Békés Megyei Népújság, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-08 / 32. szám

1969. február 8, 3 Szombat A Petőfi-adó új antennái Az ér eleje ót» nagyobb energiával sugároz a Petőfi-adó. A Laki-hegyi felújítási program keretében sor került a Petőfi- adó műsorát sugárzó berendezések korszerűsítésére is. tízem­be helyezték az új irányított antennarendszert, amely 2 db 8« méter magas, csőszerkezetű adótoronyból áll. Ezek közül az egryik képünkön látható. (Bozsán Endre felvétele) Pinceborozót nyitnak Az a kollektív szerződés lesz jó, amelyet alaposan megvitatnak a dolgozókkal Az előkészítő munka tapasztalatai A vállalati kollektív szerződé­sek kidolgozása még a múlt év őszén kezdődött. Az SZMT Köz- gazdasági Munkabizottságának tagjai azóta már felkeresték a vállalatokat és segítséget nyújtot­tak, tanácsot adtak a feladat vég­rehajtásához. Lipcsei Imrének, a munkabi­zottság vezetőjének tájékoztatása szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy sok helyen lemaradás van, mert azt gondolják, március 31-ig, a végső terminusig még sok idő van hátra. Ebből adódik, hogy ja­nuár közepéig előkészítő munka- bizottságokat sem hoztak létre, bár azokra igen sok munka há­rul. Ismertetniük kell az elgon­dolásokat a dolgozókkal, megvi­tatni velük a különböző kérdése­ket, hogy o vállalatok és a szak~ szervezeti bizottságok ne csak a | dolgozók nevében, hanem gyakor- j latilag velük, együtt készítsék el j a szerződést. így nyílik lehetőség j az akaratuk érvényesítésére. A munkabizottság a tájékozó- ■ dás során több megállapítást tett, ! melyek közül néhány tanulságul ! szolgálhat, Az egyik vállalatnál j például a Munka Törvénykönyvé. í : gazdasági Munkabizottsága a kol- | lektív szerződéssel kapcsolatban ! minden héten szerdán délelőtt to- j vábbra is tanácsadást tart, hogy : megkönnyítse a munkát. Ha elkészül a szerződés, lehe- j tövé kell tenni, hogy a dolgozók 1 azt megismerjék. A gazdasági ve­zetőknek (művezetőig) a szakszer- I vezeti aktíváknak (bizalmiakig) í ki kell adni 1—1 példányt. Cél­szerű műhelyrészenként is egy | példányt biztosítani, hogy a dol­gozók bármikor tájékozódni tud- I janak. Ugyancsak egy-egy pél- ; dányt (külön felszólítás nélkül) ; szabályzatokkal, mellékletekkel, i függelékekkel együtt el kell kül­deni a munkaügyi vitáikat intéző szerveknek, így a vállalati, ahol j nincs, ott az illetékes járási vagy városi közös munkaügyi döntő­bizottságnak és a TMDB-nek. A gyáregységekben függelék készül, aminek az alapja a nagy- j vállalatok kollektív szerződése. | Igen fontos a szerződéstervezet megvitatása a dolgozókkal. Véle­ményüket, javaslatukat a gazda­ságvezetők és a szakszervezeti bi­zottságok tolmácsolják a vállalati kollektív szerződést előkészítő bi­zottságnak. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy az a kollektív szerződés jó. amelyet alaposan megvitattak a dolgozókkal, mindenki ismeri és : a magáénak tartja. Az ilyen ked- j vező befolyást gyakorol a vezetők j és a dolgozók kapcsolatára, köz- i vetve pedig a termelésre. Pásztor Béla PIHEMÉST kellemes üdülést! a kondorosi Betyárcsárdában Megkezdték a kondorosa Be­tyárcsárda bővítését, átalakítását. A vendégek alagúton juthatnak majd a boltíves pince-borozóba, amelyet korabeli faragott búto­rokkal, kovácsoltvas lámpákkal ; tesznek hangulatossá. Helyreállít- j ják az egykori búboskemencét és pecsenyesütő sarkot Ismét he­lyére ikerül az örökmécses, amely­nek pislákoló fényénél menekül­tek hajdan a kéményen át a be­tyárok a pandúrok elől. A pad­lástérben házimúzeumot rendez­nek be. Rózsa Sándor fokosát, fegyverét, továbbá jellegzetes be­tyáröltözéket láthatnak a vendé­gek. A csárda bővítésével egyide­jűleg a kondorosi termálfürdőben 30 ssseméüyea turistaszállót ren­deznek be. A helyreállított alag- utas Betyárcsárdát stílusosan Sándor napján nyitják meg. Társadalompolitikai fórum a népfrontban Életre hívják a Hazafias Nép­ront Társadalompolitikai Fóru­mát, s már megalakult a szerve­ző bizottság a nagyszabásúnak ígérkező vállalkozás feltételeinek megteremtésére, hosszabb időre szóló programjának részletes ki­dolgozására. A tervek szerint Bu­dapesten és a nagyobb vidéki vá­rosokban, elsősorban az egyetemi központokban alkotóműhelyeket hoznak létre, s nagy tekintélyű szakembereket vonnak be mun­kájukba. ben előírtakon túlmenő szankciót j akartak alkalmazni. Igazolatlan J mulasztás vagy késés esetén a szabad szombat megvonását ter- j veztók. Lehetőség van a nyereség- ' részesedés bizonyos mérvű csők- j kentésére, vagy — többszöri ismét- : lődés esetén — megvonására. Az | is jogtalan, ha igazolatlan mulasz- ; tás vagy késés miatt egy nap fi- j zetett szabadságot vonnak meg. A kollektív szerződések terve­zetében előírják, hogy ha a dől- j gozó kitüntetést kap, jutalom- | szabadságban is részesül. Célszerű meghatározni, hogy ez a kedvezmény milyen kitünteté­sek után és milyen mérvben jár. A kormány,, a miniszteri, a vál­lalati kitüntetések mellett nem elhanyagolható az sem, amit va­laki a szakszervezetben vagy a munkásőrségben végzett munká­jával érdemel ki. Azért szükséges erről beszélni, mert sokan élfe­lejtkeznek arról, hogy a kiválóan teljesített társadalmi munkát is | honorálni kell. bűnjelek közé tenni: — mond­ta, és a nyomozó markába nyomta a papírba csomagolt kezet — A pirosköves gyűrű bizonyítja, hogy Kelemen volt a támadó. — Semmi kétség’ — ismerte el az őrnagy. — Most már vi­lágos, hogy bár az ütés nyo­mán estél az indítókarra, ez a kéz akarta a gépet elrabolni. — De el is nyerte méltó bün­tetését A becsapódó ajtó le­vágta a kezét. — így maradt a gépen kívül, és később le is zuhant a mély­be. Ebben a pillanatban jelezte a hangszóró, hogy a D. 24 is megérkezett. A gép már a ki­világított plasztomik kifutón sszaladt és lassan begördült az épületek élé. A tömeg egyszerre körülfogta. Mindenki az orosz-, lánra lett kíváncsi. — Látod, János, ilyenek az emberek — montda Galambos- né a férjének, amikor egyedül maradtak. — Ha jön egy újabb látványosság, mindenki el­hagy. Egy oroszlán is van olyan érdekes a tömegnek, mint egy tudós feltaláló. — Ugyan, édesem, hogy mondhatsz ilyet — ölelte át fe­leségét a főmérnök, — örülök, hogy egyedül lehetünk. Végre itthon vagyunk, és megoldódott a rejtély. — Csak a tervek nincsenek meg! — figyelmeztette az as­szony. Azok bizony eltűntek. Most mondta Temesi, hogy a hatá­ron elfogott embernél sem ta­lálták meg. így valóban azt kell hinnem, hogy elpusztultak. — Hacsak nem rejtették el valahová, vagy nem adták át másnak, aki majd alkalmas idő­ben külföldre csempészi. — Ettől félek én is. De ne gondoljunk most ezzel. Fő, hogy a gép is, mi is épségben itthon vagyunk! — De hol vannak már megint a fiúk? — nézett körül aggód­va Galambosné. Azok bizony eltűntek megint Pedig már az oroszlán körül is oszlott a nép. — Csak nem kell megint elöl­ről kezdenem az izgalmakat. — sóhajtotta a két fiú anyja. De ezúttal nem tartott soká­ig az ijedelem. Gábor Takács Árpival beszélte meg, hogy hol­— Apu, el is felejtettem mon­dani, ezt a gépen találtam — nyújtott át egy bőr aktatáskát apjának a fiú. Galambos főmérnök megnéz­te a táskát, aztán szó nélkül csókolta meg kisfiát Az aktatáskában a Ratoplan ellopott tervei voltak. (Vége) Ha a mozgalmi szervek értekez­leteket, tanfolyamokat tartanak és arra valakit meghívnak, az úti­költség, a munkabér és a napidíj kifizetése a vállalatra hárul. Erre ugyancsak ki kell térni a kollektív szerződésben. Felesleges viszont olyan kérdé­seket belevenni a kollektív szer­ződésbe, amelyeket törvény vagy más jogszabály meghatároz. Nincs szükség például annak megállapí­tására, hogy minden munkavi­szonyban eltöltött év után 12 nap szabadság, 2 év után pedig 1 nap pótszabadság jár. Ilyenekkel csak a terjedelem nő és nehezebbé vá­lik a szerződés áttekinthetősége. Nem tartoznak a kollektív szerző­désbe az ügyrendi kérdések sem. A munkaügyi miniszter és a SZOT Elnökség irányelvei ki­mondják: olyan természetű kér­déseket, amelyekben határozni csak az egyik fél jogosult, nem lehet a kollektiv szerződésben sza­bályozni. A kollektív szerződéssel egyidő­és sportalap félhasználasanak a szabályzatát, a vállalatnál folyó szocialista munkaversenyről szó­ló szabályzatot (a vállalat és az szb a dolgozók javaslata alapján állítja össze), a vállalati ügyren- let (az igazgató feladata), valamint az újítási szabályzatot. Sok tehát még a tennivaló, az ■ idő pedig sürget. Az SZMT Köz­nap délután az Otthonban be­számol élményeiről, Imre meg a Ratoplanról került elő. ben kell elkészíteni a vállalati munkavédelmi szabályzatot (VMSZ-t), a szociális, kulturális I Békés megye szervezett dolgozói 1969-ben több mint 2000 belföldi felnőtt, 16 külföldi turis­ta és csere-, 116 szanatóriumi be­utalót kapnak és 300-an utazhat­nak hajóval az Al-dunára, Bratis- lavába vagy Bécsbe. A megye szakszervezeti tagságának 6,7 szá­zaléka pihenhet a Balaton mel­lett, a hegyvidéki ülülőkben, a Duna-kanyarban, kezeltetheti be­tegségét Európa-hirű gyógyfür­dőinkben és ismerkedhet a szom­szédos országok tájaival, népének j életével — kulturált körülmények j között, majdnem fillérekért. Az üdültetési költségeknek igen kis részét fizetik a beutaltak, több­ségét az állam és a szakszervezeti mozgalom fedezi. A belföldi tel- ! nőtt beutalók tényleges költségei- j nek csak 25—30 százaléka terheli j a dolgozót, és 500—1500 forint kedvezménnyel mehet külföldi I turistaútra vagy csereüdülésre is. A szervezett üdültetést szocia­lista államunk egyik nagy vív­mányának tartjuk — teljes jog­gal. Az állami és szakszervezeti hozzájárulások összege olyan je­lentős, hogy a költségvetésekben külön címszó alatt, s nem az egyéb tételek közt szerepelnek. Ezért is indokolt, hogy a szak- szervezeti testületek nagy gond­dal foglalkozzanak a beutalóje­gyek felosztásával és a jogosult­ságot meghatározott feltételekhez kössék. Senki sem veheti igénybe. Ezt az intézkedést az indokolta, hogy több dolgozónak legyen nyaralási lehetősége, esetleg családjával együtt. A rendelkezés kiadása együtt született azzal a határo­zattal, amelyben döntés született több balatoni és hegyvidéki üdü­lőház családos üdülővé való át­alakításáról. I Vr adminisztratív , , . , _Intézke­dések és szabályok betartása csak egyik feltétele az üdültetés meg­felelő lebonyolításának. Lényege­sebb ennél a beutalók demokra­tikus elosztása és a jelentős er­kölcsi ösztönzést is szolgáló nyil­vánosság. Még nem alakult ki minden üzemben, állami gazda­ságban és közhivatalban az a gyakorlat, hogy az igényjogosult­ságot a szakszervezeti csoportok­ban közösen határozzák meg. Pe­dig szükség lenne erre, hiszen elsősorban közvetlen munkatár­sak ítélhetik meg, hogy kit illet meg jogosabban a kedvezményes üdülés. Az a bizalmi csoport lát­ja el megfelelően munkáját, ahol kialakul a kollektív javaslattétel. Az igényjogosult dolgozók név­sorát ezután tudja csak érdem­ben megvizsgálni az üdülési al­bizottság és döntésre a szakszer­vezeti bizottság elé terjeszteni. Bevált módszer, és ugyancsak a demokratizmust szolgálja, ha a döntést hirdető táblán vagy bi­zalmi értekezleten közzéteszik. | Teljesen j<>«~ a dolgozók igazságérzetével is összefügg pél­dául, hogy a kedvezményes üdül­tetés a jó munka jutalma legyen. Jobban megilleti az üdülés azo­kat, akik a munkában kiemelke­dően helytállnak vagy az üzemi törzsgárda tagjait, akikre a ter­melésben mindig számtíani lehet. Ez a teltétel azért is említésre kívánkozik, mert a nemrégen tar­tott szocialista brigádvezetők ta­nácskozásain többször elhangzott kifogásként, hogy nem veszik megfelelően számításba őket a kedvezményes üdültetésben. A szociális körülményeket, az egészségügyi helyzetet szintén fi­gyelembe kell venni a jogosultsági megállapításánál. Ez a körülmény nem is kíván részletes indoklást és magyarázatot, hiszen egyenes következménye a szocialista hu­manizmusnak. Az igényjogosult­ság alapvető feltételei közé tarto­zik még a legalább egyéves fo­lyamatos munkaviszony és ugyan­ennyi idős szakszervezeti tagság. Viszonylag új előírás, hogy a kedvezményes üdültetést két egy­mást követő évben, íőidényben A nyilvánosságnak azonban lé­nyegesebb és egyre nélkülözhe­tetlenebb módszere a szakszerve­zeti taggyűlés, ahol az szb beszá­mol, hogyan gazdálkodtak a ka­pott kerettel, részletesen megin­dokolja, kiknek és miért adnak kedvezményes üdülési beutalót. A taggyűlés mint testület ugyanis többre jogosult annál, mint hogy egyszerűen tudomásul vegye az szb határozatát. Arra is illetékes, hogy állást foglaljon és döntsön a határozat ellen. A taggyűlés határozata a szakszervezeti moz­galomban magasabb rendű, mint a szakszervezeti bizottságé, ezért nem lehet nélkülözni a tagság ál­lásfoglalását a dolgozókat foglal­koztató lényegesebb kérdésekben, köztük az üdültetés lebonyolítá­sában sem. | A közeli napokban me?kei;_ dődik a keretfelosztás, majd a vita, hogy kik részesülnek az idén kedvezményes üdülésben. Jó pi­henést, kellemes • üdülést kívá­nunk mindannyiuknak! K. A.

Next

/
Thumbnails
Contents