Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-11 / 290. szám

1WÍ. december 11. 2 Seer da Megnyílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka Moszkva Kedden délelőtt a Kremlben az SZKP és a szovjet állam vezetői­nek jelenlétében megnyílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak ülésszaka, amelynek során a képviselők megvitatják és jóvá­hagyják a jövő évi népgazdasági tervet és költségvetést A napi­Az amerikai hadihajók Fekete-tengeri provokációjáról A szovjet közvélemény tovább- [ mint a feszültség fokozása, „amely ra is élesen élitéU a Pentagon; ellentétben áll a béke ó> bizton­Szovjetunió állami tervbizottsá­gának elnöke és Vaszílij Garbu­zov pénzügyminiszter tart beszá­molót, amelyet vita és szavazás kÖVet . t ■ r---r-i—- ­& i. „ újabb provokációját, amelynek [ S£g érdekeivel a térségben A legfelső tanács ülessza- keretében az Egyesült Államok kát a szovjet parlament allando ; két hadlhajoját a Fekete-tengerre g ' tozotteagainak hosszas előkészítő vezényelte. A szovjet külpolitikai munkája előzte meg Az 1969-es 1 -1 “ V i ut ra,dm rarepda.üi(5MJo«^|4UaM „épe^gleile«*! Ä a ! SÄ*.«««« hadihajó Fekete-tengeri megjele­nését úgy rettörvény is. A szövetségi és a nemzetiség I vetés tervezetét megtárgyalta az tanács képviselőinek együttes SZKP KB-nak december 9-i plé- ülésén Nyikoiaj Bajbakovj a j numa is. (MTI) Olasz kormányalakítási tárgyalások Saragat olasz köztársasági el- [ koztatást adott az új kormány nők hétfőn este fogadta a ke- megalakításával kapcsolatos tár­reszténydemokrata Rumor megbí­zott miniszterelnököt, aki tájé­Wilson bonni látogatása Bonnban hivatalosan bejelen­tették, hogy Willson brit minisz­terelnök február 11-től 13-ig Iá- j togatást tesz Bonnban, utána a brit kormányfő egy napra Nyu­gat-Berlinbe utazik. A megbeszé­lések témáiként a keleti-nyugati viszonyt, a NATO helyzetét, va­lamint Nagy-Britannia Közös Pi­acba való belépési szándékát je­lölték meg A nyugat-német fővá­rosban aláhúzzák, hogy Wilson még tervezett washingtoni láto­gatása ellőtt találkozik Kiesinger­rel. Valószínűleg ugyancsak feb­ruárban kerül sor De Gaulle és Kiesinger legközelebbi találkozá­sára is Párizsban. (MTI) gyalásairóL Az AFP római tudósítójának értesülése szerint a három koalí­ciós párt — a kereszténydemok­raták, a szocialisták és a repub­likánusok — vezetősége hétfőn akarják beállítani, mintha csupán egyszerű „látoga­tásról” lenne szó vagy az ameri­kai hadihajók befutása a Fekete- tengerre nem jelentene mást, csu­pán „választ” a szovjet hadiha­jók Fölközi-tengeri jelenlétére. A Krasznaja Zvezda ezzel kap­csolatban felhívja a figyelmet: maguk az amerikaiak emlékeztet­tek arra, hogy az ilyen és az eh- .... hez hasonló provokációs lépése- | két már jóval azelőtt kitervelték. Kozmosz—258 A Szovjetunióban kedden Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz—258 elnevezésű mester­séges holdat. Feladata az űrkuta­tás folytatása a korábban beje­lentett programnak megfelelően. A műhold kezdeti keringési ide­je 89,6 perc; a Föld felszínétől való legnagyobb eltávolodása 325 kilométer; legkisebb eltávolodása 210 kilométer; pályájának hajlás- minden hafLadó, j szöge hatvanöt fok. erőveS együtt : A szputnyikon elhelyezett be­javítsa a nemzetközi kapcsolato- | rendezések kifogástalanul mű- kat. (MTI) A cikk hangsúlyozza Románia ama törekvését, hogy a szocialis­ta országokkal, minden békesze- rető országgal, antiimperialista (ködnek. (MTI) Rendkívüli intézkedések Saigonban A saigoni katonai főparancs­nokság kedden közleményben je­lentette be, hogy rendkívüli in­A közlemény szerint tilos a sztrájk, megjelentek a Földközi-tengeren. A Trud kommentátora is leszö­gezi: hiába igyekszik a burzsoá . ....... . - propaganda ködösítéssel az ame­^,-^-A,.k^^--1^™áfl!rikad hadihajóknak a Szovjet­. . . _ ... ... ... i továbbá bármiféle tüntetés vagy A btttotógl tervek képviselőinek jogukban áll bár­mikor behatolni magánlakásokba, házkutatásokat tartani. Ä közle­mény kilátásba helyezi, hogy „amennyiben a helyzet indokolja”, ostromállapotot hirdetnek ki. Husak fogadta a CSEMADOK vezetőit Kedden Pozsonyban Gustav Husak, az SZLKP KB első titká- x-a fogadta a Csehszlovákiai Ma­gyar Dolgozók Kulturális Egye­me galaM tásáról a három párt küldöttségei között vasárnap este létrejött megállapodást Ennek ellenére változatlanul erős ellen­állás mutatkozik a koalíciós pár­tokon belül az új középbal kor­mány gondolatával szemben. Kü­lönösen a szocialista párt De Martino által vezetett balszárnya ellenzi a kormányba való belé­pést és hangsúlyozza, hogy eddig nem jött létre megállapodás a többi közt a nyugdíjrendszer és az egyetemi oktatás reformjáról. Rumor jelenleg az új kormány személyi összetételéről folytat tárgyalásokat Római politikai körökben valószínűnek tartják, hogy Pietro Nennt, a szocialista párt elnöke lesz az új külügymi­niszter. Az új kormány előrelát­hatólag legkésőbb csütörtökig megalakul. (MTI) unió határa közelében való cirká- lását „sétahajózásnak” minősíte­ni, itt durva, előre kitervelt ki­hívásról van szó a Szovjetunióval és más szocialista országokkal szemben. ROMÁN MEGNYILATKOZÁS A KÉT AMERIKAI HADIHAJÓ ÜGYÉBEN Bukarest „A nemzetközi enyhüléssel el- ! lentétes lépés” címmel foglalko- | zik Ion Fintinaru cikke a Sein- j teia keddi számában a két a me- i rikai hadihajó behatolásával a Fekete-tengerre. „A hír a hazai közvélemény élénk visszatetszését váltotta ki — hangzik a cikk­ben. — A Fekete-tenger partján fekvő Románia közvélemény« szembehelyezkedik az olyan ak­tussal, amelynek a jelenlegi hely- j zetben nem lehet más hatása. A csúcstalálkozó esélyei Shriver Párizsban Párizs Savgent Shiiver, az Egyesült Ál­sületének küldöttségét, amelyet lamok franciaországi nagykövete Dobos László elnök vezetett. Hu- ! Johnson elnökkel és Nixon meg- sak a CSEMADOK vezetőivel a válaszott elnökkel folytatott nemzetiségi törvény végrehajtásé- j megbeszélései után kedden dói­val kapcsolatos kérdésekről tár- \ eigtt visszaérkezett Párizsba. De gyalt: elsősorban a nemzetiségek Gaulle elnök kedden ebéden lát­képviseletéről a Szlovák Szocia­lista Köztársaság választott és végrehajtó szerveiben, továbbá az ifjúsági mozgalom problémáiról a vegyes nemzetiségű területeken és más, a CSEMADOK tevékeny­ségével összefüggő kérdésekről. (MTI) ta vendégül Shrivert és feleségét, aki a meggyilkolt Kennedy elnök nővére. A nagykövet Johnson és Nixon De Gaulle-hoz intézett üze­netével érkezett Párizsba. Shriver nem volt hajlandó kom­mentálni azokat a jelentéseket, amelyek szerint Nixon őt szándé­kozik kinevezni az Egyesült Ál­lamok ENSZ-fődelegátusává. Nem nyilatkozott Johnson vagy Nixon esetleges európai utazásának le­hetőségéről sem. (MTI) Francia jogász kapta a Nabal-békediiat Az oslói egyetem aulájában kedd délben Olaf norvég király jelenlétében nyújtotta át Lionaes asszony, a Nobel-békedíj bizottság elnöke az 1968. évi Nobel-békedí- jat René Cassin francia jogász­nak. A 81. éves Cassin, aki egy­kor az emberi jogok európai bí­róságának elnöke volt és jelentős szerepet játszott az emberi jogok egyetemes deklarációjának meg­szövegezésében, a díj átvételekor megemlékezett a korábbi díjazot­takról, és külön méltatta Martin Luther Kinget, aki a legutóbbi, 1965. évi békedíjat kapta. A díj­jal járó 70 000 dolláros összegből Cassin az emberi jogok tanulmá­nyozásával foglalkozó intézetet alapít Strasbourgban. (MTI) találkozóról Prága I ban. hogy a CSKP novemberi | „Hasznos gyakorlat” címmel j plénumának határozata jó felté- kommentálja a CSKP és az SZKP, teleket teremtett a belső helyzet képviselőinek kijevi találkozóját: ^ külpolitikai kapcsolatok kon- a Rudé Právo keddi száméban. E s^jjdálása számára. Hangsúlyozni tanácskozás és eredményei iránt természetesen nálunk és az egész világon nagy az érdeklődés. A kommentár ezután megálla­pítja: „Hasonló tanácskozások ré­gebben is voltak. A kijevi talál­kozó ezeken a hagyományokon alapul és különösen most kölcsö­nös érdek, hogy ez a gyakorlat folytatódjék. A személyes kapcso­latok lehetővé teszik, hogy feles­leges huzavonák és különböző közvetítő láncszemek nélkül meg­oldják a közös érdekű problémá­kat Ezzel a módszerrel elejét le­het venni az esetleges nézetel­téréseknek. A kijevi találkozó is alkalmat adott közvetlen megbeszélésekre, kell, hogy a kijevi találkozó más jellegű értelmezésének — | amely különösen külföldön került forgalomba — nyilvánvalóan nincs semmiféle reális alapja — írja a Rudé Právo. * Hétfőn Prágában ülést tartott a CSKP Központi Bizottságának cseh irodája. Az ülésen az iroda elnöke, Lubomir Strougal elnö­költ A résztvevők a CSKP Köz­ponti Bizottságának csütörtökön kezdődő plénumát készítették elő. A nemzetgyűlés alkotmányjogi bizottsága hétfői ülésén megvitat­ta és nagyobb változtatások nél- j kül jóváhagyta a kormánynak a amelyek a két ország politikai és föderációra való áttéréssel kap- gardasági kapcsolatait, a két párt csolatos törvénytervezeteit. Az kapcsolatait és az együttműködés ülésen Colotka miniszterelnökhe- kiszélesítését érintették a KGST-n lyettes ismertette a kormány ja- belül. Mindkét fél egyetértett ab-1 vaslatait A Szovjetunió külpolitikája következetesen küzd az emberi­séget érintő legfontosabb kér­dések megoldásáért, a konflik­tusok tárgyalások útján való rendezéséért Ennek megfelelően sohasem utasította ei a ma­gas szintű párbeszédet Ilyen párbeszéd lefolytatásában a Szovjetunió partnere szükség­szerűen az imperialista tábor ve­zető hatalma, az Amerikai Egye­sült Államok. A párbeszéd ma­ga — még ha a legmagasabb szinten megtartott csúcstalálko­zóról is van szó — természete­sen semmilyen formában nem jelenti az imperializmus politi­kai akcióival szembeni küzde­lem lanyhulását Ezt a közel­múlt években megtartott szov­jet—amerikai esúcsmegbeszélé- sek (legutóbb á Koszigin és Johnson között Glassboroban létrejött találkozó) világosan bi­zonyították. A szovjet külpolitika a csúcs­találkozók megítélésében abból indul ki, hogy — miközben a leghatározottabban visszautasít­ja az Imperializmus minden ag­resszív kísérletét vagy behato­lási akcióját — készen áll azok­nak a reális problémáknak a megvitatására, amelyek a nem­zetközi enyhülést szolgálhatják. Ennek az általános-elvnek meg­felelően a szovjet kormány ve­zetői az elmúlt hónapokban mind hivatalos nyilatkozataik­ban, mind pedig nem hivatalos állásfoglalásaik során leszögez­ték tárgyalási készségüket. A magas szintű párbeszéd fo­nalának felvételéhez vagy ép­pen a csúcstalálkozó megtartá­sához ezért nem a Szovjetunió­nak, hanem az Egyesült Álla­moknak kell „politikai értéke­lést” végrehajtania! A legutóbbi néhány hét jelzé­sei arra utalnak, hogy amerikai részről ez az átértékelés meg­kezdődött Természetesen rendkívül ve­szélyes lenne illúziókat táplálni. Az őszi hónapokban Európa és a NATO viszonylatában az ame­rikai külpolitika agresszivitása még fokozódott. A Távol-Kele­ten pedig nem a washingtoni magatartás valamiféle békés fordulata, hanem a katonai helyzet fokozódó kilátástalansá- ga és az elnökválasztási taktika kényszerítette Johnsont a VDK bombázásának beszüntetésére. Míg tehát az amerikai politi­ka agresszivitása sok területen változatlan vagy éppen élesedik — más tényezők a tárgyalóasz­tal felé hajtják Washingtont. Jelenleg két ilyen kérdéscsoport van. Az egyik személyi-taktikai kérdés: Johnson és a demokrata párt számára nem közömbös, hogy az esetleges csúcstalálkozó már január 26. előtt, tehát a távozó demokratapárti elnök hi­vatali időszakában létrejön-e vagy csak a republikánus utód, Nixon hatalomátvétele után. Ez a magyarázata annak, hogy a legutóbbi hetekben Clifford had­ügyminiszter, Rusk külügymi­niszter, Stennis szenátor, a sze­nátus katonai készenléti albi­zottságának vezetője és más be­folyásos politikusok a szovjet— amerikai csúcstalálkozó meg­tartását sürgették. Lényegében Nixonnak is ér­deke a csúcstalálkozó létrejötte. Az új republikánus elnök na­gyon jól tudja, hogy csak ak­kor szilárdíthatja meg befolyá­sát a demokrata többségű kong­resszussal szemben — és négy év múlva csak akkor számíthat újramegválasztásra —, ha ered­ményt tud felmutatni a nemzet­közi enyhülés irányában. Nixon személyes politikai érdekei per­sze azt követelnék, hogy a pár­beszéd csak január 20. után kez­dődjék meg. Amerikai források szerint ebben a 'kérdésben a hivatalba lépő elnök különmeg- bízottjának, Robert Murphynek a közvetítésével állandó tárgya­lások folynak a Fehér Ház és Nixon között. A másik és természetesen sok­kal jelentősebb kérdés a két szuperhatalom számára az atom­politika bizonyos problémáinak megoldása. Ilyen lenne például az atomfegyverek terjedését megakadályozó egyezmény. Eb­be a kérdéscsoportba tartozik a nukleáris rakétarendszerek, il­letve a rakétaelhárító rendsze­rek kérdése, amelyek gazdasá­gilag is óriási terheket jelente­nek. Ehhez a problémacsoport­hoz sörolható az atomcsend- egyezmény esetleges kiterjeszté­se a föld alatti atomrobbantá­sokra. Az amerikai politikának a kö­zeljövőben el kell döntenie: to­vábbra is megmarad-e a leg­utóbbi hónapokban * tapasztalt terméketlen és agresszív akciók­nál — vagy pedig hajlandó fi­gyelmét a nemzetközi légkört kedvezően befolyásoló nagy kér­dések felé fordítani. Ennek az amerikai átértékelésnek az ered­ményétől függ, hogy a legköze­lebbi jövőben megteremtődnek-e a feltételek a szovjet—amerikai csúcstalálkozó létrejöttéhez.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents