégek, érdeklődők. Az utóbbi években több alkalommal itt rendeztek országos jelentőségű növénytermesztési bemutatókat és tanácskozásokat. Igen nagy missziót tölt be a Felsőnyomási Állami Gazdaság az egyszeres keresztezésű hazai nemesitésű hibrid kukoricák elterjesztésében is. A vetőmagtermesztés mellett jelentős figyelmet fordítanak a Békéscsabai Hűtőház és a Szegedi Konzervgyár zöldborsó-ellátására. Még kimondani is sok: a Békés- ' csabai Hűtőháznak 500, a Szegedi Konzervgyárnak szintén 500 holdon termesztenek borsót ebben az esztendőben. A növénytermesztés hozamai azért alakulhattak egyre kedvezőbben, mert a korszerű agrotechnikát széles körben alkalmazzák. Műtrágyából évek óta nagy adaggal dolgoznak és olyan szuper szelektív vegyszereket hasmáinak, melyek feleslegessé teszik a kézi kapálást Szocialista kooperáció több gazdasággal A gazdaság másik fontos üzemága az állattenyésztés. Vágósertésből tavaly 25, vágómarhából 9,4, tejből 10,9, vágóbaromfiból és tojásból 4,7 millió forint bevételt értek el. De milyen körülmények között? A gazdasági épületek egy része elavult, korszerűtlen. Csupán egy 600-as tehenészeti telepet lehet korszerűnek mondani. A sertéshizlalda és a kereki üzemegységben levő tehenészeti telep rekonstrukcióra szorul. A jövőben előtérbe kerül a kereki üzemegység tehenésztelepének korszerű megépítése. A sertésférőhelvek bővítésére önállóan nem vállalkoznak. Több állami gazdasággal társulnak, s ennek megfelelően Orosházán építik fel a Tiszántúl egyik legkorszerűbb sertés- kombinátját. A gépesítés is új utakon fejlődik. A termesztett növényeket aszerint állították össze, hogy milyen gépek, eszközök állnak rendelkezésükre. A kézi munkaerő teljes kikapcsolására törekszenek. Ezért olyan mezőgazdasági gépsorokat szereznek be, melyek a növénytermesztés automatizálásá. hoz vezetnek. Szakértelem is adódik, hiszen a gépesítésben mérnökök, technikusok dolgoznak, a traktorosokat pedig egy-egy kampányfeladat előtt minden esztendőben újra vizsgáztatják. Gépre csak azokat engedik, akik az agrotechnikai eljárásokban jártasak és erről bizottság előtt számot ad_ nak. Magasra húzták a mércét. Tehették, hiszen ebben a gazdaságban tavaly az egy dolgozóra jutó kereset 23 643 forint lett, s az egy dolgozóra jutó halmozott termelési érték pedig majdnem elérte a 129 ezer forintot. Fürdőszobás szolgálati lakások A kereseti lehetőségek igen kedvező alakulása jól érezteti hatását az állami gazdaság központ- iá körül terebélyesedő községben, Telekgerendáson. A gazdaság dolgozói az elmúlt tíz esztendőben gomba módiára építették két- szoba, fürdőszobás lakásaikat. Vásároltak új bútort, televíziót, motorkerékpárt, rádiót, autót. A falu bővítéséhez jelentősen hozzájárult maga az állami gazdaság is. Harminchárom két szoba, fürdőszobás lakást épített a zárt településen, melyben főkéit állatgondozók és a termelés közvetlen irányítói laknak. A kereki üzemegységben 7, a hármas üzemegységben 2, a Csorvás határában levő Petőfi-pusztai üzemegységben és az egykori Brucella néven ismert sertéstelepen 17 szolgálati lakást tartanak fenn. Egy-egy lakás átlagos értéke megközelíti a 200 ezer forintot Amire jogosan büszkék A gazdaság központi épülete. A gazdaság igen jelentős anyagiakat fordít a Telekgerendáson levő kultúrházra. Ez az intézmény tulajdonképpen az egész községé. Ide járnak szórakozni a fiatalok, itt működik a KlSZ-szerve- zet, a szélesvásznú mozi és fenntartanak egy 5000 kötetes könyvtárat melyet a falu olvas és hasz_ nősít. A jól működő gazdaság már korábban is jelentősen hatott környezetére. A telakgerendási termelőszövetkezetek biztos bázisa volt és marad a Felsőnyomási Állami Gazdaság. Ez azt jelenti, hogy a gazdaság anyagi és szellemi erői segítették a környéken gazdálkodó termelőszövetkezetek szervezését, a gazdálkodás kialakítását. Neves mezőgazdasági szakembereket adott ez az üzem a termelőszövetkezeti mozgalomnak. A gazdaság vezetői és dolgozói büszkék arra, hogy kiváló felkészültségű dolgozói a paraszti élet nagy forgatagában is jól megálltak helyüket. A Felsőnyomásról elszármazott szakemberekkel évek óta baráti, elvtársi kapcsolatot tartanak. Az eddigi eredmények ismeretében a jövő képe is felrajzolódik. Gépesítés, automatizálás minden termelési folyamatban és még valami: 1973—75 között ide, erre a kiválóan termékeny földre ér a Tisza Kiskörén felduzzasztott vize. A gazdaság pártszervezetének javaslatára a közelmúltban vizsgálták meg újabb szakemberek munkába állításának lehetőségét. Rövidesen nyolc friss diplomás mezőgazdasági mérnököt fogadnak. Négyen a jubilálok közül CSERNUS FERENC: — Húsz éve élek a Felsőnyomási Állami Gazdaságban. Traktorosként jöttem ide, die voltam szerelő is. Erre az időszakra sokszor visszagondolok. Cséplésben kevés volt a gépiink. Űji- tottam. Egy traktorral két egymás mellé állított cséplőgépet hajtottam. Munkacsapatom nyerte az országos cséplési versenyt. Nekem a parlamentben adták át a Munka Vöröszászló Érdemrendet. Evek óta a kereki üzemegység gépcsoportvezetője vagyok. 1966-ban a Munkaérdemrend arany fokozatával tüntettek ki. Napi elfoglaltságom mellett a kerületi párt- alap szervezetben titkárként dolgozom. KELEMEN ANDRÁS: —* Könnyebb most a tehenész élete, mint amikor a traktorosságot erre cserélte. Most géppel csinálunk mindent. Elégedett vagyok. Népes a családom, nyolc gyermekem van. Húsz évvel ezelőtt úgy jöttünk ide, mint a szerelmesek, akik a jég hátán is megélnek. Építettünk egy házat, szárnyára bocsátottunk három gyereket. Megbecsült dolgozónak érzem magam. Kitüntetéseim is vannak. Szeretem a tehenészéletet. Bár évek óta hajnali három órakor kelek, fáradt mégsem va1- gyök. Az 1968. évi munkám után 5070 forint nyereségrészesedést kaptam^ HAJDÜ ISTVÁN: — Tavaly rászedtek egy kéthetes szoboszlói üdülésre Asszonyostul mentem. Nem is mertem arra gondolni, hogy az üdülőben olyan jó. Korábban minden évben felkerestek és ajánlották: Pista bácsi, menjen, pihenjen egyet, sokat dolgozott. Akkor mindig lebeszéltem az szb-titkárt arról a szándékáról, hogy küldjön. Tavaly engedtem a csábításnak. Fenségesen éreztük magunkat. Mondtam is a titkárnak, az idén is kellene két szoboszlói beutaló. Különben sertésgondozó vagyok a központi üzemegység Kaczkó-telepén.. BÉNIÍM lrt7SEF: — Nálunk, a bru- '.ellai sertéstelepen mindenki hozam- •érben dolgozik. Ingem, mint telepvezetőt is így • fizetlek. ötvenkilenc ?vés vagyok. Jó •.rőben érzem majám, akárcsak a te- ep dolgozói, akik a 'zocialista brigád %.im elnyerése utáni '.968-ban a szocia- ista telep címért versenyeztek. Munkánk eredményét a közelmúltban vizs* gálta az szó. Azt mondották, hogy a legközelebbi termelési tanácskozáson megteszik a javaslatot a kitüntető cím odaítélésére. A telepen évek óta orséé- gosan is jónak mondható tenyésztési és hizlalási eredményt érünk H. éltetnék. Tíz lótól Kiszöntjiik a húszéves jubileumára készülő Felsőnyomási állami Gazdaságot
