Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-18 / 14. szám
1069. január 18, 3 Szombat A szocialista brigádokra a jövőben még nagyobb szerep hárul Brigádvezetök tanácskozása a MÁV békéscsabai íűtőházában Nagy múltja van a szocialista brigádmozgalornnak a MÁV békéscsabai fűtőházában. A 21 szocialista brigádból 9 már az ezüst-, egy a bronzkoszorús jelvény tulajdonosa. Naplóik hűen bizonyítják az elmúlt évek fáradozásait, gondjait, sikereit. A mozgalmat kezdettől fogva támogatja a gazdasági vezetés, a párt és a szakszervezet. A január 16-án megtartott szocialista brigádvezetök tanácskozásán a felszólalók főként az eredményeikről adtak , számot. Való igaz, ezeket senki el nem vitatja. Elhangzott azonban néhány bíráló szó is. Ilyen volt többek között Lukács László mozdonyvezetőnek az a megállapítása, hogy a vontató-szolgálatnál túlzott az igénybevétel és javasolta, hogy szükséges lenne kedvezőbb szociális körülményeket teremteni a dolgozók számára. Hiányolta, hogy a vezetők nem beszélnek meg velük minden problémát, pedig — szerinte — így lehetne megelőzni a bajokat. Prisztavok János — igen helyesen — a szocialista brigádok eredményeinek kellő népszerűsítését javasolta. Felhívta a figyelmet arra, hogy jobban kell bízni a fiatalokban. Mészáros István, a Landler Jenő szocialista brigád vezetője többek között a mozdony- műhelyben dolgozók munkakörülményeinek a megjavítását kérte. Az anyag- és szerszámellátással kapcsolatban megjegyezte: „Mi veszekszünk azért, hogy termelni tudjunk”. Nem hiányzott tehát a bírálat sem, a vezetők azonban ezeket láthatóan nem vették jó néven, ami a válaszadásukból is kitűnt. Mintha a „kényes” kérdések nem tartoznának egy ilyen tanácskozás keretébe. Pedig elsősorban a hibák őszinte feltárásával, megvitatásával és kijavításával jut előbbre a mozgalom. Az eredmények éppen így válnak megalapozottá. Az tesz jót tehát, aki kevesebb időt fordít az elért eredmények ecsetelésére, a szocialista brigád és a gazdasági vezetők közötti kapcsolat méltatására, ehelyett inkább a fejlődés útjában álló ki- sebb-nagyobb akadályokat igyekszik elhárítani. Mert az kétségtelen, hogy nem sima az előrehaladás útja. Különösen a fűtőházban, ahol a technika korszerűsítése fokozódó követelményeket támaszt a dolgozókkal szemben. A szocialista brigádokra tehát a jövőben még nagyobb szerep hárul. Hogyan fejlődjön tovább a mozgalom?— ez a kérdés. A vasutas szocialista brigádvezetők országos tanácskozása, azután pedig a Szocialista Brigádvezetők Országos Tanácskozása éppen erre a kérdésre keres majd feleletet. Ezt pedig megelőzi a MÁV Szegedi Igazgatóságánál a február 7-i tanácskozás, amelyen a békéscsabai fűtőháztól hatan vesznék részt. Lehet, hogy valaki közülük — küldöttként — még a magasabb fórumok előtt is kifejtheti a véleményét. Alapos felkészülés szükséges tehát, a tapasztalatok számbavétele, a következtetések levonása, majd pedig kendőzés nélküli kimondása. így segíti elő annak a mozgalomnak a fejlődését, amely a békéscsabai fűtőházban eddig is kiemelkedő munkasikereket tud felmutatni P. B. egész hat tizid milliard lohnt a vizfaid^odás fe ie zfé$*re Az Országos Vízügyi Hivatal, a tanácsok, a vízügyi társulatok és a különféle minisztériumi vállalatok együttvéve 4608 millió forintot költenek idén a vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére, mintegy 450 millió forinttal többet a tavalyinál. A mezőgazdasági vízhasznosítást összesen 680 millió forintos beruházással fejlesztik. A tiszántúli vízhiány pótlására tervezett kiskörei vízlépcsőnél a múlt évi 129 helyett 240 millió forint értékű munkával gyorsítják az építkezést. MBgaai.nl a Magysr'Egyesület negye! csigrtja Az új gazdaságirányítási rendszerben szükségszerűen megnövekszik az iparjogvédelem szerepe. Ugyanígy az újítómozgalom fejlesztésében is érdekeltebbek a vállalatok, mivel az újításokkal szabadon rendelkeznek, tehát mint- szellemi termékek értékesíthetők. Éppen ezért vált immár mind sürgetőbbé a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület megyei csoportjának létrehozása, mert a már Hit hozott a gazdasági reform a mezőkovácsházi járásban? „AZ ÜJ GAZDASÁGI MÉGHA. NIZMUS bevezetésének tapasztalatai a mezőkovácsházá járás ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági szektoraiban, valamint a járás munkaerőhelyzete”. Ezzel a két izgalmasnak ígérkező témával foglalkozott az MSZMP járási bizottságának legutóbbi ülése. A pártszervezetek — itt is, mint másutt — körültekintő munkával szervezték meg a reform propagandáját, bevezetésének előkészítését. Javult a pártszervezetek gazdaságpolitikai munkája, tevékenyen szorgalmazzák a gazdaságpolitikai koncepciók kialakítását. A pártbizottság által megvitatott igen bőséges anyagnak csak néhány jellemző pontjára tudunk kitérni az újságcikkben. A járás állami, szövetkezeti, ipari üzemeinek munkáját az elmúlt esztendőben az anyagi ösztönzők fokozott felhasználása, műszaki fejlesztési törekvések, a termelés tervszerű — illetve a tervet is meghaladó — növelése jellemezte. A létszámnövelés nem volt jelentős, mégsem lehetnek elégedettek az üzemek vezetői. Az idén a termelés fejlesztését még inkább a termelékenység javításával, az önköltség leszorításával szükséges elérni. Érdekes tapasztalat, hogy ott értek el kiemelkedő eredményeiket (cukorgyár, gépjavító), ahol leginkább támaszkodtak a szocialista mun- kaversenymozgalomra. A reform bevezetésével megteremtődött a feltétele, hogy a termelőszövetkezetek, a mezőgazda- sági üzemek is vállalatszerűén gazdálkodjanak. A hitelrendezés, a forgóalap-rendezés és egyéb intézkedések következtében az új gazdasági mechanizmus „startjánál” a tsz-ek szilárdabb gazdasági alappal rendelkeztek. Igaz, sokhelyütt a mezőgazdasági felvásárlási árak emeléséből származó többletösszegek egy részét a személyi jövedelem növelésére fordították, holott a gazdaság tartalékainak szaporítása lett volna a kívánatosabb. AZ ÖNÁLLÓ TERVEZÉS révén több olyan növényféleséget — pl. Díjtalanul utazhatnak a füzesgyarmatiak A múlt évben többször is hírt adtunk arról, hogy Szeghalmon, a Sárréti Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet vezetői olyan kezdeményezésre határozták el magukat, amely magukra hívta az emberek figyelmét. így volt ez a múlt év őszén is, amikor a járási művelődési házban rendeztek többnapos ruházati vásárt. Akik az említett vásárra 40 kilométeres körzetből beutaztak és meghatározott értéket vásároltak, azoknak az fmsz kifizette az útiköltséget. Ezenkívül a nagyobb értékű cikkeket — mosógépet, televíziót stb. — díjtalanul szállították haza. A televízió antenná- zesgyarmaton. ját fel is szerelték a vásárlóknak. I Most ismét figyelemre méltó dologgal léptek nemcsak a szeghalmi, hanem a füzesgyarmati vásárlók elé is. Január 16- és 17- én nagyszabású zárszámadási vásárt rendeztek összes boltjaikban. E vásár érdekessége volt, hogy az említett két napra autóbuszt béreltek a Szeghalmi Fmsz vezetői, amely díjtalanul szállította a füzesgyarmatiakat Szeghalomra és vissza. Január 20- és 21-én ismét hasonló zárszámadási vásárt rendez a Szeghalmi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet FüB. I. cirok, fűszerpaprika — termeltek, amelyeknek „kihelyezése” régebben nagy vitákat kevert. Meg kell azonban jegyezni, hogy a cukorrépa, a fajtaborsó, egyes aprómagvak termesztése még ma sem any. nydra népszerű, minit a nagyobb jövedelmet és csekély munkaráfordítást kívánó növényeké. (Ci- rök, őszi búza, kukorica, kender stb.) Az aszályos év ellenére a já~ rás mezőgazdasága kiválóan „vizsgázott”. Búzából 16 mázsás átlagtermést takarítottak be, a kukorica hozama megközelíti a 25 mázsa májusi morzsoltat, ami 8 mázsával több az előző évinél. A cukorrépa átlagtermése 210 mázsa fölött ígérkezik. Kenyérgabonából többet vásároltak fel, mint az előző esztendőben, nagyobb a hízott sertés és a hízómarha-felvásárolható mennyisége is. Az igazság az, hogy az önálló tervezés és a vállalatszerű gazdálkodás sok hasznos, helyi kezdeményezés kibontakoztatását segítette elő. A háromnegyedévi előzetes mérleg azt jelzi, hogy a termelő- szövetkezetek pénzügyi helyzete általában kielégítő. Előfordul azonban, hogy egyes gazdaságoknál nem gondolkoznak eléggé perspektíviktisan a vezetők. Több tsz nem dolgozta ki a termelési és pénzügyi terv kihatásait elemző költség- és jövedelmezőségi tervet A tágabb és jobb értékesítési lehetőségek kedveznek a mezőgazdaságnak. Kihasználják a „többcsatornás” értékesítés előnyeit. Ugyanakkor töménytelen gondot, futlkosást — és a forgóalap túlzott lekötését — okozza, hogy egyes cikkeket igen nehéz beszerezni. Ilyenek például bizonyos gépalkatrészek, villany- és vízvezetékszerelési anyagok, építé. si anyagok és különböző műtrágyák. A termelés a forgalom és a fogyasztás kapcsolatában a vezető hely továbbra is a szerződéses termelésé. A tsz-ek áruinak 90 százalékát szerződéses alapon értékesítik, 5 százaléka exportra kerül és 5 százaléka a szabadpiacra. AZ ÁLLAMI IRÁNYÍTÁS a tanácsok hatósági jogköre alapján érvényesül. Az államigazgatási szervek nem lehetnek elnézőek a munkavédelmi, tűzrendé- szeti, adatszolgáltatásbeli, karan- téni vagy a vegyszerek, mérgek tárolásánál felmerülő szabálysértések esetén. Végül a tsz-ek gazdálkodásának erősítésében és az érdekvédelemben máris népszerűvé vált a területi tsz-szövetség tevékenysége. Az új gazdasági mechanizmus keretében sokrétű lehetőséget aknáztak ki a gazdaságok a kiegészítő és melléküzemági tévé' kenységben is. A járásban 103 működési engedélyt adtak ki, főként elárusítóhelyek, darálók, tejboltok üzemeltetésére. De nem ismeretlen a tésztagyártás, a téglaégetés és az építőipari tevékenység sem. A járási bizottság munkaerőhelyzettel foglalkozó napirendi pontját Vincze János járási titkár szóban terjesztette elő. Az általános képet az jellemzi, hogy ja" vultak a lakosság élet. és munka- körülményei, nőtt az életszínvonal. Természetesen ebihez az is hozzájárult, hogy manapság többen dolgoznak egy családból, mint korábban. Lassanként az asszonyok is mindinkább elfoglaltságot keresnek maguknak, igyekeznek kitömi a „főzőkanál” (meg a ház körüli munkák) mellől. Jelenleg csaknem 4600 asz- szony és lány foglalkoztatása megoldatlan a járásban. A számítások szerint 1971-ig háromezer fiatallal növekszik a foglalkoztatásra várók gondja azokkal, akik befejezték időközben az általános iskolát, de nem juthattak be a középfokú tanintézetekbe. Mit teszi nek a járás vezetői? Saját erőből kívánnak megoldásokat keresni. A járás kisipari termelőszövetkezetei tanácsi támogatást kapnak, hogy bővítsék üzemeiket, új munkahelyeket állítsanak be. Tárgyalnak a Békéscsabai Kötöttárugyárral is, mezőkovácsházi „fióküzem” létesítéséről. A másik fontos tényező arra ösztönzi a mezőgazdaságot, hogy belterjes, munkaigényes, növények termesztését szorgalmazza. Ahogy a járási titkár hangsúlyozta, megfelelő együttműködéssel a tanács, a ktsz-vezetők, a mezőgazdasági üzemek vezetőinek — és természetesen a pártszervezetek illetékeseinek — -tervszerű összefogásával enyhíteni lehet a foglalkoztatottság feszültségeit. Nem más ez, mint a szellemi és anyagi erők ésszerű koncentrálása. A JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG ülése tevékeny légkörben, élénk vitaszellemtől kísérve zajlott le. A hozzászólások, javaslatok, felmerült aggályok érdekesebb témáira még visszatérünk. Az ülés légköre mindenesetre azt mutatta, hogy a pártbizottság tagjai, a jelenlevő politikai munkások, gazdasági és műszaki vezetők tudatában vannak annak, hogy mit vár tőlük a párt mai gazdaságpolitikája. Vajda János említett feladatokban sokat segíthet a vállalatoknak. A csoport megalakítását sürgette az is, hogy az SZMT szervezésében tavaly 32-en tettek sikeres vizsgát a: iparjogvédelmi tanfolyamon. Csütörtökön délután Békéscsabán, a Technika Házában Bakó Ignác, a MTESZ megyei szervezete elnökségének tagja üdvözölte a részvevőket, akik a megye 16. tudományos szervezetének megalakítása céljából jöttek össze, majd Szász Tibor szabadalmi ügyvivő, a MIÉ Elnökségének tagja tartott előadást az iparjogvédelemről. A sok példával fűszerezett előadásban szólt a szabadalmi jogról, a találmányok bejelentéséről, az engedélyezési eljárásról és a közzétételről. Ezután a hazai és a nemzetközi védjegy, valamint az ipari mintaoltalom fontosságáról beszélt. Elmondta, hogy a tapasztalatok szerint a vállalatok még mindig nem élnek úgy az utóbbi lehetőségekkel, mint az kívánatos lenne. A tanulságos előadás után Erdős Károly, a csoport szervező- bizottságának vezetője javasolta, hogy a megalakított iparjogvédelmi szervezet ügyvezető titkárává Nádas Mátyás villamosmérnököt, a Békés megyei Tanácsi Tervező Iroda dolgozóját válasszák meg. A részvevők egyhangúlag elfogadták a javaslatot. A teljes vezetőség megválasztására — a csoport még tartó tagszervezése után — később kerül majd sor. Újból bezárták a gyulai Park Szállót Alig néhány heti nyitvatar- tás után, a fűtés megoldatlansága miatt, kedden reggel ismét bezárt a Park Szálló. Elutaztak a jugoszláv vendégek, a szálló vezetősége pedig kényszerült visszamondani az előjegyzéseket, amelyek között szerepel például a mezőgazdasági szakcsoport négyhónapos tanfolyama 30 személlyel, a MÉSZÖV egy tanfolyama 80 személlyel, az erdőgazdaság igénye több napon át 25 személy részére csak a nagyobbakat említve. Ezek mellett le kell mondani pécsi, szegedi, debreceni, budapesti telefonon vagy levél útján érkezett megrendeléseket is. Jelenleg a vízmű vállalat által kisegítésként felajánlott két Marabu-kazán üzembe helyezésén fáradoznak. « Nem lesz mérleghiány Sarkadon Zárszámadás előtt kerestük fel Kozsuch Jánost, a sarkadi Lenin Termelőszövetkezet elnökét. A sarkadi Lenin és a József Attila Tsz 1968. január 1-ével egyesült, s így 8000 holdon gazdálkodnak. Az első gazdasági év tapasztalatairól kérdeztük Kozsuch elvtársat. — A gazdaság mérete szükségessé teszi, hogy a zárszámadási előkészületek: a leltározás, az eszközök nyilvántartásba vétele széles körűen alapos legyen. A zárszámadás készítése nemcsak egy gazdasági év lezárása, hanem a következő év előkészülete is. Indokolja a körültekintést az is, hogy az egyesítés előtt a szövetkezetek mérleghiánnyal zártak. Most mérleghiány nem lesz. A termelőszövetkezeti tagok jövedelme az elmúlt évi részesedéshez viszonyítva emelkedik. Emellett nőttek a termelőszövetkezet közös alapjai. Állatállományunknak az új termésig szükséges szálas- és abraktakarmány biztosítva van. (Ormosi) 05708398
