Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-28 / 22. szám
1969. január 28. 3 Kedä Jó volt as elmúlt esztendő, de lehetett volna jobb is,.. Huszadik évét zárta a kondorosi Lenin Tsz Előszói 1948-ban próbálkozott tíz család termelőszövetkezet alakításával. Mivel akaratuknál, fizikád erejüknél, s 70 holdnyi haszonbére» földjüknél egyebük nem volt, csakhamar széjjel szó- ródtaik. Aztán újra nekirugaszkodott kilenc család, s az ő helytállásuk nyomán alakult ki a mai, csaknem 5 ezer holdem gazdálkodó kondorosi Lénán Tsz. Az alapító tagok közszeretetnek és megbecsülésnek örvendenek. Sallai Ferenc is, aki másodszor is ott volt az alapítók között. Türelmesen, a kezdeti nehézségeket megértőén dolgozott a többi alapító taggal, Kocsis Istvánnal, Domokos Istvánnal, Kolompár Pállal, Réda Mihállyal, s azok feleségeivel, családtagjaival együtt A szövetkezetbe vetett reményük és akaratuk erősebb volt azoknál a megrázkódtatásoknál, amik a szövetkezetei érték. A két évtizedből ugyanis másfél évtized alatt Békéscsabai társastáncosok sikere Orosházán Orosházán, a Petőfi Művelődési Ház a városi tanács dísztermében társastánc-versenyt rendezett, melynek kétnapos programjában a békéscsabai megyei művelődési ház társastánc klubjának tagjai is részt vettek. A színvonalas versenyen budapesti, szegedi, dunaújvárosi és gyulai táncosok is szerepeltek. A D/2-es kategóriában a békéscsabai Gajdács Pál—Hra- bovszki Márta páros lett az első, a Zelenyánszki András—Ledzényi Ilona páros a harmadik, Konczos Pál és Lakatos Gabi az ötödik. A C osztályosok versenyében a békéscsabai Erzsiák Pál—Bagyin- ka Judit páros szerezte meg a második helyet, a B osztályban pedig a Kokavecz Mátyás—Németh Krisztina pár lett a második. A fiatal Kokavecz—Németh páros sikere nagy meglepetés, és Nyíri Lajos tánctanár, a táncklub vezetőjének véleménye szerint az úttörőkora óta együtt táncoló pár még nagy sikerek várományosa. szerutánpótlást a harcolóknak. Az ügyes volgai halászok éjszakánként merészen útnak indultak, hogy eljuttassák értékes szállítmányaikat, de korántsem jutott el mindegyik a célhoz. A hadtápszolgálatnál / szinte egyenként számon tartották a lövedékeket és az aknákat, úgyszintén a meglehetősen sivár és egyhangú élelmiszertartalékot. Mi is nagyon jól tudtuk, milyen állapotok uralkodnak a folyó partjain. Hadseregünk, a 64. hadsereg (amelyet a sztálingrádi csata után 7. gárdahadseregnek kereszteltek át) papíron egész sereg hadosztályból állt. Egy-egy hadosztályban azonban nem szolgált több ember, mint egy hadilétszámú zászlóaljban, a ténylegesen harcképes katonák száma pedig még ennél is kevesebb volt. Ezért néztünk olyan értetlenül egymásra, amikor meghallottuk a parancsot: „Támadni!” Az offenzíva előkészületei jóval az X nap előtt, még szeptember közepe táján megkezdődtek. Valahol a Volga alsó folyásvidékén az éjszaka leple alatt és a legszigorúbb konspiráció keretei között friss hadosztályokat, tüzérségi és páncélos hadtesteket irányítottak át a másik partra. A bal parton egyre gyűltek az új típusú harci repülőgépek gondosan álcázott kötöbb volt a közös fejlődésben az apály} mint a dagály. Lényegében öt-hat évvel ezelőtt fordult a gyarapodás, a mind nagyobb jólét útjára a szövetkezet szekere. Azóta I a megye legjobb közös gazdaságai között emlegetik a nevét. Jó hírnevét tovább növelte a tavalyi sok elemi csapás ellenére is, amikor Brachna Mihály szavait idézve „Nagyon gondterheltek voltak az arcok, Nem reméltük, hogy ilyen jó eredményeket érjünk el, s nemcsak a növénytermesztésben, hanem a korábban sokat ostorozott áHatte- nyésztésben is. Szó se róla, töretlen volt a tagság szorgalma, de a vezetőség hozzáértése, jól mozgósító és ^irányító tevékenysége nélkül nem zárhatták volna ilyen közmegelégedésre az évet” Molnár Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság munkatársa is elismeréssel nyugtázta a szövetkezet I eddigi és tavalyi gazdálkodását. A megyében eddig nem igen hallott, csaknem 293 mázsás holdanként! cukorrépatermést. Azt, hogy a legjobb átlagok között van a holdanként! 19 mázsa, búza, 29 mázsa kukorica, 45 mázsa kender és 31 mázsa lucemaszéna termésük is. Az állattenyésztés is nagyszerű számokat összes! the- tett: az 1960. évi 13.9 millióval szemben 18,3 millióra alakult a bevétele. Ezeknek, s a jövedelem növekedésének hatására joggal mondotta Viczián Jánosné, hogy ez a harmadik olyan zárszámadás, amellyel I igazán elégedettek a tagok. zetői jó együttműködésének is köszönhető ez. — Szinte szokatlan, számomra ez a felmagasztalás, azért, mert még sok a hiba — jelentette ki felsorolásában Weigert Mihály. Aztán sorolta mindazt, amit ő a gazdaság irányításában hibának tart, amikről azonban csakhamar kitűnt, hogy azok nem egyebek, mint hangulatrontó rágalmak. Az sugalltotta vele mindezt, hogy nem kap szalmát a közösből. telékei. A megadott időpontra a délnyugati, a doni és a sztálingrádi frontok csapatai elfoglalták kiinduló állásaikat az ellentámadás megkezdésére. Az offenzíva lényege az volt, hogy a Sztálingrádtól délre fekvő tavak vonaláról és északnyugatról mért nagy erejű csapásokkal meg kell semmisíteni az ellenfél erőinek zömét. Olyan gondos alapossággal, annyira kifogástalanul végezték el a hatalmas előkészítő munkát, hogy az el- lenoffenzíváról csupán néhány órával a hadművelet kezdete előtt értesültünk. Nem is szólva persze az ellenségről, amelyet váratlanul ért az ellentámadás... Magától értetődik, hogy azon az éjszakán, amikor a 64. hadsereg a másnap kezdődő ellen- offenzívára készült, senki sem hunyta le a szemét. Senki sem titkolta izgalmát és szüntelenül óráinkra nézve tartottuk számon: mennyi van még hátra az X óráig. És egyszeriben a szürke, hajnali félhomályt óriási tűzfolyam világította meg, sok ezer különböző kaliberű ágyú szólalt meg. Egyidejűleg a Volga felől motorok nehéz zúgása hallatszott: egymást követő hullámokban megjelentek a bombázók. Kezdetét vette a történelmi jelentőségű támadás. (Folytatása következik) Amikor vehetett volna, áütiioötog nem volt pénze. Egyesek szerint azért nem, mert 50 munkanapot sem dolgozott végig a közösben tavaly. Túlméretezett háztáji állatállományával volt inkább elfoglalva. Nem élt az erejüket 1 nem kímélő tagok között, nem , láthatta az aszály közepette a | gondterhelt arcokat, s azt az erőieszi test, amelynek árán a felma- gaeztatt eredmények szülöttek. Durva kirohanásokat intézett * szövetkezet vezetői és tagjai eilen a jubileumi ünnepnek indult zárszámadása közgyűlésen — egy kis szalma miatt. Azok ellen, akik a kezdeti években még a kevés kenyérnek valóért sem emeltek szót, akiket a tavalyinál sokkal szerényebb eredmények is újult erőre és mind nagyobb szorgalomra sarkalltak. Most is így van ez. A vezetőség zárszámadási beszámolója szinte minden gazdasági mutatónál hangsúlyozta, mennyivel lehettek volna ezek jobbak és hogyan akarják jobbá tenni a jövőben. I I hozzászólók sem csak magasztaltak, Brachna Mihály is követeli» * gépi munka és a gépjavítás szigorú ellenőrzését Egyrészt azért, mert költségesnek találja, másrészt azért, mert az éjjeli műszakok közben ráérős hangulat uralkodott tavaly is a traktorosok egy részénél. Az ilyesmit és sok minden mást, csakis a nap-nap ismétlődő közös tevékenység közben Miét észrevenni, s az eredmények elérésén teljes erővel fá- radozóktól nemcsak szívesen veszik, hanem el is várják az általuk észre vett hibák feltárását A ahogyan most egy nagyon eredményes esztendőt záró közgyűlésen többen is tették. K. I. Tizenháromillió forint jövedelemtöbblet öntözéses szaktanácsadásból A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság területén az elmúlt évben 5900 holdon vállaltok öntözéses szaktanácsadást a szakemberek. A mezőgazdasági üzemek az évvégi számvetéskor kimutatták: a szaktanácsadásra leszerződött te. rületen 13 millió forint érték volt a többlethozam. A jó eredmények láttán az új esztendőre újabb termelőszövetkezetek jelentették be igényüket a szaktanácsadásra. Többek között a ger- lai, a körösladányi, a sarkad kérész túri termelőszövetkezetek szeretnék igénybe venni a szaktanácsadást A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság azoknak a kollektív gazdaságoknak ajánlja a szaktanácsadás igénybevételét, ahol saját szakemberrel nem rendelkeznek. A vízműtársulatoknál levő öntözéses szakemberek 50 százalékos dotációt kapnak a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságtól, akik szaktanácsadást vállalnak az öntözés területén. Ezzel is segíteni kívánja a Vízügy a szakszerű, jól jövedelmező öntözéses gazdálkodás kiterjesztését. Hozzátette. hogy nagyrészt a szövetkezet párt- és gazdasági verágalmat viszont — nagyon helyesen — visszautasítják, mint Egymillió kacsatojás 1SO ezer liba egy ú j víziszárnya.% - telepről A békési Október 6 Termelőszövetkezet a Szikrai Állami Gazdaság lakitelepi üzemegységében bérelt egy ideális környezetben levő víaszárnyas-telepet. Az „első lakókat” — 12 ezer törzskacsát — már beköltöztették. Ebben a szezonban 1 millió kacsatojást várnak s ennek értékesítésére már megkötötték a szerződést. Ezenkívül 150 ezer libát nevelnek itt fel. 100 eeaet pecsenyelibaként, a í Egy-kettő a H a valaki vásárolni megy — legyen egyszerű házáasz- szony vagy vállalati beszerző — és a listára följegyzett húsz cikk közül akár csak egyet-kettőt is nem talál meg, a hiány miatt érzeti; hosszúsága százszor nagyobb, iránt elégedettsége, hogy csaknem minden szükségeshez hozzájutott. Ez egészen természetes, arról nem is szólva, hogy a hiány esetleg a megszerzett áruk jó felhasználását is kérdésessé teheti. Ezeket azért bocsát, juk előre, nehogy bárki is túlzottnak ítélje, amit a szükségletek szerinti termelésről, a vállalatok úgynevezett piacérzékenységéről, ma, egy esztendővel a reform bevezetése után, elmondhatunk. Tagadhatatlan, hogy akár a fogyasztási cikkek, akár a termelőeszközök, beruházási áruk kínálata jelenleg lényegesen közelebb áll a kereslethez, mint az elmúlt években. A reform tehát, amint vártuk, miközben megszüntette a kötelező vállalati tervszámokat, jóval arányosabb^ tervszerűbb népgazdasági fejlődést indított el, mint amilyet a gazdaságirányítás korábbi rendszere lehetővé tett. A cél azonban nyilvánvalóan az, hogy az említett „húsz” közül az az „egy-két” hiány is mielőbb megszűnjön, és a vállalati termelés a legmesszebbmenőkig a mindenkori kereslethez alkalmazkodjék. A piac tökéletes hatását a vállalati termelő- munkára számos tényező, körülmény korlátozhatja. Itt csupán néhányra térünk ki a legfontosabbak közül. Ä legtöbb nehézséget az eä- ** múlt esztendőben e téren egynémely termelői ár okozta. Ezekbe a kezdeti termelői árakba ugyanis igen sok esetben annyi nyereséget kalkuláltak bele — vagy legalábbis, ez derült ki utólag —, ami már érdektelenné tette a vállalatokat, hogy újabb, keresettebb cikkek gyártásába fogjanak, s általában tüzetesebben kutassák, mi iránt növekszik különösebben a kereslet. Ez a laza árukalkuláció nagyon is alkalmas arra, hogy eltompítsa a termelők piac iránti érzékenységét, különösen, ha olyan pénzbőséggel párosul, amilyent a vállalatok — a kezdeti biztonság érdekében — tavaly élvezhettek. Az idén azonban — amint a pénzügyminiszter is ecsetelte az országgyűlésben — már lényegesen változik a helyzet, a vállalatoknak, az újabb intézkedések összhatásaképpen, keményebben és figyelmesebben kell dolgozniuk a nyereségért, sokkal érzékenyebben kell reagálniuk a kereslet minden rezdülésére. Egyik esetben a csökkent érdeklődés miatt, a másikban a vevő megtartása érdekében nyúlnak majd a vállalatok az árcsökkentés eszközéhez, vagy — hasonló meggondolásból — újabb, vonzóbb termékek gyártásának megkezdéséhez, amelyek jobb árral, több nyereséggel kecsegtetnek. A hangsúly az erősödő gazdasági kényszetóbbit pedig huslibaikém értékesítik. A békési Október 6 Tsz ví- ziszámyas- telepén nevelt libákból a BOV orosházi üzemében készül a különböző áruféleség. A tervek szerint ebben az evben i mintegy 18 naiíiió forint bruttó bevételt hoz a víziszámyas-telep, de a tiszta haszon is meghaladja a másfél millió forintot. í *húsz közül ion van, amely állandó velejáró, ja, ösztönzője lesz a vállalati munkának. I lyen értelemben szoktuk volt magyarázni egyes apróbb fogyasztási cikkek, tömegáruk krónikus hiányát, mondván: rossz áruk van, ezért nem érdemes velük a gyáraknak foglalkozni. Csakhogy ez au. okoskodás részben tévesnek bizonyult, az új ármechanizmus sem szüntette meg egy sor ilyen cikknek a hiányát Egyszerűen azért nem, mert az ár önmagában még nem teszi vonzóvá egy új cikk gyártását az üzem számára, ha adottságai egyébként nem teszik erre alkalmassá: mert esetleg amit nyer a réven, elveszíti a vámon. Ahogy azonban majd az új mechanizmus mind teljesebb érvényesülésével rugalmasabbá lesz az egész termelő-apparátus, mindegyre kiválnak majd átok a termelői egységek, amelyek a legalkalmasabbak egy-egy valóban keresett új vagy nem is új termék gyártására. Sőt napirendre kerülhet új szövetkezeti, tanácsi üzemek alapítása és egy-egy nagyobb gyár új leányvállalatot alapít határozottan azzal a céllal, hogy bizonyos, jól felmért szükségleteket kielégítsen. A szocialista vállalkozásnak ez a fajtája ugyan még a jövő zenéje, de a jelek szerint már a közelebbi jövőé. Az említett érzékenység a piac, a fogyasztó viselkedésére azonban, a gazdasági ösztönzők kifogástalan működése mellett sem teljesen spontán folyamat eredménye; mint sok egyébre, erre is föl kell készülni, meg kell teremteni hozzá a szükséges szervezeti és személyi feltételeket. A piac szüntelenül változó jellegzetességei nem olvashatók ki a meteorológiai jelentésekből — bár nem érdektelen azokat sem tanulmányozni — a szükséges piacismeret megszerzése ma már igen fejlett, sokágú tudomány és gyakorlat, amelyet el kell sajátítani, majd helyesen alkalmazni kell. És ez még csak az egyik fele a dolognak, hiszen nem kevésbé fontos a piac befolyásolása, amelynek korszerű eszközei éppúgy bonyolultak és változatosak. Mindez nélkülözhetetlen a korszerű szocialista vállalat hatásos fegyverzetéhez, amely hozzáértő alkalmazással fokozatosan még teljesebb egyensúlyt teremthet a népgazdaság valamennyi szektorában, persze nem statikus, hanem szüntelen mozgásban levő, dinamikus egyensúlyt. II z a körülmény, hogy a re- ““ form már az első esztendőben számos területen növelte ezt az egyensúlyt, semmi esetre sem lebecsülhető eredmény. Hát még ha a felsorolt — és fel nem sorolt — tényezők, eszközök is erőteljesebben érvényesülnek majd —. akkor fog csak igazán kibontakozni szocialista gazdaságunk igazi ereje, életrevalósága. b. j.
