Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-29 / 23. szám

1W9. január 29. 3 SMtda újság Bátaszéken? Január második felében két Bé­kés megyei csoport járt Bátaszé­ken, a Búzakalász Tsz-ben. Az első január 20-án és 21-én, a má­sodik pedig 23-án és 24-én tanul­mányozta az országos hírű terme­lőszövetkezet munkaszervezéssí. Oláh József, a Körösök Vidéke Tsz Szövetség propagandistája kérdésünkre elmondotta, hogy há­rom témában „kutatgattak” a Békés megyei tsz-elnökök, főag- ronómusok és főkönyvelők. Meg­vizsgálták, hogy a komplex nö­vénytermesztési brigádok milyen eredménnyel, milyen hatékony­sággal és milyen gazdaságosan látják el feladatukat A bátaszéki Búzakalász Tsz-ben 1907 holdat tizenkét traktoros gondoz. Kilencszáz hold búzát, 300 hold takarmánygabonát, 147 hold napraforgót és 716 hold kukoricát (szemesnek és silónak) termeszte­nek. öt éve komplex brigádban dolgoznak, ami azt jelenti, hogy a szántástól a betakarításig min­den munkát a 12 traktoros old meg. A növénytermesztési komp­lex brigád kedvező benyomást tett megyénk szövetkezeti veze­tőire. Az állattenyésztésben dolgozók bérezésénél eltértek a hagyo­mánytól. Bátaszéken ugyanis a felhasznált anyagköltség alapján kapják meg illetményüket a te­henészek és a sertésgondozók. 1965-ben a tehenészet anyagkölt­sége a kifejt tej egy literére szá­mítva 2,46 forint volt. Az új mód­szer alkalmazásával 1967-ben az egy liter tej előállításához szük­séges anyagköltséget 1,54 forint­ra csökkentették. Az állattenyésztésben dolgozók kimagasló, jó munkáját nagyban befolyásolják a takarmányos bri­gád tagjai. Ök is komplex mó­don oldják meg feladatúkat. Mun­kaszervezetük nagyban hasonlít a növénytermesztő komplex trak­torosbrigádhoz. Várható, hogy a bátaszéki pél­da alapján már ebben az eszten­dőben megyénk több szövetkezete is áttér a növénytermesztési komplex traktorosbrigád szer­vezésére. Szerkesszen velünk! MIT kérdésnek as olvasók válassolnak as illetékesek 7 Egy hettel ezelőtt tettük közzé először lapunkban, hogy segítő­társnak, tanácsadónak hívunk minden olvasónkat. Azóta egy vas­kos dossziéra való levelet kapott a Szerkesszen velünk rovat és meg tegnap is sokan keresték fel szerkesztőségünket személyesen, vagy telefon utján valmilyen kéréssel, javaslattal. Megígértük, hogy a lehető leggyorsabban reagálunk az olvasók kérdéseire, ezert maris összeállítottunk egy csokorra valót a Szerkesszen ve­lünk rovat heti terméséből. A többi válasszal a kővetkező napok­ban találkozhatnak olvasóink. Ki mehet az NDK-ba? Bizonyára sok fiatalt érdekel a megyében a békéscsabai Kovács Judit kérdésére adott válasz. Le­vélírónk az iránt érdeklődött, hogy mennek-e az idén is fiata­lok dolgozni a Német Demokra­tikus Köztársaságba és hol lehet jelentkezni? Csepregi Páltól, a megyei ta­nács munkaügyi osztályának fő­előadójától kértünk tájékoztatást Eszerint szeptemberben vagv ok­tóberben ismét indulnak fiatalok az NDK-ba. Jelentkezni a megyei tanács munkaügyi osztályán le­het. Azok a 18—28 éves nőtlen (?) férfiak számíthatnak a kiküldés­re, akiknek egyéb eltartási kö­telezettségük sincs. Előrelátható­lag a vasipari szakmában dolgo­zókból, villanyszerelőkből és az ezek mellé betanított segédmun­kásokból állítják össze a külföld­re induló „csapatot” Nem kirakat­téma És ha már az ifjúsági témák­nál tartunk: Riznicsenko Ferenc arra hívta fel a szerkesztőség fi­gyelmét, hogy a békéscsabai, Ta­nácsköztársaság útján levő illat­szerbolt egészen sajátos módon világosítja fel a legifjabb kor­osztályt. Iskolából jövő kisdiákok nap mint nap nagy buzgalommal tanulmányozzák a kirakatba ki­tett használati utasítást, ami egy sereget, a Göring vezette légi­erők két elit egységét, a 4. légi­hadsereget és a 8. légihadtestet, valamint a román fasiszták fő­nökének, Antonescunak legjobb fegyveres erőit, a 3. hadsere­get. Az ellenség, mint a csapdába esett vad, eszeveszetten védeke­zett. A blokád gyűrűje kérlel­hetetlenül egyre szűkült. A dü­höngő Führer kijelentette, hogy mindenért az áruló „szövetsége­sek” a hibásak és nagy hangon tett ígéretet a bekerített hadse­regek kiszabadítására. Felmen­tésükre a sietve összetákolt „Don” hadseregcsoportot vezé­nyelte, amelynek élén Mann- stein tábornagy állt. Az elkép­zelések lényege az volt, hogy Paulus legjobb hadosztályai a szükséges pillanatban megindul­nak Mannstein tankjai irányá­ba, hogy ily módon áttörjék csapataink gyűrűjét. A szovjet parancsnokság hozzáértése azon­ban meghiúsította ezt az elke­seredett kísérletet is. A „Don” hadseregcsoport súlyos vesztesé­geket szenvedve kénytelen volt Rosztov irányába elvonulni. A fő frontszakasz támadásba len­dült csapatainak csapásai alatt egyre inkább nyugat felé tevő­dött át Paulus hadseregének sorsa megpecsételődött. Minthogy utánpótlást nem kaptak, gyorsan „felélték” fűtő­anyag- és lőszertartalékaikat. A hatalmas haditechnika, amellyel olyan bőkezűen látták el a hadsereget, közönséges ócska­vassá vált. Talán még gyorsabban fogy­tak el a hitleristák élelmiszer­tartalékai. A századok konyhá­ján először a tüzérség lovait főzték meg, majd erre a sorsra jutottak a sztálingrádi kutyák és macskák, míg végül a patká­nyok és az egerek következtek. Azt mondják, hogy a németek után egyetlen rágcsáló sem ma­radt a városban. A hitleri főparancsnokság mpg egy kísérletet tett a hely­zet megmentésére. Rövidesen egész légikötelékekben jelentek meg a terhekkel megrakott JU—52-es szállítógépek. A lő­szerekből és élelmiszerekből álló, ejtőernyőkkel ledobott kül­demények rendszerint sikeresen földet értek — a mi csaptaink térségében. Volt ezekben a kül­deményekben holland sajt, fran­cia csokoládé, portugál szardí­nia, német szalonna, amely mel­lesleg gyanúsan emlékeztetett az ukránra. A szállítógépek eleinte vadá­szok kíséretében röpködtek. A távolság azonban a fő frontsza­kasz és Sztálingrád között rö­videsen nagyobb lett, mint a Messerschmidtek hatósugara. A JU—52-esek kénytelenek voltak fedezet nélkül nekiindulni és vadászaink gyorsan elbántak velük... Ezzel eredménytelennek bizonyult Hitler újabb katonai vállalkozása. Az ellenség tábo­rában megkezdődött az éhség. (Folytatása következik) új fogamzásgátló, a „e-fflm” he­lyes alkalmazását taglalja. De visszatetszést vált ki az ilyen áru­propaganda, vagy ha úgy tetszik, egészségügyi felvilágosítás, a fel­nőttek körében is. Egyetértünk Riznicsenko Ferenccel: elég len­ne, ha a kirakatban azt közöl­nék a bolt dolgozói, hogy a szó­ban forgó fogamzásgátló szer kapható és szívesen szolgálnak diszkrét felvilágosítással. Élnek a vétójoggal?! Olvasónk tehát megvétózta az ízléstelen propagandát A vétó azonban manapság egészen más témájú kérdésekben is elhang­zik. Horváth László, a békéscsa­bai művelődési ház főelőadója te­lefonon tette fel a kérdést: Van-e vétójoga a szakszervezeteknek és főleg, élnek-e vele a megyében? A kérdés első felére röviden csak ennyit: a szakszervezetek­nek jogukban áll, hogy kifogást (vétót) emeljenek, ha a munka- viszonyra vonatkozó szabályokat vagy a szocialista erkölcsnek megfelelő bánásmódot valahol, vállalati intézkedéssel megsértik. A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsánál kapott információ sze­rint Békés megyében eddig két alkalommal emeltek vétót válla­lati intézkedés ellen. Az egyik esetben az igazgató — bár elő­zőleg az szb-vel megegyezett a j kérdésben — megtagadta a pré- j mium-kifizetés engedélyezését, pedig az érintett személyek a prémiumfeladatot kifogástalanul végrehajtották. Az ügy nem ke­rült tovább, mert azTgazgató már másnap belátta az szb állásfog­lalásának a helyességét. A másik vita a szociális és kultúralap fel- használásával kapcsolatban me­rült fel. Az igazgató az szb tud­ta nélkül akart bizonyos összeget felhasználni. Végül itt is a szak- szervezet joga érvényesült. Szárazbab ■ borsos áron vetkezetek tői szerezték volna be, ha termett volna elegendő. Az idei tapasztalatokon okulva, ez évben már 1500 mázsa bab fel­vásárlására kötnek szerződést. Ne­hezíti a szerződéskötést, hogy nincs elegendő vetőmag. Éppen ezért tudományos intézetekkel ál­lapodtak meg abban, hogy 1970- re nemesített vetőmagot adnak a megyének. | Megállt az idő Lesz tehát bab, idő kérdése az egész. Reméljük azonban, hogy a várakozás idejét nem azokkal az órákkal mérik, melyek a gyu­lai MÁVAUT-állomást díszítik. Díszítik — mondtuk —, mert mint Nagy Zoltán írja Kétegyházáról, ezeknek az elektromos óráknak semmi gyakorlati hasznát nem látja az utazó. Hetek óta mozdu­latlan a mutatójuk. Pomázi László, az AKÖV meg­bízott műszaki szakosztályvezető­je némi meglepetéssel hallotta tő­lünk Nagy Zoltán panaszát. Cso­dálkozott rajta, hogy a vállalat gyulai dolgozói eddig nem szól­tak. Ezt bizony mi is furcsálljuk, de örömmel nyugtázzuk Pomázi László ígéretét: napokon belül gondoskodnak az órák megjaví­tásáról. Mi fáj az orvosnak? A beteg órák így rövidesen orvosra találnak. Nagyobb baj azonban, ha az ember beteg és nincs a közelben doktor. Sőt még telefon sincs, amin értesít­hetné. A Kulich Gyula lakótele­piek is éppen ezt panaszolják, körzeti orvosuk, dr. Cseflca Lász­ló, a Szabadság tér 12 szám alatti házban lakik, a város központ­jában. Hiába igényelt az elmúlt ősszel telefont, eddig még nem kapott. Szabó Mátyás, a posta távköz­lési üzemének vezetője szerint ez évben körülbelül kétszáz te­lefonigényt elégítenek ki. Az egészségügyi dolgozókét soron kí­vül! Kérésünkre ismét felje­gyezte dr. Csefko László nevét és megígérte, hogy az elsők kö­zött kapcsolják be készülékét a hálózatba. A Kulich Gyula tele­pi igénylőknek sem kell már so­káig várakozniuk. Az ott létesí­tett alállomás üzembe helyezése után, március végén felcsendül­hetnek az első telefonhívások. A költséget a vállalat viseli A békéscsabai Ihász utca lakói nevében Budai István egy má­sik közművel, a földgáz bevezeté­sével kapcsolatban intézett kér­dést szerkesztőségünkhöz. Arra kíváncsi, hogy a lakó vagy a KIK fizeti a szobákba felszerelt gáz­vezetékek költségét. Hegyi Ernő, az ingatlankezelő vállalat műszak- ki vezetője válaszolt a kérdésre: a gázbevezetés költségeit a vál­lalat viseli. A konvektorokat vi­szont a lakóknak kell megvásá­rolniuk, amennyiben nem várják meg a cserépkályhák elhasználó­dását, ami nyolc év. Könnyít a lakók anyagi terhén a vállalat oly módon, hogy a konvektor árából bizonyos százalékot be­számít a lakbérbe. 4) Várjuk az újabb leveleket, te­lefonhívásokat! Címünk: Népúj­ság Szerkesztősége, Szerkesszen velünk! rovat. Telefonszámunk: Békéscsaba 12—035. Személyesen a megyei pártbizottság III. eme­letén, a 13-as szobában kereshet­nek fel bennünket. Az említett szakszervezeti bi­zottságok az üzemi kollektíva érdekében emeltek szót. Mi most a vásárlók érdekében szállunk síkra Szántó Lajosné levele alap­ján. Olvasónk nem érti, hogy miért kell kemény 25 forintot fi­zetnie annak a száraz babnak a kilójáért, amit ősszel még 11—14 forintért árusítottak. Tömösi Károly, a MÉK árufor­galmi főosztályvezetője szerint azért emelkedett 100 százalékkal a száraz bab ára, mert a MÉK- nek nincs raktáron, szabadpiacon vásárolja, mégpedig 23—24 fo­rintos áron. De vajon miért nincs készlet a kedvelt hüvelyesből? Idézzük ismét Tömösi Károly szavait: Babfelvásárlásra a MÉK nem kötött szerződést a terme­lőkkel. Eddig ugyanis ennek a cikknek a termeltetése nem tar­tozott a „profiljába”. A FÜ- • SZÉRT-től és az értékesítő sző­Tizenhat nyelven énekelnek A Magyar Rádió gyermekkórusa Békéscsabán pánul és olaszul. Györgyike egyébként mint előadóművész is óriási tapsot kapott csabai fellé­pésein, hiszen mint hegedűszólis­ta is bemutatkozott. A színházban és a Megyei Mű­velődési Házban megtartott hang­versenyeken sok gyereknek és fel­nőttnek szereztek kellemes él­ményt a gyermekkórus művészei. A Bartók, Kodály, Lassus, Palestrina, Mozart, Schumann és mások műveiből összeállított műsor bemutatásakor igazi mű­vészeknek tapsolt a közönség még akkor is, ha ezek a művészek csak tízegynéhány évesek és rövid nadrágban léptek a pódiumra. (brackó) Hétfőn és kedden, két nap alatt négy hangversenyt adott a Ma­gyar Rádió és Televízió Gyer­mekkórusa Békéscsabán. A világ­hírű és világutazó rövid nadrágos, térdzoknis együttes amúgy is él­mény számba menő csabai szerep­lése azért is figyelemreméltó, mert annak idején éppen váro­sunkban lépett először nyilváno­san a közönség elé. Mikor volt ez? — kérdeztük a gyerekek Vali nénijétől, Botka Valériától, aki Csányi Lászlóval együtt már évek óta dirigálja az ifjú művészeket — Pontosan 1956. május 13-án — vágja rá habozás nélkül, de ar­ra már nem tud pontos választ adni, hogy legközelebb melyik or­szágban lép fel az együttes. Sok meghívást kapnak és a rádiófel­vételek is köteleznek. Legutóbb Japánban jártak és a kéthónapos turné a „felkelő nap” országában nemcsak egy életre szóló élményt jelentett a gyerekeknek, hanem alapos fizikai megterhelést is. A Jókai Színházban tartott hét­fő esti bemutató szünetében meg­interjúvoltam a gyermekkórust alighanem legfiatalabb, de min­denképpen legkisebb tagját, Bácsi Györgyit. A kilencéves, szőke, frufrus kislány válaszait jóformán csak az igenre és a nemre korlá­tozta, ám annyit sikerült meg­tudnom tőle, hogy jeles tanuló, csak számtanból kapott négyest és természetesen nagyon - nagyon szereti a zenét. Japánban megta­nult evőpálcikával enni, s csak­úgy, mint a többi társa, a magya­ron kívül tizenhat nyelven éne­kel, többek között flamandul, ja­Nívójntalom a Szabó csalódnak Dr. Kiss Kálmán, a Magyar Rá­dió és Televízió elnökhelyette­se kedden fogadást adott a Szabó család című műsor alkotóinak, a szűkebb családot, megszemélyesí­tő színművészeknek és a műsor gondozóinak tiszteletére az 500 adás alkalmával. A fogadáson részt vett Tömpe István, az MRT elnöke is. A júniusban immár 10. évfordulóját ünneplő Szabó csa­lád meghívott képviselőit a rádió elnöksége nívójutalomban is ré­szesítette. A jutalmazottak nevé­ben Gobbi Hilda Kossuth-díjas színművésznő és Liska Dénes író mondott köszönetét.

Next

/
Thumbnails
Contents