Békés Megyei Népújság, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-03 / 27. szám

1M9. február Z. 3 Vasárnap Évről évre növekszik az útépítők teljesítménye megyénkben Sajtótájékoztató a üddioezfivásártielyi Közúti Építő Vállalatnál Megyénkben sok helyütt dol­goznak a Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat munkásai. S hogy nem keveset, arról győ­ződhettünk meg a minap az első alkalommal megtartott sajtótá­jékoztatón. A vállalat vezetői ed­dig túlzott szerénységből nem él­tek ezzel a lehetőséggel. Pedig lett volna mitől beszélni, mivel az elmúlt 18 év alatt a két me­gyében: Csongrádiban és Békés­ben sok utat építettek, korszerű­sítettek. Eredményes munkáju­kat fejezi ki a 11 Blüzem cím és az 1966-os munkájukkal kiérde­melt Minisztertanács és SZOT Vörös Vándorzászlów De hát, ami késik, nem múlik igazát tekintve most sok eddigi sikerről és ezután! tervről hall­hattunk tájékoztatót Farkas Fe­renciéi, a vállalat igazgatójától. Természetesen ezek közül első­sorban a Békés megyeiek mgad­ták meg figyelmünket, hiszen eaek egyszersmind szőkébb ha­zánk fejlődését bizonyítják. 1868: csaknem 107 millió forint termelés Bélés megyében A vállalatnak négy telepített építésvezetősége van. Ebből ket­tő megyénkben, Orosházán és Gyulán működik, s több százan dolgoznak a két telepen a Köz­úti Igazgatóság, a KFM, az ál­lami gazdaságok és termelőszövet­kezetek, a tanácsok és más meg­rendelők igényeinek teljesítésén. Az igények pedig évről évre nagyobbak. Legalábbis ezt tanú­sítják a termelés adatai. 1966-ban több mint 66,5 millió forint, 1967- ben csaknem 96,5 millió forintot termeltek a megyében. Különö­sen kiemelkedik a múlt esztendő, amikor majdnem 107 millió fo­rint volt a teljesítmény. Ebből egyedül a tsz-ek bekötő útjainak építése csaknem 29 millió forin­tot tett ki. De a tavalyi jelentő­sebb munkák közé sorolható a 47-es számú főközlekedési út kö- rösladányi és békési átkelési sza­kaszának a korszerűsítése. A múlt évi munka és gazdasági nyeiről nyilvánosságra került néhány tény. Éppen a nyugati sajtónak a prágai egyetemi kö­rökből származó jelentései teszik a leginkább kétségessé, hogy itt egy fiatalember önszántából elkö­vetett tettéről, avagy összeeskü­vésről, politikai gyilkosságról van-e szó. Nagyon valószínű, hogy Jan Palach-ot becsapták, felbujtói azt állították, hogy sér­tetlenül kerül majd ki a hideg lánggal égő tűzből, azonban igazi benzinnel látták el, sőt, amikor áldozatuk rájött, mi történik ve­le, megakadályozták, hogy a Ven­cel tér járókelői a lángoló ruhá­jú fiatalember segítségére siesse­nek. Még gyanúsabbá teszi az ügyet az ugyancsak öngyilkos B. N. diáklány búcsúlevele, amely­nek hitelességét azóta a hatósá­gok szakértői kétségbevonhatat- lanul megállapították. E levél ar­ról árulkodik, hogy az öngyilkos fiatalokat zsarolták, kényszerítet­ték szörnyű tettük elkövetésére. A baloldali erők magukra ta­lálásának folyamatában rendkí­vül fontos mozzanat volt a népi milícia képviselőinek múlt heti értekezlete, illetve Lubomir Strougal-nak, a CSKP KB elnök­sége tagjának ott elmondott be­széde, melyet ezen a héten hoz­tak nyilvánosságra. Strougal a párt nevében a népi milícia se­gítségét kérte „azoknak az inga­dozásoknak, tévutaknak és bom­lasztó irányzatoknak a leküzdé­séhez, melyek bénítják az orszá­got". eredmények alapján a vállalatnál joggal bizakodnak abban, hogy tizenkettedszer is kiérdemlik az Élüzem címet 500 köbméteres bitumen-táróiét építenek Orosházán Más vállalatokhoz hasonlóan, 1968 második felében itt is át­tértek a heti 44 órás munkaidő­re. A termelékenység növelésére, a nehéz fizikai munka megköny- nyítésére évről évre többet költe­nek korszerű, nagy teljesítményű gépeik beszerzésére. Szükség is van ezekre, mert az útépítés so­sem volt könnyű munka, ' Idei elhatározásuk, hogy mint­egy 800 ezer forinttal javítják az alapbért Üj kezdeményezés to­vábbá, hogy a fagyszabadságra küldött dolgozóknak úgynevezett fagyszüneti segélyt fizetnék ez­után. A hódmezővásárhelyi telepen egy újítás eredményéként tavaly felépítették az 500 köbméter bi­tumen befogadására alkalmas, korszerű tárolót. Előnye, hogy a tároló NB—90 és NB—130 jelű útépítési bitumen tartálykocsi­ból való fogadására is alkalmas. Az idén Orosházán épül fel a hódmezővásárhelyihez hasonló, a megye építésvezetőségeinek igé­nyeit kielégítő tároló csaknem kétmillió forintos költséggel. De a gyulai építésvezetőség sem mostohagyermek. Új irodát ás korszerű munkásszállót kopnak a gyulaiak Amint Farkas elvtárstól meg­tudtuk, Gyulán felépült az épí­tésvezetőség irodája és a 32 sze­mélyes korszerű munkásszállás műszaki átvétele is megtörtént. Májusban szeretnék befejezni az épület belső gépészeti munkála­tait, valamint tervezik a trafó építését, hogy megjavítsák az energiaellátást. A gyulai építke­zés és korszerűsítés mintegy 2 millió forintba kerül. A mun­kásszálláson azok a vidéki szak­munkások kapnak helyet, akik kötetlen munkaidőben dolgoz­nak s emiatt nem tudnak rend­szeresen hazautazni. Megtudtuk, hogy az idén eddig a megyéből mintegy 90 millió fo­rint útépítési és korszerűsítési megrendelés érkezett. Folytató­dik a tsz-bekötő utak építése, több termelőszövetkezettel már folyamatban van a szerződések megkötése. A Mezőhegyes! Álla­mi Gazdaságban a hatos, a tizen­egyes és a huszonnyolcai major kap bekötő utat. Erre és más munkákra mintegy 10 millió fo­rintot fordítanak. Az idei jelentősebb feladatok közé tartozik Orosházán az Ara­di, a Szarvasi, a Huba utcai és a Blrkás-telepd úthálózat korszerű­sítése, öntött aszfaltozása, melyre mintegy 6 millió forintot költe­nek. Békéscsabán a Tanácsköz­társaság útjának öntött aszfalt- burkolását alvállalkozóként a vállalat készíti. Az idei program­ban szerepel a 47-as számú fő­közlekedési út Köröstarcsa és Körösladány közötti hat kilomé­teres szakaszának felújítása is. Az előbbi költsége 2 millió 400 ezer forintot, az utóbbi 2,5 millió forintot tesz ki. A vállalat vezetői és dolgozói jól tudják, hogy hosszabb-rövi- debb ideig kényelmetlenséget, olykor bosszankodást okoznak az S uták építésével és korszerűsítésé­vel. Munkájuk bírálóinak száma jis sokkal több, mint más ipari I ' üzemeknek, mivel ők a szabad ég alatt, mindenki szeme láttára dolgoznák. Amikor azonban fel­épül egy-egy bekötő út vagy kor- ; szerű burkolatot kap egy-egy ut- J ca, csakhamar megbocsátunk az i útépítőknek, és nemegyszer di- 1 csémi is tudjuk őket. Máskor is megtehetnénk ezt, mert többször ' megérdemlik. I P. P. SZERKESSZEN VELÜNK Vendégszoba Szüksége van-e egy vállalati igazgatónak vendégszobára, ha egy évben öt-hatszar meg alkar­ja látogatni a központtól távol levő kirendeltséget? Szüksége»-«, hogy több ezer forintot költse­nek a vállalat — tehát a közös­ség — pénzéből olyan helyi­ségre, amit csak hébe-hóba hasz­nálnak? Ilyen kérdések foglalkoztattak bennünket a ,-Szerkesszen vé­lünk” rovat címére Tankó József- nétől érkezett bejelentés után. A helyszín: Békéscsaba, Irányi utca 13. A vállalat a MÉH. Az átalakítás már a befejezés előtt áll. A szoba szép, tágas, világos ablakkal, ajtóval. Akárki elfogad­hatná lakószobának lé- Hogyan sikerült a volt irodából ilyen tá­gas „vendégfogadót” építeni? Ügy, hogy az itt dolgozó Tanké Józsefeiének végleg ki kéllett költöznie. Most egy 170x90 cen­timéteres (?!) helyiségben kény­telen eltölteni a nap egy harma­dát, vagyis nyolc órát. A konzervdobozhoz haoonjó parányi helyiség levegőtlen, ab­laka nincs, ajtaja a raktárra nyí­lik, ahol az átvett, különféle hul­ladék átható szaga bűzlik. Még börtöncellának is elviselhetetlen. Amikor a MÉH helyi vezetőitől érdeklődtünk az új szoba rendel­tetéséről, meglepő választ kap­tunk: Talán iroda vagy vendég­szoba? Ki tudja? — mondták. Kérdésünk így tehát a szegedi MÉH Központ igazgatójához szól: Lehetséges, hogy mégsem ven­dégszoba lesz, hanem Iroda? Meglepetés Tankó Józsefei ónak 16 évi munkája elismeréséül... ? Válasz a festőbrigádnak A Békéscsabai Gépjavító Állo­más festőbrigádja — egészségre ártalmas munkakörben — eddig is napi 7 órát dolgozott. Kérdés: jár-e a brigád tagjainak szabad szombat és a szabad szombatok beszámítanak-e az éves szabad­ság idejébe? Válaszunk: A 44 órás munka­hét bevezetésére jogszabály ad lehetőséget. Feltétele, hogy a vállalat azt önerejéből oldja meg. A jogszabály egyébként nem a szabad szombatot, hanem a heti 44 órás munkaidő-keret (akár 6 napra szóló) arányos elosztását Ír­ja elő. A festőbrigád esetében tehát a szabad szombatra vonatkozólag — a dolgozókkal egyetértésben — a vállalat dönt! A munkaidő csökkentésével kapcsolatosan a Munkaügyi Mi­nisztérium és a SZOT irányelve szerint: „Azokban a munkakö­rökben, ahol egészségi ártalom miatt a munkaidőt már ez ideig 32—42 órában állapították meg, a 44 órás munkahét bevezetésénél ez változatlan marad.” A szabadság kiadása tekinteté­ben a hét minden napja munka­nap, a dolgozó pihenőnapját és a munkaszüneti napokat kivéve, függetlenül attól, hogy a dolgo­zónak a vállalat munkaidőbeosz­tása szerint mindegyikén munkát kell-e végeznie kit tart el? Vajon meddig fogja még az ipar támogatni a mezőgazdasá­got? Ezt a kérdést tette fel Szabó Lajos újkígyósi lakos. Hozzánk küldött ironikus hangú levelét így folytatta: én, mint mezőgaz­dasági dolgozó, kissé szégyenke­zem, hogy az ipar „eltartottja” vagyok. A kérdés, valamint az ezzel kapcsolatos újkígyósa megjegyzés figyelemre méltó. Hogy miért? Talán azért, mert korábban — nyolc-tíz évvel ezelőtt — a nagy­üzemi gazdálkodás szervezésének tanulóéveiben az ipar, vagyis a munkásosztály igen jelentős pénzügyi támogatást folyósított mezőgazdaságunknak. Arra a bi­liliii« „A városi kertészet dolgozói évente többször rendbe hozzák, a járókelők azonban újból és új­ból letapossák a parkok gyep- szőnyegét, virágágyait. Főleg a Kossuth téren” írja levelében a békéscsabai Sztankó Márton. Fotósunk felvétele igazolja észre­vételét. Azért adunk szívesen nyilvá­nosságot most, télviz idején levél­írónk panaszának, mert már kö­zelit a tavasz, a parkosítás ideje. Jé lenne, ha a kertészek ésszerű­en alakítanák ki a parkok útjait, Az ember ugyanis a legrövidebb Utat választja legszívesebben. Ez persze nem szolgálhat mentségül a parkrongálúknak! zonyos dotációra gondolunk, amellyel falun évről évié a be­vételi hiányt pótolták. Azóta fo­lyamatosan, de különösen tavaly végre megváltozott a dotációid alkotott felfogás. A gazdaságirányítás új rendsze­rében életbe lépett termelői ár­rendezés közelebb vitte mező­gazdaságunkat az állami támoga­tás korábbi rendszerének felszá­molásához. Az intézkedések cél­ja : mezőgazdasági üzemeinkben szervezzék jövedelmezően a ter­melést. Az ipar ehhez messze­menő támogatást nyújt: műtrá­gyát, vegyszert, építőanyagot, gé­pet, a fizikai munkát könnyítő technológiai berendezést szállít­ja. Természetesen az ipari ter­mékért fizetni kell, ingyen nem adják. A korszerű nagyüzemi gazdál­kodásban egyre több ipari erede­tű anyagot használnak fel- Az ipar és a mezőgazdaság ilyenfor­mán egymásra utalt. Ez az egy­másra utaltság adja a kézenfek­vő válasz elvi és gyakorlati ré­szének lényegét. A mezőgazdaság előnyös helyzete azonban vitat­hatatlan. Az ipartól saját válasz­tása alapján olyan támogatást — gépet, technológiát, vegyszert, műtrágyát, építőanyagot — fo­gadhat el, amit a gazdálkodás jö­vedelmezővé tételére hasznosíta­ni tud. Meddig bunda a bunda? Gyovai János, a Békési Általá­nos Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet dolgozója kérdi: Mi­kortól számít a munkaruha — ebben az esetben bunda ki­hordási ideje? Attól-e, amikor megkapta, vagy a dolgozó mun­kába állásának idejétől? Gyovai Jánostól ugyanis — mivel az a részleg, ahol szüksége volt a bundára, megszűnt, és a dolgo­zót máshová helyezték — visz- szakéri. Pataki Tibortól, a Békés me­gyei Szövetkezetek Szövetségének munkaügyi osztályvezetőjétől kaptunk választ: A bunda védő­öltözetnek és nem munkaruhá­nak számit. Korábban 7 év volt a kihordási ideje, de ezt egy újabb rendelkezés megszüntette. Mivel védőöltözet, a dolgozó nem válthatja meg, és amennyiben más munkakörbe helyezték, visz- sza kell, hogy adja a vállalatnak. A rendelkezés egyébként megta­lálható az 1968. 3-as számú Szö­vetkezeti Értesitőben. Tervezéstől — kivitelezésig beton — makadám — auxfaitút-építési munkát Békés megye területén vállalunk A 1 . i:! I Kertészeti és Köztiszta-riqi Vállalat, . Békéscsaba, Széchenyi-Uget,

Next

/
Thumbnails
Contents