Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-24 / 302. szám
1968. december 24. 4 Kedd 99 9 9 Hopp Isten, jó estvét•• Hosszú percekig tartó csönd kö_ vette a békéscsabai úttörőházban a kérdést:,— Mit tudtok, gyerekek a betlehem-járásról? összepéztek, sugdolóztak, vál- lukat vonogatták a pajtások, míg végül bátortalanul jelentkezett Jakusovszki Pali: — Tavalyelőtt, a téli szünetben Újkígyóson voltam a nagymamámnál. Akkor jött négy-öt fiú. Kezükben papírból csinált kastélyszerű épülettel, amin — ha jól emlékszem — szárnyas istenségek voltak. Petrovszki Margitka csak filmen látott ilyesmit, néhány gyereknek pedig a nagyszülők elbeszélései alapján rémlett fél, hogy azelőtt karácsony táján énekeltek, kéregettek a házaknál a szegények. De azt már senki nem tudta megmondani, hogyan függ ösz- sze a karácsony és a betlehemezés. Szemmel láthatólag sajnálták a pajtások, hogy nem tudnak többet mondani az újságíró bácsinak, és amikor jött az újabb kérdés: — Ki volt a világ első űrhajósa? — megkönnyebbülten, kórusban válaszolták: Gagarin! Érdeklődtem számos általános iskolában, a megye különböző tájain, s tapasztalataim nagyjából megegyeznek a békéscsabai úttörőházban hallottakkal. Egyes köz. ségekben még útnak indul ugyan karácsony előtt néhány lurkó, de a betlehem-járás ma már sokkal inkább a húsvéti locsolkodáshoz. köszöntéshez hasonlít — egy kis zsebpénz a cél — a mondókák- nak alig van közük a hajdani vallásos „mistérium” verseihez. Megyeszerte kiveszőben van ez j is helyet kapott, aki a többi kö- a népszokás. Eljárt felette az idő, zott ezt mondta: „Ráütöttem ezeken a verseken, több mosolyt fakasztottak, mint áhítatot Az öreg pásztor — a betleheimező társaságok állandó figurája — például így köszönt be a házba: „Hopp Isten, jó estvét, már én is itt vagyok!/ Adjon az Isten bort, búzát és palaczkot/ Esztendőre kurtafarku malaczot./ Szekeremnek kerekít,/ Poharamnak fenekit. Hogy ihassak egy kicsit. Vb vát!” Beck Zoltán is hangsúlyozza Néphagyományok Orosházáról és környékéről című munkájában, hogy az egyházi és iskolai színjátszásból táplálkozó betlehemezés, a paraszti vidékeken új jelleget öltött Paraszt-szereplőkkel egészült ki, s a vallásos szöveget egyre inkább felváltották a népi mondókák, dalok, párbeszédek. Nagy József, idős békéssámsoni ember néhány évvel ezelőtt már olyan betleheme® szöveget mondott tollba a gyűjtőnek, amit sokkal inkább 48-as nótának, betyárdalnak hinnénk, semmint Jézus születését jelentő versnek. Az angyalok, királyok, pásztorok karában az ő idejében már csikós a szárnyas angyalok helyét a szárnyas emberek, Gagarin és a többi űrhajós foglalta el a gyerekek fejében, szívében. Minden nosztalgia nélkül mondhatjuk ezt, sajnálni legfeljebb azt sajnálhatjuk, hogy lassan a feledés homályába tűnnek azok a mondókák is, amelyek: „Népköltészetünk értékes adalékát képezik”. Az idézet Sipos Soma szarvasi tanártól származik, aki a Békés vármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat 1883—84- es évkönyvében gyűjtötte össze a háromkirály- és betlehem-járás mondókáit. Érdekes, hogy már akkoriban is csak máz volt a vallásosság kai, mókákkal kopogtattak be a tanyákba a bundás, süveges, korommal mázolt arcú legények. Az előadás végén zsákot tartottak, s ha a gazda nem bélelte ki „friss kaláccsal, kolbásszal”, attól sem riadtak vissza, hogy egy óvatlan pillanatban benyúljanak a kemencébe, füstölőbe. Manapság másfajta szórakozás járja az ünnepi estéken, a legtöbb házban ott pislog a karácsonyfa gyertyái mellett " tv minden lóra a numerust,/ Hogy a megye ne tarthasson hozzá just./ De a német nem tudja, hogy mi a rend,/ Száz lovamat elvitte a regiment.” Az öreg pásztor pedig hamisítatlan szegénylegény nótával kontrázott: „Ha az Isten azt a delet megadja,/ Fölpattanok t deres szőrű csacsimra,/ Elvágtatok a Lebuki-csárdába”. A valaha Orosháza környékén állt híres bátyárcsárda bizony mór elég messze esik Jézuska jászlától. Így formálódott, alakult a nép ajkán a hajdani „mistériunV’-ok angyalszárnyak lebegésével kísért szövege, míg lassan a népnyúzó urak és a „német” elleni dalokképemyője is. Érthető, ha a karikaturista így képzeli el a modern betlehemeseket. Békés Dezső Mozgalom a virágos, tiszta Békéscsabáért Békéscsabán az elmúlt években, a betegek gyógyítását a város la- sokat javult a vöröskeresztes j kői, ebben főleg az üzemek mutattak példát. Hiányzik azonban a véradók kellő megbecsülése és ebben, a helytelen szemlélet megváltoztatásában látja egyik nagy feladatát a Vöröskereszt. Régi és igen népszerűvé vált feladat a tisztasági mozgalom szélesítése. A városban folyó építkezések ellenére — melyek nagyban akadályozták a munkát — a vöröskeresztes aktívák összesen 3250 házhoz látogattak el, s ezek közül 651-nek ítélték oda a „Tiszta udvar — rendes ház” megtisztelő címet és az ezzel járó díszoklevelet. A tisztasági mozgalom további szélesítésére nemrég kezdeményezés is született. Tiszta város, egészséges lakosság — címmel a jövő évben mozgalmat indítanak a város szépítésére, csinosítására, s erre a városi tanács, a Hazafias Népfront és a nőtanács vezetőivel közösen részletes tervet dolgoznak ki. Ezenkívül megalakítják az operatív bizottságot is, amely irányítja majd e feladatok végrehajtását munka. A városban jelenleg 401 alapszervezet működik, összesen 3300 taggal. Az elmúlt évi létszámmal szemben 600 új taggal gyarapodtak az alapszervezetek. Ez nagyban elősegítette a munka javulását is, különösen jól dolgoznál;: a kötöttárugyárban, téglagyárban, a baromfifeldolgozó vállalatnál, valamint a MÁV és a DÁV alapszervezetében. Az aktív tevékenység leginkább az egészségügyi felvilágosító munkában mutatkozik meg. Az idén a város alapszervezeteiben összesen 259 különböző előadást tartottak, mintegy 12 500 résztvevővel. A leglátogatottabbak a véradásról és az alkoholizmus elleni küzdelemről szóló előadások voltak. A különböző témákhoz rendszerint filmet is vetítettek, ösz- szesen 212 esetben tették színesebbé, érthetőbbé filmvetítéssel az előadásokat. A véradás terén is nagyot változott a vöröskeresztes munka. Tavaly 128 liter vérrel, az idén viszont már 711 literrel segítették Komplett állattenyésztőtelepek építését hagyta jóvá a MÉM Az ország beflső ellátásának biztosítására, az ex portlehetóeége k kihasználásra tűzte napirendjére mezőgazdasági kormányzatunk a sert és tenyésztési és a szarvasmar- na-tartásd program megvalósítását. Ennek keretében az állam magára vállalta a komplett állat- tenyésztötelepek építési költségének 70 százalékát. A sertésprogram keretében megyénkben már eddig is több koplett telep épült, de több üzem vállalkozott arra is, hogy a szarvasmarhatenyésztést nagyüzemi keretek között korszerű épületekben. korszerű berendezésekkel fejlessze tovább. Az állattenyésztési beruházások egy részét, melyek komplett telepkialakítás formájában illeszkednek a sertés-, illetve • szarvasmarhatenyésztés programjába, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hagyja jóvá. Ebben az esztendőben Békés megyéből összesen 21 szakosított állattenyésztési telep terve került a minisztériumi illetékesek élé, melyből 14-et elfogadtak, megvalósításra jóváhagytak. így 1969- ben újabb 9 komplett sertéstelep, illetve öt szarvasmarhatenyésztő telep építését kezdik meg önálló, vagy közös vállalkozásban Békés megye termelőszövetkezetei. Erdei Ferenc: Reform és társadalom KE T EMBER BESZÉLGET — Látja ezt? — Újság. — A bekeretezett szöveget nézze! — Hirdetés. Kockahirdetés, ha úgy tetszik. — De ember, a szöveg! — „Jó megjelenésű nőt titkárnőnek keresünk." Épkézláb mondat. — A jelző, hogy ..jó megjelenésű” magában nem kelt borzongást? — Miért keltene? Új gazdálkodás; üzletfelek, közöttük külföldiek is. Nyilván a vállalatnak nem fogatlan, éltes hölgyre van szüksége. — De ezek 18—20 isztendős sexbombákra gondolnak! Mintha harmincasok, negyvenesek képtelenek lennének titokno- koskodni. Holott tapasztaltabbak, okosabbak, hasznosabbak a lábukat mutogatni tudó fruskáknál. Utóvégre egy vállalatnak adnia kell erre. — Ezek így akarnak tekintélyt. — Én naiv, azt hittem, kifogástalan termeléssel, elsőrendű áruval, dolgozóik megbecsülésével. Olvassa csak itt ezt az apró betűs részt is a hirdetésükben. — „Szolgálati lakást adunk". Hát igen, nem akarják, hogy a sex, akarom mondani a titkárnőjük a szabadban kószáljon. Sokféle morális baj származott már húszéves lányok fedél nélküli mászká- lásából. — Mondja, maga csakugyan nem érzi ennek a hirdetésnek a bűzét? — Hirdetésbűz? Félrebeszél Párt-, állami és szakszervezeti fórumok vizsgálták és értékelték a gazdaságirányítás reformjának első évi gazdaságpolitikai és általános politikai hatását A mérleg egyértelműen pozitív. S a mérleget az hitelesíti legjobban, hogy a számadások reálisan feltárták gazdasági életünk hoszhogy szép nőnek kást adnak. Azért tóm többször is lapban, mert az veleje,? - ek Ía-lí ért Iá- t „te re! AhWdet^leltjé,♦ «abb és rövidebb lejáratú prob A lemait is. Ezek nagyobbrészt a korábbi időszakból, a régi me- a t chanizmusból erednek, de elke- e(j-* rülhetetlenül az új mechanizmus digi jelentkezők kö-j nyomán is támadnak problémák. zött nem találtaképpen gazdasági életünk megöl- . szájízüknek megfele- Jdandó feladataira tekintettel, ha- megelégedésről, de mindenki er- íő, jó testű csinibabát, tározottan arra a következtetésre zi> hogy „megmozdult vagy cáfolta meg az első évi tapasztalat A legfőbb, amit társadalmunk a reformtól várt az, hogy ösztönző hatást fejt ki a vállalatokra, hogy bátrabban kezdeményezzenek, termelési és szolgáltatási tevékenységüket jobban ráirányítsák a szükségletekre, jobb minőséget és nagyobb választékot érjenek el, a hazai szükségleteket is jobban kielégítsék és az exportlehetőségeket is jobban kihasználják. E tekintetben kétségtelenül már érezhető a reform kedvező hatása. Korántsem beszélhetünk még Ugyanakkor üzemek, kellett jutni, hogy a IX. kong- szakembereket nélkü- resszus határozatainak megfele- löznek „lakáshiány", lően, tovább kell dolgozni a gaz- miatt. 4 dasági reform elveinek érvénye— Hallja, maga sítésével a harmadik ötéves terv csakugyan rémlátó, teljesítéséért. rosszindulatú frátér, J Ez a mj sznárd és eredőid mindenbe bele- J m£nyesnek mutatkozó gazdaság- magyarazza a ™*ga, politikánk. További kérdés azon- istobasagait. J°íca‘}t>an, hogy a gazdaságirányításnak kát... milyen társadalmi hatásait taa front’ Több és jobb áru, s új szolgáltatások jelentek meg, a kezdeményezés és a fellendülés jelei érzékelhetők az állami vállalatok működésében is, de talán még inkább a szövetkezeti vállalatoknál. E tekintetben nem következett be csalódás, ellenkezőleg, kezdenek teljesülni a várakozások. Az egyes dolgozók helyzetét illetően pedig azt várta a közvéIfjv. oly.» Ösztönző b. azt a hirdetést? Tud-t tás érvényesül, amely fokozottabban megbecsüli a jobb munkát és nagyobb mértékben növekszik azok személyi jövedelme, akik í ez még nem is kerülhetett napi ja, van egy kis unó-i ren(jre Bizonyos jelenségeket és BÄ™’ Sl ^Majdi tendenciákat azonban megfigyel- _ ^ JuvcuelIIle, alUK megmondom neki,*ketul}k’ s érc*emes ezekre maris odaadóbban dolgoznak és bátrab- hogy jeligés leveléhez, fordítanunk. ban kezdeményeznek. Ebből is Kezdjük ott, hogy milyen vá- teljesült valami. Vannak példák Jrakozások előzték meg a refor- erre, s ezek száma növekszik. * mot, s azokat hogyan igazolta Nem mondhatjuk azonban, hogy ez azt a sztriptízes fotó-1 ját mellékelje! !"ÚJ a tendencia általánosan érvényesül, mert ellenállással is meg kell küzdeni. Azzal is, ami még a gazdasági mechanizmusban benne van, s azzal is, ami társadalmunkban beidegződött Elég csak arra hivatkozni, hogy a keresetek érdem szerinti differenciálásával szemben milyen könnyen feltámad egy-egy esetben a közhangulat « Voltak azonban aggályos várakozások is. így mindenekelőtt az, nehogy kisebb vagy nagyobb körben a foglalkoztatottság csökkenjen, továbbá, nehogy veszélybe kerüljenek azok a társadalmi juttatások, amelyeket a korábbi időszak szociális vívmányaiként szokott meg társadalmunk. És különösen az, hogy életszínvonal emelkedésében ne következzék be törés. Ezeket az aggodalmakat a reform első éve nem igazolta. Nem következtek be azok a hatások, amelyektől sokan féltek, s az aggályos várakozásokat a közvéleményben mindinkább a bizakodás váltja fel. Indokoltan. Gazdasági reformunk lényege és fő célja, hogy az életszínvonal állandó és megbízható emelkedését alapozza meg, s egy év is elegendő volt annak a bebizonyítására, hogy ez a tendencia kezdettől fogva érvényesül. Azonban a gazdasági élet objektív törvényszerűségeit nem hághatjuk át A vállalatok jobb gazdálkodásra és termelékenyebb munkára való ösztönzése és az egyes dolgozók jobb munkára való serkentése döntően az anyagi érdekeltség útján lehetséges, tehát az eddigieknél nagyobb jövedelmi differenciáltságot kell megszoknunk. Ez pedig
