Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-07 / 287. szám
1968. december 7. 3 Szombat Zalaapátiban próbálták ki Jankó Antal újítását A méhészetéről megyei, sőt országos hírű Jankó Antal, nagy- bánhegyesi parasztember a viasznyerésre új módot dolgozott lú. Újítását elküldte az Országos méhészeti Központba, ahonnan Zalaapátiba, a méhészképző iskolába továbbították kipróbálásra. A méhészgyakorlatban eddig háromféle préselési eljárást alkalmaztak, hogy a sonkolyból kivonják a viaszt Ezek költségesnek és kevésbé olyan hatékonynak bizonyultak, mint a Jankó- féle javaslat. Jankó Antal a sonkolyból úgy ség. Eljárásával minden méhész j maga préselheti sonkolyát. A Zalaapáti Méhészképző Iskolában a négy viasznyerósi eljárást egymás mellett próbálták ki a tanulók. Az eredményről grafikont készítettek. Ez azt tanúsítja, hogy a Jankó-féle viasznyerési eljárás a legjobb eredményt hozza. Jankó Antal Nagybánnegyesen 158 saját méhcsaládot gondoz, ugyanakkor ő kezeli az országos hírű Zalka Máté Tsz 62 család méhét is. A megyei méhész szakbizottságban elnöki tisztséget tolt be. Fólia alatti termesztés Megyénkben egyre több háztáji gazdaságban és termelőszövetkezetben használják a zöldségtermesztés korszerű segítőjét: a fóliát- Ebből a témakörből az utóbbi években több alkalommal rendeztek tudományos szinten is népszerű bemutatókat, előadásokat. A Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szervezete december 10-én, kedden 9.30 órakor Békéscsabán, a Technika Házában ismét tanácskozást rendez a fólia alatti termesztés újabb lehetőségeiről. Dr. Túri István adjunktus, a kertészeti egyetem tanára mond vitaindíó előadást. nyeri a viaszt, hogy a 399 forintos szőlőprést alakítja át viaszpréssé. Az átalakítás költsége minimális. Ugyanakkor rövid idő alatt nagy a viasznyerési lehetőKöszönet a munkásőrségnek A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság 1-es számú gyomai építés- vezetőségének 1968-ban öt alkalommal sietett segítségére a Békés megyei munkásőrség. Március 30-án Füzesgyarmaton a Pázmányi tiltó, június 21-én a mezőberényi és a csárdaszállási körgát alatti tiltó, augusztus 12- én gyoma-csudaballai VI-os csatorna műtárgyának, november 5- én a mezőtúri 8-as csatorna és november 25-én az Ecsegfalva- Felsöbérhely csatorna műtárgyának felrobbantásával. Ezek megsemmisítésére azért volt szükség, mert helyükre nagyobb méretűeket kellett építeni. Sok és nehéz fizikai munkától és a munkáért járó költségtől mentette meg az építésvezetőséget a munkásőrség. Ezért a tisztesek és a beosztottak fogadják elismerésünket. További munkájukhoz jó egészséget kívánunk. Imre Lajos építésvezető azért mégis nyugodtan válaszolt: — Ismertem. — Régóta? — Gyerekkorom óta ismertem Terézkét. Gyakran jártam hozzájuk köszöntgetni is az ünnepeken. — Szépek voltak ezek az ünnepek? — Szépek. Terézkétől mindig kaptam valamit, nem fogadták ingyen a köszöntgetést. — Mindenki adott valamit? — Nem. Nem mindenki. Némelyik család, ahol nem szerettek bennünket, mint például... És sorolgatta, hol kaptak valamit, és hol nem kaptak semmit. — Jól vissza tud emlékezni Csóka? — Igen. — Szokott pénzt kérni kölcsön? — Szoktam. — Kitől? — Édesanyámtól. — A múlt nyáron mikor kért pénzt kölcsön az édesanyjától? — Kapáláskor. De már arattak is. — Közelebbről meg tudná határozni a napot? — Huszonnegyediké lehetett és szerda. — Honnan tudja ilyen pontosan? — Anyám 21-én kap segélyt, a szerdát meg onnan tudom, hogy nálunk a kocsma szerdán tart zárva, és amikor a pénzért indultam, éppen zárva volt. A pártegység feltétele a gazdasági előrehaladásnak Megjegyzések a Békési Kosárgyár pártalapszervezetének munkájáról Az elmúlt három évben a Békési Kosárgyár fejlesztésére több mint 15 millió forintot fordítottak. Korszerű üzemek, szociális létesítmények épültek es egyes munkafolyamatokat gépesítettek. Ennek ellenére a várt eredmény, a termelékenység növekedése nem, következett be. Ha egyetlen gazdasági mutatót nézünk, az is elgondolkoztató. A termelés növekedése, a tervezett 80 százalékos munkatermelékenység helyett csak 60 százalékban valósult meg. A többit újabb munkások felvételével biztosították. Vajon miért alakult ez így? Joggal felmerülhet a kérdés, hogy a kosárfonás hazájában, Békésen a párt- és a gazdasági vezetés megtett-e mindent annak érdekében, hogy a dolgozókkal együtt elérjék a célkitűzéseket? A választ nem könnyű megadni. Mert a gazdasági hiányosságok mellett ott találjuk a pártszervezet fogyatékosságait is, amelyek gyökere jó néhány évre visszanyúlik. A motor, a pártszervezet tevékenységét vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a politikai irányító és ellenőrző feladat elhalványult. Hiányzik az az ösztönző erő, amivel a párttagság a többi dolgozó— Mondja, Csóka, mikor talál-; kozott utoljára Nyitrai Terézzel?« Csóka hallgatott. Egy szó sem; jött ki a torkán. A tiszt elővette« Terézke óráját és Csóka elé tartotta. — Ismeri ezt az órát? Csóka rámeredt az órára, majd« elfordította a fejét. Nem szólt — És ezeket a kulcsokat is-' meri? Csend. — Csóka! Nézze meg ezeket a] kulcsokat! Ismeri ezeket? Látta' már valahol? A kérdezett nem válaszolt. Meg-' görnyedve ült. A nyomozó szó-« lalt meg újra. — Ez az óra is, ez a néhány« kulcs is Nyitrai Teréz tulajdona; volt. Az óra zálogcéduláját és a« kulcsokat is magánál találtuk; meg. Mondja meg, hogyan kerültek mindezek magához, mikor; találkozott utoljára Nyitrai Teréz-« zel, mit tud a haláláról? Csóka várt egy kicsit, nagyot! nyelt, majd rekedten megszólalt:! — Azon a napon, amikori anyámhoz mentem a pénzért, ak- * kor találkoztam vele... — Tehát június 21-én, szerdai napon elindult Gesztelybe a pénzért! — Igen... Elindultam... Kerékpáron mentem... Elmondok min-; dent! Mindent elmondok, úgy,« ahogyan történt! Priska Tibor Következik: A Fekete-hídi tra-í gédia. kát magával tudná ragadni és teljesítenék gazdasági feladataikat. Érdemes megvizsgálni, a több száz fizikai és adminisztratív dolgozó között hogyan oszlik meg a párttagság összetétele. A 06 tagú pártalapszervezetből csak 16 a fizikai munkás. Ezt az arányt mutatja a jelenlegi pártvezetőség is, mert hét elvtársból csak egy végez fizikai munkát. Ugyanez a helyzet tapasztalható a négy telephelyen is. A központban van a párttagságnak több mint a fele, s azok is főleg az irodákban. Természetes, hogy ez az aránytalanság — minden igyekezet ellenére is — érezteti kedvezőtlen hatását így például a 69 brigád sorai között csak hat párttagot találhatunk. Ezek után már érthető, hogy a munkások sok mindenről későn, vagy nagyon is egyoldalúan értesülnek. A közvélemény formálásáról mind a párt-, mind a gazdasági vezetés a legutóbbi időkig enyhén szólva „megfeledkezett”. A békési járási pártbizottság megvizsgálta a gyár politikai és gazdasági munkáját és megállapította, hogy a hiányosságok elsősorban a gyenge pártpolitikai munkában keresendők. Felhívták a figyelmet, hogy a szocialista brigádok soraiból bizonyára altadnak arra érdemes munkások, akik alkalmasak lennének a párttagságra. Konkrét feladatokat szabtak a párttagság elé, melyek végrehajtását egy év múlva újból megvizsgálják. Most a kommunistákon a sor, hogy taggyűlésen elemezzék munkájukat és soraik rendezésével újból biztosítsák a párt elvi irányító és ellenőrző szerepét. Pankotai István Vállalatok, szövetkezetek! KL-300/32 típusú vontatható kivitelű Ciklon kompresszorunkat esetenként kölcsönbérietbe adnánk. KÖLCSÖNZÉSI DÍJA kezelővel együtt 71,70 Ft/üzemóra. Ügyintéző: Gelegonya László. Telefon: 207. Orosházi Kazánjavító Ktsz. 182026 Történelmi frigy É rdekes lenne megkérdezni néhány városi és falusi felső tagozatú általános iskolást, megannyi, az iskolai tanulmányát befejező serdülő korút, hogy mit jelentenek a „csás”, „hajszás”, a „tüled” szavak. Igencsak zavarba jönne nagy részük. Ugyanis lassan divatjamúlt, a történelmi idők feledésébe vesző szavak már ezek. Eléggé fehér hollóként tűnik már fel egy-egy „csá”-val, „haj- szi te”-vel biztatott tehénfogat, s alaposan megcsappant az igás- lovak száma is az utóbbi években. Azt, hogy így lesz, hogy majdan 50—80—100 lóerős traktorok, gyors járatú teherautók és vontatók foglalják el a fogatok helyét, még azok sem merték mondani, akik jól látták a fejlődés irányát. Nem merték, mert, úgymond, nem volt „politikus” ezzel is riasztani a közös gazdálkodásnak még a gondolatától is tartó dolgozó parasztokat. A föld után ugyanis a tehén- vagy a lófogat volt a legfontosabb termelési eszközük. Ügy ragaszkodtak hozzá, akár a saját életükhöz. Többen meg is siratták, ha elvitt belőle egyet-egyet valamilyen vész vagy a végrehajtó árverés. Megkönnyezték a közös gazdaságba vitt teheneket és lovakat is. Akár csak a földjüket, amikor a traktorok kiszántották közüle a régi, a kistulajdonosi világ elmúltát jelző mezsgyéket. Sok beszéd és írás tárgyát képezte azóta, hogy milyen nehezen barátkozott meg dolgozó parasztságunk az új gazdálkodási formával, az enyém helyett a mienk fogalmával. Régen beheggedtek már az érzelmi világukon, egykori megszokott életmódjukon esett fájdalmas sebek. Nem akarjuk mi ezeket most felszakítani. Ám megyénk mezőgazdaságának fejlődését lehetetlen párhuzam, összehasonlítás nélkül ecsetelni. Feltétlenül fel kell lapoznunk az 1931— 40-es évek kimutatásait, amikor is a megye kisebb-nagyobb parcellákon alapuló gazdálkodása közben, a tehén- és lófogattal művelt földeken hat-nyolc mázsa búzát, 10—11 mázsa kukoricát, 110—120 mázsa cukorrépát termeltek holdanként. A lassan fejlődő közös gaz- ** daságok, amelyektől a legképtelenebb rémmesékkel ijesztgették, tartották távol a hatvanas évek elejéig megyénk parasztságának jó részét, 1958- ban együttesen már 9,1 mázsa búzát és 12 mázsa morzsolt kukoricát termeltek holdanként. A termésátlag csak aztán, megyénk mezőgazdaságának átszervezése után ívelt mindjobban felfelé. Ez évben már több mint 15 mázsa búzát, 19,5 mázsa szemes kukoricát, s több mint kétszáz mázsa cukorrépát termeltek holdanként közös gazdaságaink. Pedig ezt az esztendőt az évszázad legaszályosabb éveként emlegetik és így is jegyezték föl az időjárás történelmének lapjaira. Gyakran elhangzik, s ezt aligha lehet megcáfolni, hiszen bizonyítják a még egyénileg gazdálkodók terméseredményei, hogy országos katasztrófát, dolgozó paraszok százezreinek tönkiemenését okozta volna egy ilyen aszály, ha történetesen kis parcellákban, tehenekkel és lovakkal művelt állapotban találja földjeinket, M i az eddig felfelé ívelő, s megyénk történelme során az idén elért legmagasabb terméshozamok titka? Az ezt kutatók sok-sok fontos tényezőt sorolnak fel változatos rangsorolásban. Leginkább azzal a jelentős anyagi és erkölcsi támogatással kezdik az okok felsorolását, amit államunk és pártunk adott a mezőgazdaságnak a szövetkezeti mozgalom kibontakozása. kiterebélyesedése óta. Kétségtelen, hogy ez a sok segítség is kamatozik, gyümölcsözik megyénkben. Kétségtelen az is, hogy a mezőgazda- sági termelés, főleg a talajművelés és a növényápolás nagy részének gépesítése, a növekvő mennyiségű kémiai anyagok, műtrágyák, gyomirtószerek is jelentősen hozzájárultak a terméseredmények növekedéséhez. Ha rangsoroljuk az összes tényezőket, akkor első és legfontosabb helyen csakis a termelőszövetkezetek vezető- és szakembergárdáját, különböző korú és nemű tagjait kell említeni. Ök a közös gazdaságok megerősödésének, a nagyszerű termésátlagok elérésének első számú hősei. Az ő szorgalmuk, évről évre gyarapodó és kamatozó tapasztalatuk ad biztosítékot arra, hogy az eddigi termésátlagok növekedésének íve nem törik meg, hanem még feljebb emelkedik a jövőben. Az elmúlt hat-nyolc év alatt egyszerre értük el mindazt, amit egyes óvatoskodók külön-külön és majd csak hosszú évtizedek múltán véltek elérni. Emlékezetes ugyanis, hogy néhányan előbb nagy központi tsz-majoro- kat, a mezőgazdaság teljes gépesítettségét, a parasztság részére pedig valamilyen ködös elképzeléseken alapuló nagyüzemi elöiskolák létesítését tartották fontosnak. Lényegében mindez megoldódott együtt az országos és a megyei termés- eredmények növekedésével párhuzamosan. S zövetkezeteink zömének szilárd és jól képzett a vezetése. A tagok többségét az jellemzi, hogy az alig remélt magas fokú jólétükkel együtt nőtt öntudatuk, ® nagyüzemi gazdálkodáshoz, a gépekhez és a kémiai anyagokhoz értésük. Az elmúlt évek során nemcsak egykori idegenkedésüket, félszegsé- güket vetkőzték le, hanem a növekvő anyagi érdekeltség hatására szíwel-lélekkel e 1 j e - gyezték magukat a közös gazdálkodással. Az utóbbi években nemcsak azt figyelték meg. hogy mit hogyan lehet jól, korszerűen termelni, hanem meg is toldották az útmutatást növekvő ismereteikből, tapasztalataikból fakadó leleményességükkel. Csakis ezért kamatoztatott ilyen busásan az a sok anyagi és erkölcsi segítség, amit pártunk és államunk adott az új útra lépett és azóta fokozatosan megújhodott gondolkodású parasztságunknak. Kukk Imre
