Békés Megyei Népújság, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-08 / 32. szám
1969. február 8, 4 Szombat A rádióban hallottuk Kozmikus sértődöttség Nem jártak rosszul, akik e hét kedd délutánján kinyitották a rádiójukat. Sokakat bizonyára a bizarr cím késztetett erre. Beszélgetésnek lehettünk tanúi, de olyannak, mely felért egy műélvezettel. Válogatott „társaság” volt ennek a biztosítéka. Magyar Imre belgyógyász-professzor, Arató István festőművész, Ber- náth László újságíró, továbbá az Érem harmadik oldalának a Komlós Jánosa és Major Tamás egy könyv körül folytattak barátságos eszmecserét. A mű címe: Kozmikus sértődöttség. Szerzője a belgyógyász-professzor. Tartalma azzal kapcsolatos, hogy milyen sok körülöttünk a sértődött ember és ez egészségi, hangulati kihatásában milyen nyomasztó a társadalomra. Való igaz, hogy miközben az ember a Holdra lépéssel foglalkozik, hihetetlenül földhöz tapadt, kicsinyes sértődöttségek hínárjába keveredve kénytelen küszködni. Persze a sértődöttség sok esetben nem választható el az irigységtől. A rádióstúdióbeli eszmecserélők szerint a felnőtt nemzedék minden tagja szinte mindenféle pozíciót betöltött már, nehéz megírnia az életrajzát. Sok embernek van olyan élménye, hogy volt ő fent és most lent van, és ahol az volt, az most fent van. Ez sérti őt, mert nem veti egybe a változó körülményeket és nem veszi figyelembe azt, hogy a változások alapjában és lényegében többségükben közérdekűek, ha a társadalmi szükségszerűség a bábájuk. Legkevésbé értik ezt a tudománytól, technikától, művelődésről elmaradtak, közülük is csak azok, akik képtelenek már újítani vagy nem is akarnak. Sértődöttségük azonban változatlan. Az egyéni okok miatti sértődöttség a szürke, középszerűek tulajdona. Például az a férfi, aki italozó, züllött életével elidegeníti magától jobbérzésű párját, vérig sértődik, ha asszonya másfelé fordul, aki józanságban, kulturáltságban méltó hozzá. A háborgás jogtalan, hiszen a változás a züllött magatartás törvény- szerű következménye. Mindezekből frappánsan bontották ki a kérdés lényegét, miszerint helyes emberi magatartás, okosság kritériuma, hogy meg tudjuk-e ítélni helyzetünket, súlyunkat, szerepünket az életben. Minket örökké zsűriz a világ, mi is a világot, ha ez a zsűrizés mind több ilyen embertől származik, a probléma is fogyat- kozóban lesz. A társadalmi fejlődés majd begyógyítja a sebeket. De — mint azt Komlós János tréfásan közbevetette — sokan megsértődnek majd, mikor elindul a Holdra az első személyszállító űrhajó és pont ők maradnak le róla! H. R. Békéscsabai fejlődő iparvállalat keres felvételre gyakorlattal és szakvizsgával rendelkező Válaszokat a békéscsabai 1 lapkiadóba kérjük „Fecske” Jriigére. Ütvén éve jelent meg A munkásmozgalom nemes hagyományaiban bővelkedő történelmi múltra tekinthet vissza megyénk. A Viharsarok népének következetes és bátor forradalmi harcai közismertek. A mostani, felemelő évfordulókban, visszaemlékezésekben gazdag időszaknak egy olyan emléke is van, mely a szedőtermek munkásaihoz, az ólombetűk mestereihez, a nyomdászokhoz és a szerkesztőségek tollforgatóihoz, az újságírókhoz különösen közel áll. Kerek 50 esztendővel ezelőtt, 1919. február 9-én jelent meg megyénk munkásságának, agrárproletárjainak, dolgozó embereinek újságja. Ezen a napon került az utcára első ízben a Békésmegyei Népszava induló példánya. Magyarország akkori vármegyéi közül a mienk volt azon kevesek egyike, ahol a szociáldemokrata párt helyi szervezetének önálló hivatalos orgánuma jelent meg. I A lap alapítása A megyei pártbizottság munkásmozgalmi archívumában böngészve fél évszázaddal ezelőtt írt beadványok, hivatalos levelek sárgult szélű lapjait forgatva megelevenednek a lap születésének körülményei. „Alulírottak, Békéscsaba székhellyel „Békésmegyei Népszava Nyomda és Lapkiadó Részvénytársaság” cég alatt nyomdai ügyletekkel, lapkiadással foglalkozó részvénytársaságot alapítunk 50 évi időtartamra 100 ezer korona alaptőkével, melynek biztosítására 2000 darab egyenként 50 korona névértékű részvényt bocsátunk aláírás alá. Békéscsabán, 1919. évi február hó 1-én. Ifj. Urban Mihály Takács Elemér Hankó Mihály Bottá Pál Fábián György Nyilas András Tarkovács Gábor.” A lap alapítói között a békéscsabai munkásmozgalom kiemelkedő egyéniségeinek neveit találjuk. Ugyanazokat, akik alig két hónappal később, mint a Tanácsköztársaság békéscsabai direktóriumának tagjai, a városi tanács intéző bizottságának tisztségviselői, a Vörös Hadsereg városparancsnoka, illetve a földmunkás szervezetek vezetőiként váltak ismertté. A megye elöljárói végül is csak úgy egyeztek bele a lap I kiadásába, ha Nyilas András, akkori cipészmester (a párt helyi szervezetének alapító tagja Szegeden, a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetének elnöke, Nyilas András később a direktórium egyik vezetője Békéscsabán), mint iparos vált ki iparengedélyt „könyvnyomda” üzemeltetéséhez. Közben körözték az íveket, melyen kétkezi munkások, egyszerű emberek százai jegyeztek „részvényt”, adták megtakarított pénzecskéjüket, hogy összegyűljön a nyomda megvásárlásához szükséges tőke. Az egyik ív első bejegyzése azt tanúsítja, hogy „a békéscsabai vas- és fémmunkások szakcsoportja” 15 részvényt jegyzett. Végül is Gesmey Somátoi, a Békésmegyei Függetlenség című lap és hasonló nevű nyomdavállalat tulajdonosától vásárolták meg a teljes felszerelést. A vételár: 70 ezer korona volt. (Gesmey nem túlzottan haladó szellemű lapján kívül állandó újságja volt a városnak abban az időben a polgári radikális Csabai Napló és a Békésmegyei Közlöny.) A Békésmegyei Népszava felelős szerkesztője And- rássy Gyula lett. A békési születésű vasmunkás korábban Csepelen dolgozott, ott kapcsolódott be a munkásmozgalomba, a Szociáldemokrata Párt baloldalának egyik vezetője volt. 1918 végén a Kommunisták Magyarországi Pártja Erdélybe küldi a hazatérő katonák fogadására, szervezési munkára. A következő év elején kerül visz- sza megyénkbe, itt az újság felelős szerkesztője, a Tanácsköztársaság idején a direktórium egyik vezetője, A Vörös Hadsereg békéscsabai városparancsnoka. Az újság az SZDP orgánumaként jelent meg hetente kétszer. A Tanácsköztársaság idején mór „A Békés Vármegyei Szocziális- ta Párt Hivatalos Közlönye” megjelölés szerepel a cím alatt, s naponta jelenik meg — hétfő kivételével. A szerkesztőség a Ferenc József tér 11 alatt székel, de a csabaiak inkább úgy ismerik ezt a helyet, hogy a „gabonapiacnál”. Nem más ez, mint a mostani Szabadság térnek az a része, amely a megyei pártbizottság székházának épületével határos. I A forradalom szócsöve Kegyelettel vesszük kézbe a megsárgult újságlapokat, melyek egy hősi korszak izgalmas eseményeinek maradandó emléked. Különösen érdekes a Békésmegyei Népszava működése a Tanácsköztársaság kikiáltása után. Állandó kapcsolatban voltak a szerkesztők a fővárossal, s átvették a Vörös Üjság legfontosabb cikkeit, híradásait, így a forradalom lázában égő ország mindennapjairól kaptak hű képet a viharsarki olvasók. Hatalmas cím az 1919. március 23-i lapban: ÉLJEN A PROLETÁRDIKTATÚRA! • Átvette az Egyesült Proletárság a kormányzást — Rend és nyugalom minden felé”. Alatta az országos forradalmi események áramába bekapcsolódott viharsarki város lakosaihoz szólt a kiáltvány. KIÁLTVÁNY BÉKÉSCSABA NÉPÉHEZ! Az entente imperializmus a román és cseh vonalon több ezer négyzetkilométernyi területet követelt és ezzel a követelésével Magyarországot a nemzet- gyűlési választások lehetőségétől megfosztotta. A kormány a követelést visszautasította és lemondott. Helyét a Munkásta' nács határozata alapján tiszta szocialista kormány foglalta el. Az egész proletárság egységes akcióban egyesült. • dósa a kispolgári forradalom után meghozta a szociális forradalmat is, mely elsöpörte egyik napról a másikra a kapitalista társadalom alapjait és helyébe ültette a szociális társadalom kiépítésének szükséges szervezetét. Képviselőtestületek, néptanácsok, törvényhatósági közgyűlések, nemzetgyűlés helyébe — mindenütt a munkások, parasztok és katonák helyi, megyei és központi tanácsa lép, a minisztérium helyébe a kormányzótanács, miniszterek helyébe népbiztosok. A dolgozó nép maga intézi saját szerveivel, maga választotta tisztviselőivel saját sorsát... Még aznap megalakul a csabai munkások, parasztok és katonák tanácsának megválasztását előkészítő direktórium. „A CSABAI MUNKÁSTANÁCS ÜLÉSE. A fővárosi eseményekről szóló távirat vétele után a csabai Munkástanács azonnal összeült, hogy átvegye a város felett a tényleges hatalmat és megtegye a szükséges intézkedéseket. A fővárosi eseményeket Czi- bor, megyei párttitkár elvtárs ismertette, és kifejtette azokat az okokat, melyek szükségessé tették a proletárdiktatúra élet- beléptetését. Utána Székely elvtárs méltatta az események jelentőségét, ... majd kimondotta a munkás- tanács feloszlását, megválasztott egy tíztagú direktóriumot, mely a munkások, parasztok és katbnák tanácsának megválasztását fogja előkészíteni és az ideig az ügyeket intézni. A városi karhatalom felett a pa- rancsnoklást Andrássy elvtárs kezébe tette. A direktórium tagjai lettek: Petrovszki, Paró- czai, Orvos, Lőwinger, Rocskár, Urbán, Székely, Fehér, Stefánik és Resetár elvtársak.” Az események ellenállhatatlan erővel hömpölyögnek. Békéscsaba a proletárforradalom lázában ég, a forradalom vezetői az újságon keresztül hallatják hangjukat, napról napra szoros kontaktusban vannak az emberekkel „BÉKÉS MEGYE DOLGOZO NÉPÉHEZ! — Alakítsuk meg mindenütt a munkások, katonák és parasztok tanácsát — Az események egymásra toLóSzabad proletáriátus rajtunk kívül csak egy helyen van: Oroszországban, oda fordultunk hát, és nem is csalódtunk. A szabad orosz proletár nép...” A következő közlemény címe arról tudósít, hogy megalakult az ideiglenes megyei direktórium és a kormányzótanács. Ugyanebben a lapban olvashatni Andrássy Gyula városparancsnok felhívását a békéscsabai szervezett munkásokhoz. A hatalomátvétel, az új rend születésének örömteli és remény- teljes napjai közepette egy perc. re sem szabad elfeledkezni arról, hogy az ifjú proletárköztársaság ellenségekkel van körülvéve. Csak a munkásság fegyveres ereje kepes megvédeni a külső és belső ellenségtől a győztes forradalmat. Nézzük, hogyan ír erről az 50 évvel ezelőtti Békésmegyei Népszava: ELVTÁRSAK! FORRADALMÁROK! A forradalmi kormány elrendelte, hogy minden becsületes és megbízható szervezett munkás fegyverkezzen fel! Felhívom az elvtársakat, hogy jelentkezzenek a forradalmi hadseregbe való felvételük céljából a városparancsnoksáq irodájában. Elvtársak! Biztosítani kell a szociálista forradalmat. A ti feladatotok a forradalom biztosítása. Jelentkezzetek tömegesen, mutassátok meg, hogy derék, bátor harcosai vagytok a forradalomnak! Elvtársak! A szocialista Ta- nácsközátrsaságot kell megvédenünk! össze kell fognunk, hogy a burzsoá társadalmat ősz-
