Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-03 / 51. szám

1969. március 2. 5 Vasárnap Irodalmi dokumentumműsor a békéscsabai jubileumi ünnepségen A Tanácsköztársaság békéscsa­bai jubileumi ünnepségén iro­dalmi műsort mutatnak be a Jó­kai Színházban. A műsort Áfáié Lajos, a színház rendezője állí­totta össze. Milyen elgondolások vezették ? — Irodalmi színpadi hagyomá­nyokat ötvöztem a történelmi­politikai montázsok formajegyei­vel. Alapjában arra törekedtem, hogy az egész dokumentummű­sor dinamikus legyen. Leginkább a Néphadsereg Művészegyüttesé­nek formai megoldásaira hason­lít az, amit elképzeltem. A forgatókönyv összeállítása­kor miből válogatott? — Korabeli irodalmi anyagok­ból, a Nagy idők tanúi emlékez­nek című kötetből, mely a Kos­suth Kiadó gondozásában jelent meg 1958-ban. Ezeken kívül el­hangzik a műsorban Ady Endre: Rohanunk a forradalomba; Tóth Árpád: Március; és Komjáth Ala­dár: Bolsevikok című verse; Bíró Lajos: Világtörténelmi hivatás; Móra Ferenc: Mementó; Karikás Frigyes: Petri Koczka Péter cí­mű írása. Kik lesznek a közreműködők? — A színház művészei közül Képzőművészeti kiállítás A Békés megyei képzőművé­szek munkáiból március 2-án, va­sárnap délelőtt 11 órakor kiállí­tást nyitnak Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban. A kiállítást a Tanácsköztársaság 50 éves jubileuma alkalmából rendezik, és azon azok a művé­szek is kiállítási lehetőséghez j jutnak, akik nem tagjai a Képző­művészeti Alapnak. . Megnyitót j Csende Béla, a megyei tanács művelődésügyi osztálya népműve­lési csoportvezetője mond. A TIT Művészeti Klubja ez al­kalommal a kiállítás megnyitása után déli 12 órakor rendezi meg havi összejövetelét, melyen a klub tagjai a kiállításról cserélik ki véleményüket. Stefanik Irén, Dávid Ágnes, Kö- rösztös István, Keresztes Pál, Tolnai Miklós, Kovács Lajos, Cse- rényi Béla és Kardos Gábor, raj­tuk kívül a megyei művelődési ház ,,Balassi” táncegyüttese, ének­kara és a honvédség zenekara. Szeretnénk, ha a hivatalos ün­nepség meghívott közönségét mű­vészi élményben részesíthetnénk, erre valamennyi szereplőnk őszin­tén törekszik. te.) Román hét Gyulán A gyulai román gimnázium KISZ-alapszervezete román he­tet rendezett melyet Cseffán György, a Diáktanács titkára nyi­tott meg. A megnyitón Rád Sán- dorné román szakos tanár tájékoz­tatta a tanulóifjúságot a hét programjáról, a román társalgá­si, helyesírási és szavaló verseny - ről. A hét első napján a szavaló­versenyt rendezték meg, mely­nek győztese Tulkán Mária, a he­lyesírási versenyt Rusz Erzsébet nyerte, a román társalgási ver­senyt pedig Oláh Hortenzia. Közérdekű új jogszabály: Módosították a gyermekgondozási segélyről szóló rendeietet A gyermekgondozási segélyről szóló 3/1967. (1.29.) Korm. szá­mú rendelet módosításáról ren­delkezett a kormány. A kormányrendelet szerint a dolgozó nőt a szülési szabadság lejártát követően a gyermek há­roméves koráig illeti meg gyer­mekgondozási segély, ha a szü­Mennyit kerestünk O költöttünk s A múlt évi vásárlóerő-mérleg a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága szerdai ülésén meghall­gatta az MNB igazgatóságának beszámolóját arról, hogyan ala­kult a lakosság vásárlóereje az el. múlt évben. A jelentés szerint a készpénz­jövedelem 1966-ban és 67-ben az országos átlagot meghaladó ütem­ben emelkedett, 1968-ban azon­ban alatta maradt. Ez több okra vezethető vissza: nem fejlődött tovább a tárcaipar, és a helyiipari üzemek — különösen a ktsz-ek — fejlesztésére is kevesebb lehető­ség volt, mint az előző évben. A mezőgazdaságban kedvezőtlenül befolyásolta a készpénzjövedel­met, hogy a negyedik negyedév­ben korlátozták a szarvasmarha- és sertésátvételt. Figyelemreméltó, hogy az eü­az országos átlaghoz hasonló mér­tékben nőtt a takarékbetét-állo­mány. Elvándorlás és népszaporulat Mielőtt részletesebben ismertet, nénk az iparral, mezőgazdasággal és kereskedelemmel kapcsolatos tapasztalatokat, néhány érdekes megállapítást idézzünk a jelen­tésből: , A megye lakossága 1968-ban is 2—3 ezerrel csökkent, mivel a tér" mószetes szaporulat nem fedezte az elvándorlás miatti veszteséget. A foglalkoztatottság javult: négy­ezerrel többen vállaltak munkát, mint a korábbi évben. A férfiak­nak nem okoz gondot az elhelyez­kedés, a keresőképes nőknek vi­szont csak 75 százaléka talált ál­máit évben csaknem azonos kist. Főleg a kisebb községekben arányban emelkedtek a munká­sok, alkalmazottak, valamint a mezőgazdaságban dolgozók bevé­telei. Az elmondottak után érthető, hogy a készpénzes áruértékesítés is lassabban emelkedett, mint ko­rábban. Többet költöttek viszont megyénk lakói szolgáltatásokra és Nem hagyta, hogy lebetűzzem. — Felesleges, uram. Az ön neve nem ismeretlen előttem. Azt is tudom, hogy irodánk megbízója, az Evening News szerkesztősége utasítást adott, hogy egyelőre ne foglalkozzunk az ön ügyével. Ügyfelünk kí­vánságait az ügyvédi kamara szabályzata értelmében tiszte­letben kell tartanunk ... — De hát itt rólam van szó, s nem az Evening News-ról! — harsogtam, mert elöntött a pulykaméreg. — Talán csak jogom van hozzá, hogy a saját sorsomról Mr. Forsterrel beszél­jek?! — Hogyne, uram — mondta továbbra is udvariasan a titkár­nő. — Meg vagyok róla győződ­ve, hogy Forster úr szívesen üd­vözli önt ügyfelei sorában. Hét­főn öttől hétig a rendelkezésére áll. Akkor külön bejelentés nél­kül is felkeresheti... Ne felejt­sen el egy ötszáz dolláros csek­ket magával hozni. Ezt előleg­ként kezeljük és természetesen beszámítjuk majd a végelszá­molásba.. Letettem a kagylót. Honnan lenne nekem 500 dollárom? És időm sincs hétfőig várni! Nekivágtam az utcáknak. Szinte gépiesen vittek a lábaim, se láttam, se hallottam: azt sem tudtam, merre járok. Nem tö­rődtem a két tagbaszakadt alak­kal sem, akik az FBI megbízá­sából természetesen továbbra is követtek. Leszaladtam a metró- állomás lépcsőién, beszálltam az elaő szerelvénybe. Jólesett oda­lent a tömegben, a zsúfolt ko­csiban elvegyülni. Aztán ugyan­ilyen gépiesen kiszálltam egy állomáson. Még mentem néhány száz métert,, és akkor észrevet­tem, hogy Ruthék háza előtt ál­lok. Gyors elhatározással becsön­gettem a kapun. Még sohasem voltam náluk, szégyellt volna egy bevándorlóval mutatkozni a szülei előtt. Az idős asszony, aki ajtót nyitott, minden bizonnyal az anyja lehetett. — Mit óhajt? — kérdezte. — Miss Ruth Caldwellt kere­sem — mondtam. — Itthon van? — Rögtön küldöm... nehéz számukra az elhelyerice- dós. Az állami gazdaságok létszá­ma erőteljesen csökkent. A tsz-ek — a fokozódó melléküzemági te­vékenység ellenére — nem tudták tökéletesen megoldani az egész évi folyamatos foglalkoztatást. A termelékenység mutatói A szocialista iparban az egy foglalkoztatottra jutó átlagbér 2,1 százalékkal (ezen belül a munkás átlagbér 1,6 százalékkal) emelke­dett. Sajnos, az ipari termelés 8,3 százalékos emelkedését főleg a létszám bővítésével érték el, a termelékenység csupán 1,2 száza­lékkal javult. Valamivel jobb mutatót kapunk, ha nem az egy főre, hanem az egy munkaóráira jutó termelést vizsgáljuk, mivel az elmúlt évben a megye ipari dolgozóinak mintegy 25 százaléka csökkentett munkaidőben dolgo­zott — heti 44 órát. Az asszony eltűnt, s két perc múlva megjelent Ruth. Pongyo- \ kä^Tegtelent^^n Iában volt, kikószítetlenül, de ! 1 leSJelentosel>ben így is csinosnak találtam. Na­gyon meglepődött. — Hello — üdvözöltem. — Sajnálom, uram — mondta A személyi jellegű kifizetések a nyere­ségrészesedés emelkedett. Az 1966. évi 11,5-el szemben az el­múlt évben átlagosan 13,4 napi munkabérnek megfelelő részese­—, elvesztettem az állásomat, j dést osztottak a vállalatok az 1967. évi eredmények alapján. A felhalmozás rovására A lakossági jövedelmek sorá­ban az SZTK-segélyezések futot­tak föl erősen, mivel a kismamák 30 százaléka vette igénybe a gyermekgondozási segélyt (A 30 százalék háromezer embert je­lent). A nyugdíj kiáramlás gyors növekedése viszont arra utal, hogy — a divatos szóval élve — erősödik a népesség „elöregedé­se”. és emiatt fel kell modanom az életbiztosításomat... Most rajtam volt a sor, hogy elképedjek. — De hát — nyögtem. — Nem, már az e havi rész- ; letet sem tudom kifizetni — | mondta Ruth hangosan, de sut- ! togva hozzátette: — Menj to- • vább az utcán, két sarokkal ! odább van egy teázó, várj meg • ott... Fél órát vártam. Közben az FBI-osok két asztallal odább alaposan megreggeliztek. Fe­jenként négy lágytojást hozat­tak, dupla adag sonkát és na­rancslevet ittak hozzá. (Folytatjuk) : Növelték az évköri juttatást a termelőszövetkezetek: 25 száza­lékkal többet fizettek ki munka­egység-előleg címén, mint 1967- ben. (Igaz, hogy az országos növe­kedés ennél magasabb volt.) Ne­gatív jelenség viszont, hogy a jól gazdálkodó termelőszövetkezetek egy része a felhalmozási arány csökkentése árán igyekszik gyor­san növelni a gazdák személyes jövedelmét. Így bármennyire is mutatós szám, hogy 12 százalék­kal növekedett 1968-ban a mun­kadíj és a kiegészítő részesedés együttesen, nem lehetünk elége­dettek. A legfontosabb cikkek felvá­sárlása 4,4 százalékkal emelke­dett. Az ársrint körülbelül 8 szá­zalékos emelkedéséből részesül­tek a háztáji gazdaságok is, mi­vel a tsz-ek a nagyüzemi feláron megosztoztak azokkal a gazdák­kal, akik állatot vagy terményt értékesítettek a háztájiból. Bizalom és bankbetét Valamit javult a kereskedelem munkája — állapítja meg a je­lentés — s ebben segített a több­csatornás árubeszerzési mód is. Jobb volt a készletek összetétele, gyorsult az áru forgása, bár a ne­gyedik negyedévben néhány cikk ismét a hiánylistára került. En­nek ellenére a forgalom kisebb mértékben emelkedett, mint 1967- ben. Romlott az úgynevezett „faj­lagos mutató” is: amíg 1967-ben száz forint készpénzjövedelemből 78,12 forintot, 1968-ban csak 76,91 forintot költött a lakosság áru­vásárlásra. A gazdaságirányítási rendszer reformja iránti bizalmat jelzi, hogy jelentősen növekedett az OTP-betétállomány. Sikert arat­tak az áruhitelek, az egyéni épí­tési kölcsönök iránti érdeklődés viszont csökkent. Ez részben a ki­vitelezési költség növekedésével, részben a telekhiánnyal indokol­ható. B. D. lést közvetlenül megelőző másfél éven belül összesen 12 hónapig munkaviszonyban állt és legalább napi 6 órai munkaidővel dolgo­zott, s a gyermek gondozása cél­jából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. A rendedet szerint az előbbi másfél évi időtartamba nem szá­mít be a keresőképtelenség ideje, a rokkantsági nyugdíj, illetőleg a baleseti járadék folyósításának ideje, mezőgazdasági biztosítot­taknál a december 1-e és a kö­vetkező év március 31-e közötti idő, végül a gyermekgondozási segélyezés időtartama. A következőkben kimondja a rendelet, hogy gyermekgondozási segélyre jogosult az a dolgozó nő is, aki bármely iskola (tanintézet) nappali tagozatán végzett tanul­mányok befejezését követő 90 na­pon belül munkaviszonyt vagy kisipari szövetkezeti tagsági vi­szonyt létesít legalább 6 órai munkaidőre és a gyermek gon­dozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, továb­bá, aki mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezeti tagsági vi­szonyba lép. A rendelet következő rendel­kezései értelmében — a munkaviszonyra vonatko­zó feltételeknek (12 havi munka- viszony, legalább napi 6, órai munkaidő) megfelelő dolgozó nő a gyermekgondozási segélyre ak­kor is jogosult, ha próbaidővel vagy határozott időre létesített munkaviszonya a szülési szabad­ság ideje alatt meszűnik; — tovább kell folyósítani a segélyt, ha a próbaidővel vagy határozott időre létesített mun­kaviszony a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nél­küli szabadság ideje alatt meg­szűnik; — gyermekgondozási segéJy a dolgozó nőt örökbe fogadott, mos­toha, nevelt gyermeke után is megilleti; — a munkaviszony fennállása alatt a gyermek gondozása céljá­ból igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát a munka- viszonyban töltött idő számításá­nál figyelembe kell venni; — a dolgozó nő a gyermek gon­dozása céljából igénybe vett fi­zetés nélküli, szabadságot a gyer­mek hároméves kora előtt meg­szakíthatja. de ezt 30 nappal előbb köteles a vállalatnak beje­lenteni; — a gyermekgondozási segély összegét a betegségi biztosítás szolgáltatásaira családtagként va­ló jogosultság szempontjából mint jövedelmet nem kell figyelembe venni. A rendelet rendelkezik még a gyermekgondozási segélyben ré­szesülő egyedülálló anya és csa­ládtagja betegségi biztosítási jo­gosultságáról, valamint a gyer­mekgondozási segélyben részesü­lő anyát megillető családi pótlék­ról, s hatályba léptető, valamint az alkalmazására vonatkozó sza­bályokkal végződik. Növekszik a baromfitenyésztési kedv Vésztőn Vésztő lakossága minden évben jelentős baromfit, tojást, hízott libát ad közfogyasztásra. A fo­gyasztási és értékesítő szövetke­zet nemcsak felvásárolja a ház­táji gazdaságok már említett áru­ját, hanem elő is segíti a régen meghonosodott baromfitenyész­tést. Minden évben jelentős mennyiségű naposbaromfit oszta­nak ki a lakosság igényeinek megfelelően. S ez az igény évről évre növekszik. Eddig 30 ezer na­poscsibére és 6000 naposlibára jelentették be igényüket a vész­tői asszonyok. Ezzel kapcsolato­san mondta el a fogyasztási és értékesítő szövetkezet felvásárlá­si üzemágának vezetője, hogy eb­ben az évben 600 mázsa baromfit és 440 mázsa tojást terveztek fel­vásárolni, szerződés útján. Ezt tervezték, de a naposbaromfi • igénylése többet ígér.

Next

/
Thumbnails
Contents