Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-11 / 290. szám
1968. december 11. Szerda A nadály Régen hallott szó. Én úgy ismerem: pióca, hivatalosan „orvosi nadály”. Latin nevét nem tudom. Valamikor (éltünk tőle, amikor a nádasban cserkésztünk és (élelemmel vegyes tisztelettel néztük azt a nagy hajú, papos- csuhás, kereszttel, rózsatüzérrel dekorált zavart tejű embert, aki a szerda, szombati piacokon egy beíőttesüvegben árulta a kis íe- kete „kígyókat”. Sokáig nem találkoztam velük. És most a 9-es buszon egy fiatal nő emeli ki szatyrából a patikai tégelyt. (A íekete műanyag fedőn is kígyó tekereg). A kalauztól az utasokig mindenki tárgyalni kezdi a vízben tekergő fekete lényeket. — Nadály! Nadály az, édös lelkem — így a befáslizott lábú néni — orvos rendelte erre a visz- szeres lábamra! De jó ez vérnyomásra, s ha a szájba teszik, elállítja a fogfájást, kiszívja a rossz vért. A kalauz megborzong. Ö még fiatal, talán nem tud erről az ősi receptről, hogy is a vérszívó nadályok valami gyógyszert is fecskendeznek az erekbe, természetes és jó gyógyszert gutaütés ellen. — Csak 70 fillér darabja — így a visszeres lábú nénike. — A húgom csak odatartja az üveget a fájós lábamra s a pióca már oda is tapad. Hogy vesszük le? Ledobja az magát, ha tele lesz. Ha nem hát, lesózzuk és ki is adja magából a vért. Lehet újra használni. csak ne kútvízbe tegyék, hanem esővízbe, artézibe. A nadályok nem tudják még milyen sors vár rájuk. Mohón szívják a friss vért, majd síkos testüket só érinti, fájdalmas tekergőzés közben levetik magukat a számukra életet adó testről. Vissza a természethez, mondta Rousseau. Ma SZTK-receptre is kapható az orvosi pióca. Kívánjuk, hogy eredményesen működjenek. — H. I — Száztíz százalékra teljesítette éves tervét a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki tervezési osztálya A Körösvidéki Vízügyi Igazga- \ tóság műszaki tervezési osztálya] jóval határidő előtt 110 százalékra teljesítette éves tervét. Személyen- j ként több mint 135 ezer forint értéket termeltek az osztály dolgozói. Mintegy félmilliárd forint értékű beruházásnak készítették el a műszaki tervét. Biharugrán például 6500 hold föld üzemi vízrenHáztáji gazdaságoknak is nevei palántát a tótkomlósi Viharsarok Tsz A tótkomlósi Viharsarok Tsz ] termál vízfűtéses hajtatóházában sok értékes palántát neveinek. í Eddig csak saját szükségletre és ] termelőszövetkezetek kisegítésére ] nevelték a palántákat, most ] azonban a háztáji gazdaságok — I főként Gyula, Békéscsaba, Medgy esegy háza lakói részére — negyedmillió palántát kértek, A Viharsarok Tsz kertészete a legnagyobb gondossággal állítja elő a kiváló minőségű palántát a ház. táji kertészkedők számára is. dezési tervét készítették el. A jó termőföldet mintegy 12 millió forintos beruházással varázsolják biztonságos termővé: mentesítik a területet a belvíztől és öntözésre rendezik be a legjobb táblákat. A határidő előtti éves tervteljesítésnek a látszatnál is sokkal nagyobb a jelentősége. Így előbbre hoztak több olyan tervezési mun-* kát, amelyre 1969. év első hónapjaiban került volna sor. Ezzel párhuzamosan hamarabb megkezdhetik a kivitelezők az anyagbeszerzést és a munkaszervezést. Mindenképp hasznát látja a tervtúlteljesítésnek a magas- és mélyépítkezés. Lff ,Fénymennyezet' a Keleti csarnokában 1969: belső tatarozás Budapesten, a Baross téri gyalogos aluljáró-rendszerből — mint ismeretes — az üvegfal alatt ki- alakított majdnem húsz méter széles aluljáró folyosón juthatnak be az utasok a Keleti-pályaudvar csarnokának süllyesztett pénztársorához, majd onnan lépcsőn haladnak fel a peronszigetekhez. A ; süllyesztett térséget azonban jól J meg kell világítani, annál is inkább, mert a lépcsősoron naponta tíz és tízezrek járnak. A szakem- ; berek sokat töprengtek, hogyan lehetne a lehető legjobban megoldani a térség világítását. Végül úgy döntöttek: újszerű „csillárt'’ ] kap a csarnok eleje, a tetőre füg- gesztének egy könnyű szerkezet-, bői kialakított, úgynevezett „fénymennyezetet”, amelyről több százj lámpa szórja a fényt, és a könnyű acélszerkezetre szerelt fényvisz- szaverő lapok is még tovább javítják a fényeffektust. A Keleti-pályaudvar csarnokát néhány évvel ezelőtt renoválták, sajnos, nem nagyon látszik meg a hatalmas épületeken. Különösen piszkos a csarnok belseje, mert a gőzmozdonyok kéményéből kiáramló korom rárakódott a falakra. A hetvenes évek elejétől már csak elvétve fut be a gőzmozdony a Keletibe, s ezért határozott úgy a MÁV, hogy 1969- ben újból tataroztatja a csarnok felsejét, most már lényegesen jobb minőségű festékanyagot használva fel. Ezt a munkát 1970 elejére befejezik, amikor az egész Baross téri gyalogos aluljáró-rendszert és a metró első szakaszát átadják a forgalomnak. Egy község szenzációja Ahová «* ipar is „betette a lábát99 szenzációja most a i autóbuszon Gyulára vagy Békés- órás munkaidőhöz Pályaválasztási A Hazafias Népfront békéscsabai, V. kerületi elnöksége december 16-án este 7 órakor .Taminá- ban, a téglagyár kultúrtermében '■ pályaválasztási tanácsadást ren.! dez. A tanácsadáson részt vesz- j nek a Munkaügyi Minisztérium j Ifjúsági és Pályaválasztási Osztályának munkatársai is, vala- ] mint a meghívott vendégek: a kerület három iskolájának P. osztályos tanulói és szüleik. A tanácsadáson részletes tájékoztatók hangzanak el különböző elhelyezkedési és továbbtanulási lehetőségekről. Az úgy történt... Deres, a főnök így formed Kereste és Seresre: — Mit tettetek? — Kérem szépen, az úgy történt... — kezdi Keres, de nem folytathatja, mert Seres közbevág: — Tulajdonképpen a jóhiszeműségünk áldozatai vagyunk. Ki gondolta volna, hogy rájön valaki? — Ez minden, amit védekezésül fel tudtok hozni? — Mi mást tehetnénk? — esdekelnek duóban. Hanem a hallgatóság soraiból Veres közbekiált: — Tessék kivizsgáltatni! Egyszeriben halálos csend támad, amit csak hosszú gondolkodási idő után tör meg Deres mennydörgő hangja: — Ha szabad kérdeznem — fordult Veres felé —, kivel méltóztatnál te ezt az ügyet kivizsgáltatni? — Az illetékesekkel — válaszol a helyzet komolyodására való tekintettel immár egy kicsit halkabban Veres. Újra csend . következik, vihar előtti csend. Minden szem rámered. Elsőként Deres találja fel magát. — Talán azt szeretnéd, hogy kiszivárogjon ennek az ügynek a híre? Le akarod járatni a testületünket? — Úgy van, úgy van! — kiált fel egyszerre Keres meg Seres, és Deres bátorítására tapsban törnek ki. A hallgatóság soraiban pedig még ilyen megjegyzések is elhangzanak: — Pfúj! Gazember! Keres meg Seres most már szinte önkívületbe esve szidják Verest. Deresnek kell lecsendesítenie őket: — De hát, kérlek benneteket, nyugodjatok meg. Tudom én, mi a tisztesség. * Másnap, de még harmadnap is alig fogadják Veres köszöntését. Deres is éppen hogy biccent deresedé fejével. Keres és Seres azonban még csak nem is biccent. Ők soha nem bocsátják meg Veresnek, hogy le akarta járatni a mindkettőjüknek oly szíve szerint való testületet. \ Gyulavári szenzációja most a Békés megyei Nyomdaipari Vállalat kihelyezett üzeme. No, nem éppen az egyedüli szenzáció, mert már épülőfélben van az ABC- áruház és az egészségügyi kombinát is, amit ugyancsak érdeklődéssel figyel a lakosság. Hanem egy üzem azért mégis más... Ahogy Novák Mátyás tanácselnök mondja: „A mezőgazdaság mellé az ipar is betette a lábát a községbe”, Munka- és kereseti lehetőséget teremt éppen azoknak, akiknek a legnagyobb szükségük van rá: a nőknek és a fiataloknak. A mezőgazdaság gépesítése során feleslegessé vált munkerő egy részének. A nyomdaipari vállalat feltételhez kötötte az üzem létrehozását: megfelelő épületet bocsásson rendelkezésre a község. A tanács vb úgy döntött, hogy teljesíti a kívánságot és még utat is építtet az üzemhez. A község vezetőinek szívügyévé vált, hogy minél előbb megvalósuljon az elhatározás. A tanácselnök sok más gondja mellett a fél szemét mindig az épület átalakítási munkáin tartotta. Igyekezett minden akadályt elhárítani, nem engedte a megtorpanást. Tulajdonképpen szeptember 1- re tervezték a megnyitót, de a belső átalakítási munkák, sajnos, mégis elhúzódtak és több mint két hónapig (november 4-ig) kellett még várni a község történetében oly jelentős szerepet játszó eseményre. Közben a vállalat az első határidőnek megfelelően előre biztosította a munkát, ami így rendkívül összetorlódott. Vajon képesek lesznek-e a dolgozók az önhibájukon kívül bekövetkezett lemaradást pótolni? A községen átvezető főúttól nem messze áll az az épület, amelyben a nyomda kapott helyet. Bejáratához út vezet, amelyen az anyag- szállítást bonyolítják le. Még mindig tart az építkezés: raktárral bővül az üzem. A munkateremben azonban már folyamatos a termelés. Ügyes kezű asszonyok, lányok dobozokat, tasakokat készítenek, címkéznek, kártyanaptárakat sarkalnak, stancolnak. Aki ide belép, csupa vidám arcot láthat. Valami különös varázsa van ennek a munkának. Mennyivel inkább asszonyoknak való, mint mondjuk, a kapálás vagy a facsemete-ültetés! És mennyivel jobb reggelenként csak ide a „szomszédba” jönni, mint autóbuszon Gyulára vagy Békéscsabára utazni! Igaz, előbb meg kell tanulni a tennivalókat és addig csak alacsony órabér jár. Mindössze 3 Ft 50 fillér volt kezdetben, de egy hónap alatt kiérdemelték, hogy a vállalat 4 Ft-ra emelje. A szorgalmat, törekvést az is elősegíti, hogy mindnyájan tudatában vannak: ők az alapító tagok. És egy kicsit irigyeltek is, hiszen csak 36-an vannak és még nagyon sokan vállalnának itt munkát. Cziráki Lajosné és Grúz Lajos- né már rangot is kapott. Persze nem ingyen. Augusztustól hatan í jártak át a gyulai nyomdába ! megismerkedni a szakma titkaival i és ők ketten voltak a legügye- j sebbek. így érdemelték ki a cső- j portvezetői megbízatást. Czirákiné azelőtt az erdőgazdaságban facsemete-ápolással foglalkozott, Grüz j Lajosné pedig az egyik gyulai üzem takarítónője volt. A dolgozók elismerik őket. Dániel Lászlóné Czlrákinéval kapcsolatban például ezt mondja: — Nagyon aranyos, de tud szigorú is lenni. Ha pedig valamit megkérdezünk tőle, biztos, hogy helyes választ ad. Pallag Imre üzemvezetőtől is csupa elismerő szót lehet hallani: — Akik a tsz-ből jöttek, kezdetben sehogy sem tudtak a 8 órás munkaidőhöz alkalmazkou ni. Késtek, olykor-olykor néhány percre haza akartak szaladni „anyut megnézni”, na, meg vitatkoztak is: „Te nem parancsolsz” — mondták. De hamar egyenesbe jött minden. Kivétel nélkül csak dicsérni tudom őket odaadó szorgalmukért, gondos munkájukért. Totán Péterné és Szabados An- talné azelőtt Gyulára járt át dolgozni. Örülnek, hogy hazakerültek. örülnek annak is, hogy olyan község lesz Gyulavári, ahol meghonosodik a nyomdaipar. Ezzel egyszer talán még híressé válik. És fejezzük be az üzemlátogatást Grüz Lajosné örömteli szavaival: — Hinni sem mertük volna, hogy Gyulaváriban valamikor ilyen üzem lesz. Novák Mátyás, a községi tanács elnöke mostanában is gyakran felkeresi az üzemet. Korrekt partner a Békés megyei Nyomdaipari Vállalat, a község... azaz az üzem dolgozói sem maradhatnak adósok. Most már ez be is bizonyosodik. Mert vannak még további tervek; bővíteni az üzemet, hogy még több asszony és lány dolgozhasson Gyulaváriban. Legalább százszázötven. A tanács pedig ehhez is megad minden segítséget. Pásztor Béla Sokakat érdekel: * I Jancsó Gyula — Jilly Béla — Oláh Sándor: A kertépítő zsebkönyve A zsebkönyv címet nemcsak azért viseli jogosan e mű, mert kis helyen elfér, vékony, tehát a kertépítő bárhová magával viheti, j hanem azért is, mert elsősorban gyakorlati tanácsadó: a kertépítő naponként felvetődő kérdéseire felel. A műszaki kivitelezéssel kapcsolatos teendőkön túl, a | pénzügyi és adminisztrációs feladatok elvégzésére is megtanít. Különösen hangsúlyozzuk az I utóbbit, mert számtalan esetben állt már tanácstalanul a szakmáI hoz kiválóan, de az adminisztrációhoz csak alig értő kertépítő az ügyviteli bonyodalmak közt. Mindezek mellett természetesen minden olyan anyag jellemzése, rajza és beszerzési helye is benne van a zsebkönyvben, amely a terv gyakorlati megvalósításához szükséges. Lehet tehát vá- I lasztani, ha az egyik vagy má- ■ sikféle beton, kőlap, vas, fűmag stb. az elképzeléseknek nem a tgmegfelelőbb. A rövid ismertetés és néhány tanács lehetővé teszi az ízléses, szép és gazdaságos építést. A zsebkönyvet elsősorban a kert építésével foglalkozó vállalatok, szövetkezetek építés- és munkavezetőinek, valamint adminisztratív ügyintézőinek ajánljuk. Felhívjuk azonban figyelmü- | két a tervezőknek is: elképzeléseik papírra vetése során támaszkodjanak bátran e munkára, hogy tervük a kivitelező igényeinek is iminden tekintetben megfelel >en | (Mezőgazdasági Kiadó)
