Békés Megyei Népújság, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-17 / 39. szám

1969. február Iß. 7 Vasárnap Balladák, mesék, A koreográfus, aki bejárta — A külföldi utak sikeresek voltak-e? Ajándékokkal halmozták el Körösi arcsán a százéves Zöld Andrásnét Az idén három aranylakodalmat rendez a társadalmi állandó bizottság Láttam, mint táncost, amint hetyke büszke­séggel vetél­kedett a vá­lasztott lá­nyért; láttam, mimt pedagó­gust, akt ke­mény kézzel követelte nö­vendékeitől a fegyelmét és az összponto­sítást; és lát­tam utazások során mint vezetőt, aki összetartó szavával a rendet vigyázta az együttesben, elsimí­totta az ellentétet iskolások és nagyok, fiúk és lányok között Láttam a közönség arcát fellépé­sekor. Az örömet és a csodálko­zást Lendületes tánca, fiatalos temperamentuma, színészi kifeje­ző ereje meghazudtolta őszülő ha­ját Mindahányszor kitörő taps kísérte produkciója befejezését Bőm Miklós, a megyei műve­lődési ház Balassi táncegyüttesé­nek vezetője és koreográfusa. — Hogyan lett az együttes ve­zetője? —' Kényszerűségből. Folklór- együttesünk irányító nélkül ma­radt Rábai Miklós, a volt vezető Pestre került. Engem tettek a he­lyére. — És a koreográfust tevékeny­ség? — 1949-ben debütáltam. Az együttes megyei kultúrversenyre készült. Űj műsor kellett A Vi­harsarki táncok című kétrészes kompozíciómmal továbbjutottunk a budapesti VIT-re. Az ottani si­keres szereplés jutalmául Bécsbe utazhattunk, ahol a Konzerthaus- ban léptünk fel. a bécsi magyar könyvhét megnyitó ünnepségén. — A kezdő koreográfus hogyan érhetett el ilyen sikert? — Volt miből merítenem: 15 éves koromtól jártam a me­gyét, hallgattam és jegyeztem az idősek elbeszéléseit, balladáit, meséit — és láttam az öregek, fiatalok táncát S a mesegyűjtöge­tő a táncok tudatos gyűjtőjévé — keresőjévé vált — Képzettsége? — Egyazon évben lettem kore­ográfus és főiskolás. A Színművé­szeti Főiskola táncrendező szaká­ra küldtek. Az együttes azonban nem maradt gazda nélkül. A négy év alatt Békéscsaba és Budapest egyaránt otthonom volt Vállal­tam a kettőséget A diák és a ve­zető kitartott. 1953-ban kerültem végleg vissza. — Ismeri-e önöket Békés me­gye? —. Igen. Az évi, átlagosan öt­ven fellépésből 30—35 alkalom­mal a megyében lépünk színpad­ra. Ismernek — és szeretnek is bennünket. Bizonyítják ezt a tap­sok, ismétlések. Értik és maguké­nak érzik művészetünket — Békéscsaba hiányolja az együttest. — Joggal. Itt ritkán szereplünk. Pedig szeretnénk bemutatkozni önálló műsorainkkal. Évente többször is. A színpadhiány, a meglevők alkalmatlansága azon­ban gátló tényező. — És a színház? — Számunkra drága dolog. Re­mélem, megoldást hoz majd az új szabadtéri színpad, ahol bemu­tathatjuk a Romániában riagy si­kert aratott Perdülj, szoknyám, csattanj, csizmám című folkról- műsorunkat is. — Külföldi utak? __ Az említett romániai turné v olt a tizenhatodik. — Illusztrálásként az 1962-es agrigentói utat említeném: tizen­hét ország kitűnő együttesei ve­télkedőjéből kerültünk ki győzte­sen. — Kellemetlen élmények akad­tak-e? — Igen. Gyakran együtt fordul elő az édes a keserűvel. Ismét Ági igentó, de 1965. Tolmács! fél­reértés folytán összekevertük a tévé-felvételt a versennyel s a kamerák előtt kicsit lazítottunk. Végzetes tévedés volt: harmadi­kak lettünk. S ezen már nem se­gített az olaszok kedves-vigaszta­ló távirata sem. — Hogyan fogadtak az együt­test külföldön? — Mindenütt értéssel és nagy- nagy szeretettel — Legemlékezetesebb útjuk? — Nehéz választanom a ven­déglátó országok közül. Talán az 1955-ös lengyelországi VIT-et em­líteném, a hihetetlen szere te tét, amellyel körülvettek minket... Vagy az 1963-as franciaországi utunkat (Poitiers város vezetői­vel fiataljaival azóta is tartjuk a kapcsolatot) ... vagy a legfris­sebb élményt, a romániai szerep­lést válasszam? Az utóbbiról annyit (a szülőnek is a legfiata­labb gyerek a legkedvesebb), hogy szinte megdöbbentő volt számom, ra a közönség folklór iránti igé­nye és értése. A hiányos propa­ganda ellenére is zsúfolt termék vártak bennünket, s szinte min­den számunkat ismételnünk kel­lett — Hogyan sikerült a fiatalok­ból ilyen kitűnő együttest formál­nia? — A jő vezető jó pedagógus is. Ss kicsit igazítanék a kérdésen: hogyan sikerült? Ez ugyanis per­manens feladat És hosszú az út az első bátortalan lépésektől a színpadi bemutatkozásig. Tehetsé. get és kitartást, lemondást és művészi alázatot követel az ama­tőr együttesek élete. A közös él­mények, utazások, a siker, a ba­ráti kapcsolat a tánc adta öröm azonban feledteti az előbb emlí­tett nehézségeket És segíti a pe­dagógus munkáját — A pedagógusi vagy a koreo­gráfust munka áll önhöz köze­lebb? — Eldönthetetlen kérdés. Hiába akar a koreográfus magas szín­vonalú, technikai bravúrokkal teli táncot megvalósítani, ha nincs kivel. A jó pedagógus a gyakori fluktuáció, kiöregedés, utánpótlási nehézségek ellenére biztosítja a koreográfus számára a megfelelő nevelt-képzett tánco­sokat. E két tevékenység elvá­laszthatatlan — és örök harcban áll egymással. — Találkoztam olyan vélemény. nyel, hogy ön mint alkotó talán már nem tud újat adni. — Félreteszem a kötelező sze­rénységet: védenem kell önma­gamat. Az új koreográfia, a tán­cok betanítása nemcsak a peda­gógus hatékony munkáját igényli. A Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat Békéscsaba, Csaba u. 4. sz. alatti telephelyén jó minőségű bontási kályhacsempe olcsó áron eladó. táncok Európát Anyagi áldozatokat is követel. A város vezetői, a közönség állandó­an újat és jobbat igényel. A kö­vetelmények és a lehetőségek vi­szont nem állnak szinkronban egymással. Jelmeztárunk szegé­nyes, elavult. Az együttes anyagi támogatása csupán a dologi ki­adásokat fedezi. Tervezzük példá­ul az Aranypáva című nemzetkö­zi tánckompozíció bemutatását Szcenikai kivitelezése mintegy 150 ezer forintba kerülne. És még egyet az alkotó védel­mére. Számos esetben kértek és kémek fel vendégkoreográfusi te­vékenységre. A dombóvári az én koreográfiámmal szerezte meg a a Keszthelyi Helikon ünnepségek aranyérmét A szolnoki Tisza táncegyüttes Kim verbunkosomat tűzi műsorára. A Központi Nem­zetiségi Tánccsoport romáin nem­zetiségi táncokat kért tőlem... — Tervei, elképzelései? — Bár 22 éve táncolok, egye­lőre nem hagyom ott a színpa­dot. Alkati adottságaim, úgy ér­zem, segítik ezt az elhatározáso­mat. Mint vezetőnek pedig szinte korlátlanok a lehetőségeim. Töb­bet, jobban, magas színvonalon. Az egyre több felszabadult idő­vel rendelkező ember pedig igényli az amatőr együttesek te­vékenységét — iránt aktív részt­vevő is. —- Szeretné-e, ha a fia folytat­ná az ön munkásságát? — Kicsit szokványos, de logikus a kérdés. Az utód. Nos, feltétlen megismertetem őt a tánc örömé­vel, szépségével. S bár nem kívá­nom e pályát a fiamnak — ha te­hetséggel, rátermettséggel bizo­nyít, nem tarthatom vissza — a művészet iránti alázat engem is kötelez. A mezőkovácsházi járásban ha­gyományosan megrendezték a me­zőgazdasági könyv- és szaksajtó hónapját minden év februárjában. A mostani ünnepséget Kunágotán tartották, melyen Fülöp Mihály, a járási tanács vb-elnökhelyettese méltatta a szakkönyvek és szak­lapok szerepét. szekötötték a kukoricatermesztés­sel kapcsolatos feladatokkal. A mezőkovácsházi járásban ebben a esztendőben ugyanis az eddigi­nél nagyobb ütemben szeretnének előbbrelépnd a kukorica hozamai­nak növelésében. Ebben a téma­körben avatott szakemberek tevé­kenykednek járásszerte. Ügy gon­doljuk, feltétlen szükséges meg­említeni Varga István, Hunyad Péter, Nagy András, Hegedűs László, s rajtuk kívül még több szakember nevét, akik eddigi munkájuk során igen sokat tettek azért, hogy — májusi morzsoltra számítva — 30 mázsa fölé növel­jék egy-egy termelőszövetkezet holdankénti kukoricahozamát A járási könyvünnepség alkal­Számlaellenőri beosztásba műnk erőt keres a békéscsabai CENTRUM ÁRUHÁZ. Üttörők énekétől, a községi ta­nács, a nőtanács, a Petőfi Tsz, a földművesszövetkezet, a kesztyű­kötő szövetkezet vezetőinek kö­vüktől volt hangos február 12-én Körös tárcsán a Harcsa utca 3 szám alatti lakóház. Zöld András­nét ünnepelték századik születés­napja alkalmából, három család­ja, unpkája és három dédunoká­ja jelenlétében. Családjának tag­jai a sok figyelmesség mellett természetesen elkészítették a szü­letésnapi tortát is, amin száz szál gyertya sorakozott. Zöld nénit egy kicsit zavarta a váratlanul érke­zettek hada. Máskor ugyanis még elég jól elbeszélget családjának tagjaival. Testvérei, rokonai kö­zül elég sokan értek meg hasonló magas kort. Édes unokatestvére az a Radics Lajosné, egykori poé­mával alakították meg a termelő­szövetkezeti és állami gazdasági szakemberek a Magyar Agrártu­dományi Egyesület járási szerve­zetét. Alkoholmentes klub alakult ködésével Békéscsabán, a ME- DOSZ-székházban megalakult az alkoholmentes klub. Régi kíván­sága volt ez azoknak az emberek­nek, akik az évek során megsza­badultak egy kínzó betegségtől: az alkoholizmustól, viszont nem volt hol összejönniük egy kis beszélge­tésre, szórakozásra. A MEDOSZ városi titkára, Betkó Pál elvtáre segítségére sietett a bizottságnak és lehetővé tette, hogy egy szépen, ízlésesen berendezett helyiséget kapjanak a klub tagjai. Február 14-től így minden pénteken tarta­nak itt foglalkozást. A program szerint előadásokat, műsoros este­ket és különböző összejöveteleket rendeznek majd. A vezetőség ter­vez több kirándulást is. Ebben a helyiségben tartja most már fogadóóráit, tanácsadásait is az alkoholizmus elleni bizottság. A tanácsadások ideje minden hé­ten pénteken 5—6 óráig tart. Ezt követően kezdődnek a klubfoglal­kozások. tatisztviselőnő is, akinek nemré­giben ünnepelték századik szüle­tésnapját Gyulán. Ö is gyulai szü­letésű, 1889-ben onnan ment férj­hez Zöld Andráshoz, aki híres, közszeretetnek örvendő kovács- mesterré vált Köröstarcsán. Egyébként a köröstarcsaiak na­gyon barátságos emberek általá­ban. Szívesen osztoznak mindenki örömében vagy bánatában, ha ép­Hosszú életűek családjából származik Zöld Andrásné. (Fotó: Demény) pen úgy hozza az élet rendje. A községi tanács családi és társa­dalmi állandó bizottsága Bak Sándor elvtárs vezetésével nem­csak a koros emberek születés­napját, hanem azok házassági év­fordulóját is figyelemmel kíséri. Az állandó bizottság kezdemé­nyezte Zöld Andrásné születésna­pi ünnepségét is. Ügy tervezik, hogy hasonló ünnepségeken em­lékeznek meg az idén Jenei Já- nosék, Koppányi Imréék és Csák Jánosék 50. házassági évforduló­járól is. Az idén két társadalmi esküvőt és két névadó ünnepsé­get rendezett már az állandó bi­zottság. A község egész határá­ban gazdálkodó Petőfi Tsz párt­ós gazdasági vezetői elhatározták, hogy hozzájárulnak valamennyi 50. házassági évforduló megren­dezéséhez s az általuk átadott virágcsokrokhoz egy kis pénzzel bélelt borítékot is mellékelnek. Űgv, mint ahogyan most. Zöld Andrásné századik születésnapja alkalmából is tették. IÁpták Judit A mezőgazdasági könyv és szaksajtó járási ünnepsége Kunágotán Megalakult a MAE járási szervezete A rendezvényt, melyről Francz Vilmos népművelési felügyelő tá­jékoztatta szerkesztőségünket, ösz­Az alkoholizmus elleni békés­csabai városi bizottság közremű­szöntőjétől, ajándékot átadó sza­A jókívánságok és az ajándékok zuhatagában.

Next

/
Thumbnails
Contents