Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-10 / 289. szám
1968. december 10. 5 Kedd Csúszós az út - vigyázzunk! Fokozottabb óvatosságot a közúton Tanácsadás a VMSZ-ek elkészítéséhez A vállalati munkavédelmi szabályzatok (VMSZ-ek) módosítása (egyes helyeken az elkészítése) most van soron. Az SZMT Munkavédelmi Bizottsága — mint már közöltük, — ehhez a munkához a vállalatoknak segítséget nyújt, ha kérik, mégpedig úgy, hogy minden szombaton délelőtt és hétfőn délután tanácsadást tart A tapasztalat azt mutatja, hogy jobbára olyan vállalatok kérnek tanácsot, amelyek eddig is jól oldották meg a munkavédelmi feladatokat és kevésbé azok, amelyeknek nagyobb szükségük volna rá. Pedig célszerű lenne kihasználni a lehetőséget úgy, hogy a készülőben levő VMSZ-t bemutatnák. így az egyes részletkérdéseket is megbeszélhetnék. A munkavédelmi bizottság úgy határozott, hogy — amennyiben valamelyik városban vagy járásban több vállalat szükségesnek tartja a tanácskérést — a helyszínre is kimegy. Ehhez azonban szükséges, hogy az érdekelt vállalatok előzőleg beszéljék meg az időpontot, helyet, és erről küldjenek értesítést. A MEDOSZ-hoz tartozó vállalatok VMSZ-szel kapcsolatos tanácskozását december 13-án tartják meg Békéscsabán. Ez alkalommal is lehet majd tanácsot kérni. Minivizor-68. WWWWWWVWVWAVw Huszonöt fordulós karácsonyi pályázat 20. rejtvényünk Leányintézetben Az író egy baltimore-t leánynevelő intézet megnyitó ünnepélyén a következő ünnepi beszédet tartotta: — Kisasszonyok, három dologtól óvakodjanak! Az első: ne dohányozzanak, akarom mondani, ne dohányozzanak sokat! A második: ne igyanak, akarom mondani ne igyanak sokat! És a harmadik: ne menjenek férjhez, akarom mondani, ne menjenek férjhez sokszor! Kérdésünk: Ki volt e kiváló szónok? Vízszintes: l. Akiről az anekdota szól. 4. Eljárás. 5. Áradat. 6. Névelő. 7. Vissza: nem mozdul. 8. A vízszintes 1 folytatása. Függőleges: 1. ö megtette kötelességét. 2. Juttat. 3. ...szoros, az al-du- nai völgyszakasz legszebb része, 4. Merít. 6. Arab férfinév. 7. Francia névelő. Beküldendő a vízszintes l szintes 8. és a vízKarácsonyi rejlvénvszelvénv 20. 1968. december 10. ELMÚLT A NYÁR, beköszöntött az esős, sáros ősz, nemsokára jön a gépjárművezetők számára kellemetlen tél, hóval, jéggel fűszerezve. A nyár elmúlása sok gépkocsitulajdonos részére az autós szezon végét is jelenti. A megtisztított kocsi nemsokára téli álmát alussza a garázsban vagy a ponyva alatt. Legtöbben viszont a jó idő elmúltával is szívesen használnák autójukat, de félnek a csúszós út kellemetlen következményeitől. A hivatásos gépjárművezetők részére is sok kellemetlen meglepetést tartogat a tél. Miközben egyesek a sízés és korcsolyázás okozta örömökre gondolnak, a hivatásos gépjárművezetők hátán már most szaladgál a hideg, amit a téli közlekedés emlékezetbe idézése okoz, amikor a gépjármű nem is annyim gördül, mint inkább csúszik. Az ősz, tél beálltával alaposan megromlanak az időjárási viszonyok. A közlekedésben ennek kézzelfogható bizonyítékai az ütés látási viszonyok gyors és erős rosszabodása. Aki gépjárművet vezet, nagyon jól tudja, hogy az eső, a sár, a köd, az ónos eső mennyire próbára teszi a vezető idegrendszerét, fizikumát és szakmai felkészültséget. Rossz idő- I járás alkalmával — és az ősz, tél kétségkívül ide sorolható —, az emberek, (gyalogosok, kerékpárosok) is figyelmetlenebbé válnak, mert leköti őket a szél, az eső, a hó elleni védekezés. Ilyenkor a figyelés kötelezettségét a gyalogosok szinte teljes mértékben áthárítják a gépjárművezetőkre. Nem véletlen, hogy az őszi-téli időszakban igen gyakoriak azok a balesetek, amelyeknek mottója:,,« gépjárművezető későn vette észre az úttesten haladó gyalogost". A ROSSZABODÖ látási viszonyok miatt nehezebben észlelhetők a jelzések. Szinte láthatatlanná válnak a burkolatú jelek, az úttest széle vagy éppen a felezővonal. Különösen szürkületben jelentkeznek ezek a veszélyek. Az időjárás és a látási viszonyok romlása azt követeli, hogy még körültekintőbben, még nagyobb figyelemmel vezessük a járművet. Jobban kell ügyelni a közúti jelzőtáblákra. Különösen a veszélyes helyeket, a kanyarokat, a vasúti átjárókat, az elsőbbségre utaló táblákat kell erősen figyelni, mert az őszi-téli időszakban a legkisebb gondatlanság is növeli a baleseti veszélyt. Készüljünk fel tehát a téli vezetésre. Első és legfontosabb feltétel a gumiabroncsok hibátlan állapota. Vonatkozik ez hatványozottan az első kerék köpenyére, de ugyanilyen fontos a kerekek egy nyomban futása. A sérült és szakszerűtlenül javitott j váz megizzasztja síkos úton „lova- | sát”. És mivel tudjuk, hogy a ! nedves úttesten a vizűim miatt nincs a gumi és a talaj között közvetlen kapcsolat, s a fék lassulási értéke nagyon leromlik, azaz meghosszabodik a féktáv, ezért olyan iramban vezessünk, hogy gépjárműveinket szükség esetén meg is tudjuk állítani. Azt mondanunk sem kell, hogy laz autóbuszok és teherautók által elcsepegtetett olajjal szenyezett és sáros úttesteken különösképpen j legyünk óvatosak, az ilyen sza- i koszokon ne változtassunk irányt |— no és: felettébb „tiszteljük" a | keramitkoekás úttestet. A TÉLI közlekedési időszakban a tömegközlekedési járművek lépcsői is csúszóssá, jegessé válnak. Ezért a fel- és leszállásnál gondosabban kell ügyelni. Felhív- j juk a figyelmet még arra, hogy . az említett, megváltozott viszo- j nyaknak az időseket, rokkantakat j és az arra rászorultakat még in- | kább segítsék a közlekedésben. A tél nagy örömet jelent gyermekeinknek, de nagy veszélyt is. Ezért ne engedjük őket az utcán szánkózni, korcsolyázni. Figyelmeztessük őket a rájuk leselkedő veszélyre. Ha a gépjárművezetők figyelembe veszik a téli közlekedés nehézségeit, ha számítanak az ezekből adódó váratlan veszélyekre, ha a biztonságos közlekedés érdekében télen nagyobb gondossággal és körültekintéssel vesznek részt í. közúti forgalomban, nagymértékben csökkenthetik a baleseti veszélyt és sok baleset bekövetkezését előzhetik meg. Békési Imre r. szds. D rámai hangvételű riportsorozatban leplezte le a közelmúltban egyik központi napilapunk, miért kellett bezárni, megszüntetni egy tanácsi vállalat Diesel-adagolókat javító üzemét. Azért, mert a tsz elcsábította a munkásokat. Nem az írással akarok vitatkozni, értelme sem volna. A sorozat nem volt rosszindulatú, azt pedig én is elismerem, hogy a tsz-melléküzemágak lombosodé fáján akadhatnak vadhajtások. Egyébként is nevetséges volna a tsz-ek „egyéb” tevékenységétől népgazdasági méretekben félteni milliárdokkal dolgozó állami, tanácsi és ktsz- üzemek kenyerét. Ebben az anyagban azonban már felcsillant valami, aminek később jelentősége lehet. A szerző ugyanis megemlíti, hogy a részleget többek között azért is szüntették meg, mert nem volt munkája. A tsz kezdetlegesebb üzemében pedig van megrendelő, nincs panasz a kijavított alkatrészekre. Ez már nem lehet a csábítás következménye. A megrendelőt ugyanis nem a cégtábla érdekli, hanem a munka minősége. Vagyis a tanácsi vállalat a versenyben, a konkurrencia- harcban maradt alul. Furán cseng még fülünkben egy ilyen mondat. A gondolatot azonban meg kel] szoknunk. V an verseny a régebben működő cégek és az új tsz-vállal- kozások között? Van bizony! Jómagam például nagyon szeretem a birkapörköltet. Ha az ország egy bizonyos részén járok, mindig gondosan elkerülöm a fogyasztási szövetkezet birkacsárdáját és 15 kilométerrel odébb, a tsz kisvendéglőjébe megyek. Mert ott jobban főzik és nagyobb kanállal adagolják kedvenc ételemet. A hasonló példákat ma még szűk területről válogathatjuk, de már találunk. Nem kevés az Olyan városi háziasszony, aki háromszor végignézi az önki- szolgáló bolt gondoláit, amíg a keresett — tsz márkájú — savanyúságot. tarhonyát vagy sajtot megtalálja. Mert az jobb. Azután akadnak helyzetek, amikor a nagyság hátrány, a kicsiség előny. Sóder kell például egy építkezéshez. Kétségtelen, az állami bánya ezt modem gépsorokkal és kisebb önköltséggel termeli. Lehet azonban, hogv a primitív kis tsz- murvagödör közelebb van. Tehát a szállítási költségeket, a sok utánjárást és várakozást is számítva az építkezés akkor keSzámviteli dolgozok továbbképzése Nyár óta többféle intézkedést tettek a mezőgazdaságban dolgozó szakemberek továbbképzésének szervezésére. Ismeretes, hogy az Orosházi Mezőgazdasági Technikumban helyet adtak a termelőszövetkezeti elnökök, technikusok és a feladatukat jól ellátó, de szakképzettséggel nem rendelkező brigádvezetők részére. A számvitelben dolgozók továbbképzése eddig megoldatlan volt. A Dél-Békés megyei- Termelő- szövetkezetek Területi Szövetsége e viszonylag elhanyagolt továbbképzési területet karolja fel, amikor a Pénzügyminisztérium és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa közreműködésével neves közgazdászokat hív meg Orosházára, hogy a számvitelben dolgozók továbbképzését biztosítsa. rül kevesebbe, ha a tsz-től vásárolnak. És onnan rendelnek akkor is, ha a nagy bánya megsértődik. Gyakran fordul elő, hogy bútort kell szállítani egyik faluból a másikba. Az AKÖV-nek erre a célra kiépített hálózata, olajozott gépezete van. Csakhogy mire az állami teherautó a városból a rakodás helyére ér, a számla már több, mintha a tsz szállítóeszköze bonyolítja az egész fuvart. Nyilván, aki költözik, ilyen esetben a tsz-hez fordul. Érvényes ugyanez fordítva is. Biztos bukás elé néz az a tsz- melléküzemág, amely a nagyvállalatokkal olyan területeken akar versenyezni, ahol azok igazán otthon vannak. Nyilván senki sem fog az istállóban szövőszékeket felállítani vagy a pajtában kerékpárt gyártani, mert a versenyben irgalmatlanul alul maradna. Maga a verseny ténye, megjelenése azonban örvendetes. Néhány területen túljutottunk már a hiánygazdálkodáson, akadnak cikkek, amelyek eladása során a vevő kegyeit kell keresni. Keressük tehát minőséggel, új megoldásokkal, ötletekkel, új típusokkal. Ne teremtsünk erőszakolt nyugalmat monopolhelyzetek osztogatásával. Mert az „eszi, nem eszi”- szemlélet nem csupán a fogyasztóra káros. Árt a népgazdaságnak, sőt magának az elkényelmesedés veszélyének kitett monopol-vállalatnak is. A tsz-melléküzemágak hivatása, hogy segítségükkel növeljék a tagság foglalkoztatottságát, egyébként kárba vesző terményeket dolgozzanak fel, hasznukból mezőgazdasági beruházásokat valósítsanak meg és rossz adottságú körzetekben emeljék a parasztság életszínvonalát. Miközben azonban ezt teszik, áldásos hatással lehetnek a piac élénkülésére is. A Minisztertanács éppen a közelmúltban állapította meg, hogy egyes területeken ,még igen lassú a gazdasági verseny — a konkurrencia — kibontakozása”. Mivel ez a jelenség elképzeléseinkre káros, üdvözölnünk kell minden apró moccanást is, amely e merevséget feloldja. Nem a tsz-ek és a vállalatok versengése lesz itt a fő erő, amely a mozgást hozza. De a tsz-ek is lehetnek valamicskét ennek érdekében. Élvezve az ebből származó hasznot, vállalva a reájuk is vonatkozó kockázatot. versenyezzenek csak. ahol tudnak. És akkor: győzzön a jobb! F. B. KOCKÁM IRDETÉS Egyik megyei vállalat a Népújság december 8-i számában hirdetést tett közzé, amely mindössze egy hasáb ötven milliméteres terjedelemben magába foglalta azt a heroikus küzdelmet, melyet rendszerünk a kiszolgáltatottságot jelentő Horthy feu- dálfasizmustól idáig megtett a kulturáló- dás területén. Köztudott, hogy a sötét korszakban diplomás egyének jelentkeztek hólapátolónak és más munkára, hogy megéljenek. Erre a kényszer vitte őket. Negyedszázadra rá a tudatos kultúrpolitika, népünk általános műveltségének emelésében kivívott eredmények következtében már ilyen hirdetés lát napvilágot a megyei sajtóban: „Érettségizett fiúkat segédmunkásnak felveszünk..." Végre eljutottunk idáig is! — sóhajthat fel bárki, ha nem hagyna valamiféle rossz szájízt maga után az inkriminált hirdetés. De hagy. Persze ellenkező előjellel. Mert ha teszem azt ott lenne a segédmunkás helyett, hogy mondjuk át- képzősnek vagy egyáltalán nem lenne ott a segédmunkás (nem azért, mert ezt a beosztást lebecsüljük!), egészen másképp festene a hirdetés. De ott van, ami azt jelenti, hogy nálunk nem olvaszthat akárki ólmot (még karácsony előtt sem), nem mozdíthat meg kőhalmokat, nem viheti le a törmeléket az újonnan épülő ház felső szintjéről kellő iskolázottság nélkül stb., stb. E merész kezdeményezés követőit látom lelki szemeimmel, amint ott állnak a hirdetőiroda előtt, kezükben a kockahirdetésekkel: „Zeneművészeti főiskolát végzett egyéneket felveszünk juhásznak. Dolgozzunk jobban Tsz”; Nyilván azért zenészeket, mert azok jobban tudnak tilinkózni. Vagy: ,.Közgazdasági technikumi oklevéllel rendelkező fiúk vagon- \ rakodásra pályázhat- j nak hajnalonta a köz-! pályaudvaron. Aki! számolni tud, azt nem' csapják be jeligére". Azon sem lepődnék meg. ha a jövőben ilyen kockahirdetés jelenne meg a sajtó hasábjain: „Érettségivel nem rendelkezőket keres reklám-j és más szövegek sza- \ hatos fogalmazására■ a hirdető vállalat”. Ki tudja, hátha az ilyen egyének jobban megfogalmaznák a hirdetéseket! v. d. Győzzön a jobb!
