Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-30 / 305. szám

1968. december 30. 4 H«»ó Az életmentők egyike A kórházi kórtermeket járva, többször láthatunk bágyadt, sá­padt embereket, akik kétségbees-! ve, gyógyulásukat remélve, néznek J fel az ágyuk mellett megálló te- I hér köpenyes orvosra. Sokan nem tudják, hogy vér nélkül betegségek egész sorát nem lehet gyógyítani. Előfordul szinte naponta, hogy egy-egy szülő anyá- j nak vagy baleset áldozatának több ! liter vérre van szüksége. Ettől függ, hogy a sápadt ember arca újra pirossá váljék, hogy öröm csillogjon a szemekben vagy a szülőszoba előtt kétségbeesett, fe­leségét féltő férj ismét boldog és jókedvű legyen. Vérre, sok vérre van szükség, de honnan? Hiszen kémiailag nem állítható elő. Ezt csak emberek adhatják, em­berek ezrei, akik segítségre siet­nek, s bajba jutott embertársaik­nak féltőn nyújtják karjukat, hogy Mm m ' '- ‘k H r ; v íw' Vi v j-vví;,- :fS;, " 'M Vv: %&■■:*& Ä.V * i ,• yí! JF .. • í - : ^ Ä leadják vérük csekély hányadát. Az ezrek közül egyet mutatunk be segítsen beteg, gyógyulni vágyó most- I embertársain. Nagy Lajos, a Halasi Állami Amikor megkérdezték tőle, Gazdaság állattenyésztési bngíd- hogy miért> szerényen váiaszolt; veze oje mar Sf°f. 0 Nagyon szeretem az embereket eddig a karját és adott vért, hogy Kinek nevelséfjes, kinek hátborzongató A tv legutóbbi irodalmi műso­rában nevezte az egyik szereplő a másikat sértő szándékkal tető­nek. Nyolcéves fiamból kitört a kacagás és bizonyára sokáig nem hagyja abba, ha meg nem kér­dezem: — Tudod-e legalább, hogy mi a tetű? — Zavarba jött és el­hallgatott. Érthető ez, hiszen nem „divat” már a tetű. Elmaradt a nyomort és a háborút szülő egy­kori úri rendszerrel együtt, mint annak velejárója. Nemcsak a nyolcéves fiam, hanem egy idősebb férfi is meg­lepődött, amikor a minap az egyik büfében ismerőse az eddigi beszélgetés tárgyától hirtelen el­térve, azt mondta neki: — Fo­gadjunk egy liter borba, hogy tele van a kucsmád tetűvel. A kerékpármegőrző néni ösz- szeborzongott ennek hallatára s tiltakozott a tetű említése ellen is. A kihívott fél is ráripakodott ismerősére: Menj a pokolba! Hol vagyunk már az egykori tetűt termő világtól? Többszöri hiábavaló próbálko­zás és unszolás után a kihívó be­vallotta, hogy csak tréfáról van szól. — Én fogadtam egyszer egy barátommal, ö is azzal állt elém, hogy tele van a csaknem új kucs­mám tetűvel. Először én is el­küldtem valahova, de addig ma­gyarázott, amíg bedőltem neki. Vagy fél óráig nyírogatta, vag­dosta a sapkámat s aztán, amikor már semmire sem használható miszlikek lettek belőle, nagy ko­molyan kijelentette: Nesze, visz- szaadom, tényleg nincs benne tetű. Kifizette a liter bort, amit úgyis fizetett volna, mert ő volt a sörös.-Én meg kénytelen vol­tam pénzt kérni kölcsön egy új kucsmára, mert hideg is volt meg aztán nem mertem volna sapka nélkül n fele-*«-.™ elé ke­rülni. —ki— főleg a gyermekeket. Harminc- nyolc éves létemre most is tisz­teletbeli úttörő vagyok — mon­dotta mosolyogva. — Az ember társadalmi lény és nemcsak jogai, hanem kötelességei is vannak. Én egészséges vagyok, éppen ezér egyik legfőbb kötelességemnek tartom, hogy egészséges véremből adjak mások gyógyulásához. Meg aztán nincs annál nagyobb bol­dogság, amikor a postás egy-egy köszönő levelet hoz a felgyógyul­taktól. Ekkor érzem igazán, hogy milyen segítséget jelent a vér­adás. Nagy Lajost olyan embernek is­merik, aki életében soha nem tűnt ki nagy tettekkel, mégis megér- delmi, hogy ismerjék megyeszer- te, hiszen kell-e nagyobb és neme­sebb tett, mint mások életének megmentése? Gyebnár Károly A zászló az ő vérük pirosát őrzi ö tven évvel ezelőtt az őszi­rózsás forradalmat követő társadalmi vihar légkörében 1918. december 30-án bontott zászlót hazánkban korunk leghaladóbb, legéleterősebb ifjúsági mozgalma, a Kommunista Ifjúsági Mozga­lom. Történelmi jelentőségű volt, hogy az Ifjú Munkások Országos Szövetsége elszakadt a szociálde­mokrata párttól és a KMP prog­ramja alapján folytatta tevékeny, ségét A polgári demokratikus köz­társaságból kiábrándult fiatalok nagy tömegei a forradalmi Pet­rograd és Moszva felé tekintettek, s azt a pártot követték, amely a bolsevik példa alapján kívánta megoldani Magyarország sors­döntő problémáit. Az ifjúmun­kások, — akiknek „vackán” Ady szavai szerint „álmodott a nyo­mor”, tudták, hogy csak a mun­káshatalom adja meg nekik anya­gi helyzetük javítása mellett a tisztességes, emberibb szavakat" is. A forradalmi diákok szintén a szocialista rendszerben látták jobb jövőjük zálogát. A grófi föl­dek és kulákbirtokok fiatal robo- tosai, az embertelen cselédsorban élő agrárproletárok fiai élénk fi­gyelemmel hallgatták orosz hadi­fogságból visszatért földijeiket, akiknek elbeszélései nyomán élőt. tűk is megcsillant az új világ re­ménysugara. S amikor 1919 tavaszán meg­született „október magyar gyer­meke”, a Tanácsköztársaság, a Kommunista Ifjúmunkások Ma­gyarországi Szövetsége összefogta a nép ügyéért élni-halni kész fia­talok nagyszámú seregét. A mun­kában és tanulásban csakúgy, mint a belső ellenség elleni harc­ban a forradalmi honvédő hábo­rú csataterein a KIMSZ-tagok ez. reá álltak helyt. Majd felismerve a munkáshatalmat fenyegető ha­lálos veszélyt, a Forradalmi Kor­mányzó Tanács hadba hívó sza­vára tömegesen jelentkeztek a Vörös Hadseregbe. Bíztak a fel­szabadult proletariátus harckész­ségében és átütő erejében. Az If­jú Proletár-ban bátran fejezte ki elszántságát, a haladó magyar if­júság. — Ha kell, vérünk hullá­sával, utolsó leheletünkig vívjuk és álljuk a harcot, elnyomottak és kizsákmányoltak többé nem le­szünk" — olvassuk az 1919. ápri­lis 27-i számban. A KIMSZ százezres ifjúsági se­reget állított csatasorba az inter­venció és a belső ellenforradalom­mal szembe. Végsőkig kitartott a KMP mellett a proletárhatalom megtartásáért vívott harcában. JJ Tanácsköztársaságot külső és belső ellenforradalmi erők megdöntötték. A fasiszta el­nyomás tragikus negyedszázadát véres fehérterror vezette be. Az első magyar proletárdikta­túra vérbe fojtása után az ellen- forradalmi rendszer rémtettei el­lenére is a halálra üldözött, ezer sebből vérző, de a csatavesztés­ben is új győzelmet hordozó kom­munista párt és annak ifjúsági szervezete, a KIMSZ mutatott re­ményt keltő utat. A megváltozott körülmények közt azonnal átren­dezte sorait és hozzákezdett az illegális munkához. Az ifjúkom­munisták a fehérterror kezdeti időszakában kimagasló szerepet játszottak a Tanácsköztársaság alatt vezető tisztséget betöltött forradalmárok megmentésében, és az illegális központok létrehozá­sában. ök terjesztették a KMP röplapjait, s ők adták az első vér­tanúkat a fasizmus elleni harc­ban. Az 1942—43-as években a fasizmus tobzódásának körülmé­nyei között az ifjúkommunisták az ellenállási mozgalom első so­raiban harcoltak. Ebben a küzde­lemben olyan kiemelkedő harcos­társukat veszítették el, mint Ró­zsa Ferenc, Ságvári Endre, Pataki István. Büszkék vagyunk, hogy ebben a harcban az első sorokban harcolt megyénk — a Viharsarok ifjúsága —, akik között a legki­emelkedőbb a mártírhalált halt Kulich Gyula volt. Hazánk felszabadulása után a kommunista fiatalok álltak a de­mokratikus ifjúsági egység meg­teremtéséért folytatott harc élé­re és ők voltak azok, akik jó példát mutattak az ország újjá- [ építésének nehéz munkájában. A magyar forradalmi ifjúság álmai — hogy ne legyen kizsák­mányolás, hogy a maga gyárában dolgozzon a munkás, hogy a ter­melőszövetkezetek ezer holdjain hasítson majd barázdát a traktor ekéje, hogy kultúrházak, tágas otthonok tárják szélesre kapuikat a tanulók előtt — 1945 után va­lóra váltak. Az ötvenéves magyar kommu­nista ifjúsági mozgalom történe­téből gazdag tapasztalatokat me- ríthet a forradalmi ifjúság mai nemzedéke. Az ötven év nem volt problémamentes sima út. De mindig egyenes és határozott volt, ha a párt, a nép, a szocializmus ügyének szolgálatáról volt szó. B örtönben és bitófa ámyéká­A DÉMÁSZ Hálózatszerelési Osztálya értesíti a lakosságot, hogy Békéscsabán az őr utcában épült vasházas trafóállomást és kábelhálózatot 1968. december 31-én feszültség alá helyezi. A létesítményen elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes és tilos! — Ismerik önök Ha- bornyák Jenőt? Sajná­lom régebbi, új és jö­vendőbeli ismerőseit egyaránt. Mitöbb, sajná­lom az egész emberi tár­sadalmat, amely kényte­len eltűrni, hogy olyan könyörtelen tagja legyen, mint ő. Ha rajtam múl­na, én elkülöníteném azonnal. Zárt intézetbe csukatnám. Száműzném valamelyik lakatlan szi­getre. Vagy ha volna, akkor a pokol legesleg­mélyére. De hát nekem, Pathonyi Jakabnak nincs még hatalmam ehhez. Próbálkozásomra, hogy elkülöníttessem, azt vá­laszolták az illetékesek, hogy előbb szerezzek be egy, a normálisságomat igazoló flepnit. Lehet, hogy kissé za- vartnak, esetleg köny- nyebben terheltnek lát­szom. Azaz, hogy nem is én, hanem a Habornyák- kal kapcsolatos szándé­kom látszik annak. Ha netalán tapasztalható nálam ilyen tünet, az csakis Habornyák műve, ő idézte elő örökkön ká­kán csomó keresésével. A napokban is azt bi­zonygatta, hogy manap­ság több nálunk a htb-s, mint negyedszázaddal ezelőtt. — Hülye — tört ki belőlem ez a csúf, sok­értelmű jelző. — Elvég­re azóta több, mint tíz­milliós nemzet lettünk. Htb . Mivel sok új lakóház — Csak egy negyedé- épült, nyilvánvalóan ről, a férjezett családos több a háziasszony, s a nőkről, nagyobb jómódban eset- — Éppen ez az, hogy leg többen alkalmaznak így nem több, hanem bejárónőt. jóval kevesebb kell le­— A háziasszonyok gyen a htb-sek száma. nem tartoznak a htb-ka- _Több, jóval több, ha t egóriába. Még annak mondom. A kamasz lá- ellenére sem, hogy a nyok és fiúk egy része is foglalkozások meghatá- a htb fogalma mögé rozására illetékes szervek rejtí rendszeres munka- és nyelvészek mind ez kerülését. Szüleik ház- ideig nem találtak ehe- tartásában élnek, akár lyett megfelelőbb kifeje- az inpTOduktív cicák és zést. A csupán férjük kutyulik. Ráadásul ép- keresetéből élő, a gyér- pen 0iyan bozontosán, ban, illegalitásban és röpcé­dulákat sokszorosítva az ifjú­kommunisták tudatában voltak annak, hogy a legigazságosabb ügy érdekében a legszebb felada­tat teljesítik, amelyet a kor fia­taljai teljesíthetnek. Jelenleg a szocializmus felépí­tésének időszakában más jellegű feladatok állnak az ifjúság előtt, mint öt évtizeddel ezelőtt. A mai ifjúság napfényes, új korszak ré­szese. Forradalmi tette a terme­lésben és tanulásban valósul meg. Szorgalmasan tanulni és becsüle­tesen dolgozni, ezt várja ifjúsá­Minden bizonnyal ^nktól a Párt “ az egész ma* kölcsönkérők vannak Synr nép. nak, megint mások köl­csönt vesznek fel. — Helyes a szimatod. És szerinted melyik ka­tegóriába tartoznak leg­többen a felsoroltak kö­zül? mekek nevelésével és a azaz, nagy hajzattal és miért ve­több háztáji gazdaság temér- az anti-jólétet hirdető dek teendőivel foglala- koszos, rongyos öltözé- toskodókat szerintem he- kekben. lyesebb lenne a sokat _ Jó vannak ilyenek mondó „családanya ^ Számuk azonban nem megjelöléssel bejegyezni teszi ki népesség egy a nyilvántartásba. százalékát sem. — És akiknek nincs _ Talá„ még annyit gyermekük sem es ház- sem táji gazdaságuk sem? _ Igen, akiknek csak fér- .. „ jük van és mégsem dől- őrjítesz? Honná goznak azokat hova so- ffd> ho^ ]OVal rolnád, te normális? hfb-s van? — Azokat is ebbe a — Az új fogalom mű­kategóriába, mert előbb- gött te, pupák. Szerin- utóbb lehet családjuk, ted miből épül a sok esetleg újbóli férjhezme- új családi ház és új lak- néssel vagy a család- rész? Miből kerül ezek­alapításban jártasabb be az ultramodern be- szomszédok jóvoltából. rendezés, vagyis a bú­— Jenő, ne idegesíts tor, a tv, a különböző tovább! Azt mondtad, háztartásig gép? Aztán hogy manapság több a meg miből szaporodik a htb-s, s közben lesze- magángépkocsik száma? ded ezt a jelzőt a né- — Hát egyesek örö- pesség mintegy feléről. kőinek, misok spórol­többségben. — Tehát itt az új fo­galom, vagyis a htb-sek megszaporodásának tit­ka. Az, hogy Hi-Tel-Böl élünk. — Te és sokan mások esetleg. Én nem vagyok htb-s. * — Lehet, hogy te nem, de a feleséged annál in­kább. Majdnem nekirontot­tam ott rögtön HTB, az­az Hir-telen-bosszúból. Aztán jobbnak láttam előbb meggyőződni a va­lóságról. A feleségem körülkacagott: Mit gon­dolsz, miből 1 lenne nekem bundám? A részletre vásárolt tv-ről, mosógépről, az új per­zsaszőnyegről nem is be­szélve. Hát hiszen nem mon­dom. Igazat adtam neki. így gyorsabb az elegancia és a kényelem, mégis kínosabb is. Hanem azért azt a Habornyákot mégis kinyírom. Ki én, mert ő szakította fel bennem a htb őrjítő tu­datát, azt, hogy én is több ezer forint hitel se­gítségével élek, már ahogyan élek. Kukk Imre A párt szavának követése az útja annak, hogy a mai ifjúság méltó utóda és követője legyen annak a harcnak, amit ötven év­vel ezelőtt a magyar ifjú proletár­sereg megkezdett. Csak így tud mai ifjúságunk megbirkózni most a nem kevésbé történelmi jelentő­ségű feladatokkal: utat tömi az elavulttal szemben: újat alkotni, kutatni a tudást; tágítani az is­meretek örökké tágítható lég­körét; formálni jellemünket; erős akaratot; céltudatosságot plántál­ni a szívekbe. Mennyi ifjú feladat, mennyi fáradságos munka, s mindez forradalmi lendületet kí­ván mai ifjúságunktól. A veterán forradalmárok és if­júkommunisták egységét erősít­ve köszöntjük az évfordulót, tisz- . telettel emlékezünk az elsőkre, a harcos út végigküzdőire. Meg­hajtjuk az elismerés és kegyelet zászlaját az k előtt, akik a leg­drágábbat, fiatal életüket adták az ügyért. Áldozatuk nem volt hiá­ba. A zászló, amely az ő vérük pirosát őrzi, ma győztesen lobog! Dr. Pirityi Károlyné az MSZMP megyei bizottságának politikai munkatársa

Next

/
Thumbnails
Contents