Békés Megyei Népújság, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-05 / 29. szám

1969. február 5. 4 Szerda Eltartom őket szóval... Hétköznapok a körösladányi könyvtárban ló, vagy van jobb is? Egy ötlet elbírálásának nyomában mezőcazdasAűi kőn tfvszemle Baromfikeltetés A nagyüzemi baromfitenyésztés szükségessé tette hazánkban is olyan keltetőállomások létesíté­sét, amelyek tömegesen el tudják naposcsibével látni a termelőszö­vetkezeteket és állami gazdaságo­kat. Sőt, a háztáji gazdaságokat is. Az utóbbi időben ezen a té­ren is jelentős fejlődés tapasz­talható, a szakértők ennek meg­felelően új technológiai eljáráso­kat dolgoztak ki. Dr. Kiss István könyve, ame­lyet a Mezőgazdasági Könyvkiadó jelentetett meg, ezekről az új el­járásokról szól és szakszerű,rész­letes választ ad minden felme­rült kérdésre. Nemcsak a tyúk-, hanem a gyöngytyúk-, pulyka-, kacsa, és lúdtojáskeltetés tech­nológiáját is ismerteti a könyv, amely megjelenésével régi hiányt pótol. Te] és hús Napjaink egyik legfontosabb kérdése a szarvasmarhatartás. Kormányzatunk is különös figye­lemmel fordul a jelentős állatte­nyésztési probléma felé. Dr. Ku­lin Sándor is ezzel a kérdéssel foglalkozik A tejtermelés és szarvasmarha-hizlalás üzemgazda­sági kérdései című könyvében. A mű a Keszthelyi Agrártudo­mányi Főiskolán folyó kutatások, üzemi tanácsadási gyakorlatok és külföldi tapasztalatok felhasz­nálásával készült. Külön fejezet foglalkozik a tej- és vágóállat­termeléssel, valamint a takar­mánygazdálkodással. Nagy érdek­lődésre tarthat számot az üzem­ági kalkulációs módszereket is­mertető rész, amelynek bizonyá­ra nagy hasznát veszik állatte­nyésztéssel foglalkozó nagyüze­meink. Paprifcatermesztés A magyar paprika világhírnek örvend. De nemcsak külföldön, hazánkban is népszerű. Az ízek, Kzamatok királynője! Ezzel magya­rázható az is, hogy Angeli Lam­bert könyve a paprikatermesztés­ről most jelent meg negyedik bő­vített kiadásban, a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában. Angeli Lambert ismert papri- kanemesítőnk. Eddigi könyveiben, s ennek a műnek eddigi kiadá­saiban is főleg az étkezési pap­rika termesztésével foglalkozott. Most megtaláljuk a könyvben a fűszerpaprika termesztésének is­mereteit is. A mezőgazdasági könyvhónapon bizonyára nagy sikere lesz a könyvnek. Modulált, généit, öröklődés A cím az első pillanatban ri­asztó lehet a laikus számára. Pe­dig dr. Szende Kálmán könyve nemcsak biológiai szakképzettség­gel rendelkező olvasók számára tartogat érdekességet. Érthető és izgalmas mindazok számára, akik egy kicsit is érdeklődnek az örök­lődés és változékonyság tudomá­nya iránt. A szerző az alapvető ismeretek­kel kapcsolatos legújabb ered­ményeket is közli. A sok magya­rázó táblával ellátott érdekes könyvet haszonnal forgathatja a természettudományok iránt ér­deklődő olvasó, de az is, aki a biológiai kérdésekkel behatóbban is foglalkozik. Jó szolgálatot tett a Mezőgazdasági Kiadó a szép kiállítású könyv megjelentetésé­vel. Reggel lesz, elmegyek az üzlet- helyiséghez hasonló könyvtár előtt, már szorgos kezek söpröget- nek, takarítanak. Este kék neon­fény hívogat, az alacsony asztalok körül olvasók lapozgatnak újságo­kat, könyveket. Rupcsó Erzsi könyvtárossal elő­ször mégsem itt találkoztam. A la­kásukon jártam délidében. Kezeit dörzsölte, megdermedt a hideg­ben, a korsók, tálak padláson rej­lő népművészeti „kincsek” cipelése közben. Mert ott díszeleg az 1875-ből való kézi mángorló cifra korsók és tányérok társaságában a könyv­tár polcain, talán némi egyéni ízt adva a már sablonos, modern könyvtárberendezésnek. Ma „döglött nap van”. Két fia­talember újságot olvasgat, tréfál a fiatal könyvtárvezetővel, majd elmennek. Csend van és meleg. A nyilvántartásból számadatok ke­rülnek elő. Körülbelül ötezer kö­tet, mindössze 303 beiratkozott ol­vasó a tanyai fiókok nélkül. — De ezt a számot nem kell ko­molyan venni! — mondja Erzsiké. — Vannak „feketén olvasók”, Szil- vási, Berkesi és más népszerű írók munkája kézről kézre jár. Szom­szédasszony ajánlja szomszédasz- szonynak. Alig lehet őket vissza­szerezni. Aztán jön egy kis panaszkodás, ami egyben a hivatásszeretet jele is. Nincs raktár, a feldolgozatlan könyvek szőttessel letakarva pi­hennek egy sarokban. Egyedül van a két éve érettségizett lány, illetve másodnaponkét jön a félnapos se­gítség. — De ha aztán kiteszem a cé­dulát: „Szeghalmon vagyok”, mint KISZ-titkár vagy könyvtáros, ha valaki éppen akkor iratkozna be, az Isten se hozza vissza többet... Meg az sem mindegy, ki van az Hogyan hatott az új gazdaság- irányítási rendszer a tudományos kutatásra? A kérdésre dr. Csikós Rezső, a Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet igazgató- helyettese válaszol: — A tapasztalatok nagyon ked­vezőek. 1968-ban, tehát egyetlen év alatt nyolc szabadalmunkat használták fel a vegyipari üze­mek. Az átvett szabadalmak használati díja meghaladta az 1 millió forintot. Ezt az összeget öt évig folyamatosan fizetik az üze­mek, amelyek egymillió forint el­lenében több millió forintot, il­letve dollárt nyernek. — A fűzfői nitrokémiai iparte­lepek egy új kenőolajadalék sza­Szocíalísta brigád vállalása A Békéscsabai Faipari Ktsz szecoló-részleg dolgozói feszült figyelemmel hallgatták Serkidi Lajos brigádvezető ismertetését. A részleg falán ott díszeleg mun­kájuk, helytállásuk elismerése: négy szép oklevél és egy gyö­nyörű vándorzászló is, melyre s nem kis okkal büszkék a szecoló • „Hámán Kató” brigád tagjai. • A vállalásuk most 102 száza- ! lékos termelés, 100 százalékos : minőség. Társadalmi munkában j havonta két órát dolgoznak sze- • mélyenként, politikailag is képe- ■ zik magukat, hogy lépést tartsa- * nak a fejlődéssel. Munkájuk fe- ■ lelősségteljes, de ők mindig de- : rekasan helytállnak. A ktsz-ben í ez a legösszefogottabb kollek­tíva. Vállalásukhoz erőt, egészséget, sok sikert kívánunk. Krátky Andrásné olvasóval. Ajánlani is kell. Eltar­tom őket szóval, kedvük támad komolyabb könyvekre is! — Tizenhatezer forintot kap­tunk ez évben könyvvásárlásra, az fmsz is bővíti a készletünket. — így beszélgetünk, míg megint nyílik az ajtó és egy fiatal tiszt lép be. Egy kis baráti látogatás, de közben a könyvespolcokra is téved a szeme és Erzsiké szóval tartja, míg csak nem kerül könyv az aktatáskába A hétköznapok egyhangúságát minden hónap első szerdáján a nők klubja teszi színesebbé. Ti­szai Józsefné, a Tüköry Lajos gimnázium tanárnője szervezésé­ben már eddig három ízben tar­tottak előadást és klubestet. Volt már kiselőadás a, hármas évfor­duló tiszteletére. Dr. Kovács László orvos a nőket érintő kérdé­sekről beszélt egy más alkalom­mal. Jogi kérdésektől a gyermek- nevelésig és író—olvasó-találkozó megszervezéséig változatos prog­ramot nyújt a már első ízben 36- os létszámmal megalakult nők klubja a körösladányi asszonyok­nak. A kiselőadás utáni „kötetlen be­szélgetés” valóban kötetlen. Tiszai Józsefné tanárnő olyan régi is­merőse a nők klubja tagjainak, hogy az előadások után szívesen ott maradnak vele kávézni, beszél, getni, és mivel ott vannak a könyvtárban, hát beiratkoznak ol­vasónak is. — Egyik hozza a másikat — mondja végezetül Tiszainé. — Tisztviselők, parasztasszonyok, mindenki jó érzéssel távozott ed­dig. S én is, mert ha szerény ke­retek között is, de eredményesen dolgoztunk még eddig. S ez jó fi­zetés, ha nem tapasztalunk kö­zömbösséget azok részéről, akikért szívesen teszünk valamit. H. Sándor Magda badalmát vette át, a Komáromi Kőolajipari Vállalat új gépzsírt gyárt az intézettől átvett techno­lógiával, a Dunai Kőolajipari Vállalat pedig 50 000 tonna kapa­citású üzemet épít az intézet ter­vei alapján speciális kemény bi­tumen gyártására — mondta be­fejezésül dr. Csikós Rezső. Z7. RÉSZ Tekintete a műszertáblára esett. Észrevette, hogy a távirá­nyító be van kapcsolva, és ez egyszerre megmagyarázott ne­ki mindent. — Nem, ez nem lehet, ez szörnyűség! Apu nem tucühat- ja! A tétovázás nem tartott soká. — Ne haragudj, apukám! Drága apukám, tudom, hogy jót akartál, de Gábort nem hagyhatom! — nyögte szinte sírva, és egyetlen gyors mozdu­lattal kikapcsolta a távirányí­tást. A gép megbillent, aztán zu­hanni kezdett lefelé. Imre ijedten kapaszkodott meg. Szerencsére az automata fék működésbe lépett és a szár­nyak megjelentek, de a szőke fiú zavara is csak egy pillana­tig tartott. A következő perc- , ben már bekapcsolta a motoro- S kát és visszafordította a gépet ] dél felé. Megindult, hogy megkeresse • Gábort, Bizonyára sokan tapasztalták már, hogy az esti, éjszakai órák­ban milyen nehéz a gépkocsiból felismerni az országutakon gyalog vagy kivilágítatlan ke­rékpáron közlekedőket. Nem­egyszer előfordul, hogy a gép­kocsivezetők csak az utolsó pillanatban kerülik el őket, ki­téve önmagukat és az utaso­kat is a baleset veszélyének. Ez adta az ötletét Dömény Ferencnek, az SZMT munkatár­sának (aki maga is sokszor ve­zet gépkocsit) ahhoz, hogy meg­oldást keressen. Kipróbálta: egy 2 forint nagyságú foszforeszká- ló lap elegendő ahhoz, hogy azt messziről felismerje a gépkocsi- vezető. Ha azok a gyalogosok, akik szabályszerűen az út bal oldalán, tehát a forgalommal szemben közlekednek és a fosz- foreszkáló lapot nyakba vagy a ruhájuk gombjára akasztva úgy helyezik el, hogy azt az elölről jövő járművekről látni lehessen, időben észrevehetőkké válnak. (Aki a lapot nem teszi fel, az útról természetesen le kell lépnie.) Dömény Ferenc a javaslatát csaknem egy éve küldte el a KPM Közlekedéspolitikai Fő­Jó eredménnyel zárta a múlt évet a gyulai húsüzem. Az éves termelési tervet 131,7 százalékra teljesítették. A terven felüli ter­melés 94 százaléka a termelé­kenység emelkedéséből szárma­zik. Csupán Gyulai kolbászból a tervezett 200 vagon helyett 228,7 vagonnal adtak exportra. A világhírű Gyulai kolbászból megnőtt az igény. Sőt: újabban piacot keresnek a csípő® vastag Csabai kolbásznak is. Ebből 10 vagon volt az évi termelés. A korábbi években a nyári kolbász­gyártás sok gondot okozott, hisz a 30—35 fokos melegben való­sággal kiolvadt a kolbász zsírja és lelassult az érlelési idő. Az üzem műszaki gárdája megoldotta a nagy problémát és XXIV. FEJEZET. „A Ratoplan kikapcsolt.” Három szó. Egy rövid mon­dat És mégis! Ez az egyszerű kis mondat világrészeket hozott izgalomba. Előbb csak hat em­ber suttogta remegő ajakkal, aztán egyszerre milliók hallot­ták: rádiók kürtölték világgá; újságok első oldalán rémísztett: milliók olvasták lesújtva. Igen. A D—24-en úgy hang­zott el először, mint vészkiál­tás. Aztán lázas kutatás követ­te, hátha a távirányítóban van a hiba. De nem. Az ellenőrző mérések nem mutattak hibát. Pedig még ezt is szívesebben vették volna, mint azt a tényt, hogy háromezer kilométerrel keletre ismét önállósította ma­gát az első atomrepülő, fedél­zetén két kisdiákkal, akik már eddig is annyi izgalmat és szív­szorongást okoztak szüleiknek, barátaiknak, sőt szerte a vilá­gon millió idegennek. Hogyne keltett volna hát ag­godalmat az Atomfizikai Kuta­tóintézet falai közt, mikor ott már a fogadtatásra készülőd­osztályára. Onnan értesítést ka­pott, 1 hogy a javaslatot a Köz­úti Balesetelhárítási Tanács cí­mére továbbították és majd a tanácstól kap választ. Fél évig (tavaly októberéig) semmi nem történt, ezért újra írt Erre kö­zölték vele, hogy a BM Közle­kedési Csoportfőnökséghez to­vábbították a javaslatát és majd onnan várja a választ Nem sokára kapott is, melyben kö­zölték, hogy foglalkoznak a ja­vaslattal és hamarosan érte­sítést küldenek. Október óta több mint három hónap telt el, de még mindig nem kapott értesítést. Pedig va­lamit csak kellene mondani. Vagy jó, vagy van érméi jobb is. Szürkületben és a sötétség be­állta után állandó nyugtalansá­got okoznak a gyalogosan és ke­rékpáron közlekedők a gépko­csivezetőknek. A kerékpárosok­ra vonatkozóan van szabály, ki kell világítaniuk a kerékpárju­kat (Sajnos, ezt sokszor nem tartják meg.) A gyalogosok biz­tonságosabb közlekedésének a megoldása is sürgető feladat. — or Csaknem 29 vagonnal több kolbász a tervezettnél Új technológia a gyulai húsüzemben ezentúl nyáron is gyárthatják folyamatosan még a vastag Csa­bai kolbászt is. Az új technoló­gia lényege a klímaberendezés. Bevált az új töltőgép, a klip- szeléssel való zárás és a műanyag tasakokba való csomagolás is. Az elmúlt évben terven felül tíz­ezer hízott sertést húsát dolgoz­ták fel. Az igények azonban ennél jóval nagyobbak. Az adott körül­mények között a termelés kapa­citása már nem növelhető. Ezért megkezdték a gyár rekonstruk­ciójának tervezését. A feldolgo­zó üzemet 10 millió forintos be­ruházással korszerűsítik, de az elkövetkező években épül új vá­góhíd és hűtőház is. így a terme­lést pár év múlva 350 vagonra növelheti az üzem. a. tek. Galambosné aggódó lelké­nek ki nem mondott kérdései milliókat foglalkoztat ak. Nem­egy család két eltűnt gyereké­nek ügye volt ez, hanem az egész világé. Most már nem­csak Európa és Amerika, ha­nem Afrika is érdekelve volt. Yenkik és arabok, fehérek és brazilok, négerek és mulattok egyformán azt kérdezték, azt találgatták: Mi történhetett a Ratoplannal? Miért tépték ki magukat a fiúk apjuk hazafelé irányító kezéből? Mi a szándé­kuk? Nem vesztek-e megint össze, nem viszik-e megint ve­szedelembe az atomrepülőt, amelyet úgy várt, és amelynek úgy örült már a világ. Vagy újabb ajánlatot kaptak a fiúk? Csak nem sikerült le­szállásra csábítani őket? Vagy mikor leszálltak Afrika földjén a fiúk fogságba estek, és idege­nek vették birtokukba a gépet? Mindenre gondoltak, csak az igazi okra nem. Galambos főmérnök azonban most sem csüggedt. Benedek mérnök már ismerte erről az oldaláról, de a riporterek, rá­diósok és pilóták Ferenczy fő­hadnaggyal együtt nem győztek csodálkozni, hogy micsoda lan­kadatlan energiával veti rá ma­gát a további kutatásra. Most látszott csak igazán, milyen nagyszerű ember. Ki tudja há­nyadik kudarc után újból neki­fog, és mér, számol, irányít, uta­sításokat ad. Mások talán azt Meggyorsult a vegyipari szabadalmak felhasználása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents