Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-06 / 3. szám

HMM). Január 5. 3 Vasárnap Szovjet villamos energia Magyarországnak főbb éves nagyszabású munka befejezése után, december 29-én érkezett meg Magyarországra a szovjet áram, azon a 400 kilo­voltos távvezetéken, amely hazánkat Munkácson keresztül összeköti a Szovjetunió villainosenergia-hálózatával. Képün­kön: Utolsó ellenőrzések az új szovjet—magyar villamos táv­vezeték üzembe helyezése előtt. (MTI-fotó — Hadas János felvétele) Tanácskoznak a békéscsabai fűtőház szocialista brigád vezetői A MÁV békéscsabai vontatási főnöksége január 16-án délután rendezi meg a szocialista brigád­vezetők tanácskozását. Ezen az értekezleten értékelik a mozga­lom tízéves tapasztalatait, elért eredményeit, majd ennek alapján kidolgozzák az elkövetkező idő­szak feladatait. A magánerejű lakásépítkezés helyzetének vizsgálata Van-e elég közművesített te­lek? Milyen fokú az építkezési helyek előkészítése? Hogyan szer­vezik a koncentrált építkezése­ket? — ilyen és hasonló kérdé­sekre keresnek választ a népi el­lenőrök, akik most készítik elő a magánerőből történő lakásépítke­zés helyzetének vizsgálatát. A vizsgálat kiterjed a telekvásárlás, építőanyag-ellátás problémáira. zik, jellegzetes képet adva az egész városnak. Este hét óra után a svájci légi- társaság lökhajtásos gépével re­pültünk tovább Teheránba. Meg­érkezésünkkor a magyar követ­ség kereskedelmi tagozatának vezetője ég az a perzsa szakem­ber várt bennünket, aki az egész gazdaságfejlesztésért felelős. Szállást a Sina Hotelben bizto­sítottak számunkra. A Sina Ho­tel minden tekintetben modern szálló. Kertjében kényelmes, hűs vizű uszoda nyújt enyhülést az augusztusi hőségben. Teherán modern, kétmilliós város. Terei, parkjai, a járdák melletti nyitott csatornák a legújabb idők alko­tásai. Égbe nyúló betonpaloták, széles utak mindenfelé. Néhány hosszú kendőbe buraolt nőn kí­vül csak az arabhoz hasonló per­zsa feliratok árulkodnak arról, hogy nem Európa valamely nagy-, városában vagyunk. Emeletes au­tóbuszok, gépkocsik tömege, a jellegzetes narancssárga színű ta­xik hatalmas forgalmat bonyolí­tanak le. Füst sokkal kevesebb, mint pl. Pesten. A város belse­jében nincsenek gyárak és olaj­jal működő járművek sem közle­kedhetnek. Megérkezésünk másnapján a földművelésügyi miniszter he­lyettese, következő napon maga a miniszter fogadott bennünket, örömüket fejezték ki a magyar szakküldöttség megérkezése fe­lett és egyben reményüket is, hogy munkánk sikeres lesz. (Ezt egyébként magunk is őszintén reméltük). Ebédelni a Paprika nevű vendéglőbe mentünk, mely­nek tulajdonosa egy magyar származású idősebb asszony. Az ebéd egyáltalán nem volt magya­ros, de választék bőven volt. Igaz, az árak magyar viszonylat­ban meglehetősen borsosak (egy egyszerűbb ebéd ára 70—80 Ft- nak felel meg). Ha takarékos­kodni akartunk, akkor vala­melyik büfében ettünk tejet, joghurtot, rántott velőt stb. A magam részéről gondosan kerül­tem a birkahúst és a rizst, mert tudtam, hogy iráni tartózkodá­sunk későbbi szakaszában úgyis ez lesz a fő táplálékunk és nem nagyon rajongok értük. Délután a Melti bank páncél-pincéjében megtekintettük a koronaékszere­ket. Csodálatos drágakövek, fel­becsülhetetlen értékű fejdíszek, övék, kardok a hatalmas helyi­ség üvegszekrényeiben. Láttuk a .,páva-trónt” is, ezt az Indiából származó csupa arany és drága­kő borítású alkotást, melyen a perzsák uralkodója trónol ünne­pélyes alkalmakkor. Van itt egy arany földgömb, mely kb. 30 kg súlyú és a világrészek különféle drágakövekkel vannak rajta ki­rakva. Itt őrzik a világ egyik legnagyobb gyémántját, a Darja- je nur-t (a fény tava), mely a. angol királyi koronába beépített Kuh-e nur (a fény hegye) párja. Az üvegszekrényekben tálcákon ömlesztve a rengeteg igazgyöngy, gyémánt és egyéb drágakő. Káp- rázó szemekkel léptünk ki is­mét a napfényre, majd az Archeológiái Múzeumba autóz­Áz üzemi demokrácia fejlesztésének szükségessége A szocializmus legfőbb jel­legzetessége, hogy ez a munka társadalma. Ezért az üzemi vagy vállalati demokrácia fő tartalmát az adja, hogy a dolgozó tömegeket bevonjuk a vállalat irányításába, ellenőrzésé­be és tapasztalataikat, vélemé­nyüket, javaslataikat hasznosít­juk a gazdálkodásban. A vállalati, üzemi demokrácia érvényesülése az új gazdaságiié, nyitási rendszerben politikai _es gazdasági szempontból egyaránt rendkívül fontos, mivel a válla­lati demokrácia része a szocia­lista demokráciának és a gazda­sági élet Irányításának formája. A szocializmus építése során sajátos helyzet alakult ki. Tár­sadalmi méretekben vitathatat­lan a munkásosztály vezető sze­repe, de ugyanakkor olyan el­lentmondás keletkezett, hogy a vállalati munkáskollektívák, az egyszerű munkások kevésbé ér­zik e szerepüket. Az üzemi de­mokrácia teszi lehetővé, hogy a fenti ellentmondást feloldjuk, az üzemek dolgozói részt vegyenek az őket érintő kérdések eldönté. seben és valóban tulajdonosok­nak érezzék magukat. Ezért na­gyon fontos, hogy a párt IX. kongresiszusának határozata alapján a korábbi direkt irányí­tási rendszerről szembeállítot­tuk a közgazdasági eszközökkel való irányítást és a döntési jog­körök decentralizálását. Az üzemi demokrácia lényege tehát az, hogy a vállalat dolgozóit közvetlenül vagy közvetve — képviselőik útján — bevonjuk a termelés irányításába, egyes kérdések eldöntésébe. Közvetlen módon a gazdasági vezetésbe való bevonás fontos eszköze me­gyénk üzemeiben is a termelési tanácskozás, ahol a dolgozók személyesen vannak jelen a kér­dések megvitatásánál. A veze­tők többsége ma már nálunk is felismerte a termelési tanácsko­zások jelentőségét, ü emcsak azért tartják meg, ” mert elő van írva, hanem azért, hogy a dolgozók vélemé­nyét, javaslatait a vezetésiben felhasználják. Tapasztalataink szerint a termelési tanácskozá­sok ott érik el valódi cél inkát, ahol a vezetők őszintén feltár­ják a nehézségeket és az él­tünk. A régi perzsa művészet kőbe vésett emlékei, Darius di­csőségét hirdető feliratok, kü­lönböző szobrok idézik a több ezer éves történelmet, melynek szomorú szakasza a sok évszá­zados arab uralom volt. Az iz- lám szigorú, fanatikus törvé­nyei megállították a fejlődést. I A lakosság felvette a mohame­dán vallást, a régi perzsa val­lás szinte emlék nélkül elpusz­tult. Az urak, a papság korlát­lan hatalmat élvezett, a nép sa­nyarú körülmények között ten­gődött. Az évszázados elmara­dottságot csak a legutolsó di­nasztia és főleg a jelenleg ural­kodó sah próbálta felszámolni. Irán hatalmas olajkincse meg­adja az anyagi lehetőséget a fejlődésre és az uralkodó igyek­szik is ezt jól kihasználni. Föld­birtokreform, oktatási reformok, nagy erőművek építése lendüle­tesen viszik előre Irán gazda­sági fejlődését. A legkisebb fa­luban is megtaláljuk a tanító­kat, akik mint katonák az or- f szág minden részébe elvezényel- i ve munkákolnak az írástudat-1 ’anság megszüntetésén. Egészségügyi téren is nagy al haladás. A városok csatornázása, I az ivóvíz-kérdés megoldása, aj malária és más fertőző beteg-1 ségek elleni küzdelem minden-! felé szép eredményekkel jár. I (Folytatjuk) Dr. Czike Kálmán, a szarvasi ÖRKI tudo­mányos munkatársa hangzott javaslatokat figyelem­be veszik, megvalósítják vagy ha ez nem lehetséges, ezt nyíl­tan megmondják. , Az üzemi demokrácia fejlesz­tése érdekében, a dolgozók köz­vetlen bevonásán túl, bizonyos kérdések eldöntése csak képvi­seleti úton történhet az üzemek­ben. Esetenként ugyanás a vál­lalati munkáskollektíva minden egyes tagjának részvétele egy- esy ügy eldöntésében a dolgozók nagy száma miatt egyszerűen lehetetlen. Ilyenkor a dolgozók közvetlenül nem vesznek részt a döntésben, vitában, ellenőrzés­ben, hanem az általuk megvá­lasztott vezető testület. A szak- szervezetek jogai és kötelessé­gei tulajdonképpen az általuk képviselt dolgozók jogai és kö­telességei. A szakszervezetek jo­gainak bővülésével nőtt a dol­gozók joga, s ezáltal az üzemi demokrácia. önálló döntési jogcal rendelkeznek a dolgozók szociális, kulturális ellátottsága kérdéseiben, más kérdésekben egyetértési, ellenőrzési, illetve vétójoggal. Ezekkel a jogokkal a dolgozók — képviseleti szervei­ken. keresztül — egyre nagyobb hozzáértéssel élnek. Politikailag jelentős intézkedés, hogy az üzemi szakszervezeti szervek véleményét ki kell kérni a vál­lalat igazgatóiának és helyette­sének megítélésében, megerősí­tésében vagy leváltásában. Csak helyeselhetjük azt a mód­szert, amely feltétlenül az üze­mi demokrácia növelése irá­nyába hat: a jogköröket decent­ralizálják és így a döntések a kisebb kollektívák hatáskörébe kerülnek. juj a már a megye több üze- mében úgy oldják meg a jutalmazásokat, hogy a rendel­kezésre álló keretösszegeket. a vállalat vezetője a társadalmi szervekkel egyetértésben leadja a kisebb gazdasági egységeknek, műhelyeknek. Az ottani gazda­sági vezető a megfelelő partne­rekkel, szakszervezeti műhely­bizottsági, párt- és KlSZ-alap- szervezeti titkárral vagy még kisebb egység esetén bizalmi­akkal tesz javaslatot a jutalma­zásra és maga a kollektíva — amely együtt dolgozik vele — dönt a kérdésben. így azok kap­ják a jutalmat, akik legjobban megérdemlik és nem esetleges szubjektív vélemény alapján ér­demtelenek. De hasonló elveket alkalmaznak egyes üzemeknél a kitüntetéseknél is. Az új gazdaságirányítási rend_ szer bevezetésének irányelvei szerint növelni kell az egysze­mélyi felelősséget. Ez a válla­lat önállóságától függően egyre jobban érvényesül. Ugyanakkor arról beszélünk, hogy fejleszte­ni kell az üzemi demokráciát. Ezt sokan ellentmondásosnak tartják és azt mondják: ha az igazgató nagyobb hatáskört kap — hiszen ő az egyszemélyi fele­lős vezető —, akkor hogyan nő­het az üzemi demokrácia? Az egyszemélyi vezetés, a fe­gyelem és az üzemi demokrácia szervesen összetartoznak, felté­telezik egymást. Az egyes kérdé­sekben — akár a kollektíva, akár képviseleti szerve jogosult a döntésre — lehetnek és van­nak is viták. Azonban ez csak a döntés meghozataláig engedhető meg. Az elfogadott döntés ope­ratív végrehajtása az egyszemé­lyi felelősség alapján a gazda­sági vezetés feladata. Ha ez nem így lenne, akkor az üzemi de­mokrácia ürügyén a termelés vitafórummá alakulna, mind gyakoribbá válna a felelőtlen­ség, a fegyelmezetlenség. Az üzemi demokrácia nem azonosít­ható semmiféle liberalizmussal, lazasággal megyénk üzemeiben sem. Nem engedhető meg, hogy mindenki azt tegyen és azt mondjon, amit akar — ha már egyszer a döntés megszületett. Nem engedheti meg senki ma­gának, hogy ha a végrehajtás­ban elkövetett fegyelmezetlen­ségért felelősségre vonják, akkor azt mindjárt az üzemi demok­rácia „megsértésének” vagy hi­ányának kiáltsa ki. A z a tapasztalatunk, hogy az " egyszemélyi felelős vezető azon kérészül is segítséget kap a kollektívától, hogy ha a dön­tés meghozatala előtti vitában a dolgozók személyesen vagy kép­viseletük útján részt vettek, mi­vel így jobban magukénak ér­zik annak végrehajtását. A vállalati kollektíva vagy an­nak képviseleti szervei a párt­szervezet, szakszervezet bíráL. hatja a vezetők tevékenységét. Egyrészt akkor, amikor az egy­személyi felelős vezető beszámo­lási kötelezettségének eleget tesz, másrészt akikor, amikor a kine­vezésre jogosult szerv vezetője kikéri — mivel kötél ea kikér­ni — a megerősítés vagy fel­mentés kérdésében az Illetékes pártszerv vagy szakszervezet véleményét. A bírálatnak ez a joga azonban nem zárhatja ki a határozatok, illetve a döntések végrehajtásának fegyelmét Elvétve az üzemi demokrácia elfojtása, a jogkörök megnyirbá­lása is előfordul megyénk üze­meiben, Erre lehet következtet­ni olyan jelenségekből, amikor nem szórványosan, hanem töme­gesen fordul elő, hogy egy-egy vállalatnál a törzsgárdához tar­tozó szakmunkások, műszakiak igyekeznek más vállalathoz ke­rülni. Persze ennek lehetnek ke­reseti, a szociális ellátottságban tevő hiányosságok is okai. De amikor a vállalatnál a szociális feltételek jók, jó a kereset, a nyereségrészesedés biztosítva van és a dolgozók mégis elmen­nek, ott majdném biztos, hogy baj van az üzemi demokráciá­val, baj van a dolgozókkal való bánásmóddal, baj van a dolgo­zók véleményének meghallgatá­sával. A z üzemi demokrácia fogai­” mának és tartalmának ér­telmezése körül még jelenleg is sokféle véleménnyel találkozha­tunk a megye üzemeiben és — amint a fentiekből is kitűnik — az üzemi demokrácia érvénye­sülése rendkívül sok összetevő­től függ. Egy ilyen rövid cikk keretében csak a legfontosabb kérdések felvetésére volt lehe­tőség. Egy azonban biztos: ha gyorsabban akarunk előre ha­ladni a szocializmus építésében, nem mondhatunk le megyénk üzemeiben sem azokról a lehe­tőségekről, amelyeket az üzemi demokrácia továbbfejlesztése, a dolgozók még fokozottabb bevo­nása a vezetésbe, véleményük meghallgatása jelent. Huszár Mihály, a megyei pártbizottság politikai munkatársa * műszaki tudományos propagandamunkáról tanácskozik a MTESZ megye! szervezetének elnöksége A Műszaki és Természettudo^ mányi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetének elnöksége január 9-én, csütörtökön délután 2 órakor tartja idei első ülését Békéscsabán, a Technika Házá­ban. A tanácskozáson először a mű­szaki tudományos propaganda- munka eddigi eredménytelenségé­nek okait vitatják meg, majd meghatározzák az eredményesebb munka lehetőségeit. Ezután a Bolyai János Matematikai Társu­lat helyi csoportjának munkáját értékeli az elnökség. Végül infor­matív jelentés hangzik el a mű­szaki bál előkészületeiről, mely­nek alapján az ülésen jóváhagy­ják e rendezvény költségvetését.

Next

/
Thumbnails
Contents