Békés Megyei Népújság, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-05 / 29. szám
1909. február 5. 5 teerd. flz új vezetőségben is nagv szerepet kaptak az asszon?ok a MEDQSZ békéscsabai szervezetében Vasárnap tartotta vezetőségválasztó küldöttközgyűlését a ME- DOSZ békéscsabai városi szervezete. A küldöttek 98 százaléka megjelent s ez azért is érdekes, mert több mint a fele asszony volt. Az elnöki tisztséget Samyai Ferenc, a MEDOSZ megyei bizottságának titkára töltötte be, a vezetőség írásos beszámolóját pedig Betkó Pál, a városi szervezet titkára egészítette ki szóban. A vezetőségválasztó küldöttSzékelykapu-faragás Dr. Ambrus Károly, az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatóságának dolgozója szabad idejében fafaragó szenvedélyének hódol. Már gyermekkorában szeretett fúrni-faragni, azóta valóságos művészet lett a hobbijából. Sok szép szobrot és dísztárgyat faragott már Tiszafából, rózsafagyökérből és egyéb keményfábóL Legszebb munkája azonban az előszobabútor, amelyen egy tel jes évig dolgozott. Az Erdélyből származó fafaragó főként erdélyi motívumokat alkalmaz. Az előszobabútor csupa faragás, jellegzetes mintákkal festett. Dr. Ambrus Károly további tér. ve: a lakásbejáróhoz gálámbdú- cos székelykaput farag tölgyfából. A rajzokat már elkészítette a a kapu teljes faragására több évet szán. gyűlés aktív volt, Az elmúlt két év munkájáról elmondták: a vezetőség sokat segített a tagság ügyes-bajos dolgainak elintézé- -n. Pedig nem kevesebb, mint ezerszázan tartoznak ehhez a szervezethez. örvendetes1, hogy számos termelőszövetkezeti tag itt kérte felvételét a szakszervezetbe s bizalommal jönnek a vezetőséghez. A beszámolóból és a kiegészítésből kiderült: két év alatt 156 felnőtt- és gyermekbeutalót adtak SZOT-üdülésre, de jutalomként is küldtek nyolc veteránt, hét kiváló aktívát nyaralni. A nyugdíjbizottság az öregeknek segített, a társadalombiztosítási tanács tagjai pedig 94 beteget látogattak meg ez idő alatt. A vezetőségválasztó küldött- gyűlésen feltűnően sok volt az asszony. Kiderült, hogy a vezetőségben is nagy szerepet töltenek be, s igen aktívák. Lázók Bélá- né felszólalásában elmondotta: ne csak dolgozni, de szórakozni is jöjjenek a MEDOSZ-ba az asszonyok. Kényelmes klub áll rendelkezésre, sok szép könyvvel, folyóirattal. A férfiak eljárnak biliárdozni, beszélgetni, sakkozni. Miért ne tölthetnének itt kellemes órákat a háziasszonyok is, akik kicserélhetnék tapasztalataikat sok mindenben. Az új vezetőségbe négy asz- szonyt beválasztottak. Titkár ismét Betkó Pál viharsarki föld- munkásmozgalmi veterán lett, aki 17. éve látja ei a titkári teendőket. Emberek és milliárdok Algyő kincse sötdutat kapott Kétmillió 700 ezerrel több bevétel állattenyésztésből Legszívesebben táblázatban mutatnánk be, hogy 1964 óta mennyit fejlődött a kondorosi Lenin Tsz állattenyészete. De talán eléggé érzékelteti ezt az, hogy amíg 1964-ben 94, tavaly már 198 kiló húst értékesítettek holdanként. Többek között a négy év előtti 1106 mázsa helyett tavaly 2340 mázsa hízott marhát, 1186 mázsa helyett 2610 mázsa hízott sertést, 1288 mázsa helyett 2727 mázsa baromfit. Ráadásul az elmúlt öt év alatt 5,5 kilogrammról 2,6 kilogrammra csökkentették egy kilogramm csibe felneveléséhez az abrakmennyiséget. Egy kiló sertéshús előállításához 4,6 kiló volt a felhasznált abrak. Általában jók az állattenyésztés többi mutatói is. A borjúszaporulati tervet pl. 103, a malacszaporulaü tervet pedig 118 százalékra teljesítették. Érdekes még az, hogy az előirányzott 1020 kiló gyapjú helyett 1440 kilót értékesítettek, ez is hozzájárult, hogy a várt 15 millió forint helyett az állattenyésztés 17 miiló 719 ezer forintra teljesítette árbevételét a múlt évben. hinnék, innen az óceán felett száguldó repülőből nem is lehet tenni semmit az elveszett gép megkeresése érdekében, és mégis ő volt a kezdeményező, irányító, az ő kezébe futottak össze a jelentések, ő volt a lelke, rugója, motorja megint a Ratoplan-ügynek. Tíz perc múlva már tudta, hogy a gép, amely irányításából ötezer méter magasan kitépte magát, visszafordult és dél felé repülve mind alacsonyabban száll. — Miért mennek vissza a fiúk? — tette fel a kérdést. — És miért süllyed a gép? Csak nem a hajtóenergiával van baj? A D—24 még ezerötszáz kilométerre volt az afrikai partoktól. A közelebb levőkhöz kellett hát fordulnia, fezébe jutott, hogy a segélykérés esetleg arra vezethet, hogy a Ratoplan idegenek kezére kerül, de a fiúk sorsa és a gép megmagyarázhatatlan útja annyira izgatta, hogy az Észak-afrikai Unió hatóságaihoz fordult. A nemrég egyesült új szabad és független észak-afrikai államok vezetői készségesen nyújtottak segítséget. Marrakedh azonnal jó hírt is tudott mondani: — Erfoudban látták a Ratop- lant! Dél felé szállt, nagy magasságban, elég sebesen! Nosza, hamar a térképet elő! Nézzük, hol van Erfoud! Igen, megvan. Az Atlasz-hegység déli lejtőinek egyik völgyében. Galambos főmérnök elégedetten bólintott. Számításait megerősítve látta. Teljes sebességgel igyekezett a megadott irány felé. Nem akart túl későn érni, hisz Rabat, Casablanca, Etienne és Dakar egyformán jelezték, hogy elküldték repülőiket El-Djouf felé. Mert a Ratoplan erre vette útját. Igaz, hogy a gépek nagy része az Afrikában kedvező és annyira bevált helikopter rendszerűek voltak, amelyeknek sebessége lényegesen kisebb a Ratoplanénál vagy akár a D— 24-énél is, mégis ők közelebb vannak, és ha így három oldalról megindítják a kutatást, előbb elérhetik a Ratoplant, mint ő. Neki most megnyugtató hírekre volt szüksége. Hiába szólt ismét több ízben is a fiaihoz, nem tudta ellenőrizni, hallják-e a fiai szagait. És ha hallják is, vajon teljesítik-e? Hiába kérdezett tőlük valamit, választ nem kapott. A gép rossz rádió- leadőja miatt nem is kaphatott. Ezért volt kénytelen közvetítő megfigyelők segítségét kérni. Csak úgy ne járjon, mint a Bahama szigeteknél! £>e nem. Itt hatósági emberek segítettek a keresésben, és már érkeztek is az első jelentések: — A Ratoplant megtaláltuk A Ráktérítőtől északra levő homoksivatag felett repül! (Folytatjuk) „Algyő, nk., Csongrád vm., kis- kifndorozsmai j., 3859 1., hajóállomás, vá., posta, távíró, telefon” — ennyit tud az ország egyik legismertebb, de természeti kincsekben leggazdagabb községéről az 1936-os lexikon. Nem is tudhatott többet, hisz annak idején még nagy tudású emberek esküdtek arra, hogy az Alföldön reménytelen gáz vagy olaj után kutatni. Most meg Szegeden, a tanácsülés szünetében — előzőleg benn a teremben Algyő távlati fejlesztési tervéről vitáztak — az egyik olaj- mérnök nevetve jegyzi meg: „Majd könyörög még Szeged, hogy csatoljuk Algyőhöz, de kérdés, hogy egy ekkora külváros gondjait elvállalhatjuk-e? A nevetés közepette valaki art is javasolta, írják át a nótát: „Szeged hírős város, Tápéval határos...”, mert a Tisza parti város legfrissebb és legörvendetesebb hírei leginkább Algyőhöz, az ott talált szénhidrogén-vagyonhoz kapcsolódnak. És ha félretesszük a tréfát, akkor is akadunk „fejtetőre állított” dologra. Itt van például a munkábajárás. Valamikor Szeged után kapkodott a 9 kilométernyire levő falu, a városba jártak az emberek munkába. ma pedig reggelente a városból hozzák a zsúfolt autóbuszok a csőszerelőket, olajmunkásokat, adminisztrátorokat. Az - algyői kincs nemcsak a város, de a hazai energiagazdálkodás történetének átírásához is hozzákezdett A fél sikerült cáfolat Az Alföld már Algyő előtt is bizonyította: busásan visszafizet minden milliót, melyet szeizmikus mérésekre, kutatófúrásokra költenek. De a legfrappánsabb bi. zonyíték ennek a szénhidrogén „hegynek” a feltárása volt. (A gáz és az olaj föld alatti boltozatok, „hegyek” szivacsszerű tároló részeiben gyűlik össze). Számunkra az olajkincs is igen jelentős, de mégis elsősorban földgáz-lelő- helvként tartják számon AT evőt. A 100 milliárd köHméterre tehető felkutatott hazad földgáz-vagyon- ból 60 milliárdnyi itt található. Mit jelent ez a köznapi ésszel nehezen felfogható szám? Például azt, hogy csupán itt több gáz található, mint amennyi a jugoszláv, bolgár, NDK-beli, csehszlovák ismert gázkincs együtt. A magyar olajtermelésnek 1970-ben 45, 1975-ben 50 százalékát már ez a mező adja. 1975-re a hazánkban felhasznált összes energia több mint egytizéde algyői „illetőségű” lesz! Itt található pillanatnyilag a feltárt hazai szénhidrogénkincs 60 százaléka és a gáz a világpiaci ár egynegyedéért, az olaj a feléért termelhető. Ezek a távirati stílusban elsorolt adatok bőségesen magyarázzák, miért teszünk milliárd forintokkal mérhető erőfeszítéseket e természeti kincs feltárására, s minél gyorsabb felhasználására. Ami Zalában 30 év volt, azt itt most, hogy minél gyorsabban visszatérüljön a befektetett beruházási összeg, tíz év alatt kívánjuk elvégezni. Ez a „harmadolás” felér egy földindulással. Felkerekedtek az olajmunkások Batto- nyán, Egerben, Hajdúszoboszlón, ide kérte magát a Szovjetunióban végzett fiatal mérnök, aki a KaraAz algyői mezőt csövek hálózzák, tartályok pőityözik: elkészült egy újabt tankállomás is. kum-sivatagban gyűjtött megfigyeléseket diplomájához otthagyta szép foglalkozását a hódmezővásárhelyi erdész: odaáll tak mindnyájan a fúrótornyok mellé. Nehéz próbatétel ez a munkásszálló, sokra, albérletbe szorult embereknek, s a csendesebb élethez szokott városnak is. De hát a gyors növekedés mindig fájdalmakat is szül. Araszolás Budapestig és tovább A hazai kőolajipar történetének legnagyobb vállalkozása fO' (Enyedi Zoltán felvétele) ják, mert a feladat tovább nőtt Az idén 700 millió forint a beruházási terv, annyi, mint az előző két évben. Különösen a lakásokra lenne mihamarabb szükség — az olajipar 1000 lakást épít Szegeden 1974-ig —, mert a munkások letelepítése jelentősen segítené az egyre nagyobb léptű termelést is. Lehet egy kicsit több? A beruházási összeg 4—4,5 milliárd forint lesz. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztben végzik az ezzel kapcsolatos számításokat, de az év közepe táján nemcsak ezt, hanem egy bővílyik Algyőn, amit fémjelez a be- j tett programot terjesztenek ruházásra jóváhagyott több milliárd forint is. Mire szükséges ez a temérdek pénz? Arra, hogy 1970 végétől kezdve évente 1 millió tonna kőolajat, 1 milliárd köbméter földgázt és 1974-től még 140 ezer tonna propán-bután gázt és gazolint, 35 ezer tonna izobutánt, 25 ezer tonna izopentámt és egyéb kísérőtermékeket kapjon innen az ország. Csupán az, hogy az olajvezeték elaraszol innen Százhalombattára, a gázvezeték pedig Budapestre, majd tovább, csaknem 700 millió forintba kerül! A milliárdok nagyobbik részét föld alá „temetik”. Egyetlen kút fúrása 2—8 millió forint, Algyőn pedig várhatóan 600 kút termel majd. Kiépítik a mező gyűjtővezető-rendszerét, a mérő, és központi gyűjtőállomásokat, külön üzemek szolgálnak a gáz tisztítására, előkészítésére. A biztonságos termelés és a jobb kihozatal érdekében olyan rendszert építenek ki, amellyel vizet tudnak visszasajtolni a szénhidrogént tartalmazó rétegekbe. Több mint egymilliárd forint szükséges csupán a műhelyek, raktárak, központi üzemi és szociális létesítmények, a korszerű vágányhálózat és az állomás építésére. Eddig 700 millió forint értékű munkát kellett volna elvégezni, de a késve készülő tervek és a hiányzó munkáskezek miatt tavaly mintegy 100 millió forintos adóssággal fejezték be az évet. Már tavaly is segítettek a nagy munkában a honvédség műszaki alakulatai; ezeket az idén is várA megye legnagyobb gépkoesinyereménybeíéttel rendelkező takarékszövetkezete Négy nappal ezelőtt telefonon vetkezeti pénzintézet rendelkezik érkezett a hír a Kondorosi Taka- j a legnagyobb gépkocsinyeremény. rékszövetkezettől, hogy gépkocsi- ! betétállománnyal. így a Kondo- nyereménybetétük elérte az egy- rosi Takarékszövetkezet össz bea 15 millió ! millió forintot. A megye húsz takarékszövetkezete közül ez a szötétállománya elérte forintot. Gazdasági Bizottság elé. Az első GB-határozat óta ugyanis eredményesen folytatódtak a kutatások, így lehetőség van a gáztermelés bővítésére, arra, hogy 1 milliárd köbméter helyett évi kétmilliárd köbméter gázt termeljenek. Az új gázüzem és más létesítmények újabb 2 milliárd forinttal, 6—6,5 trúlliárdra növelik a beruházás összegét Algyő kincse szélesebb zöldutat kap! Megéri? A különböző beruházásokkal együtt Algyőn 11 milliárd forint lesz az összes befektetés és ezért 50 milliárd forint értékű termékkel fizet a mező az évezredfordulóig, vagyis minden forintért ötöt ad vissza. Jó üzlet! — mondhatjuk nyugodtan. E tervek valóraváltásában oroszlánrészük van és lesz az Algyőn dolgozó embereknek. Annak a két és fél ezernek, akik a kutakat fúrják és a termelésben dolgoznak és annak a másik két és fél ezernek, akik építenek, csöveket fektetnek. Meg tud majd hirkózni ez az egész országból idesereglett ötezer ember a hatalmas munkával? A 168-as algyői kút tüze után art mondhatjuk: igén . Emlékszem, ültünk a kocában, várva, hogy egy közlekedési dugót szétszórjanak. A szürkületben úgy tűnt, elől rendeződött minden, de az orrunk előtt csak nem akart mozdulni a* hatalmas buldózer. Tíz perc után kiugrottam, kiabálni akartam a vezetővel, mikor észrevettem: alszik. „Ne haragudjon, két napja le sem hunytam a szemem! Tudja, a tűz!” — mondta, miközben, máris indította járművét. És emléke besorakozott azon ezrek emléke közé, akik Komlót, Várpalotát, Dunaújvárost, Kazincbarcikát építet, ték és akik most itt, Algyőn állítanak önfeláldozó munkájukká '■ emléket maguknak, nekünk. Pünkösti Árpád
