Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-11 / 8. szám

1969. január 11. 3 Szombat Ne csak a titkár töprengjen Az elmúlt időszakban a békés­csabai üzemi pártszervezetek­ben — a városi végrehajtó bi­zottság intenciói nyomán — kü­lönös gondot fordítottak a veze­tés, az irányító munka elméleti problémáinak megismerésére. A gazdaságirányítás új rendszeré­nek megváltozott — és tegyük hozzá: igényesebb — követel­ményei feltételezik a dinamiku­sabb és hatásosabb munkamód­szerek meghonosodását az üzemi pártmunkában is. A nemrégiben (városi párt vb-ülésen) összegezett tapaszta­latok azt mutatják, hogy nélkü­lözhetetlenül fontos a különböző testületek együttes kollektív munkastílusa. A kényes kérdé­sek, a mindennapi munkában felmerülő kisebb-nagyobb gon­dok megoldásában, az üzemi „távprognózisok” szerkesztésé­ben nem elég egy ember vé­leménye — legyen az akármi­lyen kiváló ismerője a témák­nak. Például: ahol csak az alapszervezetek titkára töpreng azon, hogy milyen feladatokat tűzzenek napirendre — ott a terv végrehajtásában gyakran zavar támad, a vezetőség mun­káját az alkalomszerűség, a rendszertelenség jellemzi. Fel­lelhetők efféle vonások a pa­mutszövő, a szőnyegszövő htsz és a lakatos ktsz alapszerveze­teinek tevékenységében. Ahol viszont a tervek közös erőfe­szítéssel készülnek, ott a gyakor­lati végrehajtásban is aktívab­bak a párttagok. Jó példa talál­ható erre a téglagyárnál, a kon­zervgyárnál vagy a férfifehér- neműgyárnál. Sok helyen a taggyűléseket megelőzően a pártcsoportok ve­zetőivel megtárgyalják a beszá­molók mondanivalóját. Ilyenkor a taggyűlésen tapasztalható élénkség, aktivitás, a megjele­nés kedvező arányszáma jelzi, hogy a legeldugottabb műhely vagy részleg dolgozói is tudják és felkészültek rá: az egész kö­zösséget érintő kérdésekről lesz szó a taggyűlésen. A vezetőség­választás előkészítésének idősza­kában a jelölő bizottság tagjai több üzemben pártcsoportonként beszélték meg a káderkiválasz­tás problémáit. Ahol bátran és fáradságot nem kímélve támasz­kodtak a pártcsoportokra, az em­berek őszinte, nyílt vélemény- nyilvánításában — végsösoron tehát az alapszervezet alkotó, jó légkörének bontakozásában — gyümölcsözött ez az erőfeszítés. A nyomda pártvezetősége vi­szont például bírálatot kapott, hogy nincs elég idejük a párt­tagsággal, az „egyszerű kommu­nistákkal” foglalkozni, vélemé­nyüket meghallgatni. Hasonló problémák más üzemben is fel­merültek. Különösen ott, ahol a fejlődés és a gyors ütemű át­építés révén az alapszervezet tagjainak száma rövid idő alatt jelentősen megnőtt. Ezeken a helyeken — de másutt sem — nem lehet a régi módszereket fenntartani. Mind több pártta­got szükséges felelős munkával ellátni, a döntések előkészítésé­be, az égető kérdések megvita­tásába bekapcsolni. Az élei bizonyítja:, ott a leg­sikeresebb a pártmunka, ahol nemcsak a titkár töpreng azon, mit is kéne tenni, hogy jobban dolgozzunk. (vajda) Mezőhegyes! parkosításra kötött szaktanácsadási szerződést a gyulai kertészet Megfiatalítják hazánk legöre­gebb állami gazdaságát Mezőhe­gyesen. Tatarozzák a műemlékké nyilvánított régi épületeket, új díszes vaskaput csináltatnak a főbejárathoz, felfrissítik a keríté­seket, folyamatosan korszerűsítik az utakat. A községi tanács a parkosítással szeretne hozzájárul­ni ahhoz, hogy Mezőhegyes szebb legyen, mint valaha. A Gyulai Kertészeti Vállalattal kötött szer­ződést a mezőhegyesi községi ta­nács. Nemcsak szaktanácsadással, de szaporítóanyaggal, palántákkal, évelő növényekkel, dísznövények­kel is segít a híres kertészet A gyulai szakemberek vélemé­nye szerint Mezőhegyesen minden adottság megvan ahhoz, hogy az utcákon, tereken, intézmények udvarán gyönyörű parkokat ala­kítsanak ki már 1969-ben. Leszűkített szemlélet? A véletlen hozott öf sze egy já­rási tanácstaggal az elmúlt napok j egyikén a tanácsépület folyosóján. A legutóbbi választáskor kapta a I de a körzetemben ez kit érdekel? Nincs épület, kvázi kár volt a fel­hajtásért. — Nézd, magad is tudod, hogy megbízást, jelen voltam a beik- j vannak bizonyos hivatali szabá- tatasnál, meg is ittuk az illendő I lyok, ügymenet, ami nem tisztvi- pohár bort és a szokáshoz híven selői kórság. Az anyagellátás és én is erőt. egészséget kívántam eljövendő munkájához, s szeren­csét, ami — úgy gondoltam, gyar­ló emberek lévén — nem árt az előző kettő mellett. A szerencse- ki vánatrí talán oda sem figyelt. Nos, ereje- egészsége van is az én barátomnak, csak... — Meggyőződésem, hogy sze­rencsétlen egyedi eset vagyok tanácstagságomban — kezdte a beszélgetést — A ti lapotokban is olvasom, hogy a tanácstagok így intézkednek, meg úgy... Járda épül, szociális segélyt folyósíta­nak X-nék, válaszolnak a helyi interpellációra, megszüntetik a telekkönyvi panaszokat, építési engedélyt adnak, fellépnek a jog­cím nélküli birtoklóval szemben, bölcsődét bővítenék, meg így to­vább. Én meg csak kilincselek—' ha egyáltalán eljutok addig — és semmi... Legfeljebb annyi, hogy majd intézkedünk így, meg úgy. Magyarán: nesze semmi, el ne ereszd. — Tényleg egyedi esetről lehet szó. — Csalkis. Ezt mondom én is. Néha úgy érzem, kész szerencsét­lenség vagyok a körzetemen. Te­hetetlen isten csapás. A múltkor is: a bölcsőde ügyében jártam. Egy melléképület felhúzásáról volt szó; ingyen készült a terv, ingyen vállalta a kivitelezést egy üzemi építőbrigád, a segédmun­kára jelentkezett a fél körzet, csak éppen anyag kellett volna, pénzért. És hallod: amikor elő akartam adni az elképzelést a ta­nácsnál, egy csiribiri lány elkül­dött, hogy nincs félfogadás, meg hogy előbb az állandó bizottság­nak kell állást foglalni az ügyben. Mondom neki: tanácstag vagyok ám. Erre megnézte az igazolvá­nyomat, még hivatalosabb lett és azt mondta: jöjjön holnap az elv­társ. Nahát, mondom magamban, ezt én szóvá teszem a legközeleb­bi tanácsülésen, tudja meg az a Jtaknyos ... Aztán arra gondoltam, ■ minek ártsak neki, majd esek kinövi ezt a tisztviselő kórságot. — És a tervezett épület? — Meglesz, csak egy kicsit hosszadalmas az eljárás. Előbb elvi engedély kell, azután valósá­gos engedély, az utóbbihoz a terv. raiz három példánvbán, helvszí­zel a pénzzel kimentette apját ezer dollárért, holott a hajók ere- börtönéből és Athénbe menekítet- deti ára kétmillió dollár volt. Ona- te. A öú itt összekülönbözött ap- ssisnak ezt a húzását sokan ha­jával, és kétszázötven dollárral a zárdjátéknak tartották, még csa- zsebé’ben, elindult Dél-Ameriká- ládja is. Onassis később — élet- ba. Közben Olaszországban ki- rajzírója szerint — erre azt vála­szállt a hajóról, és hónapokig egy szólta, hogy addigi egész élete özvegy szállodás nőnél vállalt hazárdjátéknak számít, mert csak! munkát, hogy a már fogytán levő az nyer) aki mer. A 30-as évek útiköltségét kiegészítse. Argentí- közepén, amikor a közelgő háború mába érkezve Buenos Aires-ben új konjunktúrát indított el, Ona­egy telefontársaság alkalmazott- ssis bővíteni kezdte flottáját. Fel-* nelés. közben pecsé+ek, aláírások jaként először telefonszerelő, majd fedezte, hogy a legjobb üzlet az*<% majd csak ezután derül ki, telefonközpontos lett. 1923-ban ér- olajszállítás. 1938-ban vásárolta * hogv az egész belefér-e az énítő- tesítette apját, hogy a keleti do- első tankhajóját, a 15 500 tonnás« anyag-keretbe? Ha belefér, rend­hánynak Argentínában jó piaca Arisitont. Az üzlet várakozáson Jben van. Ha nem, akkor majd idő­lenne. Apja öt százalékos provi- felül bevált, olyannyira, hogy ível... A tanácsülésen minden- zióval bevette az üzletbe, amely 1939-ben már három nagy tank- J esetre pozitív példaként Ivmne olyan jól sikerült, hogy egy esz- hajó futott Onassis zászlaja alatt, fi eszek a beszámolóban, felfelé is tendő múltán Onassis már függet- Amikor kitört a második világhá-J jelentik az aktív kezdeményezést, leníthette magát és két exkluzív boní, 15 tagú flottájának egy ré- cigaretta megteremtésével az elő- szét csak a görög szigetek közötti " hajózásra használhatta, másik ré­szét pedig felajánlotta a szövetsé­geseknek. így kedvezményes biz­tosítási feltételek mellett magas hadiszállítása díjak ellenében felhasználás tervszerűsége.. — Tudod mit? Mond el ezt te a tanácstagi beszámolón — szólt közbe városatya-barátom. — Ter­mészetesen helyettem. Én meg majd cikket írok arról, hogy sok eredményünk mellett vannak még hibáik, például: a lelkes he­lyi kezdeményeseket olykor megöli a bürokrácia, eltemeti a papírtenger... — A teljes egészet tekintve, nem ez a jellemző ... — Ez világos! Csak azt tessék megérteni, hogy az én tanácstagi körzetem lakói első-másod- és harmadsorban sem városméretek­ben gondolkodnak, hanem spécid azt nézik, hogy felépül ~e az a négy fal vagy nem, korrigálja-e a pénzügyi osztály a másodszorra is tévesen kivetett adót, javul-e vagy sem a kenyér minősége, mi­ért mondják azt hogy kimerült a cserépkályhaépítési keret, ami­kor a szomszéd lakónak nemcsak újat raktak, de boylert is felsze­reltek ... és így tovább? Mindig örülök a szép, tartalmas, globális beszámolóknak és terveknek, de én azokról csak akkor tudok be­szélni a körzetemben vagy a ta­nácstagi fogadónapon, ha konkré­tan megmondhatom, hogy mindaz a globális-szép miként realizáló­dik nálunk, a mi utcáinkban. — Egy kicsit leszűkült szemlé­let ez, nem? — Lehetséges. De én ezen a le­szűkített hdyen vagyok tanács­tag. — Mi lenne hát a teendő? — Olvasd is az újságot, ne csak írd. Benne van. Minden kis és nagy vezetőnek még közelebb kell kerülni az emberekhez, a mindennapi problémákhoz. Még közelebb! Alii „csak elvileg” irányít, dveszik a köznép számára, ha mégakkorra funkciója van is. „Ne menjünk a részletekbe, kedves elvtársam, azt majd az osztályommal letárgyal­hatja ...” — mondta nekem vala­ki a minap. Otthagytam. Megsér­tődött, de azután utánam telefo­nált, hogy hát izé... valami fél­reértésről van szó. Bizony arról, csak nem az ón részemről, a jól­fésült istenét neki. „Kedves elv- táream...” — „Ne menjünk a részletekbe...” — „Majd az osz­tályom ..Hát csökken tsék le az osztályát fele létszámra, aztán lesz módja a részletekkel is fog­lalkozni. Belefér az idejébe is, a fizetésébe is. Itt megszakadt a beszélgeté­sünk; órájára pillantott és már mennie is kellett egy kezdődő ér­tekezletre. Majd folytatjuk legközelebb. Dér Feren< Megtámadták, pedig nem is ismerték Jogerőre emelték a kétegyház! garázdák büntetését Annak idején részletesen be­számoltunk Dobi György és Csumpilla György bűnperéről. Most emlékeztetőül csak ennyit: A kétegyházi fiatalemberek szep­tember 21-én, a helybeli Utasellá­tóban lerészegedtek. Hazafelé tartva, a sötét utcán találkoztak egy számukra ismeretlen férfivel, aki átutazóban volt Kétegyházán. Leszólították, s annak ellenére, hogy igyekezett kitérni útjukból, ütlegelték, majd beletaszították az út mellett levő tóba. Még akkor is nekimentek, amikor a segély­kiáltásokra odasiető rendőr elő­állította őket November 12dfn tárgyalta a Békés megyei Bíróság a garázdák bűnügyét és mindket­tőjüket egyévi, hathónapi sza­badságvesztésre ítélte. A vádlot­tak enyhítésért fellebbeztek. A január 7-én megtartott fel­lebbezési tárgyaláson elutasítot­ták a büntetés enyhítésére irá­nyuló kérelmet, figyelembe véve, hogy rendkívül gátlástalan, bru­tális módon követte el tettét Dobi és Csumpilla. Az ítélet tehát jog­erőre emelkedett. B. D. Öröklakás, Moszkvics ... í Fiatalok táborozási sorsiegye A KISZ KB Titkársága 1968. március 7-én a járási, városi, ke­rületi KISZ- és úttörőtáborok építéséhez, fejlesztéséhez szüksé­ges anyagi eszközök részbeni meg­kelő társaság keleti cigarettaszá’lí- tója lett. Huszonöt éves, amikor már egymillió dollárja van. Kezdettől fogva vonzódott a ze­62 fok fagypont alatt A Szovjetunió területén január néhez. Gyermekkorában még Mbort óriási nyeresél?et hozott ^eje "agf.. hiaefgel *“«« *>«• A Szmirnában megtanult görögül törökül, nagyanyja hatására ango­lul, olaszul, majd később fran­ciául és Argentínában spanyolul. Onassisnak. Ennek köszönhető,; Moszkva k8rayéki crd8kben — hogy 1945-ben a Bethlehem Steel'28 fokot mertek’ a SZIber,ai Túrában, hajogyartol 34 millió dollárért hat* új, 28 OOO tonnás tankhajót ren-is*8a” * bomérS h,g“yszáta 62 ,okra Hamarosan megkapta az argen- delf. majd részt vett néhány ame-♦ sí,Ilyedt fagypont a,á- ^ bldese‘ tin állampolgárságot, majd amikor rikaj ^rsgsög megalapításában,tutoI,ara 1M1'ben mertek> a szabad ég hatalmas hómennyiség az enyhe idő­járáshoz szokott várost valósággal fogságba ejtette. A városi hatóságok minden erőfeszítést megtesznek, hogy a rendkívüli viszonyok közepette is biztosítsák a lakosság zavartalan el­látását. A tadzsikisztáni Ura Thube- ban 23 fok hideget mértek. Uzbegisz­Görögország a Levan teböl mene- amelyek cégére alatt az Egyesült*alatti munkáIatok ideiglenesen szüne- tanban hó takarja a délszaki növény- kült görögöknek állampolgárságot Államoktól 20 millió dollárért 23*telnek# A vadászok azonban a csontig zetet. A hideg mínusz 26 fok. "***■ 1 adott, apja révén megszerezte a ^felesleges” hajót megvett. Ezért, <*ható hideg ellenére rendszeresen ellen- görög állampolgárságot is. Család- ^ert onassis nem volt amerikai!örzik az erdökben feláuitott csaPd*­• r _.. 1 mi'! UrtrP«r nlt-ő __ _ _____ Irat i ának köszönheti, hogy első üz- állampolgár és az amerikai had-*kat- Krasznojarszkban a hőmérő kentben ugyanannyi hó esett, mint Közép-Oroszország vidékein. A Kau­kázus nyugati és északi részén, va­leti sikerei után kinevezték Bue- sereg ^csak^anTerikaT állampolgár-"ganyszála “ mintha csak megbabo- lamint Oroszország déli részén és nos Aires-i görög konzulnak. Ek- na^. a(ihatta volna el ezeket a ha-<snázták volna — napok óta mínusz 49 Ukrajnában hatalmas viharok tombol- kor kezdett érdeklődni a hajózás jókat, 1953-ban az Egyesült Álla-1,okot mutat- I ta*. Szélvihar korbácsolta tel az azo­iránt. 1932-ben a gazdasági világ- mákban csalás vádjával perbe-* >’Tél” tábornok délre is elvezényel- vi-tenger vizét, s a hatalmas erejű válság idején Onassis Kanadába fogták. Az USA legfelsőbb vádha-Ja „hóhadait”. Dusanbcban, Tadzsl- hullámok elárasztották Genvicseszka ment és kitűnő üzleti érzékkel hat tósága 1954. február 5-én letartóz- J«úsztán fővárosában Igazi „orosz tél” város utcáit. A veszélyeztetett negye- teherszállító hajót vásárolt, hihe- tatta. Jván: a korábbi 20 fok meleg hirtelen dekből a lakosságot áttelepítették, tétlenül olcsó áron; darabját húszr (Folytatjuk) ♦átváltozott 17 fok hidegre, a leesett j (mti) teremtése céljából — tárgysorsjá­ték megrendezésére hozott hatá­rozatot. ötmillió darab (á: 4 fo­rint) „Ifjúsági Táborozási Sors­jegy” került kibocsátásra 1969. január 5-én. A KISZ KB Titkár­sága a sorsjegyek eladásában köz­reműködő KISZ-bizottságok, alap­szervezetek és úttörőcsapatok kö­zött terjesztési versenyt hirdetett. A tárgysorsjegy főnyereményei a következők: 1 darab három­szobás berendezett öröklakás, 1 darab kétszobás OTP-öröklakás, 1 db Moszkvics személygépkocsi, 1 db Wartburg de Luxe személy- Tas- I gépkocsi, 2 db Trabant Combi személygépkocsi, 4 db 25 000 fo­rintos lakberendezési utalvány, 4 db 20 ezer forintos vásárlási utal­vány, ezenkívül több osztályon­kénti nyeremény, például: robogó, televízió, filmfelvevő g£p, két­személyes külföldi utazás stb. A sorsolást 1969. március 30-án tartják.

Next

/
Thumbnails
Contents