Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-31 / 306. szám

1968. december 31, 8 Kedd Próbaüzem előtt a Székesfehérvári Könnyűfémmű A 2 milliárd forintos beruhá­zással épülő Székesfehérvári Könnyűfémmű Gyárban — ahol a magyar—szovjet alnmíninm- egyezmény keretében fémtömbö­ket dolgoznak majd fel — már szerelik a szovjet gyártmányú gé­peket. A gyár 1969-ben kezdi meg a próbaüzemet és 1971-re teljesen felépül. Űj tésztaüzem Körösladányban Az ötezer hoídon gazdálkodó Magyar—Vietnami Barátság Tsz földje zömmel erősen kötött, gyengén termő szikes talaj. A ter­méshozamok fokozásáért hallatlan erőfeszítéseket tesznek évek óta, a szeszélyes időjárás azonban rendszerint közbeszól. A szövet­kezete* az új gazdaság mecha­nizmus adta lehetőségek, a mel­léküzemági tevékenységek jól fellendítették. Mozaiklap gyártására és házi tészta előállítására rendezkedtek be. A tésztagyártáshoz saját ba­romfiállomány adja a tojást, ide­iglenesen a szövetkezet központ­jában a teraszon és egyéb helyi­ségben gyúrják, metélik, sodorják a csigatésztát, a finom metéltet, a kockát, az eperlevelűt és a többi közkedvelt tésztaféleséget. A la- dányiak víz nélkül, tiszta tojás­sal gyúrnak, kilónként nyolc to­jást használnak fel. Az emeletes, régi malom átala­kításával megkezdték az új tész- taüzem berendezését. Ha elké­szül, 130 asszony kap újabb mun­kalehetőséget, s évente mintegy 20 vagon száraz tésztát küldenek az ország minden tájára. nemzetközi fizetési mérleg 1968. évi alakulása lényegesen kedve­zőbb, mint a megelőző években. Számítások szerint 1968-ban a ki­vitel mintegy 8 százalékos emel­kedése 3—4 százalékos behozatali emelkedés mellett történik. Ez a reform figyelemreméltó hatása. Mindenesetre lényegesnek tekint­jük, hogy az új elvek alapján ki­alakított vállalati anyagi érdekelt­ségi rendszerben sikerült fenntar­tani, sőt fokozni az exporttevé­kenységet. Ebben két tényező ját­szik fontos szerepet. Az egyik, a nemzeti valutához viszonyított reális értékelése, ami az egységes devizaszorzók alkalmazásában jut kifejezésre. A másik, az átlagos­nál rosszabb hatékonysággal mű­ködő termelési ágakban az ex­portprémium biztosítása. De a vi­szonylati probléma — a múlthoz hasonlóan ^ ma is felmerül. A külkereskedelmi mérleg kedvező irányú változása a szocialista or­szágok viszonylatában (a KGST- piacon) az export jelentős növe­kedése, a kapitalista országok vi­szonylatában (a nem KGST-piaco- kon) az import jelentős csökke­nése révén állt elő. Magyarország mindenesetre érdekelt a nemzet­közi munkamegosztás olyan rend­szerében, amely a termelőerők szabad kibontakozását hatékonyan támogatja. Ilyen alapon közelít­jük meg a KGST együttműködési rendszerét, miután Magyarország nemzetközi áruforgalmának zöme e piacon bonyolódik le. Továbbá ilyen szempontból tartjuk fontos­nak a KGST-n kívüli országokkal a kölcsönös előnyökön alapuló munkamegosztás fejlesztését. Az új árrendszerben szerzett eddigi tapasztalatok általában po­zitívak. A mezőgazdaságban két szakaszban végrehajtott intézke­déssel 17 százalékkal emeltük a Képünkön: a 30 tonnás hideg- henger-állványt illesztik a helyére. (MTI fotó — Potzmann János felvétele) Egy emberöltővel ezelőtt történt 1908 utolsó és 1909 első napjai­ban történt eseményeket elevení­tünk fel a korabeli sajtót lapoz­va. Az első világháború előtti utolsó békeévek egyikének kez­detén milyen események közepette éltek az emberek, ez a kérdés izgatott. A helyi lap levelezője a szer­kesztőséghez fordult: „Én azok közé a boldogtalan halandók közé tartozom, akiknek egy héten néha többször is itt kell hagyniuk Csa­bát. Gyakran megfordulok a csabai és a gyulai állomáson. A vonatok késnek, fél óra nekik mostanában bliktri. Ha rossz idő van, az a baj, ha jó idő van, az is baj. A reggel 8 óra 15 (+30 perc, mert ennyit legalább késik) perckor Gyulára döcögő vonat alig van befűtve, úgy, hogy a kocsi­ban kánkánt kell járniuk az uta­soknak, hogy meg ne hűljenek. Gőzölni gőzöl alul-felül, úgy, hogy állandóan hószínű felhő kí­sér. A meleg ám nincs sehol. Ho­va teszik, nem tudom. A gyulai ál­lomáson is várnak az utasokra kellemes meglepetések. Ott meg a Orvos az őrségen Doboz Megyeri családjának hetedik gyereke fehér köpenyben a jaminai rendelőintézet ajtaja előtt fogad, s rögtön kibúvót ke­res, amikor tudtára adom, hogy írni akarok róla. Mert ó lesz a szilveszteri éjszakán az ügyeletes orvos. — Rendelet szerint nem lehet az orvos személyéről írni, ilyetén­képpen... — hárítja el a riport­alany szerepet érdekes beszédstí­lussal. De mert félreértett ren­deletről van szó, mégiscsak kötél­nek áll. Szerénysége ugyan még tiltakozik, de én sem tágítok. Már csak azért sem, mert szil­veszter éjszakáján Békéscsabán felvásárlási árszínvonalat. Az ag­rártermékek túlnyomó részénél a mai árak az 1968—69-es gazda sági évben is érvényben marad nak. Az ipari árreform beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az ipari termelői árszínvonal lényegében a tervezettnek megfelelően ala­kul, viszont a nyereségtömeg 20 százalékkal kedvezőbb a várako­zásnál. Sokirányú elemzés után arra a következtetésre jutottunk, hogy csak kivételesen, szűkebb körben módosítjuk az 1968-ban életbe léptetett rögzített (maxi­mált) árakat, viszont szélesebb körben csökkentjük az ún. kivé­dr. Megyeri Sándor vigyázza majd a hirtelen megbetegedettek óletét, s amíg mi koccintunk az űj esztendőre, lehet, hogy ő ép­pen embert hoz vissza az életbe. Az orvos ma nem vigad. Amit lát, az csupa szomorúság hiszen beteghez hívják, egészséges em­ber ilyenkor talán meg is feled­kezik a gyógyító kézről. Mi ma­rad az orvosnak? Jajszó, könyör­gő tekintet a fájdalom csillapítá­sáért, s ha nem is hívják ki — hát a hívást várja... A magas, szikár, fekete ha­jú Megyeri doktor érzelmeimmel együtt „nyugtatni” akar. Mert szerinte nem olyan nagy „tett” ez. Ne menjen orvosnak az, aki ezt „áldozatnak” tekinti. „Én vagyok a soros, nekem kell ellát­ni ma éjszaka a betegeket”. Ha nem hallottam volna az er- zsébethelyiektől, hogy: „A Me­gyeri doktor jó ember...”, meg hogy: „Szerény és megtalálja a betegséget...” — akkor nem fogad­nám el a szilveszteri ügyeletéről semmiség”-nek alkotott vélemé­nyét, Azonban betegjeinek dicsérő jelzői után el kell fogadnom. — De akkor beszéljen — ké­rem — az éjszakai ügyeletes munkájáról. Történetet mond. Nyolcadik éve gyógyít Békéscsabán, Erzsébethe­lyen mint körzeti orvos. Pályafu- taTe^keTr'^TdaSgiránAtóri^ását 1959-ben kezdte, két évig a reform bevezetésekor kivételezé-*^zeSedi Orvostudományi Egyetem sekkel éltünk. Az 1968. évi hely-J gyermekgyógyászati klinikáján, zet rámutatott egy sor kivétele-* majd attól kezdve megyénk zés indokolatlanságára. E kör szű-l székhelyén áll a betegek szolgála- kítése tökéletesíti a gazdaságirá-í tóban. Elsősorban az éjszakai or- nyítás új rendszerét, hatékonyabb Jvosd munka érdekel, ezért is fag- gazdálkodasra serkenti a vállala-jgatom róla. Megszámlálhatatlan- tokat. $ szór volt már része benne, van Az új ipari árrendszer bevezető-J miről beszélnie sével erősödtek a termelés és a fogyasztás kölcsönhatásai. A kü­lönböző árformák alkalmazása helyesnek bizonyult. Problémákat ez idő szerint a beruházási javak piacán észlelhető feszültség okoz. Áremelési tendenciák különösen az építőiparban mutatkoznak. Mindebben átmeneti tényezők játszanak szerepet. A korábbi években, és így 1967-ben is, a reá­lis lehetőségeket meghaladó mér­tékben indítottunk el új beruhá­zásokat. A korábbinál rugalmasabb fo­gyasztói ármechanizmus jól be­vált. Valójában az 1968. évi ár­szintemelkedés 1 százalékon be­lül maradt. A fogyasztói ármoz-.---­g ás így inkább kedvezően befolyá-1 feles solta a reálbér-alakulást. I — J — Két évvel ezelőtt voltam ép­pen, szilveszterkor ügyeletes or­vos. Egy érdekes esetet elmondok. Motoros fiatalember jött, és ide­gesen panaszkodott, hogy a fele­sége feje bedagadt, azonnal men­jünk ki. Nem lehetett várni, mert ilyenkor előfordulhat a fulladás. Kérdeztem, amikor megtaláltam a város széli tanyát, hogy hol a beteg. Az asszony visszakérdezett: „Milyen beteg”? Hebegtem, hogy a feleség, aki... „Én vagyok a feleség, semmi bajom, de nem lát­ta, hogy a férjem... hát tudja, szilveszter van...” Nos, a szilvesz­teri hangulat sokszor az orvost is feleslegesen „futtatja”. A család és barát nélkül mégiscsak más az új évet köszön­teni — nézek rá kérdőn. — Az emberek jó kedvvel, bút felejtve vigadnak, az orvos pedig még csak nem is érezheti a szilvesz­ter hangulatát« — Nem egészen így van — int le. — Ha az orvos tud a bajon segíteni, a család megnyugszik. Senki sem szereti fájdalommal kezdeni az új évet Hogyne esne jól az orvosnak, ha a fájdalom­csillapítással visszaadta éppen a szilveszteri hangulatot A csalá­doknál azért az orvos is új évet köszönt — Éjszakai ügyeleteken hány­szor volt életveszélyes esete? — Ötször-hatszor. Volt egyszer egy idős asszonynál tüdővizenyős eset Veszélyes helyzet Ha nem megy az orvos, súlyos baj lehet Amikor megadtam a kezelést, természetesen megkönnyebbült a beteg, s milyen érdekesek az em­berek: az idős asszony rögtön kérte, hogy férjét is gyógyítsam meg, mert lehet hogy neki is ilyen betegsége van... Kissé körülírva próbálom megtudni tőle, hogy mi a titka annak, ha az orvost szeretik. Sze­mélyére gondolok, hiszen tudom, hogy az V. kerületben Megyeri doktort úgy hívják, hogy „a ja- minaiak orvosa”, mégsem akarok ízléstelen lenni. Jobb, ha általá­nosítom a kérdést Ezt válaszol­ja: — Ha az orvos a beteg helyze­tébe képzeli magát akkor ered­ményesebb a gyógyítás. Elvnek tartom ezt Egyebet nem tudok válaszolni... — De vannak ideges betegek is.„ — Az orvos akkor se legyen ideges. A türelmetlen beteget csak türelemmel lehet gyógyíta­ni. A betegek már várják. A rendelő ajtaja előtt idős nénik és bácsik gyülekeznek. Orvosukra várnak. Ne tartsuk fel Megyeri doktort, adjuk vissza betegeinek. Köszönjünk él azzal, hogy ma éjszaka, amikor ő nem tud majd koccintani feleségével, dr. Szabó Klárával és a 8 éves Sanyikéval, meg az 5 éves Klárikával nem tud puszit váltani az új eszten­dőre, akkor mi gondoljunk majd személyén keresztül orvosokra, gyógyító kezekre, akik vigyázzák egész éjszaka az egészségünket. Varga Tibor nagyváradi, vonat jó messze szo­kott megállni az állomástól. Az ál­lomási szolgák fölöslegesnek tart­ják torkukat megerőltetni azzal, hogy a váróterem utasainak je­lezzék a vonat beérkezését Várad felől. Így az utasok orra előtt megy tovább Csabára. Kérem, szerkesztő urat, adjon helyet so­raimnak. Hátha elolvassák az ál­lomásfőnök urak, és hátha belát­ják, hogy az utasokkal ilyen vic­ceket csinálni egy kicsit sok a jóból”. A december végén Csabán tar­tott községi képviselőtestületi ülé­sen a következő tárgysorozati pon- I tok szerepeltek: 1. A gyepmester szerződésének hat évvel történő meghosszabbítása. 2. Az öntözött rét legelőterülete sem a katasz­teri felvételnek, sem a telekköny­vi állapotnak nem felelt meg, ezért utasították a mérnököt a pontos mérésre. 3. Az erzsébet- helyi adóvégrehajtó nem köszönt feljebbvalójának. A fegyelmi ügy­ben az alispán döntött: a feljebb­valónak köszönni illik, de nem muszáj. (A képviselőtestület tudo­másul vette az alispáni döntést). 4. Tekintettel Apponyi-Gerendás elszakadási szándékára, a képvi­selőtestület elhatározta, hogy Ge­rendáson külső közigazgatási szer­vet létesít. 5. A Kastély utcai ég a kastélyi-szőlőbeli lakosok kér­vényt nyújtottak be a villany be­vezetése, illetve odavezetése érde­kében a kérést elutasította a köz­gyűlés, mert „ilyesmire nincs fe­dezet”. 6. A rendőrbiztost, a rendőrséget utasította a testület, hogy éjjel figyeljék az utcák vil- lanyégőit, s a hiányról azonnal tegyenek jelentést. „Eddig is köte­lesek lettek volna, de mindig el­mulasztották !” A budapesti bíróságon folyik Achim L. András kezdeményezé­sére egy per. ugyanis rágalmazói azt állították, hogy a parasztpártá képviselő a Fejérváry Géza-féle kormánytól százezer forintot ka­pott volna pártpolitikai célokra. Kihallgatta a bíróság báró Fejér­váry Géza táborszernagy, volt mi­niszterelnököt és Kristóffy József volt belügyminisztert, majd — miután mindketten határozottan tagadtak — elnapolta a bíróság az Achim személyét ért rágalom tár­gyalását. K. J. 40 éves aradi borbély és K. I. egy másik aradi iparos 22 éves lánya házasságra akartak lépni, de a lány szülei hallani sem akartak a dologról. Elhatározták, hogy megszöknek. „Kedden kora hajnalban felszállottak a Buda­pest felé haladó személyvonatra, és robogtak-robogtak a szerelem csodás városa felé. De csak Csa­báig jutottak, mert itt nagy meg­rökönyödésükre egyszerre megje­lent kupéjukban a rendőrbiztos és felszólította őket, hogy köves­sék. A lány szülei ugyanis meg­sejtették a szerelmesek szándékát és bejelentették az aradi rendőr­ségen, mely táviratilag hívta fel a csabai rendőrséget a szökevé­nyek letartóztatására. A gyönyö­rűnek ígérkező idill tehát mind­járt kezdetben félbeszakadt. A szökevény szerelmesekről a rend­őrségen jegyzőkönyvet vettek fel és visszakísérik őket Aradra”. Ekkortájt több alkalommal ír­tak a lapok Lehóczky Mihályról, a tótkomlósi bíróról, aki egy kép­viselőtestületi gyűlésen lepocs- kondiázto a megyei szabályrende­leteket. A törvényszéki eljárással egyidejűleg a főszolgabíró fegyel­mi eljárást indított. Ha a tör­vényszék nem is találta tettét tör­vénybe ütközőnek, a fegyelmi vizsgálat során mégis bűnösnek találtatott, s a főszolgabíró 40 ko­rona pénzbüntetésre ítélte. A szarvasiakhoz ugyancsak rosz- szul köszöntött be az új év, le­égett Medvegy György, Kesjár Já­nos és Glombovszky János háza. Az évkezdet minden napjára esett egy tűz a községben. Az emberöltővel ezelőtti köznapi dolgokat figyelve, eltűnődik az ember. a megtett úton. A sokat emlegetett ferencjózsefi kort alig­ha áhítjuk vissza. Mégiscsak má­sok a mi mai gondjaink.

Next

/
Thumbnails
Contents