Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-10 / 289. szám

1968. december ID. 4 Kedd a fejben läfcbuk December 3-án, az elmúlt hét első adásnapján számunkra" nagy jelentőségű esemény zajlott le: ekkor közvetítette a televízió a Gyulai Várszínházban felvett Csák végnapjai című drámát. A közvetítést megelőzően Mátrai Betegh Béla beszélgetett Erdei Ferenccel, a Várszínház társa­dalmi bizottságának elnökével, dr. Vidó Istvánnal, a gyulai ta­nács vb elnökével, Miszlay Ist­vánnal, a színház művészeti ve­zetőjével és Keresztury Dezső íróval, Madách drámájának új- raformálójával. A beszélgetésből kitűnt, hogy a megkérdezettek valamennyi további és talán még egészen fel sem mért lehe­tőségeket látnak a Gyulai Vár­színházban, mely idén ünnepel­te ötödik, tehát első jubileumi évadját. Az előadás a képernyőn is felvillantotta erényeit, és a közeli képek lehetőségével a színészi munka kisebb részleteit is néző-közeibe hozta. Hiányzott azonban — és ez természetes — az a hatás, melyet a közvetlen élmény nyújt, a várudvar at- moszféra-teremtő ereje, hangu­lata a képernyőn nem lehet olyan eleven. Mindenesetre igen örülünk, hogy a Magyar Tele­vízió bemutatta várszínházunk egyik előadását, tehette volna kissé hamarabb is, a kora őszi hetekben, mert ez az igazán nyári produkció még a pillanat­nyi időjárás hatásától sem lehet mentes, más szóval, nyári, sza­badtéri produkciót nézni, mi­közben ónos eső szitál odakint, kissé furcsa érzés. Űj sorozat kezdődött szerdán 20.20-kor, a „Malican papa és fia”. Újabb krimi, és ezúttal sem éppen a legizgalmasabb faj­tából; fáradt kis produkció volt, bár a remény, hogy a folytatása jobb lesz, még adva van. A csü­törtök eseménye a Diderot re­gényéből készült „A élagy Szarvas fogadó” című film, egy még újabb sorozat első darabja. Eseménynekugyan ez sem mond­ható kiemelkedőnek, minden­esetre Diderot fémjelezte a kí­sérletet. A felnőtteknek okozott örömet a péntek esti „Télapó a televízióban” című műsor. Jól pergő, ügyes összeállítást lát­hattunk. Szombaton este a „La Fontaine meséi” című, szintén francia és szintén rövidfilm-so- rozat „A nyúl meg a teknős” cí­mű darabja kellemes időtöltés volt, és egy kitűnő művész pom­pás alakításával — Monica Vitti Madelaine szerepében — emel­kedett az átlagszint fölé. A Fé­nyes Szabolccsal műsorra tűzött zenés randevú elnagyoltságról árulkodott, viszont az Isznak Babel novellájából készült ma­gyar tévéfilm a szovjet irodalom egyik legsajátosabb alakját hoz­ta közelebb a nézőkhöz. A vasárnap a szórakoztatás je­gyében telt el. A délelőtt isme­retterjesztő jellege egy gyenge labdarúgó-mérkőzés közvetítésé­vel (vajon miért pont ezt az ér­dektelen meccset tűzték műsor­ra?) fordult át szórakoztatóvá, bár a 17 órakor bemutatott Tör­ténelem mindenkinek sorozat adása nagyon is komoly és iro­dalmi szinten elevenítette meg Dózsa György korát. Később következett „A hét slágere” újabb adás», amelyben a Toldy- Koós-Hoffi trió pompásan szó­rakoztatott, Ambrus Kyri csa­pata azonban legalább annyira unalmasan játszott, mint néhány órával előtte az MTK és a Hon­véd. A Viharlovag a romanti­kus történetek kedvelőit elégít- tette ki néhány újabb cselszö­véssel és hősies csata jelenettel, míg o Nyílik a rózsa döntője a nótakedvelőket. A végeredmény­ről alkotott véleményét ki-ki bátran hangoztathatja, és arról is meg lehet a véleménye, hogy a zsűri jól döntött-e? A nap be­fejező műsora a „Jennifer” című nyugatnémet krimi volt, s némi­leg kárpótolt a hét folyamán vetített gyengébb bűnügyi fil­mekért. s. E. tudományi Egyesület Békés me­gyei Szervezete. Az akkori vezető­ség célul tűzte, hogy az agrártu­dományban elért legkorszerűbb eredményeket megismerteti a ter­melőszövetkezetek és az állami A Népújság munkatársainak fotókiállítása Gyulán Ma délután 5 órakor nyitja meg Koszta Rozália festőművésznő Gyulán, a Jókai Művelődési Ház ifjúsági klubjában a Békés me­gyei Népújság munkatársainak fotókiállítását, melyet a közel­múltban Békéscsabán, a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat értelmiségi klubjában láthattak két héten át az érdeklődők. A kiállításra a megye képző­művészeit és fotóművészeit is meghívták. j Meggyőzés • A légikisasszony így 5 nyugtatja a rettegő utast: ; — Ne nyugtalankodjék ■ annyira, asszonyom! Még > sohasem fordult elő, hogy : egy repülőgép vissza ne 5 tért volna a földre. ! Rétisasok „vendégeskednek” a váiyom erdészetben Biharugra és Geszt, környékére ilyenkor sorra érkeznek északról az átvonuló madarak. A legújabb vendégek a ritkaságnak számító rétisasok. A lengyel és az orosz északi erdőkből érkeztek erre a tájra. Egyik-másik nagyságra túl­tesz a szirtisason. A védettség alatt álló madarak főként a vá- tyoni erdészetben tanyáznak, s innen járnak zsákmány után. Leginkább selejtmadarakkal táp­lálkoznak, de nem vetik meg” a halastavak pontyait sem. pok fejeztek ki legjobban. Ilyen előzmények után ül le a MAE Bé­kés megyei Szervezete december 11-én délelőtt a megyei tanács nagytermében, hogy meghallgas­sa az elmúlt négy év munkájáról szóló vezetőségi beszámolót. A taggyűlés az 1969. évi feladatokat gazdaságok szakvezetőivel. A ve- ! zetőség célkitűzése megvalósult, Vezetőségváíasztás a MÁE-nél Négy évvel ezelőtt erőteljes j melyet számos előadás, vita és a munkához látott a Magyar Agrár- ! Körösvidéki Mezőgazdasági Na­Gdrdonyi Géza: EGRI CSILLAGOK Feldolgozta: Márkust László. Rajzolta; Záród Ernő. *Vis meghatározza. A Az egyesület munkájában élen- •járó aktívákat ezen a taggyűlésen ▼kitüntetésben, illetve jutalomban Trészesítik. Ugyanakkor kerítenek ! sort a vezetőség és az egyesület ötödik tisztújító közgyűlésére, a küldöttek megválasztására. Államsegély az egyháznak Mindenekelőtt nem is az anyagi oldala a legfigyelemre­méltóbb annak a határozatnak, amelyet legutóbbi ülésén hozott a Minisztertanács az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének előterjesztése alapján. A hatá­rozat lényege, hogy a forradal­mi munkás-paraszt kormány további hat évig, 1974. decerrv bér 31-ig biztosítja a magyaror­szági egyházaknak és vallásfe­lekezeteknek azt a személyi és dologi államsegélyt, amelyet a húsz esztendővel ezelőtt megkö­tött egyezményben két évtized­re magára vállalt. Valójában még annál is többet, mert 1948- ban azt vállalta a kormányzat, hogy öt évenként, 25 százalék­kal csökkenő összeggel nyújt pénzügyi támogatást az egyhá­zaknak. Erre a csökkentésre azonban egyetlen egyszer sem került sor. Nem lebecsülendő természete­sen maga az összeg sem. Évi 68 millió forint ez, vagyis 1974 végéig összesen 408 milliós tá­mogatás jut az egyházaknak. Ebből jut a papok és más egy­házi személyek, alkalmazottak fizetésének kiegészítésére, jut hozzájárulásra a különféle egy­házi tulajdonban levő intézmé­nyek, iskolák, szociális létesít­mények fenntartásához, temp­lomok, egyházi műemlékek gondozásához, tatarozásához. Az egyházak zavartalan műkö­désével összefüggő igények, szükségletek kielégítéséhez igen jelentős hozzájárulásról van te­hát szó. Nyilvánvalóan senki nem gondolhat arra, hogy ez a tá­mogatás a legcsekélyebb mér­tékben is valamiféle ideológiai megalkuvásból fakad. Változat­lanul a materialista világnézet hívei vagyunk és hazánk kor­mányzata csakis ezt a korszerű, haladó világnézetet érvényesíti és alkalmazza az iskolai neve­lésben és a felnőtt felvilágosí­tásban egyaránt. Más a világ­nézeti, az elvi különbözőség, vagy akár a harc az idealista, a vallásos felfogással szemben a meggyőzés, a felvilágosítás esz­közeivel — és megint más az együttműködés az egyházakkal, valamint a hivő, ugyanakkor velünk materialistákkal, marxis­tákkal közös ügyön, a szocialis­ta haza erősítésén fáradozó ma­gyar állampolgárokkal. Sem az egyikről, sem a má­sikról nem mondhatunk le. Nem torpanhatunk meg kétes meg­gondolásokból a világnézeti küz­delem pástján, de nem is utasít­hatjuk vissza a vallásos meg­győződésű embereknek nemcsak a kézfogásra, de együttes mun­kára kinyújtott segítőkész kezét. Alkotó eleme ez is a mindjob­ban formálódó tömörülő nem­zeti egységünknek. Sokszor le­írt igazság, hogy a szocializmus nemcsak a marxistáknak jelent előnyösebb, jobb életet, hanem mindenkinek — vallásra, világ­nézetre, fajra, nemre való kü­lönbség nélkül —, aki ebben a hazában tudásához mérten dol­gozik is érte. Ezért várja el jog­gal a szocialista állam a hivő emberek cselekvő együttműkö­dését is. Megnyugtató, hogy a magyar- országi egyházak vezetőinek és a hívőknek többsége ma már ezt ugyanígy gondolja és tudja. Megmutatkozott ez azokból a megnyilatkozásokból is, ame­lyek a magyar katolikus püspö­ki kar vagy a protestáns egyhá­zait vezetőitől elhangzottak a napokban, az állam és az egy­ház közötti egyezmény husza­dik évfordulója alkalmából. A két évtizeddel ezelőtti egyezmény megújításában, meg­erősítésében és á kormány mél­tányos anyagi döntésében így tehát jóleső tapasztalatokon alapuló kölcsönös bizalom nyil­vánul meg. Az egyházak tagjai meggyőződhettek róla, hogy a szocialista társadalmi rend biz­tosítja a legteljesebb lelkiisme­reti és vallásszabadságot, melyet törvénybe iktatott alkotmá­nyunk is magában foglal. Bizto­sítja még anyagi támogatással is az egyházak működését, hogy őszinte érzésektől vezettetve dolgozzunk együtt a békéért, a jólétért, a kormány programjá­ban meghatározott feladatok si­keréért. L. Z. ..ES mÓS KEfETTEA TOftÖKÍ TÁGAS MHCEFEIE HELYW£6B£ -WNFflf HORDOK, KAMK. \ IDE BENNÜK NEM ZAMATOS N U /NEM PUSKAPOR.EZT MIKII BORNEMISSZA FELESÉGE HOSSZÚ UTAT TETT MEG SOPRONTÓL E6ERIG. ÁLRUHÁBAN KÖZELÍTETTE ME6 A VARAT KÍSÉRŐJÉVEL, MIKLÓS DIÁKKAL. E<?Y, RÉGI RAJZ ALAPJAI) AZ EGEDEN MEGTALÁLTAK AZ EGYIK VARALAGUT KUARATAT. MAR KÉT EJEN ÉS KÉT NAPON ÁT ÁSTÁK MAGUKAT AZ KÖZBEN EGY KALMAR FELFEDEZTE ; AZ ALAGÚT BEJÁRATÁT... NEM TELT BELE EGY ÓRA SEM, ÉVA ÉS MIKLÓS FOGVA VOLTAK. A ZAA/YZ E6Y DEL! ŐRIZZE! ZE PEO/6 E06D A FÁKLYÁT, , KÖLYÖK, I ÉS KE/ESSf _ ^ URAM, A VAR AZ ÉR jz/zzazom A RÁD KEZÉBE. AZAGUZAZ FEDEZZEM ZEL. ALAGÚT OMLADEKAIN, gfei, AMIKOR... _ MARA VAR AlATT KELL lernükkí MOZDtrsUK K! EZíA /VAGY KÖVEZ. TíÍmL>\ y'L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents