Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-30 / 305. szám
1968. december 30. 3 Hét» A piacok és vásárok tartásának új rendje Ritka eset, hogy egy rendelet személyes érzelmeket érintsen, emlékeket támasszon fel az emberben. A belkereskedelmi miniszter 14/1968. számú rendeletét olvasva, azonban a legalább középkorú vidéki ember egyszerre érezni kezdi a sülő húsok, vadonatúj csizmák, friss vásznak illatát, hallja az állatbőgést, ké- rincsélő gyermekhangokat és az alkudozások zaját Az említett jogszabály ugyanis a vásárokról és piacokról intézkedik. Tartalmaz néhány új vonást is, fő célja azonban, hogy összefoglalja és korszerűsítse a korábban kiadott intézkedések tömegét Az emlékek kóstolgatása közben pontosan megtudhatja például az olvasó, hogy mi is hát a különbség a vásár és a piac között. Az áruk körében és az időpontban található eltérés, jogilag pedig nagyon fontos, hogy piacot bármely tanács saját elhatározása alapján létesíthet Vásárt is rendezhet, azonban ehhez már felsőbb fokú jóváhagyás szükséges. A lehetséges változatok listája egyébként meglehetősen gazdag. Rendezhető országos és heti kirakodóvásár, ahol a nagy állatok kivételével bármely terméket el lehet adni Az országos és heti állatvásáron a főszereplők természetesen a nagy állatok, de egyébként ebbe a körbe tartozik a bognárok, kocsi-, kötél- és szíjjártók kivonulása is. (A havi vásár megszűnik, neve országos vásár lesz ezután). Ónálló jogi megfogalmazást kapott a búcsú, amit búcsúvásárnak neveznek és ott kegytárgyak, könyvek, játékok, emléktárgyak, bazáráruk, mézeskalács stb. hozható forgalomba. Űj fogalom az autóvásár, ahol használt jármű hozható forgalomba. A piac legegyszerűbb formája a napi élelfniszerpiac, ahol mezőgazdasági cikkeket árusíthatnak, beleértve még a tűzifát is. Ezenkívül megkülönbözteti a rendelet a nagybani élelmiszer- piacot, a nagybani virágpiacot is. Ebbe a körbe tartozik a hasz- náltcikk-piac, amit valamikor ócskapiacnak neveztek, de ma is engedélyeznek, bár meg kell mondani, hogy elég sok fenntartással. Nem mondhatjuk, hogy vásáron vagy piacon bárki árusíthat. Megjelenhet természetesen mindenki, akinek erre iparigazolványa vagy másfajta engedélye van, ott lehetnek a vállalatok és szövetkezetek. Élelmiszert és mezőgazdasági cikket forgalomba hozjiatnak a termelők. A „magánszemély” fogalmat azonban a rendelet csak a használt- cikk-piacok vonatkozásában használja és ezek a magánszemélyek ott is csak személyes holmijaikat árusíthatják. Szabályozza a rendelet a hely- foglalás rendjét is, mégpedig messzemenően udvarias formában. Akinek már volt állandó helye, az ezt meg is tarthatja. A többiek pedig a következő sorrendben foglalhatnak helyet: először következnek az állami vállalatok, valamint szövetkezetek vásározó, árusító és szolgáltató részlegei. Azután jönnek a magánkereskedők, majd a magánkisiparosok, végül a magán- személyek. Az ©gyes csoportokon belül azonban elsőbbség jár a helybelieknek, azután az előny a távolsággal egyenes arányban csökken, a sor végén a más megyéből érkezők állnak. Aki azonban kezdés előtt legalább egy órával nem jelentkezik helyfoglalásra, az ott rakodhat ki, ahol éppen hely marad, tekintet nélkül arra, hogy a rangsorban milyen helyet foglalna el. F. B. MI VAN, ÖCSI? Szinte nem múlik el nap, hogy legalább egy alkalommal ne , látogassak el úgynevezett hivatalos helyre. Már csak a foglalkozásom miatt is. Ilyenkor aztán az elkerülhetetlen — ám nálunk még mindig kényes kérdést jelentő — köszönés és megszólítás-ceremónián átesve, végül is a lényegre terelődik a szó. Ám most nem a „lényegről”, hanem a véleményem szerint cseppet sem lényegte_ len megszólításról szeretnék szólni néhány szót. Mert a megszólítás problémája közügy. Vadidegen embert most élvtársnak, szaktársnak, önnek, úrnak tituláljuk, vagy pedig — csípős vasárnapi krokijairól híres humoristánk szerint — egyszerűen csak aranyoskámnak szólít_ juk. Mondom, a probléma fogas és Pálamnál okosabbak sem tették még le a garast az önök, illetve az elvtársak, azaz a nyájas olvasók asztalára. Az alábbi kis történet, amely (az illető balszerencséjére) pontosan velem esett meg, mindenképpen tanulságos lehet. De nemcsak a megszólításban bizonytalan olvasóknak, hanem másoknak is okulásul szolgálhat. íme a sztori: Fél öt után néhány perccel diszkréten hármat koppintottam a HIVATAL ajtaján. Bár engedélyt a belépésre nem kaptam, (a párnázott ajtó nemcsak kívülről, hanem belülről is elnyeli a zajokat), tétova mozdulattal nyomtam le 0 kilincsed, de azért katonásan beléptem. A hivatalnok a székében ült és elmélyült gonddal tisztogatta cigarettaszipkáját. Elmormoltam néhány jóeitét-et, s ha jól emlékszem, kö_ hintettem is. A férfi végre fölemelte tekintetét, komótosan végigmért és habozás nélkül túltéve magát a nemzeti üggyé nőtt szövevényes megszólítás-komplexuson, ezt mondta: — Mi van, öcsi? A szituáció pikantériáját fokozta, hogy az illetőt mindössze 10—15 évvel saccol- tam idősebbnek nálam, ráadásul nem volt a bátyám, akkor találkoztunk először, sőt még a keresztszü_ leink sem ismerhették egymást. Ráadásul hivatalos ügyben, a hivatalában kerestem fel a hivatalnokot és ez a szituáció fölöttébb kívánatossá tette volna a „mi van Öcsi?” megszólítás mellőzését, Félre nem érthető rosszallásom mégis eszébe juttatta a híva. tali illemkódex idevonatkozó paragrafusát és cigarettaszipkáját heves mozdulattal a zsebébe rejtette, ám ezzel ki is merült a hirtelen fellobbant gyanakvása, mondván: nem tud foglalkozni a hivatalos helyen neki, a hivatalnoknak hivatalosan előadott ügyemmel, mert a hivatali munkarend szerint a hivatalos idő mar néhány perccel lejárt... Mit tehettem? Megírtam. Ez van, bácsi! (brackó) A BAKSAI MÓDSZER: Q „Családtervek” és a háztáji agromómus Az országban először alkalmazott a baksai tsz külön agronó- must, hogy ellássa a háztáji gazdaságok szakfelügyeletét. Irányítja és összehangolja a ház körüli gazdaságok termelését a közösével. Megszervezi a takarmányellátást a szerződéseket, az állatok elszállítását, az egészség- védelmet. Például a tsz preventív és terápiás tápszereket is készen- | létben tart. A háztáji agronómus — a körálllatorvas javaslatára — a rászorulók segítségére siet — Mindezek után — mondja a tsz-elnök — a leglényegesebb kapcsolatunk lett a családtervek ; rendszere. Egyfelől megvalósítja a tervgazdálkodást a háztájiban, másfelől lehetővé teszi a vezetőségnek, hogy a háztájiban úgy tervezzen, akár egy üzemegységben. Fáik Jenőné magyarázta el: — Év végén eljön hozzánk a háztáji agronómus és kiosztja a tervnyomtatványokat. Mi pedig megtervezzük a következő évet és a pénzt hogy mennyit akarunk keresni a közösben. Azt is beírjuk, hogy mekkora lesz a háztáji állatállomány és ehhez mennyi takarmányt kérünk. A terveket a tsz-központban összesítik és visszatervezik a tagokra. Különben csak az kaphat növendékállatot, tápot, takarmányt a háztáji számára, aki a közösben vállalt feladatot teljesíti. Ebben az évben arra vállalkozott a baksai tsz, hogy a háztáji gazdaságoktól az állatokat és állati termékeket leszerződi, összegyűjti és nagyüzemi felárral értékesíti. Az idén ez a felár eddig már meghaladta a 900 ezer forintok A tsz-gazda a háztáji földön termett, valamint a közösben végzett munka alapján biztosított abrak mennyiségét még kiegészítheti a tsz útján értékesített háztáji termékekért kapott abrakkal. Így például egy hízó sertés után 300 kg, egy kg hízó marha után egy kiló, egy kiló baromfi után egy kiló, egy liter tej után 10 deka, egy darab tojás után 5 deka abrak jár. Ám nemcsak ezzel ösztönöznek, hanem azzal is, hogy a háztájiban nevelt állatok és az állati termékék után munkanapokat írnak jóvá a tagoknak. — Arról van, szó — mondja az elnök —, hogy az állatokhoz jól értő paraszt a munkaidején túl, téli hónapokban is találjon magának, családjának és a közösnek is hasznot jelentő munkát. Egy vagy e városokhoz közel lakó, kereskedelmi ügyintézésben jártas, jó képességű üzletkötőket alkalmazunk jutalékos rendszerben, megállapodás szerint. Jelentkezés: Gumiipari Ktsz Budapest, VI., Csengery u, 35. (szombat kivételével 9-től 3 óráig.) IttMMNM hízott sertés után 4, hízó marha' után 10, száz liter tej után 1, há- j romezer tojás után 1 munkanapot írunk jóvá. Természetesen ilyen módszer kialakítása megköveteli a termelési struktúra változtatását is. Elsősorban a takarmányfélék és a kukorica korszerű, gépesített termelését kellett megszervezni. Ezen a téren nem szabad sajnálni a ráfordítást. Régebben létrehoztunk egy takarmányüzemet, most pedig egy LKB üzemet szereltünk fel. Óránként 18 mázsa lucemalisztet állít elő. Kaszálás után 2—3 órával már zsákba kötjük a lucematermést. A gyorsaságot igen fontosnak tartjuk. Egyébként ebből a kiváló minőségű takarmányból hetven vagonnal szállítunk a fcer- ményforgalmdnak. — Mennyit „fogyaszt” a háztáji? — Évenként harminc vágjon abraktakarmányt. de silót, szalmát és szálast is kapnak a tervezett mennyiségben. Különös érzése támad az embernek, ha végiggondolja, a „baksai módszert”. Ügy kezdődött. hogy egész évben és mindenki dolgozni akart. Ennek a lehetőségeit kellett megkeresni úgy, hogy a közösség, s a legnagyobb közösség, a társadalom is részesüljön a hasznából. Minél Kevesebb ráfordítással, minél nagyobb hasznot — ez volt a következő szempont és az, hogy minél gyorsabban. A meglevő adottságok kínálták önmagukat: öröklött istállók, öröklött , szakértelem, szorgalom. S egy rohamosain fejlődő kollektív mezőgazdaság, s itt a kollektív szón van a hangsúly. Csakugyan különös érzése támad az embernek: de hiszen ezek kézenfekvő dolgok, egyszerűek, mint a mozdulat, mikor az ember kinyújtja valami után a kezét Csakhogy ez a kéznyújtásoyi út nem is olyan könnyű. A mozdulatot sok töprengést számvetés faraghatta csak biztonságossá, céltudatossá. Hogy Baksa meg még öt falu így tudta megteremteni a háztáji és a közös nemcsak elvi, hanem gyakorlati egységét is, ez ott mindenki érdeme: a nagy egész tervezőivé, s a többi maguk környezetére éves tervet készítő tagoké egyaránt — Meg lehet-e kérdezni, hogyan oszlik meg a jövedelem? — Éppen meg, csak megosztani nem nagyon lehet.™ De ha elválasztjuk: mondjuk 60 százalék a háztájiból, 40 a közösből, egy-egy családra elbontva. De így ez sem igaz. Mert a háztájira egy csomó anyagit ráfordít a közös, a háztáji meg egy csomó árbevételt biztosít a közösnek. Hogy is mondta Bandié József? — Erre mifelénk a háztáji *s beállt a közösbe. S ez a „baksai módszer'’ sam- mája is A. baksai módszeré, melynek életrevalóságát 32 követője bizonygatja ma már Baranyában, melynek tapasztalatait érdemes lenne megvizsgálni Békés megyében is. (Vége) Gáldonyi Béta Sztankay József G épcsarnok A sarkadi gépjavító gépcsarnokában serény munka folyik. Mezőgazdasági gépeket javítanak, s fent (a képünk bal sarkában) a csarnok futódaruját reperálják. Fotó: Esztergálj'
