Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-17 / 13. szám

1969. január 17. 5 \ Péntek a rádióba* ujuimw Lakodalom Gyöngyöstarjánban Gvöngy5stárjánból közvetítet­te a rádió, de tanulsága orszá­gosan érvényes, hűen tükrözi a falvainknak ma még nem cse­kély hányadában uralkadó ebbeid állapotokat, melyek ugyan nem ijesztőek, csak a fejlődés vonta- tottsága, lassúsága az, ami ben­nük aggasztó. A Nőkről nőknek című peri­odikus adás egyik műsorszáma­ként került a mikrofon elé a mátraaljai 3000 lakosú község­nek ez a nem ritka eseménye, a lagzi. Balyó Mária jó szerkesz­tőnek bizonyult, plasztikusan mutatta be a rádióhallgatóknak nemcsak a szórakoztató, vígas- ságos részét, hanem komoly tár­sadalmi oldalát is. Elsőbben egy szociológus nép­szerű fogalmazásban elmondta, hogy olyan községekben, mint amilyen még Gyöngyöstarján, ahol főként mezőgazdaságból él­nek, dívik a nagycsaládi közös­ség. Több család él egyazon por­tán vagy a közelben, akik vér­rokonok. Születés, házasság, ha­lál az idősebb nemze­dék szokása, hagyományai szerint „ünnepeltetik”, „toro- zódik”. Amely községből viszont sokan ipartelepekre, üzemekbe járnak dolgozni, ott már moder­nebb a közgondolkodás és egyre kevesebb szál köti a nemzetségi kötöttségekhez a fiatalokat. Gyöngyöstarjánban is azonban „oszlik már a köd”. A lakodal­mi vigadozás ételben, italban, felköszöntőkben, apróbb népi szokásokban magán hordja a ha­gyományok jobbikának a bélye­gét, de az, hogy ma. nincs sze­gény lány és gazdag legény és fordítva; gazdag legény és sze­gény lány, s a házasság után, mint a boldog pár, magától érte­tődően közölte, nászúira mennek, aztán beköltöznek a kétszobás, fürdőszobás, összkomfortosba, ez már a mi világunk jegyeit mu­tatja. Igaz, hogy a polgári eskü­vő után egyházi következett, ahol a pap ótestámentumi ko­morsággal követelte, hogy az asz- szony legyen hű alattvalója a férjnek, kövesse mindenben, mivelhogy a férj a ház, a csa­lád feje, parancsolója... Ezt a szociológus akként kommentálta, hogy ebben a hagyomány még erős és a helybeli dísztelen, szürke, száraz polgári szertartás képtelen ellensúlyozni az érzel­mekre és — maradi — értelemre ható szóvirágos egyházi stílust, templomi csillogást. A fiatal pár véleménye az egyháziról som- másabb és biztatóbb volt: — Mi­felénk ez még így szokás. Nem akartunk a szülőkkel veszeke­dést. De utána önálló, életet aka­runk élni. Gyerekeinket a ma­gunk és a világ kedvére nevel­jük majd... Ez a beszéd! S a Nőkről nőknek adásból ez a műsor arra volt jó, hogy megértsük: ha fiataljaink felvilágosodottak, nem kell félte­ni őket, erősebbek azok minden visszahúzó erőnél! H. R. Barlang festmények Spanyolország északi részén, az asturiai partok közelében bar­langkutató diákok egy csoportja eddig ismeretlen, feltehetően a kőkorszakból származó barlang- festményeket fedezett fel. A fest­ményeket szakértők az altamirai és Lascaux-i leletekhez hasonlít­ják történelmi jelentőségük szem­pontjából. A vörös színű festék­anyaggal készült rajzok rénszar­vasokat, szarvasokat, lovakat és bölényeket ábrázolnak. A spa­nyol képzőművészeti akadémia egyik professzora szerint 12 000— 20 000 évvel ezelőtt készítették őket őseink. A barlangok eredeti bejáratát az évszázadok földcsuszamlásai eltorlaszolták, a fiatal és lelkes barlangkutatók egy nyolcvan mé­ter hosszú aknán ereszkedtek le a mélybe, majd itt folytatták út­jukat különböző alagutakon át. A festmények állítólag jó állapot­ban vannak. (MTI) kelljen magyarázkodnom. Hirte- lenében nem volt más válasz­tásom, ide bújtam be a csomag­szekrénybe. Innét hallottam apu meg a riportér hangját. Megvár­tam míg elmennek, aztán éppen ki akartam bújni, amikor hirte­len kiabálás meg ajtócsapkodás támadt, és a következő pillanat­ban búgni kezdtek a gépek. — Mást nem láttál? — Nem. Olyan sötét volt oda­bent, és ahogy a gép megindult az ajtó is bezáródott. — Hát hogy tudtál kijönni? — Elég nehezen. Előbb lyukat fúrtam, hogy megnézzem, van-e valaki idekint a kabinban. Mert nem tudtam, hogy ki indította el a gépet — Azt én is szeretném tudni! — Én már tudom. — Ki? — Te! — Ne beszélj bolondokat! — Ez nem bolondság. Ott fe­küdtél az indítókaron. Én húz­talak le róla. De akkor már ma­gasan jártunk. — Mégis, hogy jöttél ki? __ A késemmel kifeszítettem a zárt — mondta közömbösen, de amikor kinyitottam az ajtót és kilestem, igen megijedtem. __ Mitől? — kérdezte Gábor. — A véres kéztől, amelyik be­nyúlt az ajtóban. Gábor csodálkozva nézett öccsére. Mit.beszél ez? Véres kéz? Nem értett az egészből semmit. — Beszélj értelmesen! — A viharban, úgy látszik, le­esett. Igen. Nézd, itt van a sa­rokban. Ez a véres kéz akkor még úgy nyúlt be az ajtón! — Mit beszélsz? — ugrott fel bátyja. — Igen, úgy állt ki a zár fe­lett. Hidd el, meg lehetett tőle ijedni! — erősködött Imre. — Ügy! Akkor elnyerte méltó büntetését! Mert úgy nézz rá, hogy ez a kéz akarta elrabolni apu gépét. De én megakadályoz­tam! — Miért? Hót mi történt? — Majd meghallod reggel, ha apunak elmondom. XII. FEJEZET Galambos főmérnök még az éjszaka folyamán útnak akarta indítani a 2. rakétát, hogy az újabb erősítő állomást kilőjje. De a Kísérleti Telep munkatár­sait egy órával előbb ő maga küldte aludni, hogy másnapra kipihenten állhassanak munká­ba. Nem volt szíve most újból felzavarni őket. Egyedül pedig sehogysem tudta előkészíteni a rakétát. De a riporterek erre is vállalkoztak. Csak egy maradt a képadó mellett, a többiek vala­mennyien átvonultak a rakéta- terembe. Éppen rákapcsolták az erősítő-berendezést a rakétára és már csak a pontos beállítás volt hátra, amikor megszólalt mögöttük a hangszóró: — Gyertek gyorsan! Megvan a Ratoplan! (Folytatjuk) A 101 éves gyulai könyvtárban Régebben „művészháznak” ne­vezték a gyulaiak azt a klasszi- cizáló épületet, amelyben most a 101 éves gyulai könyvtár dolgozik. Dr. Némedi Endre az igazgató le­het, hogy százegyszer elmesélte már külföldi és belföldi vendége­inek a könyvtár történetét, mégis fáradhatatlan. Kellemes meleg odabenn, gáz­fűtés. A könyvtár legfrissebb ese­ménye. Jól sikerült, mondják, a szerelők roppant kulturáltan csi­nálták, most már csak a festés van hátra, ha jobb idő lesz. Dallamosan, suhognak a kon­vektorok, szerény, zárt formáik belesimulnak a szabadpolc rendszerébe. A könyvtárban min­dig támadnak gondolatok, néha patétikusak, áradóak, de ha sza­bályosabbá parancsoljuk az ára­dást, pontosan mérhetőkké lesz­nek: melyik mit ér, mennyit ér az egész? A hivatását szerető könyvtá­rosnak az élete. A csak itt dolgo­zónak sokszor kibírhatatlan nyűg, mert szolgálat ez is. Az egyik nagy munkaterületnek az is a ne­ve: olvasószolgálat. Érdekes, nagy L-alakú a gyu­lai könyvtár. Az L hosszabbik szárát néhány éve építették, és van már olyan terv, hogy tovább építik. Legfőbb ideje, mondják a vendégek is, hiszen a felnőttek könyvtára együtt van a gyerek­könyvtárral, és ez nem megoldás. A gyerekék a csendre figyelnek leginkább, az önfeledt játék pe­dig zajjal jár. A mesedélutánok viszont csodaszépeik, áradozik egy kis szöszi, most is az lesz, már gyülekezünk. A könyvtár 101 éve is valósá­gos mese. A kiegyezés után egy esztendővel adományozta magán- gyűjteményét a városnak Mogyo- róssy Gjmla, a szerény jövedelmű gazdatiszt. 847 kötet könyv, 81 térkép volt ebben a gyűjtemény­ben (fegyverek és régi pénzek társaságában): ez lett a könyvtár fundamentuma. A századik évről két szám beszéljen: 2 ezer 312 ol­vasó 47 ezer 829 kötetet kölcsön­zött. De toldjuk meg még azzal, hogy a 2 ezer olvasó mintegy 70 ezer alkalommal volt a könyvtár vendége. A zenei részleg és a folyóirat- olvasó európai színvonalú. Zened klubunk 1964 óta műkö­dik, tájékoztat dr. Némedi, ha­vonta találkoznak a klubtagok, előadást és elsősorban jó zenét hallgatnak. Az általános iskolások és a középiskolások is rendszere­sen járnak, és a város magyar tanárai is felfedezték a 45 órányi vers és 15 órányi széppróza hang­lemez-anyag jelentőségét Az ele- ki és az újkígyósi tanárok pedig magnóra veszik ezeket, és így il­lusztrálják óráikat A könyvtárban, ebben a gyulai­ban is, támadnak gondolatok, pontosan mérhetők: a gyulád könyvtár a legjobbak között is sokat ér. Sass Ervin Meseóra a gyermekrészlegben. KÖZLEMÉNY Felhívjuk a járművezetők figyelmét hogy 1969. január hó I8-án 12 órától 1969. január 21-én 05 óráig a Szabadság tér posta előtti szakaszon GÁZVEZETÉK LEFEKTETÉSE MIATT FEL LESZ BONTVA, A járműforgalom a Szabadság tér páratlan (MSZMP old.) lesz mindkét irányban lebonyolítva, a kihelyezett jelzőtáb­láknak megfelelően. ' DfiGÁZ Vezetősége Az Alföldi üzemi Vendéglátó Vállalat III. osztályú éttermébe vezető helyettest és adminisztrátorokat keres. Jelentkezni lehet a válla­lat központjában, Békés­csaba, Gábor Áron u. 3. £

Next

/
Thumbnails
Contents