Békés Megyei Népújság, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-27 / 48. szám
19Ä9. február 27. 3 Csütörtök Együttes felelősséggel Csak a hatalmi viszketegség- ben szenvedők, a mások munkáját gyerekjáték könnyűnek tartók, a pápánál is pápábbnak lenni akarók irigylik a szövetkezeti elnök sok fáradsággal, felelősséggel járó tisztségét és a járandóságát. Helyenként csoportokba verődtek az ilyen senkivel és semmivel meg nem elégedők s úgy váltogatták az elnökök személyét, mint a jó közös gazdaságokban a vetésforgót. A közös feladatokkal, az irányítás gondjaival alig megismerkedő elnök ellen rágalmak egész sokaságát gyűjtötték össze. Még olyasmit is bűnéül róttak fel, hogy a járási értekezletről hazafelé menet egy óra hosz- száig váratta a közös gépkocsiját „magánügyben”. A közgyűlések hangadóitól persze nem kérdezték meg: tudják-e, hogy az elnök az értekezletre indulás előtt, hajnalban már sorra járta az állatférőhelyeket s ellenőrizte az itatást, etetést, eligazítást, tanácsot adott az irányító szakembereknek és a brigádvezetőknek? Azt sem kérdezték, hogy visszatérte után mennyi mindent kellett még elintéznie a késő estébe nyúló órákig. Csak elismerés illeti a sokirányú tennivalók és súlyos felelősség közben helytálló tsz-elnökö- ket. Egy kicsit sajnálni is lehet őket, hogy alig marad fizikai erejük s néhány pihent gondolatuk családjuk gondjaira, továbbképzésükre és szinte semmi pihenésükre, szórakozásukra. Azonban tény az is, hogy az irigység, a rosszakarat minduntalan megnyilvánulása szinte belelovallja az el. nökök jó részét a szinte ember- feletti munkatempóba. Mindenütt ott akarnak lenni, mindéről pontosan akarnak tudni, attól tartva, hogy a véletlenük vagy egyes emberek mulasztásaiból keletkező hibákat, károkat is az ő fejükre olvassák. Egész kötetre valót tenne ki annak felsorolása, hogy mi mindenért felelős az elnök. Elsősorban őt vonják felelősségre a terméseredmények, az állattenyésztési hozamok alakulásáért, a baleseti veszély elhárításáért, a törvények és rendelkezések betűinek betartásáért. Az egyszemélyi felelősség oszthatatlan és az is marad. Ám a munka irányítását, az ellenőrzést meg lehet és meg is kell osztaniuk az elnököknek. Egyrészt a sokirányú tevékenység mindegyikének eredményessége, másrészt saját egészségük miatt; s azért is, hogy legyen idejük az újabb ismeretek, gazdálkodási módszerek elsajátítására folyóiratokból, könyvekből, hazai és külföldi tapasztalatcseréken. Ehhez elsősorban a pártszervezet vezetőségi tagjaival, a párttitkárral, az elnökhelyettessel, a szakvezetőkkel, az igazgatósági és az ellenőrző bizottsági tagokkal kellene jobban megosztaniuk a munkát. K. I. Új vonásokkal gazdagodott Sarkadon a párt- és a gazdasági munka Nem kellett örömet az a tény a sarkadiakban, hogy járási székhelyből községgé degradálták településüket. Azóta rájöttek, hogy rang nélkül is lehet jól dolgozni. Különösen síz új gazdaságirányítási rendszperben a nagyobb önállóság birtokában. Ráadásul úgy, hogy a járási székhely megszüntetése után számos jól képzett, sok gyakorlati tapasztalattal rendelkező párt- és gazdasági vezető maradt a községben, vagyis került valamelyik párt-, gazdasági vagy hivatali egység élére. Általános vonás, hogy ezek az elvtársak nem egyénileg akarnak mindent kiokoskodni, megvalósítani, hanem igénybeveszik a kollektív bölcsességet, ösz- szehangolják elképzeléseiket a község fejlődéséről, a lakosság anyagi és t kulturális életkörülményeinek javításáról. Ezzel magyarázható, hogy a vezetés erősítése együtt járt a községben a gazdasági eredAz országban elsőnek Kunágotán szerelnek Össze előregyártott elemekből gazdasági épületet A MEZÖBER Békés megyei vezetői néhány nappal ezelőtt jártak Pécsett, ahol a Wopa rendszerű panel gyártásával és használhatóságával ismerkedtek. Ez az új rendszerű panel rövidesen forradalmasítja a mező- gazdasági építkezéseket, mert a hagyománytól eltérően a jövőben előregyártott elemekből szerelik össze a szakosított sertés- és szarvasmarhatelepeket. Előnye ennek az új rendszerű építkezésBékés megye nem holdbéli pusztaság A Kicsi kiugrott a vonatból és j harcainak, tapasztalatainak meeltűnt az őt üldöző náci katonák szeme elől, olvasom egy írásban, mely Mezőhegyes történetéről szól. Nyilván nem kegyeletsértés, ha azt állítom, hogy akkor ott, abban a szituációban és adott pillanatban Kicsi volt az egyetlen ellenálló. Ha ösztönösen is, de ellenállt annak, hogy Hitler Németországába evakuálják. Kicsi ugyanis borjú volt. A menekülő németek Mezőhegyessel sem kivételeztek, minden mozgatható értéket, így az állatállományt is bevagonírozták. Így került volna a boci is oda és végzi valahol túl a határon életét, jóízű táplálékként kerülve az SS- gyomrokba. Ám ő kitört hajtői közül, s így történhetett, hogy az 1955. évi Budapesti Mezőgazdasági Kiállítás nagydíjas bikájának a mamájaként szerepelt. A történetke lényege az, hogy I az 1700-as évek végén létesített világhírű Mezőhegyesl Állami | Gazdaság 1945-ben ott állt leta- j rolt földekkel és jószág nélkül | Ma már mégis ezrekben fejez- j hető ki számosállatainak száma, | tízezrekben a szárnyasok és soksok ezer katasztrális holdban a kalászosok, pillangósok, cukorrá- j pa, kukorica és minden egyéb, i — Könnyű Mezőhegyesnek, az j állam bábáskodott felette mindig I — mondhatnák. Nos, akkor vegyük figyelembe a termelőszövetkezeteket, amikből a felszaba- i dulást követő években alig volt mutatóban néhány és ma már? Öröm lenne végigrepülni a megyén és fentrői gyönyörködni a kitűnően gazdálkodó, állandóan gyarapodó tsz-ek tömegének a látványában! Két évtizednél is hosszabb idő keserves, küzdelmes zőgazdaság, ipar és államvezetés összefogásának, parasztságunk gondolkodásbeli átalakulásának, felemelkedésének látványos eredményei ők! De vajon már mind ilyen? Hallgasd vándor a sirámot, ami a csendesen rázódó vonaton egy parasztasszony szájából hallik: — Jó is nektek, lelkem. A ti szövetkezetetekben olyan a vezetés, olyan a nép, hogy csak boldogulni lehet nálatok. De a miénkben a baj, a gond, a reménytelenség... Annak tudatában, hogy mifelénk sok a kitűnő állami gazdaság meg tsz, meghökkentő az efféle „kiborulás”. Vajon megyénkben más milyenségű földek is vannak, mint a jó békési? Szélsőséges afrikai meg szibériai klímák kotlának egymás mellett netán? Vetni, aratni, állatokat tenyészteni, okosan és kedvvel gazdálkodni ne lehetne minden zugában egyformán? Vagy elhagyatottak, magukra maradottak azok. melyikekből sirámos tagok kerülnek vonatra utasnak? Ez sem hihető, hiszen örömest segít a jobb, erősebb testvér a gyengébbnek, s ha ez sem elég, ott a szövetkezetek szövetségének összefogott erje, no meg államunk sem húzódozik attól, hogy ahol valóban szükséges, anyagilag, kölcsönökkel injekciózza életerőssé, kezdeményezésekre alkalmassá az arra szoruló közöst. Ezek szerint hát a hiba csakis az elesettben lehet. Miként ma már a mos- datlanság nem menthető szappanhiánnyal, akként... —húr— nek, hogy a réginél olcsóbb és a panelok nagyüzemi összeszerelésével az építkezés úgynevezett átfutási ideje lényegesen lerövidül. Az országban elsőnek Kunágotán a SERTÖV-telepen szerelnek össze Wopa-panelből gazdasági épületet. Itt egy hatvan férőhelyes fiaztatót alakítanak ki. A szerelési munkálatokat a pécsi panelgyár a Dunaújvárosi Vasművel kooperációban csinálja, A fiaztató vasvázszerkezetét ugyanis Dunaújvárosban készítik. Az új gazdasági épületet májusban alapozzák s két hónap alatt tető alá kerül. Ezt követően a szakipari részleg gondoskodik a színvonalas technológia beszereléséről. Szarvas Antal, a MEZÖBER főmérnöke szerint az első gazdasági épület kompletté tételére 4—5 hónap is elegendő lesz. A Wopa-panelos építkezést tulajdonképpen a GEORGIKON- program alapján készülő sertés- és szarvasmarha-férőhelyek kialakítására használják a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 70 százalékos beruházási támogatásával. A kísérleti első épületet ugyancsak a kun- ágotai SERTÖV-nél követi majd több más rendeltetésű is. A med- gyesbodzási és a battonyai termelőszövetkezetek szintén a GE- ORGIKON-program alapján készítik el, komplettírozzák sertéstelepüket, (A GEORGIKON-prog- ramot a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola támogatja szak- tanácsadással.) menyek növekedésével. Különösen j és egyéb gondjairól nemcsak és szembetűnő a változás a Lenin Tsz-ben, ahol több esetben mérleghiány is fenyegetett, ahol a tavalyelőtti 00,40 forint napi kereset helyett tavaly 78,10 forint jutott tagonként a sok elemi csapás ellenére. A Haladás és a Kossuth Tsz-ben a pártalapszerveze- tet erősítették meg jelentősen, s a lehetőséget figyelembe vevő, jól mozgósító pártmunka ezekben a közös gazdaságokban is tovább növelte az .eredményeket, a tagság jövedelmét. A cukorgyár is most érte el a legmagasabb gyártási csúcsot, napi 237 vagon répa feldolgozásával. A dolgozók évi 23 570 forintos álagkeresetét 26 napi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedéssel is megtoldják ebben az immár tizedik élüzem címet váró gyárban. Túlteljesítette múlt évi termelési tervét a kendergyár és a gépjavító állomás is. Különösebb zökkenők nélkül teljesítették sokoldalú hivatásukat a kisipari szövetkezetek és a földművesszövetkezet egységei is. Jelentős szerepe van mindebben a lényegesen megjavított káder- s személyzeti munkának. Mióta érvényesült a vezetők munkába állításánál a hármas követelmény mindegyike, vagyis a politikai megbízhatóság, a társadalmi rendszerhez való hűség és a szakmai hozzáértés, jóval kevesebb a fluktuáció. Az elmúlt két érben egyetlen névtelen levelet sem kapott a községi pártbizottság, panasszal is csak négyen-öten fordultak hozzá. Nem azért, mert csökkent a pártbizottság intézkedni tudásában, reális ítélőképességébe vetett bizalmuk. A pártbizottságnak sokat nőtt a tekintélye. Egyrészt azzal, hogy 39 tagja közül 16-nak van öthónaposmál magasabb pártiskolája, marxista egyetemi végzettsége, 17-nek középiskolai érettségije, hatnak pedig egyetemi és főiskolai oklevele. Másrészt a gazdasági egységek terveiről, lehetőségeiről, vezetési nem főleg csak szűk körben, a pártbizottság épületében tárgyalnak, hanem alapos tájékozódás és elemzések után kint a gazdasági egységekben. Különösen gyakori az. ilyesmi a három termelőszövetkezetben, ahol a község lakosságának 60 százaléka szeretne egyre jobb és egyre biztosabb megélhetést. Múlt évi nyereséges gazdálkodásuk hatására egyre több fiatal telepszik vissza az ország különböző részeiből. A jó gazdasági alapok, vagyis a gépi felszerelések, épületek birtokában, s hozzáértő vezetés mellett biztonságossá teszi a xtovábbi eredményes gazdálkodást az is, hogy az 1966. évi 56—58 éves átlagkor 49—52 évre csökkent máris a termelő- szövetkezetekben. Kezdeti sarkadi eredményekről, az adottságok és lehetőségek felé megtett első nyújtott lépésekről van szó. Miután az elismerés különböző formájában is megerősítették a minden szempontból rátermett párt- és gazdasági vezetőket, s miután teljes egészében megszűnt a korábbi években szokásos, mesterségesen kavart bizalmatlansági légkör és intrikus hadjárat, szabadabban szárnyal a tudás és a leleményesség. A vezetők többsége önállóan, frissen és bátran alkalmazza az új termelési módszereket, kutatja és aknázza ki az egész kollektívára támaszkodva az adottságokat és a lehetőségeket. A körülöttük sugárzó bizalom és segíteni akarás közepette eltűnt a fásultság és a fáradtság azokból a régebbi vezetőkből is, akikre minduntalan rá akarták aggatni az elmúlt 5—10 évi erőfeszítés valamennyi sikertelenségét. Egyéni gondok, bajok vannak és lesznek ezután is. De ezek könnyebben, gyorsabban oldódnak meg a mindjobban kiteljesedő párt- és üzemi demokrácián alapuló vezetési és irányító stílus közepette. Kukk Imre Élet baktériumok nélkül Először fordul elő, hogy emberi lény a megszületésétől kezdve teljesen csíramentes környezetben él. Egy néhány napos csecsemőről van szó, aki úgy jött a világra és úgy jutott el a teljesen sterilizált helyiségig, hogy egy pillanatig sem érintkezett a szabad levegővel. Erre a különlegeEredményes évet zártak Békéscsaba termelőszövetkezetei A megyeszékhely négy közös gazdaságában — Lenin, Szabadság, Május 1, Magyar—Csehszlovák Barátság — február 24-ig jóváhagyták az 1968. év gazdálkodásáról készített mérlegbeszámolókat. Kovács Ferenc, a városi tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy a tavalyi rendkívül időjárás ellenére Békéscsaba termelőszövetkezetei jól gazdálkodtak. A korábbi évhez képest növekedtek a terméshozamok, nagyobb bevételt értek eL így a jövedelemből tekintélyes összeg jutott a felhalmozási, illetve a részesedési alapra. A közösből származó személyes jövedelem általában nem haladja meg a négy százalékot, így a város tsz-ei megkülönböztetett jövedelemadót nem fizettek be. Ezzel párhuzamosan nagy figyelmet fordítottak a felhalmozásra. Fejlesztési alapjaikon most nagyobb összeget tartanak, mint az előző zárszámadás alkalmával. A különböző alapok is — az abszolút számokat figyelembe véve — jelentősen túlhaladták az 1967. évi szintet. sen bonyolult eljárásra — amelyet a londoni Child Heath Intézetben alkalmaztak — azért volt szükség, mert a gyermek valószínűleg nem élte volna túl az első fertőzést. Egyes csecsemőknél, mint a szóban forgó gyermek esetében is, nem alakul ki az antitestek képzésére alkalmas védő- rendszer. Ez a csecsemő, ciki nek fivére hasonló ok miatt halt meg, megszületésekor az anya testéhez tökéletesen tapadó műanyag zsákba került. A szülés lefolyása után a csecsemő műanyag „alagúton” át egy steril műanyag „szobába" került, amelyben néhány nap alatt annyira megerősödött, hogy most már el tudja viselni azt a sebészi beavatkozást, amellyel egy bizonyos szövetet ültetnek át testébe, s ennek segítségével képes kiállni a mikrobák első ostromait. Ezen a második szakaszon ugyanolyan nehéz lesz túljutni, mint az elsőn. Az orvosok azonban már annak is örülnek, hogy emberi lényt úgy tudtak életre hívni, hogy ahhoz semmilyen fertőző csíra nem félhetett.
