Békés Megyei Népújság, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-09 / 33. szám

lMt. február 9. 3 Vasárnap Pénzügyi politikánk megyei tapasztalatai Interjú dr. Krattinger Mártonnal, az MNB Békés megyei igazgatójával A gazdaságirányítás új rendsze­rének első esztendejét igen jelen­tős pénzügypolitikai események kísérték. Ezek között bizonyára akadnak olyanok, melyek a ter­melőszövetkezetek érdeklődésé­nek középpontjába kerültek, sőt behatárolták vállalkozásaikat A pénzügyi politikában a korábbi­hoz képest beállott változás két­ségtelenül a helyi erőforrások fel­tárására és ezek hatékony kihasz­nálására ösztönzött A beruházási politika, a hitelpolitika minde­nekelőtt a kereslet és a kínálat piaci egyénsúlyának befolyásolá­sára irányult, teremtett kedvező helyzetet a népgazdasági érdek­nek megfelelő üzemfejlesztés irá­nyába. Nézzük meg, hogy 1968- ban milyen helyzet alakult ki a kormány pénzügyi politikájának néhány intézkedése folytán me­gyénk közös gazdaságaiban. A szerkesztőség kérdéseire dr. Krattinger Márton, a Magyar Nemzeti Bank Békés megyei igazgatója válaszol. — Ml Jellemzi a Békés megyei ter­melőszövetkezetek 1968. évi pénzügyi helyzetét, a fejlődés tendenciáját? — A Békés megyei termelés zö­termelőszövetkezetek részére igen komoly segítséget jelentettek az állami támogatások. Mindezek eredményeként ter­melőszövetkezeteink — saját anyagi erejük kiegészítéseként — év közben az előző évinél keve­sebb rövid lejáratú hitelt vettek igénybe terfnelési költségeik fi­nanszírozására, s azok visszafize­tése a bázisnál hamarabb történt meg. Betéteik összege általában egész év folyamán meghaladta az előző évit. Különösen kiemelkedő eredmény, hogy az 1967. évi csak­nem 40 millió forint mérleghiány­nyal szemben, ez évben vala­mennyi termelőszövetkezetünk veszteség nélkül zárja az évet A kedvezően alakuló pénzügyi helyzet lehetővé teszi a személyi jövedelem növelését, melynek összege az 1967. évi 1164 millió forinttal szemben várhatóan meg­közelíti az 1200 millió forintot Jelentős, de indokolt biztonsági betétképzés is várható. E kedvező jelenségek mellett negatívum­ként értékeljük, hogy az évközi felmérések tanúsága szerint sok tsz nem kívánja felhalmozását a _____ ___személyi jövedelemmel arányosan v etkezetek ~19k38~'” évi" " pénzügyi növelni, ami a későbbi évek ter­genst lekötötte a lényegesen gyor­sabb visszafizetést biztosító tsz­ek igénye. Olyan termelőszövetkezetekről nem tudunk, amelyek a részükre biztosított hitelkeretekről le­mondtak volna. Tudok viszont arról, hogy több tsz a sertóssza- kosítású beruházás előkészülése során mondott le a megvalósítás­ról. Drágállták. A saját fejlesz­tési alapjukat nem kívánták a je­lenlegi hitelpolitikai elveknek megfelelőén ehhez a beruházás­hoz a kívánatos mértékben le­kötni. t — VáJyl Péter pénzügymándszter a Társadalmi SKernje 1968. 3. számában arról Ír, hogy a beruházási piac egyensúlyát szolgálja az építő- és épí­tőanyagipar fejlesztésének előnyben részesítése. Békés megye termelőszö­vetkezetei erre a célra kértek-e, kap­tak-e és ha igen, akkor milyen mér­tékben különböző lejáratú hitele­ket? — Az építő, és építőanyagipar évek óta szűk keresztmetszete is­mert, és a tsz-eknek sok nehéz­séget okoz. Az építőanyagipar fejlesztésére megyénkben sajnos kevés a lehetőség. Úgyszólván csak téglagyártás jöhet számítás­ba és ennek fejlesztését a magunk részéről — a lehetőségeken belül — mi is támogattuk. Ennek kere­tében 1967 folyamán a kondorosi Lenin, az orosházi Vörös Csillag és vésztői Kossuth Tsz kapott hi­telt a téglagyártáshoz szükséges beruházások megvalósítására, 1968 folyamán pedig az újkígyósi Aranykalász Tsz. Megjegyzendő azonban, hogy tájékozódásunk szerint az állami gyártókapacitás növekedése kö­vetkeztében a téglahiány me­gyénkben megszűnt és a mezőko­vácsházi Új Alkotmány Tsz-nél például év végén már értékesítési nehézségek állottak fenn. Termelőszövetkezeteinkben az építőipar jelentősebb fejlesztése csak a tsz-közi építőipari közös ! vállalkozások útján lehetséges. Megyénkben jelenleg öt építőipa­ri közös vállalkozás működik, melyek közül az orosházi 1968 folyamán alakult. A közös vállal­kozások 1968. évi együttes terme­lési értéke csaknem 90 millió fo­rint volt, a tsz-ek éves építési beruházásainak több mint 30 szá­zaléka. Fejlesztésük tehát igen fontos feladat, annál is inkább, mivel a jövőben a tsz-ek beruhá­zásai egyre koncentráltabbak, vedelmez; 68 fejős tehenet tarta- vekedése évről évre a tervben ] (Jra^^arhl^ nak, a rét- és legelőgazdálkodás, előirt módón alakul. (1967-ben j sertéstelepek1), melyek bekerülési továbbá a szántóföldi növényter- 4,8 millió, 1968-ban pedig Kereken j értéke 30 _6o’millió forint között m elés (lucerna és egyéb pillangó- ötmillió márka volt a bevétel.)! mozog. sok) bőséges takarmányalapot Négy nagyobb brigádjuk közül { a fejlesztés: terén — az álló­nyújt A fejési átlag 4000 liter, s fontosságban a gépesítési és gép-1 eszköz-állományok megfelelő nö- ez országos szinten is kimagasló, javító egységet helyezik első hely- j velése mellett — rendkívül fon- (Az országos fejési átlag Í960-ban re itt húsz jól képzett szakember! tosnak tartjuk a forgóeszköz-ellá­helyzete egészben véve pozitívan alakult. Az 1967. évi mérleghiá­nyos termelőszövetkezetek, vala­mint a gyenge termelőszövetke­zetek egy részének az állami pénzügyi megsegítése a kora ta­vasszal kissé elhúzódott, ami át­menetileg pénzügyi nehézségéket okozott. Ezt követően, és termelő- szövetkezeteink túlnyomó többsé­ge általában egész évben folya­matosan eleget tett fizetési köte­lezettségeinek és — az év elején betervezett munkadíj-alapok ösz- szegén belül — zavartalan volt az előlegezés is. A kedvezően alakuló pénzügyi helyzet több intézkedés és — a nagyarányú aszálykár mellett is — viszonylag kielégítő termésho­zamok együttes eredménye volt így igen jelentős szerepet játszott az 1967. év őszi talajelőkészítés, az időben és jó minőségben vég­zett vetések kedvező á ttelel ése, a biztosított takarmányjuttatások stb. Megyénk termelőszövetkeze­teinek zöme már korábban is jól, vagy kielégítően gazdálkodott. A kedvezőtlen adottságú és évről év­re jelentős mérleghiánnyal záró melésére kedvezőtlen hatással le­het — Tudomásunk szerint a tsz-ek egy része nem kapott hitelt fontos, a népgazdasági érdekkel megegyező szarvasmarha- és sertéstenyésztési ágazat komplex- vagy részleges fej­lesztésére. Mások viszont Időközben helyzeti előnyükről lemondtak. Ho­gyan Ítéli meg banki szemmel ezt a nem kívánatos fordulatot? —1 A beruházásokra nem kor­látlanul áll hitel rendelkezésre. Ezért o bank — a kormány által megállapított hitelpolitikai irány­elvek szerint — olyan hitelezési gyakorlatot folytatott, amely első­sorban a beruházás gazdaságossá­gát és megtérülési idejét vette figyelembe. A hitelkérelmek sorolása nyo­mán — a közöltek miatt — va­lóban több tsz azért nem kapta meg 1968. év folyamán a szarvas- marha. vagy sertéságazat fejlesz­tésére kért hiteleiket, mert a visz- szafizetést csak hosszabb idő után (10—22 év) tudták volna teljesí­teni, Illetve csak ilyen hosszú le­járattal vállalták volna a hitelt A rendelkezésre álló hitelkontin­1: 2646, 1967-ben 3166 volt, az 1968. dolgozik. Külön brigád alakult a évi eredményeket még nem ősz- melegházi és egy másik a szán- szesítette a statisztika.) Tehénál- tóföldi kertészet munkáira. A nö- lományuk tbc- és brucellózismen- vény- és állattermelő brigád tes. gondjaira bízták a réteket, lege­Az elnök és a tsz-közi vállal- löket, a szántóföldi növényterme- kozás vezetője szerint a kialakí- lés feladatait és a tehenészetet, tott termelési struktúrán nem A foglalkoztatottság teljes, a 80ÖÖ változtatnak, az eddigi tapaszta- márkás átlagjövedelem (tagon- latok szerint ugyanis bevált: a ként) jó bizonyítvány a munká- bevételek és a jövedelem nö- ról és a szervezésről. Egy hang a Wasaplatxról tottság kellő szintű növelését. A forgóeszköz-ellátás növelését első­sorban az alapító tsz-ek hozzájá­rulásából az éves nyereség ilyen célra történő visszahagyásával kell biztosítani. Az alapító tsz-ek a már korábban biztosított alapí­tási hozzájárulásokon túl további forgóeszközöket általában nem biztosítanak a vállalkozásoknak. Igen fontos feladat tehát az év folyamán elért nyereség minél nagyobb hányadának felhalmo­zásra és ezen belül elsősorban forgóalap-növelésre fordítása, mi­vel az építési anyagok időben tör­ténő rendelését és ezáltal a folya­matos munkavégzést ez teszi le­hetővé. A szükséges forgóeszközök bankhitelek útján történő kellő A félmilliós „nagy szomszéd” dik jól a vállalkozás, amíg a tpr- zöldségellátása természetesen melési szerződések alapján felvá- nemcsak a kadltzi GPG feladata, sárolja, összegyűjti a tsz-ek, sokkal inkább a környező szövet- kertészeti szövetkezetek áruit — kezeteket egyesítő tsz-közi vál- viszont az elosztás mechanikus lalkozásé, amelynek igazgatója, módszere miatt a vevők néhány dr. Stöcker szilárdan hisz a nagy- rétegéhez nem vagy csak későn ’ szintű biztosítására a jelenlegi üzemi ellátás jövőjében. jut el az áru. A termelő, tehát a I körülmények között nincs meg a Drezda ellátásával kapcsolatban kaditzi kertész feje nem fáj még (lehetőség! A hitelpolitikai irány- azonban kritika is éri a kaditziek emiatt de a mind hangosabb elvek egyik legfontosabb feladata, házatáját; Huster, a drezdai Wa- nagyvárosi bírálat előbb-utobb el-f hogy V.*«- '.' ÄÄ je szerint például egész e befolyásolja a termelést, de az kevesebb árut kapnak a gazda- zökkenői rugalmasabbá Ságból, mint amennyi elfogyna, formálják az elosztás módszerét. Dr. Stöcker ugyanakkor azt állít- s ha a termelésben sikerült a ja, hogy többet is szállíthattak „Wirtschaftswunder”, a gazdasági volna, mert kapacitásukat csak csoda, bizonyára sikerül ebben a részben tudták kihasználni. A vonatkozásban is... gyakorlatban tehát addig műkő- Bertalan Lajos a termeléshez szükséges forgóeszközök növelését elsősor~ ban saját erőből, a fejlesztési alapjaik terhére biztosítsák a gazdálkodó szervek. — Milyen tapasztalatokat szereztek a hitelkérelmek 1968. évi versenyezte­tésében? A versenyeztetés során a kérelmezőkből állftottak-e fel külön­bőzé kategóriákat — gondolunk a mostoha viszonyok között gazdálkodó üzemekre. — A hitelfelvételek ősz szege miként alakult 1968-ban és 1367- ben a gyenge és az ettől jobb ered­ményekkel gazdálkodó üzemekben? — Hitelkérelmek sorolására 1968. év folyamán került sor első ízben. A beruházási hitelkérelme­ket a versenyeztetés során a hi­telpolitikai irányelveknek meg­felelő sorrend szerint csoportosí­tottuk (szarvasmarha-, sertés-, baromfi tartás, gyümölcstárolás stb.). A kedvezőtlen természeti viszo­nyok között gazdálkodó gyenge tsz-ek az egyes célcsoportokon belül megjelölésre kerültek és az országos hitelkeretből elkülönített összegből részesültek. A megyei tsz-ek számszerűleg 11 százalékát kitevő gyenge tsz-ek egyébként a megyei hitelkeret 17,7 százalékát kapták 1968. év folyamán. A sorolás során egyébként a tsz-ek hiteligényének körülbelül egynegyed részét tudtuk kielégí­teni. Általános tapasztalat szerint a négy évnél hosszabb lejáratú hiteligények kielégítésére már nem volt lehetőség. Sőt a négy­éves hiteligényeket is csak rész­ben — elsősorban a népgazdaság számára fontos szarvasmarha- és sertésférőhelyek építése terén — tudtuk kielégíteni. Tapasztalatunk szerint a ver­senyeztetés alapvető fordulatot abban hozott, hogy a hitelkere­tek bizonytalansága következté­ben a tsz-ek a korábbi éveknél jobban igyekeznek mozgósítani saját erejüket és a versenyképes­ség fokozása érdekében nagvobb gondot fordítanak a beruházások gazdaságosságára, a fejlesztési alapok jövőbeni alakulására, mi­vel ezek biztosítják a kért hitelek mielőbbi visszafizetését. Itt kell megemlíteni, hogy 1968. ban új módszerű az állami támo­gatás juttatása és az állami tá­mogatást effektiv pénzben fel­használhatják a beruházás beke­rülési költségeinek a fedezésére. Ha a kapott állami támogatást az engedélyezett hitellel együttes összegében hasonlítjuk össze az 1967. évi hitelösszeggel, úgy az összeg 1968-ban magasabb, mint 1967-ben. — Mikorra várható az 1969. évi beru­házási hitelkérelmek elbírálása? Vár- ható-e valamilyen változás a hitelösz- szegekben 1968-hoz képest? — Az 1969. évi beruházási hi­telkérelmeket e napokban gyűjt­jük össze. Hitelek igénylésére fo­lyamatosan később is lehetőség van, bár a szűkös hitelkeretek mellett később hitelengedélyezés­re lehetőség aligha lesz. Meg kell azonban mondanom, hogy a ter­melőszövetkezetek ez irányú fel­kérésünkre is nagyon vontatottan nyilatkoznak, a hitelkérelmek bankfiókjainkhoz való leadása lassú. Az elbírálásra február 15— 20-a között kerül sor, illetve ek­korra már végleges döntésről kívánjuk a tsz-eket tájékoztatni. A beruházások beindítása szempontjából ez lényegesen ked­vezőbb a múlt évinél, mivel ak­kor pontosan egy hónappal ké­sőbb került sor a hitelkérelmek feldolgozására. A hitelkeretekben a múlt évhez viszonyítva szűkí­tés várható. — A Tisza n. Kiskörei Vízlépcső víz­hozamának békési löszhátra való jut­tatását a korábbi tervek alapján egy minta-öntözőüzem kiépítésének kellene megelőznie. Mi az oka an­nak, hogy e népgazdaságilag kiemel­ten kezelt beruházás Békés megyei előkészítése — gondolunk a minta­üzemre — hónapok óta megrekedt, azaz a kész program kivitelezése fél­bemaradt. Banki szemmel vajon hol az akadály? — Nem volt és nincs tudomá­som arról, hogy a Tisza II. víz­lépcsőre kapcsolódó megyei tsz- beruházások (öntözési, építési, gép. és egyéb beruházások) az általános szabályozáson és lehe­tőségen felüli elbírálásban része­síthetők, illetve, hogy erre külön támogatási vagy külfln hitelke­ret állna rendelkezésre — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát dr. Krattinger eivtáns. Nyolc és fél millós exportterv kosárból A Békési Kosárfonó Háziipari Szövetkezet dolgozói tavaly 10 millió forint értékű terméket ké­szítettek, ami 2 millió 700 ezer forinttal több az 1967. évinél. A szövetkezet mintegy hússzal több bedolgozót foglalkoztatott. Az gaz­dasági eredmény alapján a nyere­ségrészesedés várhatóan három­szorosa lesz a tavalyinak. Az idei kilátások is igen jók, mert kosárból szinte korlátlan az exportigény. A termelési tervet — a kapacitáshoz mérten — 13 millió forintban határozták meg, amire a megrendelés már most 70 száza­lékban meg is van. A exportterv megaladja a 8 és fél milliót „Injekció” repülőgépről A Mezőhegyesi Állami Gazda­ságban állandó repülőgépes nö­vényvédelmi szolgálatot tartanak. A Budapestről bérelt repülőgép­nek és vezetőjének azt a feladatot adták, hogy tíznaponként a gazda­ság határában tömbökbe vetett búzatáblákat szórja meg kis ada- gú műtrágyával. Mezőhegyesen ezt a folyamatot injekciózásnak neve­zik, mivel a korábbi években azt tapasztalták, hogy az így kiada­golt nitrogénműtrágya a lehető legjobban hasznosuL Ezekben a napokban a gazda­ság vezető szakembereinek utasítá­sára újra és újra magasba emelke­dik a növényvédő szolgálat repü­lőgépe, hogy az agrotechnika és tudomány legújabb eredményeivel bírják nagyobb hozamra a termő­földet. Tapasztalatcsere bogyós gyümölcsűek telepítésére A megye termelőszövetkezetei­nek képviselői, valamint a terü­leti tsz-szövetség megbízottai né­hány nappal ezelőtt a Dunántúlon jártak bogyósgyümölcs-telepíté- sekkel kapcsolatos tapasztalatszer­zés céljából. Elsősorban a telepítés gazdasá­gosságát, valamint a telepek fenn­tartásának módját, módszerét is­merték meg. A tsz-delegáció ha­zatért dunántúli útjáról, így most már a hűtöház vezetőivel tárgyal­nak a tavaszi munkák előkészíté­séről. Szamócából, málnából, pösz­météből, ribizkéből és meggyből több száz hold új telepet létesíte­nek az idén a Körös-völgyben gazdálkodó tsz-ek. Dugók a vízfolyások útjában A februári kellemes időjárást hirtelen felváltó erőteljes havazás igen jelentős munkát adott a víz­ügyi igazgatóság dolgozóinak. A vízfolyásokat borító jégpáncélra hullott hó helyenként akadályoz­ta — különösen a belvizet vezető csatornákban — a víz szabad fo­lyását. A szakaszmérnökségek és a vízgazdálkodási társulások a hét második felében intézkedtek a víz­folyások útjában álló dugók eltá­volítására. A műtárgyak — zsi­lipek, átereszek — környékét meg­tisztítják a hótól és a jégtől, hogy egy esetleges gyors olvadás követ­keztében a víz szabad levonulását biztosítani tudják — közölte szer­kesztőségünkkel Takács Lajos, a vízügyi igazgatóság vezetője.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents