Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-17 / 13. szám

1969. január 17. Péntek BEMUTATJUK a Szojuz űrhajót A Szoiuz-típusű űrhajók a Föld és atmoszférája sokoldalú kutatására szolgálnak: a Föld kö­rüli kozmikus térség viszonyainak megállapítására (mint pl. a nagy légritkaságú terek tulajdonságai, súlytalanság állapota, a radioak­tív sugárzás stb.). Az űrhajókról meg lehet figyelni továbbá a Na­pot, a bolygókat és égitesteket, valamint azok bolygóit. A Szojuz űrhajósok a kozmikus térben irányított mozgásra képe­sek, meg tudnak közelíteni más kozmikus testeket, közelükben különféle manővereket hajthatnak végre. Mindez nagy jelentőségű, ha a keringési pályára juttatott önálló egységekből tudományos kutatóállomást kell az űrben ösz- szeszerelni. Az űrhajó tökéletes konstrukciója és berendezése, va­lamint nagymérvű manőverező készsége azt is lehetővé teszi, hogy hosszú időtartalmú űrrepülések so­rán Föld körül keringő önálló tu­dományos laboratóriumként mű­ködjék. Az ürHa;ó egy úgynevezett orbitális fülkéből (ahol a legény­ség dolgozik és pihen), a leszálló rész pilótakabinjából (amelynek az a feladata, hogy az űrhajó sze­mélyzetét a keringési pályára jut­tassa, illetve onnan visszahozza), továbbá műszer- és gépegységfül­kéből áll. Az orbitális fülke az űrhajó elül­ső részén helyezkedik el és egy hermetikusan záródó nyílás köti össze a leszálló résszel. Az űrhajó munkafülkéinek térfogata mintegy tíz köbméter. Ez elégséges ahhoz, hogy' a személyzet jó munkafelté­teleit és pihenését biztosítsa. A keringési pályára juttatáskor jelentkező aerodinamikai- és hő­hatás csökkentésére az űrhajót különleges burkolat védi, amely az atmoszféra sűrűbh rétegein va­ló áthaladás után leválik. Az orbi­tális fülkében a pihenő- és háló­helyek mellett az irányító- és távközlőberendezéseket, a televí­ziós kamerákat, filmfelvevőket és a tudományos felszerelést szerel­ték fel. A tudományos megfigyelés és fényképezés a fülke négy kerek ablakán keresztül végezhető. A leszálló kabinban az űr­hajósok a le- és felszállásnál, va­lamint az űrben történő helyvál­toztatásnál foglalnak helyet. A ka­bint kívülről hővédő anyag borít­ja, hogy védje a leszálláskor ke­letkezett intenzív aerodinamikus, felmelegedéstől. Ennek és a bel­ső hőszigetelő rétegének köszönhe­tő, hogy a kabin hőmérséklete le­szálláskor sem haladja meg a 25— 30 Celsius fokot. Itt helyezték el az összeköttetést biztosító rádió- készüléket, a leszállást irányító berendezéseket és az élettevékeny­séget biztosító felszerelést. A Békés megyei Vendéglátó- ipari Vállalat felvesz egv fő asztalost, egy fő kőművest és egy fő segédmunkás* Jelentkezni lehet Gyulán a Komló-szálló 25-ös szá­mú irodájában. Az űrhajó berendezése lehetővé teszi a földi irányító központ rész­vétele nélkül teljesen önálló re­pülést is- A fülkében találhatók a víz- és élelmiszertartályok is. A hőszabályozó és hőregenerátor az űrrepülés minden szakaszában biztosítja a normális légnyomást, a levegő páratartalmát és megfe­lelő hőmérsékletet. Ez lehetővé teszi, hogy az űrhajó személyzete mindennapi ruházatban, különle­ges öltözék nélkül tartózkodjék az űrhajóban. A leszálló berendezés formája az atmoszférán való áthaladás ide­je alatt biztosítja a szükséges aerodinamikai felhajtóerőt. A le­szálló berendezés formájának vál­toztatásával az atmoszférában irá­nyítani lehet a berendezés mozgá­sát. A leszállási pálya változtatá­sa az aerodinamikus tulajdonsá­gok felhasználásával lehetővé te­szi, hogy az űrhajó személyzeté­nek megterhelését ebben a sza­kaszban több mint a felével csök­kentsék. A készülék lefékezése után az atmoszférában 9 km-nyi magas­ságban kinyílik a fékezőemyő, majd az ernyőrendszer főernyője. Közvetlenül a Földre érés előtt, a Földtől 1 m-re működésbe lépnek a lőportöltetű hajtóművek. Ennek következtében a Földet érés pil­lanatában a leszálló rész sebessé­ge 2—3 m/sec-ra csökken. A Föl­det érést biztosító egész szerkeze­tet különleges automata irányítja. A műszer- és gépegység-fülké­ben helyezték el az alapvető fe­délzeti műszereket és a hajtómű­veket, amelyek a keringési pályán működnek. Itt találhatók a hősza­bályozó berendezések, az egységes elektromos energia-szolgáltató be­rendezés, a nagy távolságú rádió­összeköttetést biztosító- és tele­metriái készülékek, az űrhajó tá­jolását és mozgását irányító szá­mológép-egységek. A fülke nem hermetikusan el­zárt részében található a folyé­kony üzemanyagú reaktív hajtó­mű, amely a keringési pályán tör­ténő helyváltoztatást és a leszál­lást biztosítja. A berendezés két részből áll, egy alap- és egy tar­tartalék hajtóműből, amelyek sú­lya egyenként 400 kg. Ezenkívül az űrhajó helyváltoztatásának biztosítására és repülési pályájá­nak korrigálására kis súlyú haj­tóművekkel is rendelkezik. Az űrhajó egyik legfontosabb berendezése a tájékozódást és mozgásét irányító berendezés. Az űrhajó helyének az űrben történő meghatározását, a hajtóművek működésekor és a pályamódosí­táskor való stabilizálását, más kozmikus testekhez való közeledé­sét és a mellettük váló manőve­reket mind automatikusan, mind kézi irányítással meg lehet olda­ná. A rendszer több impülzátorból és irányzó készülékből, hidrosz- kópiai műszerből, elektromos szá­mító-irányító egységből, rádiós ke­resőkészülékből, irányzóberende­zésekből áll. Ezen kívül a beren­dezéshez tartoznak a végrehajtó rendszerek, a kis súlyú hajtómű­vek. A napelemek állandó megvilá­gításét az űrhajó másodpercenként néhány fokos elforgatásával bizto­sítják. A rádiótechnikai berendezések 1 biztosítják a pálya elemeinek A GYULAI VAS-, FÉM- ÉS GÉPIPARI KTSZ felvesz lakatos, esztergályos szakmunkásokat és segédmunkásokat Jelentkezés a ktsz központjában: Gyula, Blanár L. u. 3. Jenei Lajos személyzeti vezetőnél. meghatározását, a földi irányító utasítások feldolgozását, a Föld­del való kétoldalú rádiótelefon- és táviró-összeköttetést különböző hullámhosszakon,az űrhajó fülkéi­nek és egyéb berendezéseinek te­levíziós bemutatását. A televíziós adás a szokásos normák szerint történik- másodpercenként 25 kép, 625 soros bontásban. A Szojuz űrhajók felépítése megbízható és biztosítja a legény­ség teljes védelmét. (APN—KS) Érdekes operáció Moszkva Érdekes operációt hajtott végre Vlagyimir Vinogradov moszíkvai sebész abból a célból, hogy a 160 kiló súlyú, 31 éves Jurij K. meg­meneküljön a további hízástól. A sebész kiiktatta az emésztési fo­lyamatból a páciens vékonybél­rendszerének körülbelül hatvan százalékát. Ennek eredményeként Jurij K. az operáció óta eltelt húsz nap alatt 17 kilót adott le súlyából, és a betegnek már nem kell szigorú diétát tartania. Vinogradov professzor a vé­konybélrendszer szóban forgó részét nem operálta ki, csak elszi. getelte, s ezzel biztosította, hogy ha Jurij K. a kívánatosnál töb­bet veszítene súlyából, akkor is­mét be lehet kapcsolni az emész­tési folyamatba a kiiktatott vé- kooybélszakaszt. A tadzsdk Jurij K. kiváló bir­kózó. Az utóbbi években a rend­szeres sportolás ellenére egyre jobban hízott és elérte a 187 ki­ló súlyt: magasságának minden centimétere szerint egy kilót. Ek­kor klinikai kezeléssel próbálkoz­tak és le is fogyott 35 kilót, de mihelyt kijött a kórházból, test­súlya hamarosan ismét 160 kilo­grammra emelkedett. (MTI) A szovjet űrhajó-család három nemzedéke 1969. JANUÁR 14-ÉN reggel kezdte meg Föld körüli keringé­sét a Szojuz—4, Satalov alezredes- űrpilóta vezetésével. Szándékosan nem használjuk az űrhajó kifeje­zést, mivel az új űrjármű már túlnőtte ezeket a kereteket. A szovjet űrhajók első nemze­déke a Vosztok űrhajó-típus volt Ezzel nyitotta meg az ember vi­lágűrbe vezető útját Gagarin, 1961. április 12-én. A következő év augusztusában a Vosztok—3 és a Vosztok—4 hajtotta végre az első páros űrrepülést. Egyben a Vosztok—4 fedélzetén repült Tye_ reskova, a világ máig is egyetlen női űrhajósa. A Vosztok-család utolsó, hatodik tagja 1963-ban tel­jesítette küldetését. A MÁSODIK SZOVJET űrhajó- nemzedék képviselői a Voszhod- űrhajók voltak. Ezek voltak az első többszemélyes szovjet űrha­jók, s a Voszhod—1 fedélzetén utaztak először nemcsak űrpiló­ták; a Vlagyimir Komarov alez­redes vezette űrhajó utasa volt még Feoktyisztov mérnök és Je- gorov orvos is. A Voszhod űrhajó ezen első képviselője 1964 októ­berében startolt. Útja arról is ne­vezetes még, hogy az első olyan űrutazást hajtotta végre, amely, nek során utasai a repülés egyet­len fázisában sem viselték a szka­fandert, az űrruhát. A Voszhod űrhajó átalakított zsiliprendszerrel ellátott változata két űrhajóssal a fedélzetén 1965 tavaszán startolt. Közülük az egyik, Leonov hajtotta végre a vi­lág első űrsétáját, amikor külön­leges öltözékében elhagyta az űrkabint, amellyel csak a köldök- zsinór kötötte össze. E két űrhajócsalád összesen nyolc képviselőjével végzett re­pülések tapasztalatai nyomán kezdtek hozzá a tervezők — az űrhajósok tapasztalatait, taná­csait is felhasználva — a harma­dik nemzedék, a Szojuz meg­konstruálásához. Ezekben már je­lentős szerepet szántak az ember, nek is, s egyben arra törekedtek, hogy nagy manőverező képességű járművet alkossanak. A Szojuz—1 mintegy két évvel a Voszhod—2 után, 1967 tavaszán indult 24 órás útjára a világűrbe. Pilótája Vlagyimir Komarov, az egyik legtapasztaltabb és legkép­zettebb szovjet űrhajós volt. Föld körüli pályáján manővereket haj­tott végre: új hajtóműveket és új vezérlési rendszert próbált ki. A leszállás utolsó fázisában azonban sajnos katasztrófa történt: a féke­ző ejtőernyő rendellenes nyílása következtében Komarov a nagy sebességgel zuhanó űrhajóban életét vesztette. A SZOJUZ-CSALÄD újabb képviselőinek repülésére 1968 ok­tóberében került sor. Ekkor, ok­tóber 25-én került felbocsátásra a Szojuz—2 pilóta nélküli űrjármű, amelyet 26-án követett a Szojuz— 3, Beregovoj vezetésével. A két űrhajó között manőverezésre ke­rült sor, amelyeket Beregovoj, a Szojuz—3 pilótája irányított. E I manőverek során szoros rhegköze- I lítésre és a Szojuz—3 pályájának jelentős módosítására került sor. A leszállás alkalmával, a Földet érés előtt a Szojuz—2 első ízben használt közvetlenül a talajszint közelében az ejtőernyők mellett a visszatérési sebességet csökkentő rakétákat is, s így egészen cse­kély sebességgel történik meg a Földet érés. Négy napig tartó ke­ringés után, a 64. kör befejezté­vel hasonló módon szállt le a Szojuz—3, a kazahsztáni Kara­ganda városának térségében. A Szojuz—4 repülésének meg­kezdését követően Gazenko, a Szovjetunió Tudományos Akadé-r miájónak levelező tagja hangsú­lyozta a moszkvai rádióban, hogy az új repülés nem egyszerű meg­ismétlése a korábbinak, hanem a Szojuz—3 útja után két és fél hó­nappal újabb kozmikus feladat megoldását is szolgálja. Erre mu­tat az is, hogy Satalov már az el­ső napon különféle manőverezési feladatokat oldott meg, mielőtt pihenni tért. Az űrrepülőgépnek tekinthető Szojuzok közül ez az első olyan rendszer, amely ún. leszálló egységet vitt magával. Egy nappal a Szojuz—4 után állí­tották pályára a Szojuz—5 űrha­jót, fedélzetén három űrhajóssal. A KÉT CRIIAJÖ EGYÜTTE­SEN új feladatok megoldására lehet képes: átszállást, üzem­anyag áttöltési feladatokat old­hatnak meg, és az eddigi köz­lemények nyomán biztosra vehe­tő, hogy ez a csoportos utazás in­tenzív előkészületet jelent a Hold emberrel történő elérésére, vagy hasonló nagyságrendű kozmikus feladat megoldására. Sinka József >1 Ml TOT Televízió BUDAPEST: 8.05 Iskola-tv Élővilág. (Ált. isik. 5. oszt.) 8.25 Orosz nyelv. (Ált. isk. 5. oszt.) (Középdsk. III—IV. oszt.) 9.00 Orosz nyelv. (Ált isk. 5. oszt.) 11.55 Francia nyelv. (Középisk. III—IV. oszt) 13.10 Élővilág (Ism.) 14.00 Orosz nyelv. (Ált. isk. 5. oszt. — Ism.) 17.25 Pedagógusok fóruma. 17.58 Hírek. 18.05 Reklámműsor. 18.10 Lányok, figyelem! 18.30 Mo­lekuláris biológia III. 19.00 A vi­lág lapjaiból. 19.10 Esti mese. 19.20 Mezőgazdaságunk egy éve. 19.50 Nyelvlecke. Rajzfilm. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Doktor Vera. Szovjet film, 21.40 Szülők, neve­lők egymásközt Esküvő. Tv-játék. 22.20 Tv-híradó — 2. kiadás. BELGRAD: 17.45 Hadd lám, hadd lám, mi legyek. 18.15 Zenei adás. 19.00 Panoráma. 20.35 Pá­rizs álmodik. 22.05 „Akcióban” és „Smart” a titkos ügynök — soro­zatfilmek. BUKAREST: 10.00 Orosz nyelv­lecke. 10.30 Spanyol nyelvlecke. 16.35 A mezőgazdaság szakembe­reinek. 16.50 Az ipar újdonságai. 17.05 Spanyol nyelvlecke. 17.30 If­júságnak. 19.00 Teleglóbus. 19.20 Rajzfilmek. 19.30 Zenei stúdió. 20.15 Játékfilm. Rádió KOSSUTH RÁDIÓ: 8.20 Ked­velt régi melódiák. 8.49 A Rádió­egyetem antológiája. Búcsú a só­lyomszárnyú szép ifjúságtól. 10.10 Nagyvázsonyi óvodások énekel­nek. 10.30 Édes anyanyelvűnk. Lőrincze Lajos műsora. 10.35 Csemballó-muzsika. 11.00 Is- k akirádió. 11.35 Orlando lo­vag. Részletek Haydn ope­rájából. 12.15 Tánczenei kok­tél. 13.00 A világgazdaság híred. 13.06 Vita a korszerű mezőgazda­ságról. 13.21 Zenekari muzsika. 13.58 Az olasz partizán-mozgalom dalaiból. 14.07 Székely keserves. 14.30 A Gyermekrádió műsora napköziseknek. 15.15 Üzenetek. 15.55 Falusi délután. 40 esztendő egy tanyasi iskola katedráján. Dokumentumműsor. 17.15 Opera­felvételekből. 17.40 Nyitott stúdió. 18.00 Üj Zenei Újság 18.40 Kozák Gábor József népi zenekara ját­szik. 19.30 Az elmúlt év legjobb tánczenei felvételei. 20.00 XX. századi elfelejtett magyar drá­mák. Bródy Sándor: Árnyékok. 20.29 Filmsztárok énekelnek. 21.00 Dupla vagy semmi... 21.45 Olasz dalok. 22.20 Karl Richter vezé­nyel. 23.10 Könnyűzene. PETŐFI RÁDIÓ: 10.00 A szüzek városa. Zenés komédia 12.00 Francia muzsika. 12.45 Válaszo­lunk hallgatóinknak! 13.01 Dalos Kalendárium. 13.32 Tiltott utakon, regényrészlet. 14.08 Délutáni frissítő! 14.55 Eszperantisták öt­perce. 15.00 Glier: Sah-Szenyem — nyitány. 15.15 Fenntartott hely. 15.41 Tóth Ferenc féld.: A Duna- mentén. 16.05 Paganini: Boszor­kánytánc. 16.15 Gencsy Sári nótá­kat énekel. 16.27 Miniatűrök. 16.34 Schubert: Öt menüett. 16.50 Ma­gánvélemény — közügyekben. 17.00 ötórai tea. 18.10 Magyar rokokó-dalok. 18.20 Csendes Don. II. .rész. 19.00 Romantikus muzsi­ka’ 19.27 Üj könyvek. 19.30 Isme­retterjesztő előadás. 19.45 Az Innsbricki Vogelweide kórus éne­kel. 20.30 Két szonáta. 20.51 Mu­zsikaszó. 21.41 Láttuk, hallottuk. 22.01 Wagner: Trisztán és Izolda. — Előjáték és Izolda szerelmi ha­lála. 22.00 Könnyűzene. SZOLNOKI STÚDIÓ: a 22,38 m hullámhosszon 18—19 óráig: Péntek esti beszélgetés. Slágerlel­tár. Mozi Békési Bástya: 4 és 7 órakor: Egri csillagok I. II. rész. Békés­csabai Brigád: Ne ingereljétek a mamát. Békéscsabai Szabadság: A ház és gazdája Békéscsabai Terv: Az első csók. Gyulai Erkel: Puskák és galambok. Gyulai Pe­tőfi: Tíz kicsi indián. Mezőkovács­házi Vörös Október: A legszebb hónap. Orosházi Béke. Méhek völgye. Orosházi Partizán: A Saint Tropez-i csendőr. Szarvasi Táncsics: A legtitkosabb ügynök. Szeghalmi Ady: A koppányi aga testamentuma

Next

/
Thumbnails
Contents