Békés Megyei Népújság, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-12 / 35. szám
1989. február 12. 3 Szerth. fl Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának Jelentése a megye 19S8. évi gazdasági, szociális és kulturális helyzetéről (Folytatás az 1. oldalról) mintegy 1200 lakást viszont különböző okokból megszüntettek. A megyében épített lakások 30 százalékát állami erőből finanszírozták. A magánerőből készült lakásoknak több mint kétharmadát állami kölcsönből építették. 1968-ban tovább bővültek a lakások közművesítésének feltételei. A vízműkapacitást 9, a vízvezetékhálózatot 13, a szolgáltatott víz mennyiségét 17 százalékkal emelték. A vízhálózatba bekapcsolt lakások száma 15 százalékkal, 7400-ra emelkedett 1968-ban jelentős csatornaépítés folyt a megyében. Az összes zárt csatornahálózat hossza az év végén 65 km volt; 18 km-rel hosszabb, mint egy évvel korábban. A csatornahálózatnak háromnegyede a négy városban van, ahol az év folyamán több mint 1700 lakást kapcsoltak be a hálózatba. 1968-ban az orvosellátottság a járóbetegellátásban javult, a fekvőbetegellátásban romlott. Az év végén a megyében 561 orvos volt, 7-tel több, mint egy évvel korábban. Az év folyamán 7 községben körzeti, illetve fogorvosi rendelőt adtak át rendeltetésének. Növekedett az ápolónők, ■ szülésznők, csecsemő- és gyermekgondozók száma is. Az év végén az óvodai férőhelyek száma valamivel meghaladta a 10 000-et, s 2,6 százalékkal volt több, mint 1967-ben. A szükségesnél jóval kevesebb óvodai férőhely van Orosházán, Békéscsabán és a békési járásban. Az 1968/69. tanévben mind az általános, mind a középiskolákban csökkent a tanulók száma, s ezáltal kedvezőbbé váltak az oktatás személyi és tárgyi feltételei. Az általános iskolákban 55 200-an, a középiskolák nappali tagozatain 8800-an tanulnak. Az általános iskolák napközi otthonában csaknem 10 000 gyermek tanulását és étkezését biztosítják. 1968-ban a mozi- és színházi előadásokat az előző évinél kevesebben, a múzeumok rendezvényeit azonban többen látogatták. Az év folyamán a televízióelőfizetők száma jelentősen (24.4 százalékkal) emelkedett. A* Ipar és az építőipar termelése Az új gazdaságirányítási rendszer első évében a megye ipara tovább fejlődött. Az ipari termelés növekedésének üteme mérséklődött ugyan, de az országosnál gyorsabb volt. 1968-ban az állami ipar termelése 6,2, a szövetkezeti iparé 14.7 százalékkal meghaladta a megyében az előző évit. Az alapanyag-, illetve a termelőeszközt gyártó ágazatokat magában foglaló nehézipar termelése 19 százalékkal emelkedett. Különösen a kőolajtermelő, az üvegipari és a gépipari ágazatok fejlődtek. A könnyűiparban, ahol a piaci mechanizmus a legjobban érvényesült, a termelés az előző évek átlagánál kisebb mértékben: 3 százalékkal nőtt. A választékbővítés legjobban a nyomda- és a kötszövőipart jellemezte. Az élelmiszeripar 1968. évi termelése az előző évinél csaknem 5 százalékkal kevesebb volt. A termelés csökkenése azonban a vágott baromfiexport kivételével nem okozott termékhiányt. Egyes élelmiszeripari cikkekből bizonyos telítettség tapasztalható. Az állami ipar termelése a fontosabb cikkek közül földgázból 47, égetett tég'ából 4. égetett cserépből 10, öntött síküvegből 24, férfiingből 6, kolbászféléből 18 százalékkal több volt, mint 1967- ben. Az országos termelésnek földgázból 25. égetett cserépből 38, konzervipari idényüvegből 39, öntött síküvegből 81, cukorból 21, | darab férfiingből 19, vágott baromfiból 18, feldolgozott tojásból és főze- lékkonzervből 12,5 százalékát a megye állami ipara termelte. A megyei székhelyű ipar valamennyi vállalata és szövetkezete nyereséggel zárta az 1968-as évet. Az ipari üzemek termelés- növekedésének (élelmiszeripar nélkül számítva) mindössze egy- harmada származott a termelékenység emelkedéséből. A megyei székhelyű állami építőipar termelése 1968-ban kb. 15 százalékkal nőtt. A tervezett beruházások egy részének kivitelezését nem tudta vállalni, s jelentős építési igényeket vissza kellett utasítania. A korábbi évek állandó munkaerőhiányával szemben 1968-ban 13 százalékkal, éves átlagban 250 fővel nőtt az állami építőiparban dolgozó munkások száma. Az év folyamán javult az anyagellátás és a műszaki színvonal is. Mezőgazdaság — felvásárlás A mezőgazdaság termelési értéke — előzetes adatok alapján és változatlan áron számítva — 1968-ban országosan 1—2 százalékkal haladta meg az 1967. évi rekordszintet A mezőgazdasági termékek felvásárlása a megyében 4,4 százalékkal nőtt, s ebből következtetve a mezőgazdasági termelés is az országoshoz hasonlóan alakult. A termelés a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban emelkedett nagyobb ütemben. Összteljesítményükön belül a mellék- és kiegészítő tevékenység a mező- gazdasági termelésnél jobban nőtt. Az elmúlt évben valameny- nyi közös gazdaság veszteség,nélkül zárta az évet. A termelőszövetkezetek közötti korábbi, jelentős különbségek — gazdasági és pénzügyi helyzetük javulása eredményeként — csökkentek. 1968-ban — az 1952. évihez hasonló, aszályos időjárás ellenére — kenyér- és takarmánygabonából, valamint cukorrépából a megye mezőgazdasági üzemei rekordtermést takarítottak be. Ugyanakkor az elmúlt évinél kevesebb termett rizsből, rostkenderből, burgonyából, csalamádé- bói és a zöldségfélék nagy részéből. A búza termésátlaga kát. holdanként 15,3 q volt, 30 kg-mal több, mint az 1967. évi és 80 kg-mal több, mint országosan. A kukorica termésátlaga — a téli csapadékhiány és a hónapokig tartó tavaszi szárazság ellenére — májusi morzsolt súlyban 19,5 q volt A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek közös gazdaságai 1968-ban az eddigi legmagasabb termésátlagot érték el (20,6 q). Az időjárást legjobban a pillangósok és a tömegtakarmányt biztosító növények sínylették meg. 1968-ban Békés megyében termelték meg az országos mennyiségnek búzából 11,2 százalékát, a kalászos takarmánygabonákból 8,5 százalékát, kukoricából 9,9 százalékát és lucernaszénából 13,9 százalékát A növénytermesztés 1968. évi eredményeinek elérését segítette, hogy az állami gazdaságokban 53, a termelőszövetkezetekben 73 százalékkal nagyobb területen folytattak öntözéses gazdálkodást, mint 1967-ben. A nagyüzemi gazdaságok együttesen 55 600 kát. holdat öntöztek. A talaj termőerejének pótlására a megye gazdaságai 160 400 tonna műtrágyát vásároltak; 3 százalékkal többet, mint 1967-ben. A gazdaságirányítás új rendszerére való áttérés első évében I a mezőgazdasági beruházásokra i az építési jellegű beruházások j növelése és a gépbeszerzések | csökkentése volt jellemző. A megye szarvasmarha-állománya 1968. december 31-én 141 400 volt, s az országos állománycsökkenéssel szemben egy év alatt 3 százalékkal emelkedett. A tehenek száma azonban az országosnál nagyobb mértékben, 5,4 százalékkal csökkent. Az év végén 590 400 darab sertést tartottak a megyében, 7,4 százalékkal kevesebbet, mint 1967. év végén (országosan 12,7 százalékkal csökkent a sertések száma). A kocaállomány azonban lényegesen nagyobb mértékben, mintegy 7200 darabbal csökkent egy év alatt. A háztáji, egyéni és kisegítő gazdaságok állattartására minden állatfaj esetében az összes állomány, de különösen az anyaállomány csökkenése volt jellemző. A mezőgazdaság áruértékesítése 1968-ban — az országoshoz hasonlóan — tovább növekedett. A felvásárlás volumene 4,4 százalékkal meghaladta az előző évit és 9,8 százalékkal az 1965. évit. A növekvő áruértékesítés javította az ellátást, elősegítette az exportot és néhány területen lehetővé tette készletek képzését is. Kenyérgabonából az előző évinél országosan 2,6, a megyében 9,8 százalékkal több került felvásárlásra. Az 1967. évinél kisebb termés következtében csökkent a burgonya- és zöldségértékesítés. A vágóállatok felvásárlása együttesen 14,1 százalékkal nőtt; ezt mérsékelte, az év végi állományt pedig növelte, hogy az állategészségügyi helyzet miatt nagyszámú vágósertést és vágómarhát nem tudtak átvenni. Állati eredetű termékek közül a tej- és gyapjúfelvásárlás kis mértékben emelkedett, a tojásfelvásárlás azonban jelentősen (majdnem 30 százalékkal) visszaesett 1967-hez viszonyítva. 1968-ban Békés megyében vásárolták fel az országos mennyiségnek kenyérgabonából 11, rizsből 20, napraforgóból 13, vágósertésből 11, vágómarhából és tehéntejből 7—7, baromfiból 13, valamint tojásból 10 százalékát A jég áléi Is előteremtik a napi 100 mázsa élő halat. A Biharugrai Halgazdaságban a korábbi megállapodás szerint naponta száz mázsa élő hal az értékesítési terv. A halászokat nem zavarja a mínusz 18—19 fokos hideg, a vastag hótakaró. Előbb lesöprik a fehér takarót a jégmezőről, speciális fűrészszel léket vágnak a jégen, s ezután láthatnak hozzá a halá- száshoz. Naponta a szó igazi értelmében a „jég alól is” előteremtik a tervezett mennyiségű zsákmányt. Budapestre, az NDK- ba és Romániába szállítják a kiváló minőségű biharugrai nemespontyokat. Növekvő mércék a pártmunkában is Külön-Hüfön is, együttesen is eredményes esztendőt zártak a békési járás termelőszövetkezetei. Az évekig gyenge köröstar- csai Petőfi és bélmegyeri Űj Barázda Tsz is aktívan, azaz mérleghiány nélkül gazdálkodott tavaly, a sorozatos elemi csapások ellenére. A párt járási végrehajtó bizottságának értékelése szerint a szövetkezetek párt- és gazdasági vezetői az elmúlt egy év alatt többet kezdeményeztek, mint az azelőtti hat-hét évben összesen. A pártvezetőségi tagok, főleg a párttitkárok még sohasem tanulmányozták olyan szorgalmasan a közös gazdaságra vonatkozó rendeleteket, mint most, az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta. Ennek hatása meg is mutatkozik a lehetőségek és adottságok jobb kiaknázására, a gazdálkodás változatosabbá, jövedelmezőbbé tételén való törekvésben. Kamuton ez újabban szőlőoltvány- és zöldségtermesztésben, a mezőba- rényi Aranykalász Tsz-ben fokozott szarvasmarha-tenyésztésben és hizlalásban, Bélmegyeren pedig juhtenyésztésben mutatkozik meg. Néhány kiragadott példák ezek abból a két-hároméves fejlesztési tervből, amit az alapszervezetek pártvezetöségének javaslatára dolgoztak ki a szövetkezetek. A legtöbb közös gazdaságban már nem szemlélői, regisztrálói a párt- szervezetek a termésátlagok és hozamok növelésére kifejtett erőfeszítéseknek, hanem kezdeményezők, irányítók és befolyásolok. Ehhez nemcsak megfelelő felelősA második gépóriás A Mátra aljában, Gyöngyösvi- sontán találhatók az ország leghatalmasabb gépóriásai. A Gagarin Hőerőmű fűtőanyagellátását biztosítják majd ezek az óriás gépek, melyek a Thorez külszíni fejtésen dolgoznak. A szerelőtéren már kezd kialakulni a második SRs—1200-as marótárcsás kotrógép, amellyel óránként 1800 köbméter földet, illetve a későbbiek folyamán lignitet termelnek majd ki. Épül a marotárcsás kotrógép. (MTI fotó — Bakos Agnes feiveiere) ségérzettel, hanem gyakorlati tapasztalattal, növekvő képzettséggel is rendelkeznek. Az alapszervezetek 82 vezetőségi tagja közül 19 végzett közép-, három pedig egyetemet vagy főiskolát. A tizenhat alapszervezeti titkár közül három végzett mezőgazdasági technikumot, egy pedig egyetemet. Nem mondható tűi jónak ez az arány, mindenesetre kezdetnek biztató. Ugyanis nem máról holnapra sikerült elfogadtatni a különböző képzettségű embereket a szövetkezeti gazdákkal, meg aztán időbe tellett, amíg ők is azonosultak a szocialista mezőgazdasággal, s nemcsak magukévá tették a párt. politikáját, hanem be is léptek azok soraiba, akik az élvonalban küzdenek ennek megvalósításáért. Ezeknek a megállapítása nem jelenti azt, hogy elégedjenek meg mindenütt a párt-alapszervezeti vezetők jelenlegi felkészültségével. A gyors iramú fejlődés ilyen szempontból többet követel. A vezetőségi ülések, párttaggyűlések színvonala eléggé változatos. Helyenként baj van a beszámoló megfogalmazásával és előadásának módjával is. Mondani sem kell, hogy a logikátlan, ide-oda kapkodó, nem a lényegre törő, s ráadásul rossz beszédstílusban elmondott beszámoló milyen kevés meggyőző erőt sugároz, s mennyire csökkenti a hozzászól lási kedvet, a bírálatot és az önbírálatot Ahhoz, hogy minden alapszervezet vezetősége jól képzett emberekből tevődjön össze, még hosszú évekre van szükség. Nagyobb munkamegosztással azonban máris sokat lehetne javítani a pártmunka valamennyi fázisának színvonalán. A baj ugyanis az, hogy a párt-összejövetelekre készülő beszámolók elkészítését és elmondását több esetben csak a titkár vállalja magára. Ugyanígy az időszaki munkatervek elkészítését is. Mi több, még a reszortfelelősök végzett munkáját is legtöbb esetben a titkár elvtársak ismertetik. A pártcsoportok sem kapnak rendszeresen megbízatást. Egyszóval a kívánatos kollektív bölcsesség és aktivitás helyett itt is, ott is leszűkül a pártmunka a titkár elvtársra, jó esetben egy-két vezetőségi tagra. Mondani sem kell, hogy az ilyen munkastílus egyoldalúsághoz vezet Egymaga a titkár elvtárs ugyanis nem tud behatóan foglalkozni a gazdaságirányítás gondjaival, a káderneveléssel, a tagfelvétellel, a szövetkezeti gazdák szociális és kulturális problémáival. Helyenként csak úgy van kapcsolata a pártszervezetnek a pártonkívüliekkel, hogy azok keresik fel a titkárt vagy a vezetőségi tagokat különböző kérdésekkel, vagy vitás ügyekkel. Egy kicsit ez is magyarázata annak, hogy a békési járás hat termelőszövetkezetében nem volt párttagfelvétel az elmúlt esztendőkben. Szó gáHoas némileg mentségül a hiányos pártmunkára az, hogy néhány termelőszövetkezetben még nem tudtak külön helyiséget adni a pártszervezetnek. Ez persze nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a vezetőségi tagokra és a pártcsoport-vezetőkre kiterjedő munkamegosztáson és gyakori megbízatásokon alapuló eleven, lüktető pártmunka bontakozzon ki mielőbb valamennyi termelőszövetkezetben. K. I.
