Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-24 / 302. szám
1#68. december 24. Kedd A MÁV hivatalos jelentése a Mende—Sülysáp közötti vasúti szerencsétlenségről A MÁV Vezérigazgatósága közli, december 22-én 17 órakor Mende és Sülysáp állomások között a Budapest Keleti pályaudvarról 16 óra 15 perckor induló 6616/a békéscsabai személyvonat a nyílt pályán összeütközött egy Budapest felé tartó tehervonattal. A baleset következtében negyvenhárom személy meghalt, öt- venhét személy megsérült, közülük 27-en elsősegélynyújtás után elhagyták a kórházat. Az összeütközés következtében a személyvonat mozdonya mögötti első személykocsi a rpozdony szerkocsijába fúródott, a második A kormány résxvétnyilvánítáaa kocsi az elsőbe torlódott. A tehervonat kocsijai közül több kisiklott A pálya felszabadításáig a helyi személyforgalmat átszállással, a távolsági vonatok forgalmát Cegléd útirányon át tartották fenn. A balesetvizsgáló bizottság eddigi megállapítása szerint felelősség terheli Szántai Ferencet, Mende állomás forgalmi szolgálattevőjét és Papp Lászlót, a személy- vonat mozdonyvezetőjét, aki maga is súlyos sérülést szenvedett Szántai Ferencet a rendőrség előzetes letartóztatásba helyezte. A forgalmi szolgálattevő súlyos muO0000000€x)0000000000000000000000000exx)0000000c30c Elkészült a harmadik óriás turbina A Budapesti Láng Gépgyárban elkészült a harmadik 100 megawattos óriás-turbina, amelyet a gyöngyösvisontai Gagarin Hőerőműben állítanak üzembe. Képünkön: helyére szerelik a turbina alacsony nyomású forgó részét. (MTI fotó — Bara István felvétele) lasztást követett el, mert az állomási biztosító berendezést szabálytalanul kezelte és a vonatot helytelen vágányra irányította. A mozdonyvezető azzal követte el a szabálytalanságot, hogy a még Budapesten kapott írásbeli rendelkezést figyelmen kívül hagyva, szabálytalanul haladt át Mende állomáson és nem figyelt fel arra, hogy helytelen vágányon közlekedik. A MÁV Vezérigazgatósága az elhunytakat saját halottainak tekinti, temetésükről gondoskodik. Hozzátartozóik és a balesetet szenvedett személyek részére azonnali anyagi segítség nyújtására tett intézkedést. A szerencsétlenség áldozatairól és kórházban fekvő sérültjeiről a MÁV Vezérigazgatósága a 'nrt— 592 vagy a 228—290-es tel mon ad felvilágosítást. * A forradalmi munkás—paraszt kormány mély megrendüléssel értesült a súlyos kimenetelű vasúti szerencsétlenségről. Az áldozatok hozzátartozóinak részvétét és együttérzését fejezi ki. A kormány intézkedett, hogy az áldozatok hozzátartozói és a sebesültek megfelelő segítségnyújtásban részesüljenek. (MTI) A Szerencse Sorsjáték húzása: december 29-én, délután négy órakor A Szerencse Sorsjáték szervező bizottsága közli, hogy mivel a sorsolás napja, december 29-e, a heti pihenőnap áthelyezése miau munkanappá vált, az eredetileg tíz órára tervezett húzás délután kerül sorra. A nyeremények nyilvános sorsolása december 29- én délután 4 órakor lesz a Magyar Sajtó Házában (Bp., VI., Népköztársaság útja 101). nem hogy ellentétes lenne a szocializmus elveivel, hanem ellenkezőleg, éppen annak felel meg: „kinek-kinek munkája szerint”. Gazdasági reformunk társadalmi hatásai tehát eléggé bonyolultak, de több irányban világosan felismerhetők és egészükben véve kedvezőek, a szocialista fejlődés irányába esők. Lássuk ezeket néhány vonatkozásban közelebbről. Kezd érvényesülni és napról napra erősödik a közgazdasági szemlélet. Ennek az a lényege, hogy fokozatosan feloldódik társadalmunkban az a régi beidegződés, hogy elegendő a felülről megkapott terveket elfogadni és többé-kevésbé teljesíteni. Mind szélesebb körben felülkerekedik az a reálisabb szemlélet, hogy minden gazdálkodó szervnek és kollektívának magának is felelősséget kell vállalnia azért, amit maga elé tűz, és azért is, Irogy milyen gazdaságosan végzi a munkáját. S ez sok mindent jelent. A vállalati vezetésben a szükségletek a piaci lehetőségek és az adott vagy előteremthető feltételek felelős egybevetésével kell kitűzni a közelebbi és távolabbi vállalati terveket, s ezért a felelősséget senkire nem lehet áthárítani. Az MSZMP KB december 4-i ülésén azt állapította meg, hogy „A gazdasági vezetők, a vállalatok és a szövetkezetek nagy részében képesnek bizonyulnak arra, hogy önállóan megoldják a vezetés nagyobb felelősséggel járó feladatait”. Továbbá azt is, hogy „Az új irányítási rendszer mind a vezetők, mind a kollektívák részéről egyre szélesebb körben, s növekvő mértékben vált ki olyan törekvéseket, amelyek a gazdálkodás jobb megszervezésére, a korszerűség fokozására, a jövedelmezőségre irányulnak”. A vállalatok dolgozói körében pedig azt jelenti ez, hogy nem lehetnek közömbösek vállalatuk tervei teljesítésében, mert az egyéni érdekeltségük körébe vág. A közgazdasági szemlélet az ő esetükben azt jelenti, hogy munkájuk, annak a feltételei és a munkájuk utáni személyi jövedelmük nem függetleníthető a vállalati eredménytől, tehát abban érdekelten kell végezni a maguk munkáját. Az új mechanizmusban ez élesebben jelentkezik, mint a régiben, tehát eszerint kell cselekedni és dolgozni. Ez a felismerés és az ehhez való igazodás láthatóan halad előre az állami vállalatokban is, a szövetkezetekben is. A műszaki fejlesztésben is tör előre a közgazdasági szemlélet. Itt az az új elem, hogy nem lehet csak műszaki szemléletben gondolkozni, akár a mérnökök, akár a szakmunkások részéről. Meg kell tanulni, hogy a nagyobb gazdasági eredmény, c jobb minőség a cél, tehát a műszaki fejlesztésnek ezt kell szolgálnia, s a magasabb műszaki színvonalra törekvés kötelező, mert jobb gazdasági eredményt csak ezúton lehet elérni. E szemlélet térhódítása az oktatásban, a tudományos kutatásban és az üzemekben egyaránt megfigyelhető. A reform nyomán szocialista tervgazdaságunk demokratikus elemei is erősödnek. Maga az a tény, hogy az elhatározások felelőssége a közpon-}- ti szervekről több ezer állami és szövetkezeti vállalatra szélesedett, döntő jelentőségű. Ügyis mondhatjuk, hogy a régi mechanizmusban néhány száz ember viselte annak felelősségét, hogy milyen népgazdasági tervet tűzünk ki, míg az új mechanizmusban a gazdasági vezetők tízezernyi gárdájára szélesedett ki a gazdasági tervezés felelőssége. De ugyanezen az alapon a dolgozók milliói is érdekeltebbé váltak a gazdasági döntésekben is, a maguk munkája eredményében is. Ezzel reális alapot kapott a dolgozók széles körének a bevonása a gazdasági vezetésbe. A szocialista demokráciának ez az előretörése egyaránt érzékelhető az állami vállalatoknál, a szövetkezetekben és a helyi tanácsok gazdálkodásában. A gazdasági élet demokratizálódása természetesen egész társadalmi életünkre is kihat. Ügy is lehet mondani, hogy a gazdasági” tevékenység társadalmunk általános politikai ügyévé válik. Az; MSZMP KB december 4-i ülésének a határozatában ez áll: „A Központi Bizottság ezúton is* hangsúlyozza, hogy a párt munkájában, harcában a szocialista építés jelenlegi szakaszában döntő a gazdasági munka”. Ez természetesen nemcsak a kommunistákra vonatkozik. Egész társadalmunk számára a gazdasági fejlő- 3 dés a fő politikai kérdés és gaz-3 dasági fejlődésünkben a szociális-j ta politika, a szocialista demokrá-< cia a fejlődés fő tényezője. A volt pártoló tagok földhasználatáról Az 1968. évi IV. törvény (földtörvény) végrehajtására kiadott 36/1967. Korm. sz. és a 7/1967. MÉM számú rendeletnek kiegészítésére megjelent a 45/1968. Korm. számú és a 44/1968. MÉM számú rendelet. A kormányrendeletet a Magyar Közlöny 1968. évi 98. (december 11—i) számában közölték. A fenti új, kiegészítő jogszabályok bizonyos feltételekkel továbbra is földhasználatot bizto- sítmak azoknak a kívülállóknak — főleg a tsz-be ez évben fel nem vett volt pártoló tagoknak —, akiknek 1969. január 1-én minden olyan földjük megváltásra és tsz-tulajdonba kerül, amely tsz használatában van. Ezen új rendeletek azoknak a volt pártoló tagoknak a részére biztosítanak életük végéig föld- használatot a termelőszövetkezeten kívül, akiknek nincs lehetőségük arra, hogy a személyi tulajdon mértékéig megváltás alóli mentesítést kaphassanak. Csak az jogosult ilyen földhasználatra, akinek a termelőszövetkezeten kívül sincs a tulajdonában vagy a használatában föld, vagy ha az egy kataszteri holdnál kisebb, esetleg kiegészíthető. Ilyen új formájú földhasználatra csak az a kívülálló — főleg a volt pártoló tag — jogosult, akinek 1967. évben a termelőszövetkezetben jogos föld- használata volt (jogosan kapott háztájit' ugyanakkor a tsz szék. helye szerinti vagy azzal szomszédos községben lakik és szociális helyzete szerint erre a földhasználatra rászorult. Csák akkor biztosítható ilyen módon földhasználat, ha a fent felsorolt feltételek egy személynél együttesen megvannak. Ha ezek közül egyetlen feltétel is hiányzik — pl. a volt pártoló tag megfelelő keresettel rendelkezik, anyagilag nem szorul rá a föld- használatra — az igénye nem teljesíthető. Az arra jogosultak ezt a földet nem tulajdonba kapják, csak használatra. Ez tehát nem örökölhető, el sem idegeníthető, a használat másra át nem ruházható. Személyi földhasználatra a volt tulajdonos jogán az özvegy (élettárs) is jogosult, ha a föld nincs tulajdonában, de a jogosultság feltételei fennállnak. Ez a személyi földhasználat a közös háztartásban élőket együttesen illeti meg. A föld használatával járó terheket (adó stb.) a személyi föld- használatra jogosult viseli. Ezen kívül a földhasználatért évenként aranykoronánként 10 forint térítést kell fizetnie. A jogosult személy köteles gondoskodni a használatba kapott föld megműveléséről és a termés betakarításáról. A személyi földhasználatra vonatkozó kérelmeket a lakóhely szerinti községi, illetve városi tanács végrehajtó bizottságához írásban kell előterjeszteni 1969. január 1-ig. Ezen időpont után ilyen kérelem nem adható be, illetve nem vehető figyelembe. Ezzel kapcsolatban azoknak a volt pártoló tagoknak, akik már eddig mentesítési kérelmet adtak be a járási földhivatalokhoz, felhívjuk a figyelmét az alábbiakra: az eddig beadott mentesítési kérelmek túlnyomó többsége — kb. 90 százaléka — a föld hiányában előreláthatóan nem teljesíthető. A kérelmezőknek a tsz használatában levő földjében nincs mentesíthető — sem belterületi, sem zártkerti föld — terület és csere útján sem kaphatnak ilyet a tsz-től, mert termelőszövetkezeteknek alig van ilyen föld a tulajdonában. Mivel jelenleg még nem tudható, hogy kik kaphatnak megváltás alóli mentesítést, azoknak a volt pártoló tagoknak, akik 1967-ben a tsz-ben földhasználatot (háztájit) kaptak és mentesítési kérelmet adtak be, nem kell most külön földhasználat iránti kérelmet beadniuk a községi tanácshoz, mert az ilyen nem teljesíthető mentesítési kérelmek földhasználati kérelem, nek minősülnek. Ezeket a mentesítési kérelmeket a járási földhivatalok átadják az illetékes tanács végrehajtó bizottságának. A személyi földhasználat iránt előterjesztett kérelmeket ugyanaz a bizottság vizsgálja felül, amely 1968. évben a számbavételt végezte és javaslatot tesz a kérelemmel kapcsolatban a végrehajtó bizottságnak. Az ügyben a községi, illetve a városi tanács végrehajtó bizottsága dönt és az erről szóló határozatát legkésőbb 1969. március 15-ig fogja kiadni. Putnoki Gyula, a megyei földhivatal vezetőhelyettese LJ {ej/örű Szurwdei rejtvénypályázat Névjegyre jivé ni/ Rakjátok helyes sorrendbe iévjegyek betűit és megtudjátol mi a tulajdonosaik foglalkozása A helyes megfejtést küldjétek be LOVAS BENŐ ESZTER BOTSZL SAROLTA GÁZOLNA VALI Téli fejtörő 3. rejtvény szelvény
