Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-07 / 287. szám
1968. december 7. 4 Szombat Cikkünk nyomán: A tervezőn múlik, hogy év végéig elkészüljenek a nyílászáró szerkezetekkel Lapunk november 17-i számában A nyomdaipar fellegvára épül fel Békéscsabán címmel tudósítást közöltünk a Kner Nyomda fejlesztéséről, melyben elmarasztaltuk a „Fémmunkás” Vállalatot. Cikkünkre a következő választ kaptuk Varga Lászlótól, a Fémmunkás Vállalat termelési igazgatójától: „A Békés megyei Népújság 1968, XI. 17-i számában megjelent tudósítás részletesen foglalkozik a békéscsabai Kner Nyomda fejlesztésével és többek között vállalatunk tevékenységével kapcsolatban is bíráló jellegű észrevételt tesz. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a tudósításban szereplő észrevétel meglehetősen pontatlan, mert nélkülözi a tények más, fontos oldalról történő megvilágítását. Előre kell bocsátanom, hogy a békéscsabai Kner Nyomda rekonstrukciós munkáival kapcsolatban 1968 évre vonatkozóan nincs szállítási szerződésben megállapított teljesítési határidőnk. Ennek ellenére a generálkivitelező vállalat megkeresése alapján 1968. VIII. 27-én vállaltuk 979 ezer forint értékű termék 1968. XII. 31-ig történő szállítását azzal a feltétellel, hogy a beruházó, illetve felügyeleti hatóságunk a gyártáshoz szükséges anyagot 1968. X. 15-ig biztosítja. A gyártáshoz szükséges anyagot sajnos a fenti határidőre nem kapta meg vállalatunk, ezért a gyártást csak részben tudjuk jelenleg is végezni. 1968. XI. 26-án ismét megkereste vállalatunkat a beruházó, valamint a generálkivitelező vállalat és tisztázta az ezen időpontban meglevő tervezői hiányosságokat. összegezve az elmondottakat közölhetem, hogy amennyiben a tervező sürgősen hozzájárul az általa előírt minőségű anyag helyett más minőségű anyag felhasználásához (A 42 minőségű helyett A 38 minőségű), úgy ígéretet tehetek arra. hogy a 979 ezer forint értékű nyílászáró szerkezetet 1968. XII. 31-ig elkészítjük. Ezen túlmenően igen komoly erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy a külső papírraktár előtetőjének acélszerkezeti munkái ez év végéig, de legkésőbb 1969. január 20-ig elkészüljenek.” Pándi néni panasza és öröme — Egy megyei tanácstag fogadónapján — Barna Pál, a Gyulai Járási Tanács V. B. elnöke, megyei tanácstag nemrég a lökösházi választói részére fogadónapot tartott. Először özv. Pándi Mátyás- né kérését hallgatta meg, aki elmondta, hogy évek óta rendszertelenül kapja a termelőszövetkezettől a földjáradékot, a háztáji terület kijelölését sem érti. A járási tanács elnöke elmagyarázta az idős asszonynak azokat a dolgokat, amelyekkel az nem volt tisztában és megígérte, hogy a jogosnak látszó panaszt megvizsgálják és rövid idő múlva értesítik az eredményről. Amikor a néni látta, hogy milyen megértéssel foglalkoznak vele, beszédesebb lett. — Lebontottuk a tanyánkat és beköltöztünk a faluba — mondta. — Tetszik tudni, idősebb korban már könnyebb az élet idebenn. Vettünk egy házat, de sajnos, az illetékre már nem futotta a pénz: Kotroczóné elmondta, hogy nyolc | hold földjük van, a férje beteg, rendkívül rosszak a szemei, talán csak a műtét segítene, hisz már majdnem teljesen elvesztette a látását. Emiatt nagyon nehezen tud dolgozni, a munkákkal sokszor elmaradnak, és mint egyéni termelőt, nem illetik meg a szövetkezeti tagoknak járó kedvezmények. Földjüket a tsz gépeivel művelte- tik, és az a kérésük, hogy a termelőszövetkezet a gépi munkákat, például a kombájnozást, időben végezze el nekik. Barna Pál megértéssel hallgatta az elkeseredett asszony gondjait, és megígérte, hogy mint állampolgárnak képviseli az ügyét, de emberileg csak azt tudja mondani, hogy ilyenkor — amikór sorra jönnek a bajok — látszik meg igazán a közös gazdaság előnye. Ezután a járási tanács elnöke Köves Imrének, a községi tanácstitkárnak beszámolóját hallgatta meg a falu asszonyainak elhelyezkedési gondjairól — amelyen talán úgy lehetne segíteni, ha valamelyik vállalat egy üzemegységet telepítene Lökös- házára akár a kihasználatlan szolgáltatóházba, akár az üresen álló Bárthidi-kastélyba. Barna Pál fogadónapja nemcsak egy villanásnyi képet adott a község dolgozóinak gondjairól, hanem híven mutatta, hogy milyen bizalommal fordulnak az emberek a saját maguk választotta ve. zetőkhöz. Andódy Tibor a pJdióbm uMuamm • *v bői. Végül részletfizetési kedvezményt kaptam és hál’ istennek, Látogatás Farkas Imrénél Középiskolások filmklubja: Első alkalommal Buster Keaton Amint arról már lapunkban beszámoltunk, az öt békéscsabai középiskola, a moziüzemi vállalat és a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának támogatásával megalakította, a Középiskolások Filmklubját. A mintegy 250 bérlettulajdonos a tanév folyamán nyolc, előre meghatározott filmet tekint majd meg és tart róla an- kétot középiskolánként, szaktanárok irányításával. Az új kezdeményezés első rendezvényén a némafilmek nagy nevettető sztárjának, Buster Kea- tonnsk a filmjét vetítették le a Szabadság moziban. Az ifjú filmesztétáknak Péter László tanár tartott rövid tájékoztatót a filmről és magáról a klub tevékenységéről. Örömmel vettük Varga Lászlónak, a „Fémmunkás” Vállalat termelési igazgatójának válaszát. Ami viszont a tudósításunkkal kapcsolatos észrevételét illeti, arról a következőket mondhatjuk. Cikkünkben mindössze egy mondat szólt a vállalatról. Mégpedig „Az Északi ipartelepen a külső papírraktár is felépült, igénybevételét csak az gátolja, hogy a Fémmunkás Vállalat nem készült el időre a nyílászárókkal.” Ezt a megállapítást a békéscsabai városi párt-végrehajtó bizottság ülése elé terjesztett jelentés is tartalmazta, amit a vita is megerősített. Mindenesetre örülünk, hogy a Fémmunkás Vállalat reagált észrevételünkre, s tőle telhetőén igyekszik — ha a tervező is hoz. zájárul a módosításhoz — év végéig elkészíteni a 979 ezer forint értékű nyílászáró szerkezetet. Így hát, úgy véljük, mégsem volt haszontalan tudósításunknak a végrehajtó bizottsági jelentésre alapozott észrevétele. Gárdonyi Géza: EGRI CSILLAGOK í Feldolgozta: Márkust László. Rajzolta: Záród Ernő. mór kis is fizettem az adósságom. Jóleső érzés volt hallani, hogy a munkában elfáradt idős asz- szony milyen kedves közvetlenséggel beszél a járási tanács elnökével. Ezután jöttek sorban az emberek, mindenki elmondta a maga kisebb-nagyobb bánatát. Demeter Józsefet üzemi baleset érte, több mint egy hónapig kórházban feküdt, kapott is a tsz-től keresetkiesési segélyt. Most édesanyja özvegyi járuléka érdekében szólt, azonkívül saját részére kért tejet — védőitalként —, mert olyan munkakörben dolgozik, ahol számára ez orvosilag indokolt. Az 57 éves Szabados Piroska csupán egy elemit végzett, de a maga erejéből megtanult írni, olvasi és számolni is; bár lehet, hogy a számtannal kissé hadilábon áll, legalábbis erre vall néhány sérelme, amelynél — érzésünk szerint — tévedett. Mindenesetre Barna elvtárs megígérte, hogy ügyének megvizsgálására a járási tanács jogászát bízza meg. Nagyon tanulságos volt a sok termelőszövetkezeti tag ügye Ámellett B. Kotroczó Andrásné i »egyénileg gazdálkodó kérelme. B. Ez a műsorcím a fiatalabb rádióhallgató nemzedéknek nem sokat mond. De még őelőttük is ismerőssé vált az adás útján, az abban idézett és felidézett operettek, dalok, nóták, versek hallatán. Farkas Imre egyike a keveseknek, akik a líra és muzsika könnyedebbik, de mégis kulturális szükségletet kielégítő részének voltak a század kezdetétől fogva hű céhmesterei. Ma 84 esztendős. Első véreiké je 1887-ben jelent meg egy pesti gyermek lapban. A szerzője még csak négyéves volt. Első nótaszövege érettebb korára esik. A Balogh örzse keszkenőjét akkoriban széltében-hosszában énekelték az országban. Első színdarabját a Kolozsvári Nemzeti Színház játszotta, 1902-ben, Somlai Artúrral a főszerepben. Ez még prózai mű volt Első zenés darabja, a Zsadett, egy köny- nyed, franciás operett a Pesti Népszínházban került színre, Petrázs Sári felléptével. Hamar népszerűvé váló, afféle „köny- nyes-mosolygós” verseket is írt az idő tájt és később is. Az Uj Időkben jelent meg és igen népszerű lett A kis kadett című. Iglón végezte a gimnáziumot, ott szerezte élményeit, melyekből nagy sikerű operettje, az Ig- lói diákok született. Kolozsvárott mutatták be ezt is, 1906ban, Rajnai Gáborral mint bonvivánnal. Tovább írta nótaszövegeit, mint például Megállók a keresztútnál és az, Ahogy én szeretek, nem szeret úgy senki címűt. Túl a Nagykrivá- non című nevezetes darabját, mely a szlovákság kivándorlását Amerikába és visszavágyá- sát az ősi földre, ezt tükrözi kedélyes, szomorkás, dalos formában, 1918-ban játszották a Budai Színkörben több százszor. A további évtizedek során hasonló termékenységgel ontotta a könnyed lírai alkotásait. Farkas Imre barátjának mond. háttá Ktűdy Gyulát, Szép Ernőt, Hunyadi Sándort, de még Adyt is. Irodalomtörténeti meglepetése volt a rádióadásnak az a része, amikor felolvasták Ady egyik ismeretlen, a gyűjteményes kötetben nem szereplő versét, amit Párizsban írt ezzel a címmel: Magyar igazság Párizsban és benne név szerint is említi Farkas Imrét. A zenével, dallal, versmondással tarkított riportadás újabb szép példája annak, hogy a rádió sem feledkezik meg az arra érdemes öregeinkről, s a fiatalabb nemzedék is tanúja lehet, miként, hányféle tevékenységből is épült a ma múltbeli alapjának használható része. H. R. TARTÓNÁL FOGADTÁK A ES ELHANGZOTT AZ ÍTÉLET: ERRE, ERRE! CSENDBEN GYERTEK „ ITT LÉPCSŐ sL JONf ITOTTA r^tEGVAUOD-E^ f/IAGAO/S, NŐST A ! VARAT AZ EUEMSÉ6 REZÉRE AKARTAD \ JUTTATN/? KÖTÖZZETEK NE6 AZ ÁRUID ER/S6V 'QysLZ* így nal NE6N/NDEN ESKŰSZEGO.AKl A VARAT A TÖRÖK KEZÉRE AKARJA JUTTATN/! NE6YAUON V CSAK ' YYÖRÜLJ{N£K A A HÁROM KQTLE6ENYHEK Ariin CSAPTÁK U AZ, FA ALATT. A MR KEPE LA HOGY DOBÓ NEM TRÍfJ V.ÚMfiV NAP MÚLVA iÁJftAfj.ú. ' Jl j 1 Ili / M jg!/| J
