Békés Megyei Népújság, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-03 / 27. szám

1969. február 2. 4 Vasárnap Szarvas is klubot avat Néhány nappal ezelőtt dr. He- tényi Ernőt, a Szarvasi Felsőfo­kú Mezőgazdasági Technikum igazgatóhelyettesét választatták az agrárszakemberek városi-járá­si klubjának elnöki tisztségébe. Ekkor határozta el a 13 tagú el­nökség a klub alapvető célját: baráti kapcsolat közvetítése és létesítése a gyakorlaiti mezőgaz­dák és az elméleti szakemberek között a kutatási eredmények megismerésére és alkalmazására. Rendszeresen tartanak majd szakmai előadásokat és klubes­teket, hogy a szarvasi járás és város mezőgazdaságának szak­emberei az eddiginél jobban szol­gálják az állami gazdaság, vala- piint a termelőszövetkezetek gazdaságfelj esztésének célkitűzé­seit Egy község új arcot kap Még ebben az évben felépül az ÜBC-áruház, s az új ruházati bolt — Felállítják a hidroglébusz! - Fejlesztik az üzemi telephelyet Gádoroson Izé Hirdetések közt tallózva, Meglepődöm olykor kissé, Amikor azt olvasom, hogy, Eladó egy darab izé... Például: szép fejőstehén Vagy 100 kilós hízó éppen. Ez is, az is egy darab-ban És nem ízekre metélten. Mi is lenne, ha a „darab" Az ,,egy’’ után elmaradna? Mondjuk a példa kedvéért: Eladó egy szarvasmarha. r Épületlakatos, vasszerkezeti szerelő, szak-, betanított és segédmunkásokat felveszünk budapesti és vidéki változó munkahelyre. Megfelelő gya­korlat után külföldi szerelés­re is. Ötnapos, 44 órás mun ­kahét. Bérezés: teljesítmény­bér. korlátozás nélkül. Vidéki munkahelyi pótlékot fizetünk. Szállásköltséget és hazauta­zási költséget térítünk. Jelentkezés: Fémmunkás Vállalat Szerelési Üzem, Budapest, XIII., Vágó Béla u. 11. Néhány év alatt megtanul be­szélni a csecsemő, termővé érik a gyümölcsfa vagy felépítenek egy üzemet az ország valamelyik vá­rosában. Ezek már „megszokott” dolgok. Az utóbbi időben azonban egyre inkább annak vagyunk ta­núi, hogy az elmúlt két és fél év­tized forradalmi változásai „kül­sőségekben” is új arcot adnak egész községeknek, melyeket az­előtt a mérhetetlen sár, a konzer­vált vagy legalábbis lassan cam-” mogó falusi állapotok dermedtsé­géből kievickélni akaróan csak ritkán láttunk. Ha nem üzem tele­pül a községbe, akkor a helyi tsz egyre magasabb fokú gépesí­tettsége varázsol oda ipart, a régi vízszegények helyett törpevízmű­vek épülnek, új áruházak, műve­lődési otthonok, mozik, emeletes épületek, szolgáltató-kombinátok, parkok, játszóterek és óvodák lé­tesülnek, melyek a kövesutakkal, betonjárdákkal, villamosítással együtt lassan-lassan városi képet adnak a hajdan „sárfészek” falu­nak. Utoljára három éve jártam Gá­doroson, ebben a megyeszéli, csak­nem ötezer lakosú községben. Meglepődve láttam, amint az or­szágúiról be akartunk fordulni a főutcába, ahol a tanács meg a pártbizottság van, hogy a sarkon KRESZ-tábla figyelmeztet: „Át­menő forgalom”. No csak, miféle „nagyzási hóbort ez?” — dörmög- tünk magunkban, de hamarosan egyet kellett értenünk a jelzés szükségességével. A szűk utcán egyébként is alig fér él egymás mellett két gépkocsi, ráadásul nemrég építkezés kezdődött: ala­kítják a község új főterét A község központja, ha majd kihajt a zöld pázsit és kinyílnak a rózsák, vetekedhet bármelyik megyei városunk főte­rével. Az impozáns új és emele­tes tanácsháza, a szintén emeletes kultúrház és a szolgáltató-kombi­nát mellett — melyek felépítésé­re együttesen csaknem nyolcmil­lió forintot fordítottak — a közeli hetekben itt állítják fel a hatal­mas hidroglóbuszt, s kezdik el ha­marosan a ruházati áruház épí­tését. Az ABC-áruházat pedig, amely szintén a közelben épül, még a nyáron átadják rendelte­tésének. — Néhány éve még csak a ta­nácsüléseken beszéltünk arról, hogy ez is kellene meg az is — mondja Tóth András vb-titkár. — A vízhálózat megvalósítása mutat­kozott a legsürgősebb tennivalónk­nak. A község lakói egyetértettek ebben. Es ma már... 20 kilométer hosszú vízvezetéket fektettünk le (10 km még hátra van), 200 méte­renként egy-egy közkifolyóval, új kutakat fúrattunk és 400 jelent­kező van, aki a lakásába is be­szerelteti a vízvezetéket Tizenegy- milliós költséget jelentett a vízhá­lózat megteremtése Gádoroson. A vb-titkár sorolja tovább, ho­gyan kívánják átformálni az egész községet. 2,5 ezer négyzetméter park, hangulatos sétányokkal — ez az új főtér, és körülötte az emeletes házak. ' Arrább gyermekjátszótér és egy korszerűen felszerelt óvoda. És az utak, járdák! Hol van már a régi „nyakig sáros” Gádoros! Főbb útjaink kövesek — je­lenti ki Tóth elvtárs. — Mintegy öt és fél kilométer hosszú maka- dám utat építettünk a községben és 2,5 km-nyi „helyben gyömö­szölt” betonjárdát. Nincs olyan ut­cánk, ahol ne lenne járható járda az egyik oldalon. Jövőre a másik oldalra is építünk és tovább bő­vítjük a kövesút-hálózatot. Még ma az új Gádoroson? Az orvosi és fogorvosi rendelő és az, hogy 1965 óta évről évre növek­szik a község lakossága. Évente 50 —60 a lélekszám-gyarapodás. Visszajönnek a községbe a rég el­vándorolt emberek, mert végre — és ez is új! — megerősödtek a termelőszövetkezetek. A Petőfi ez évben 46, a Dózsa 50 forintot oszt egy munkaegységre. Otthagyják a tanyát is. öt év alatt kb 4O0-an jöttek a faluba és négy új falu­rész épült A negyediknek ebben az évben teremt villanyhálózatot a tanács, összesen. 190 ezer forin­tos költséggel. És még egy jelentős fordulat hoz új színt a község életébe. Ez pe­dig az üzemek segítése. A régi malom helyén ma már 31 ember dolgozik, mérlegtányéro­kat, ballonkosarakat készít az Orosházi Lakatos és Gépjavító Ktsz részlegeként A fővárosi Vö­rös Csillag Traktorgyár — a me­gye mezőgazdasági üzemeinek régi patronánsa — a közeljövőben megbízást ad karosszériák és gép- alkatrészek gyártására és ezt itt, Gádoroson valósítják meg. A helyi tanács a telep bővítését 200 000 fo­rinttal, valamint az épület, s plusz 1100 négyzetméter terület rendelkezésre bocsátásával segíti. Rövidesen tehát a jelenlegi lét­szám négy-ötszörösére növekszik a község első vasipari üzemében. Még nagyobb lesz a munkalehető­ség, még pezsgőbbé válik az élet Gádoroson. Varga Dezső Vezetőségválasztó köldötlgyOiést tart a GTE A Gépipari Tudományos Egye­sület megyei szervezete február 6-án, csütörtökön délután 3 óra­kor tartja vezetőségválasztó kül­döttgyűlését Békéscsabán, a Technika Házában. A beszámoló után a részvevők megvitatják a megyei csoport tevékenységét, majd megválasztják az új veze­tőséget és az egyesület közgyű­lésére megyénk küldötteit A tsz - szövetség jogtanácsosa Írja: A betegségi segély folyamatos folyósításáról A termelőszövetkezeti törvény és végrehajtási rendelkezései a korábbi szabályozáshoz viszonyítva új fel­tételekhez kötötte a betegségi se­gély megállapítását és folyósítását. A betegségi segély megállapításá­nak az az alapvető feltétele, hogy a termelőszövetkezeti tag a megbete­gedést megelőző egy évben vagy a megbetegedést megelőző naptári évben rendelkezzen az alapszabály­ban reá előirt kötelező munkanapok számával. Amennyiben az alapsza­bályban előírt kötelező munkanapok számát igazolja, úgy átlagkereseté­nek — ugyancsak az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően — 50—75 százalékát kaphatja betegségi segély címén. Vitára ad okot a betegségi segély folyósításának időtartama* A tsz-tőrvény végrehajtására ki­adott 6/1967. MÉM számú rendelet 144. paragrafusának S. bekezdése szerint betegségi segélyt annyi nap­ra kell fizetni, ahány napig a ter­melőszövetkezeti tag a megbetege­dést megelőző egy évben — tbc- megbetegedés esetén két évben — a termelőszövetkezetben munkát vég- «éti. Az előbb említett rendelet 149. pa­ragrafusának 5. bekezdése olyan rendelkezést tartalmaz, hogy decem­ber 1 és március 1 közötti időszak­ban betegségi segély csak abban az esetben folyósítható, ha a munka­szervezeti egység vezetőjének igazo­lása szerint a termelőszövetkezeti tag részére ebben az időszakban Is megfelelő munkát tudott volna biz­tosítani. E rendelkezés azt a eélt szolgálja, bogy a megbetegedett termelőszö­vetkezeti tagok arra az időre kapja­nak betegségi segélyt, amikor egyébként munkakörüknél vagy be­osztásuknál fogva ténylegesen Is dolgoztak volna, betegségük miatt azonban a keresettől elestek. Nem törvénysértő azonban a ter­melőszövetkezeti alapszabálynak az a rendelkezése sem, ha az említett időtartamra is folyósít betegségi se­gélyt. Amennyiben az alapszabály ilyen kedvezményt nem tartalmaz, indokolt esetben a rászoruló tsz- tagnak december 1 és március l között megbetegedés esetén szociális segélyt is adhat a termelőszövetke­Dr. Drágán Iván A Hajtómű- és Felvonógyár 5. se. Gyáregysége, Békéscsaba, Kazinczy u. 1/5. Felvételre keres 15 fő 3 fő marós szakmunkást állandó munkára — jó kereseti lehetőséggel, 44 órás munkahét. Jelentkezni lehet a személyzeti előadónál. ••■••«».■••I....,..,,,»,, 25. RÉSZ Valóban. A hőmérő a kabin­ban nem mutatott többet 24 fok Celsiusnál, mégis az a tudat, hogy a forró Szahara felett re­pülnek, kibírhatatlanná teszi a levegőt. Persze mindezt a szom­júság és a vízhiány okozza, de ők csak a gyötrődést érzik. Oly kimerültek, fáradtak, hogy szin. te cselekvésre is képtelenek. Gábor érzi, tudja, hogy meg kellene próbáim a gépet szél el­len kormányozni és magasra szállva észak felé venni az irányt, de képtelen elhatározni magát, hogy felkeljen és a mű­szerekre figyelve tovább igaz­gassa a karokat és irányító gom­bokat. Ott ül Imre mellett, aggó­dik a fiúért, aki ott fekszik a heverőn és inkább szopogatja az almát, mint harapja, — Nem bírom lenyelni — mondja magyarázólag. — Adj vizet! Gábor csak néz öccsére tehe­tetlenül, de nem mozdul. Mit gondolhat most róla Imre? — ez jár az eszében. Biztos azt gon_ dolja, hogy lusta, nem akar fel­kelni vagy hogy utálatos, önző, aki mit sem törődik testvére epekedésével. Látja a fiú tekin­tetében a testvéri szeretet szá­lait vékonyodni. Nem, nem akarja., hogy ez a szál elszakad­jon. Inkább tudja meg az iga­zat, de ne higgye, hogy gonosz. — Nincs vizünk! — suttogja erőtlenül, de a következő pilla­natban már meg is bánja. Nem kellett volna megmondania. Most még rosszabb lesz. Most még jobban fogja gyötörni a szomjúság. Mert ő is, míg azt hitte, csak oda kell mennie ví­zért a csaphoz, addig rá sem gondolt, de mióta tudja, hogy nincs, mindig az jár az eszében, az kínozza: nincs vizünk, nincs vizünk! De csodálatosképpen Imre nem ilyen. Megdöbbenti ugyan a közlés, de amint tudatához ér, amint agya felfogja, már meg is nyugszik. — Nincs vizünk? — kérdi szinte súgva. — Hát miért nem mondtad? És ezzel, mintha a maga részé­ről le is zárta volna az ügyet, többet nem is említi a vizet. Gábort bosszantja ez a maga­tartás. Miért ilyen ez a fiú? Miért tudja szó nélkül lenyelni a kellemetlenségeket, elviselni a bajt? Miért tud mindjárt bele­nyugodni mindenbe? Miért nem követelődzik, miért nem könyö­rög, rimánkodik vízért? De ez a néma dac, ez a lemondani tu­dás bosszantja. Vagy nem is az? Csak a be­tegség tehetetlen kábulata? Igaz, lehet, hogy a fiú lázas, és már nem is tud magáról, talán jobban gyötrődik, mint ő, csak már nincs ereje panaszkodni sem. És most hirtelen úgy érzi, hogy vizet kell szereznie. Vizet, minden áron. Vizet beteg becsé­nek! Nem az ő szomjúsága el­len, hanem Imrének, hogy az érezze, hogy ő is ér valamit, hogy ő is tud áldozatot hozni, áldozatot vállalni öccséért. Most már van ereje ahhoz, hogy felkeljen, most már van idege ahhoz, hogy körülnézzen és gondolkodjon: mit is lehetne itt tenni? Igen, mit? A táj úgy rohan alattuk, mint a homok, amelyet a szél kerget. A feketén izzó homoktengerben azonban hamarosan megpillant egy parányi zöld foltot is. — Oázis! — kiált fel, és csak most érti meg igazán, mit je­lenthetett a régi világban a teve­karavánok idején egy-egy oázis megpillantása az elcsigázott vándoroknak. És most már tudja, hogy gyor­san kell cselekednie. A zöld liget sebesen fut felé­jük, de ahogy nőnek a fák, úgy nő az ő aggodalma is. Mi lesz, ha vannak az oázisban? Mi lesz, ha észreveszik, és ő nem tud leszállni ? Elhatározza, hogy előbb a magasból kémleli ki a helyet, és csak akkor ereszkedik lejjebb, ha nem rejt számára veszedel­met az oázis. A liget nem nagy. Pár tucat pálmafa mindössze, de körülöt­te sötétebb a talaj, s zöld fűfol­tok tarkázzák. Már a látása is megnyugtató. De számára most

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents